Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-31 / 127. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 31., szombat 3, Fél évtized a fogyasztási szövetkezetben kérdez — válaszol Zachar Gábor, a Mészöv elnöke a iyepusnui (Fotó: Koncz János) Alig öt esztendővel ezelőtt, a fogyasz­tási szövetkezetek megyei küldöttközgyű­lése meghatározta a szövetség választott testületéinek főbb feladatait. Egyben ja­vaslatokat adott az MSZMP XII. kong­resszusa határozataiból a VI. ötéves terv­időszakra adódó szövetkezeti feladatok megvalóstására. Mindezek figyelembevé­telével az elmúlt fél évtized fogyasztási szövetkezeti és szövetségi munkájáról, eredményeiről és gondjairól beszélgettünk Zachar Gáborral, a Mészöv elnökével. — Miként értékeli a nyolcvanas évek első fe­lében végzett mozgalmi és gazdasági munkát? — A főbb célkitűzések lé­nyegében megvalósultak. Eh­hez jó alapot teremtett a szövetkezetek eredményes gazdasági munkája, az áru­ellátás, a szolgáltatások ja­vítása és a hálózat fejlesz­tése. Évente csaknem két­ezer új belépő tag anyagi­lag is támogatta a szövetke­zetei. Az áfészeknél példá­ul 34 százalékkal, a takarék- szövetkezeteknél pedig há­romszorosára emelkedett a részjegyállomány. A vásárlá­si és értékesítési visszatérí­tés megyénkben bevezetett módszere országos alkalma­zásra került, de továbbfej­lesztésén tovább munkálko­dunk. Jelentős fejlődés tör­tént az iskolaszövetkezeti mozgalomban. Számuk 35, taglétszámuk 7500 fő, ez or­szágosan a legnagyobb. Első­ként megyénkben alakult ta­karékszövetkezeti ágazata is Hatvanban és Hevesen. A Szövosz IX. kongresszusa irányelveinek szellemében megyénk fogyasztási szövet­kezetei a nyolcvanas évek első felében mindvégig biz­tosították a falvakban, vá­rosokban az alapellátást. A bolti kiskereskedelemben a megye áfészei öt év alatt a tervezett 41,7 százalék he­lyett, megközelítőleg 50 szá­zalékos növekedést értek el. Nagyobb zökkenők nélkül sikerült biztosítani a szüksé­ges árualapokat, annak elle­nére, hogy gyakran voltak problémák a szállítások üte­mezésével, a megrendelések teljesítésével. Az eredmé­nyek mellett gondot jelen­tett, hogy nem csökkent a vártnak megfelelően a hiány­cikkek köre. és nem javult megfelelően a szállítópartne­rekkel való kapcsolat. — Hogyan alakult a vendéglátás? — Számos gond ellenére a tervezett 24,9 százalék he­lyett több mint 30 százalék­kal növekedett. Különösen az ételforgalom nőtt, első­sorban az előfizetéses, a szer­vezett gyermek- és diákét­keztetés. A szövetkezeti ke­reskedelem kedvező fejlődé­séhez tartozott az is, hogy megélénkült az úgynevezett nagykereskedelmi tevékeny­ség. Áfészeink a VI. ötéves tervidőszak elején nem foly­tattak ilyet, 1985. év végén viszont ezzel összefüggésben 313 milliós árbevételt értek el. A kereskedelmi munka színvonalának emeléséhez hozzájárult az új üzemelési formák alkalmazása is. Je­lenleg 89 bolt és 200 vendég­látó egység működik így. For­galmuk a bolti kereskede­lemben több mint 300 mil­lió. a vendéglátásban pedig meghaladja a 600 millió fo­rintot. Az új üzemelési for­mák eddigi tapasztalatai alapvetően kedvezőek mind az ellátásban, mind pedig a gazdaságosságot illetően. Ez­zel együtt új feszültségek is keletkeztek, amelyek megol­dása a jövő feladata. — Mi jellemezte a fel­vásárlást? — A fogyasztási szövetke­zetek eredményesen segítet­ték a háztáji és kisegí­tő gazdaságok működését. Javult az együttműködésük a Zöldért Vállalattal. Me­gyénk áfészei az elmúlt öt esztendőben növelték ex­portjukat, ebből a mezőgaz­dasági termékek értéke 1985 végén elérte a 200 millió fo­rintot. Kiemelt cél volt a VI. ötéves tervidőszakban az ipari tevékenység bővítése is. A tervezett élelmiszer- ipari üzemek az importenge­délyezési, pénzügyi és egyéb külső gondok ellenére is többségükben megvalósultak. Az áfészek az elmúlt fél évtizedben 242 millió forint nyereséget értek el a szigo­rú közgazdasági feltételek között, és 260 millió forin­tot fordítottak beruházások­ra. A bolti kiskereskedelmi hálózat csaknem 8 ezer négyzetméterrel bővült. A fejlesztési források csökke­nését a fogyasztási szövetke­zetek a meglevő épületek, berendezések fokozottabb karbantartásával, felújítá­sával igyekeztek ellensúlyoz­ni. Ebben jelentős volt a kis­települések rekonstrukciós programjának megvalósítása. — Hogyan dolgoztak a takarékszövetkezetek? — A VI. ötéves tervidő­szakban kiterjedtebbé vált a működési területük. Meg­valósult az a lehetőség, hogy a takarékszövetkezetek az OTP-vel egyenlő feltételek mellett kapjanak lehetőséget a betétgyűjtés valamennyi formájának önálló, saját jo­gú végzésére. A megye 118 településéből ma már 100- ban van takarékszövetkezeti kirendeltség. A betétállo­mány a tervidőszak végére meghaladta a 2,6 milliárd fo­rintot, vagyis 76 százalékkal növekedett öt év alatt. He­vesben az összes betétállo­mányon belül a takarékszö­vetkezetek részaránya fo­lyamatosan nőtt, és jelenleg megközelíti a 33 százalékot. A kölcsönállomány több mint száz százalékkal emelkedett az utóbbi öt évben és meg­haladta a 555 millió forin­tot. Ezen belül különösen az építési kölcsön növeke­dett jelentősen. A végbe­ment változások lényegében a tervidőszak második felé­ben valósultak meg. Ked­vező hatásuk döntően a VII. ötéves tervre nyúlik át. Már az eddigi eredmények is jel­zik, hogy a megye takarék- szövetkezetei élnek a kapott lehetőségekkel. A nyolcvanas évek első felében egyéb­ként 38 millió forint érté­kű beruházást valósítottak meg és több új központi üz­letház épült a takarékszö­vetkezetek kezdeményezésé­re. — Miként járultak hoz­zá a lakásépítő szövet­kezetek az otthonterem­téshez? — Számos gond, nehézség mellett jól szolgálták a tár­sadalmi célok megvalósítá­sát, Hevesben 22 lakásszö­vetkezet és 11 garázsszövet­kezet működik és megköze­lítőleg 6 ezer otthon keze­léséről, fenntartásáról gon­doskodnak. A VI. ötéves tervidőszakban 812 lakás felépítését tervezték, de eb­ből 618 otthon valósult meg. A lemaradás elsősorban Egerben jelentkezett, ahol megfelelő építési területet csak a tervidőszak második felében bocsátott a tanács a szövetkezetek rendelkezésére. Az utóbbi években a válto­zatlan támogatási, szociál­politikai és kölcsönrendszer miatt növekedett a feszült­ség az építkezni szándéko­zók körében. A legújabb ösztönző rendelkezések ha­tása ebben csak később je­lentkezik majd. — Milyen tapasztalato­kat szereztek a szövet­kezetekben folytatott el­lenőrzések során? — Az eltelt időszakban tovább erősödtek a belső ellenőrzés szervezeti kere­tei. A szövetkezeteknél folytatott külső pénzügyi és felügyeleti vizsgálatok alap­vető hiányosságokat nem ál­lapítottak meg. A megtett intézkedések hatására javult a vezetésben a nők aránya, az átlagéletkor is kedvezőbb a korábbi évekétől. Tovább növekedett a főiskolát egyetemet végzett fiatalok aránya. Fokozódott a vezetők kezdeményező- és kockázat- vállaló készsége. Mindez az új tevékenységek felkuta­tásában, az eredményekben is értékelhető, bár a szövet­kezetek között az indokolt­nál nagyobbak az eltérések. — Mennyire segítették az eredményesebb mun­kát a megyei szövetség választott testületéi? — A legfőbb választott testület a küldöttközgyű­lés, mindhárom ágazatot: a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezeteket érin­tő gazdasági és mozgalmi te­vékenységet értékelte éven­te. Javaslatökat tett azok eredményes megvalósítására, különös figyelmet fordítva arra, hogy a munka során ér­vényesüljön az MSZMP XII. kongresszusának határozata. Részletes ajánlást fogadott el a párt XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtá­sára. és a VII. ötéves terv előkészítésére. A Mészöv el­nöksége alapvetően segítet­te a küldöttközgyűlések ha­tározatainak megvalósítását. Rendszeresen megtárgyal­ta a Szövosz irányelveit, ajánlásait, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának a szö­vetkezetekre vonatkozó ha­tározataiból adódó feladato­kat. A lehetőségeken belül kezdeményezte és segítette az áfészeknél, a takarékszö­vetkezeteknél a hálózat fej lesztését. Ezt elsősorban az ipari ágazatban, illetve a kistelepüléseken valósították meg. Az áfész, a taka-ék- szövetkezeti és a lakásszö­vetkezeti választmányok se­gítették az áruellátástól, az új pénzügyi szolgáltatásokon át, a lakásépítési lehetőségek bővítéséig, a legfontosabb teendőket. Ezeket az ered­ményeket szigorú közgazda- sági feltételek között érték el. Elismerés érte a szövet­kezeti dolgozóknak, a válasz­tott testületek tagjainak és a vezetőknek egyaránt. — Megyénk fogyasztási, takarék- és lakásszövet­kezetei hogyan készül­nek a VII. ötéves tervi feladatok megvalósításá­ra? — A küldöttközgyűlésünk megelégedéssel fogadta az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozatát, amely meg­erősítette, ihogy pártunk foly­tatja a bevált szövetkezet­politikát, melyhez biztosítot­tak a jogi feltételek is. Alapvetően fontosnak tart­juk ezért a következő idő­szakban, hogy fokozzuk a ta­gok részvételét és érdekelt­ségét a gazdaságos működés­ben. Lényeges, hogy a jó ta­pasztalatokat elterjesszük, a dolgozók kezdeményező ké­pességét kibontakoztassuk. Ez pedig kellően járjon együtt azok anyagi és erköl­csi megbecsülésével. Válto­zatlanul kiemelt szerepet kap településeinken az alapellá­tás, a választék bővítése. Ehhez megfelelő kereskede­lemszervezési intézkedések is szükségesek mind a bolti, mind- a vendéglátó egysé­gekben. A fejlesztési poli­tikában fő elv a hatékony­ság. Azok a beruházások kapjanak elsőbbséget az alapellátáson kívül, amelyek magasabb jövedelmezőséget biztosítanak és önállóan, vagy együttműködés útján hasznosítják a forrásokat. A takarékszövetkezeteknél a városok, és a megyeszék­hely Eger múlt évi bekap­csolása után, további terület- bővítések várhatók, elsősor­ban Budapest egyes kerüle­teiben. Ez jelentős és meg­tisztelő feladata lesz néhány takarékszövetkezetünknek és a szövetségnek is. A lakás- szövetkezetek kezdeménye- zően vegyenek részt a telek- gazdálkodásban. Fordítsa­nak nagyobb figyelmet a felújítási, karbantartási mun­kák tervszerű, takarékos el­végzésére. is. Nagyon lénye­ges, hogy mindhárom ága­zatban erősítsék a gazdálko­dási fegyelmet, a belső el­lenőrzést, elősegítve a vesz­teségforrások megelőzését. A növekvő feladatok eredmé­nyes megvalósítása aktív szövetségi, érdekképviseleti, mozgalmi és szolgáltató te­vékenységet követel. Ennek kereteit az új követelmé­nyekhez igazodva a közel­jövőben alakítjuk ki. Mind­ezek aktív részét adják a Fogyasztási Szövetkezetek X. kongresszusa előkészítésének, a mozgalom továbbfejlődé­sére vonatkozó elképzelések kidolgozásának. — Köszönjük a beszél­getést. Mentusz Károly BNV Vásári pillanatképek Az idei BNV-n már nemcsak a termékekben jelent meg az elektroni­ka, de a meg­oldott alkal­mazási fel­adatok szelle­mi munkáját is árulták. A Mikro­elektronikai Vállalat standján a KGST- programhoz kapcsolódó, Gyöngyösön kifejlesztett robotot is bemutatták A Vilati termékeiből jó néhány az európai élmezőnybe zár­kózott fel. Ilyen például az Intellicon nevű szabadon prog­ramozható folyamatirányító berendezés, amelyben egri munka is megtestesül — jó érzés, hogy az ipar húzóágaza­taiban is jelen vannak megyénk cégei A Videoton tv-komputere kiváló grafikai, és játékprogra­mokkal vonzotta az érdeklődőket. Bár a készülékkel bri- dzselni is lehet — a lapok elzsírosodása nélkül — ennél valószínűleg vonzóbb lesz az eleven 20 ezer forint alá szo­rított ár Az újságkészítés jövőjét, a fényszedéses szerkesztőséget a Linotype bemutatóján láthattuk. Benne már nemcsak szá­mítógép. de lézer is dolgozik. — Egerben már a Népújság egy oldala készült ugyanezen a készüléken (Köhidi Imre képriportja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom