Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 113. szám ÄRA: 1986. május 15., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Losonczi Pál és Lázár György fogadta Albert herceget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Albert herceget, belga trónörököst, aki a belga gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozatán tartózkodik hazánk­ban. A megbeszéléseken részt vett Herman de Croo, belga közlekedési és külkereskedelmi miniszter, valamint Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Jelen volt Willy Tilemans, a Belga Királyság budapesti nagykövete. (MTI) Az új menetrendekről A MÁV vezérigazgatójának sajtótájékoztatója „II világ egészében megértéssel viszonyult a minket ért bajhoz...” Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott a moszkvai televízióban Az ütem Kitágult a világ körülöt­tünk. Bajban lenne az, aki néhány évtizeddel ezelőtti földrajzi ismeretei alap­ján próbálna tájékozódni. Nem igen tudná, hogy mely országokról is esik szó a hírekben, vagy hol is le­het ez vagy az a telepü­lés. Régebben például Af­rika egy olyan kontinens­nek számított, amelyen szinte mindegy volt, mer­re helyezkedik el valame­lyik folyó, esetleg város: tagolatlanul tekintettünk a világ távoli térségeire. Alaposan átrendeződött azóta sok minden. A vál­tozások jószerivel nyomon követhetetlenek. olykor nem évek, de hónapok alatt rendeződik át a tér­kép. Űj nevet kap egy ál­lam, megdöntenek egy sok évtizedes diktatúrát: az át­alakulás mindennapos je­lensége életünknek. Egyre összetettebb, zsúfoltabb a glóbusz, szinte minden szi­get, államocska neve mond valamit, ha ujjunkkal vé­gigkövetjük valamelyik szélességi fokot. Az igazi jelentést persze az adja meg a különböző elnevezéseknek, hogy ha­zánk nemzetközi kapcsola­tai váltak' sokszálúakká. Kamionosaink sok-sok ha­táron át szállítják a kü­lönböző termékeket, mesz- szi népekkel üzletelünk. Szakembereink távoli or­szágokban építkeznek, gyó­gyítanak, tanítanak. Sze­mélyesen is hírt hoznak életformákról és szokások­ról, amelyek turistaútjaink során csak érdekességek, így viszont belelátunk más égtájakon született embe­rek fejébe. összesűrűsödött a világ körülöttünk. Már azt fon­tolgatjuk, ha meghallunk valamilyen híradást, hogy mennyiben szól bele sor­sunk alakulásába az ese­mény. Szinte alig van olyan fordulat, amely hidegen hagyhatna bennünket. Gaz­daságunk nyitott, nemzeti jövedelmünk több mint fe­le külkapcsolatainkból származik. Egyelőre gyen­geségeink is okozzák, hogy felkapjuk a fejünket min­den értesülés hallatán: ér­zékeny „palánta” még ta­pogatózásunk, évek alatt nem lehet megteremteni évtizedek tapasztalatát, ru­tinját. Sok márka már jól cseng á világpiacon, de a magyar termékek közül még kevés a „bejáratott”, a vonzó címkével ellátott. így aztán kétszeresen sú­lyosan érinthet bennünket valamilyen kedvezőtlen fordulat, s a kedvező fo­lyamatokba is csak nehe­zen tudunk bekapcsolódni. Bármilyen váratlan törté­nés gazdaságunk rugalmas­ságát teszi próbára. A korszerűség igazából I az alkalmazkodási képes­ség. Ebben tehetünk leg­többet, gondolkodásunk, tevékenységünk ebben az irányban fejlődhet legin­kább. Helyt kell állni eb­ben a kitágult és összesű­rűsödött világban, mert napról napra, hónapról hó­napra változik a környe­zet. Ha fel tudjuk venni az ütemet, nyert ügyünk van, ha nem, alaposan lemara­dunk. Gábor László Tegnap Budapesten, a Ke­leti pályaudvaron az 1986 /87. évi menetrendről tájé­koztatta a sajtó képviselőit dr. Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója. Elöljáró­ban elmondta, hogy az eu­rópai vasutak ez év június 1-én életbe lépő új menet­rendje 1987. május 30-ig lesz érvényes. A VII. ötéves terv első évében a MÁV a vál­lalati tervei szerint mint­egy 232 millió utassal szá­mol. A szociátósta országokból 2,4 százalékkal több utast várnak. A nyári főidényben főleg az NDK—Csehszlová­kia—Magyarország—Romá - nia—Bulgária útvonalon a tranzit és a magyar kiutazó turistaforgalom emelkedésé­vel számolnak. A beutazók 'közül főleg Lengyelország­ból, NSZK-ból és Ausztriá­ból várnak az eddigieknél nagyobb utasforgalmat. A vezérigazgató szerint a személyszállító vonatok évi menetrendi irányelveit úgy határozták meg. hogy a vas­úti személyszállítás eddi g el­ért színvonalának általános megtartása mellett a me­netrendi szerkezet a lehető legjobban alkalmazkodjon az egyre változó utazási igé­nyekhez. Segítse elő a mind nehezebb műszaki, üzemi feltételek között rendelke­zésre álló járműpark gazda­ságos és hatékony üzemel­tetését. Az újdonságokról, a je­lentősebb változásokról a nemzetközi forgalom terén elmondta, hogy bevezetik az interexpressz vonatok hálózatát. Ezt a KGST köz­lekedési állandó bizottságá­nak ide vonatkozó határo­zata értelmében valósítják meg. Az interexpressz vo­natok az utazási sebesség emelése érdekében a közös határállomásokon az eddigi, általában 40 perc helyett csak 15—20 percet tartóz­kodnak, ezért a hatósági vizsgálatokat menet közben tartják meg. Számos válto­zás lesz más nemzetközi gyorsvonatok menetrendjé­ben is. A belföldi forgalomról a vezérigazgató elmondta, hogy kedvező hatást várnak az újabb vonali és állomási biztosítóberendezések üzem­be helyezésével. Speciális menetrendi és forgalomszer­vezési intézkedéseket tesz­nek a Budapest-Keleti pá­lyaudvaron, a Hatvanban, valamint a fővárosi csomó­pontokon több helyen ese­dékes jelentős építkezések miatt. Különös gondot Okoz a MÁV mozdony- és sze­mélykocsiparkjában az el­múlt év első felében kiala­kult jelentős hiányosságok következményeinek áthida­lása. Sok hazai gyártású villanymczdony áll alkat­részhiány miatt, és a szű­kös személykocsiparkból is sok vesztegelni kénytelen különböző javítási problé­mák miatt. Nagy gondot fordítanak a jelenlegi sze­mélyszállítási feladatokhoz elégtelen eszközállomány gazdaságos üzemeltetésére. Egyebek mellett ez is indo­kolja például a Budapest— Hatvan—Miskolc között köz­lekedő vonatok menetrendi változásait. Ennek lényege, hogy az utóbbi években csökkent az utasforgalom s ehhez alkalmazkodva a Mis­kolcról Budapest-Keleti pá­lyaudvarra 8.23-kor érkező és 20 órakor visszainduló gyorsvonatpár megszűnik. A Budapesten az esti órák­ban jelentkező miskolci gyorsvonati utasforgalmat nyáron a Keszthelyről Mis­kolcra közlekedő gyorsvonat bonyolítja le. Szeptembertől kezdve pénteken 20.10 óra­kor hétvégi gyorsvonat in­dul Budapestről Miskolcra. A személyvonati összekötte­tésekben újdonság a Buda­pestről 7.15 órakor induló és ellenirányban 8.05 órakor érkező miskolci távolsági személyvonat. A távolsági személyvonatok Budapest— Gödöllő—Hatvan vonalsza­kaszon gyakrabban meg­állnak. A hétvégeken nem közlekedik a Budapestről fél egykor induló Miskolc— Nyíregyháza személyvonat. Budapest—Miskolc között a személyszállítási szállítások színvonalát emeli a már ismert, naponta kétszer köz­lekedő komfortkocsi. Hatvanból a több évig tar. tó korszerűsítés miatt — az egri és a salgótarjáni gyors­vonatok jelenlegi egyesített közlekedését megszüntetik. A gyorsvonatok Budap>est— Salgótarján és Budapest— Eger között mindkét irány­iban önálló szerelvényként közlekednek. Ennek hatásá­ra Egerbe 10—20 perccel csökken a menetidő. Az építkezésekkel kap­csolatosan a lapunk képvi­seletében jelenlévő munka­társunk, Kis Szabó Ervin megkérdezte, hogy a füzes­abonyi állomás rekonstruk­ciós munkálatai miért ha­ladnak olyan lassan, mikor­ra várható a végleges meg­oldás? A vezérigazgató nem tudott bíztató dolgokat mon­dani. Azt válaszolta, hogy azoknak a munkálatoknak kell elsőbbségeet biztosítani­uk. amelyeket a mindenna­pos üzemeltetés szükséges­sé tesz. így késik a füzesabo­nyi építkezés, nem lehet biztosat tudni a végleges befejezésről sem. Lázár György prágai látogatása Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya elnökének meghívá­sára a közeli napokban ba­ráti munkalátogatásra Cseh­szlovákiába utazik. Befejeződött a KGST- tanácskozás Egerben A szocialista országok gépipari tudományos egye­sületei Egerben tartották 9. elnök-főtitkári tanácskozá­sukat május 12—14-ig, A háromnapos ülésen a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel, az NDK-beli, a szovjet és a magyar delegá­ció vett részt. Megvitatták azokat a tennivalókat, ame­lyek az egyesületekre há­rulnak a gépipari automati­zálás kiemelt programjainak végrehajtásában, és a szak­emberképzésben. Az auto­matizálásról szóló vitában elsősorban a rugalmas gyár­tórendszerek gyors elterjesz­téséről, a cad/dam és az elektronika fokozott alkal­mazásáról volt szó. Ebben a témában konkrét gyárak együttműködését is szorgal­mazták. A szakemberképzés­sel kapcsolatban a tanács­kozás úgy ítélte meg, hogy a gépipari tudományos egye­sületeknek fokozott szerepet kell vállalniuk a felnőtt to­vábbképzésben, különösen a számítástechnika, az auto­matizálás területén. Ugyan­akkor megállapodtak abban is, hogy mind a szakember- képzésben, mind az automa­tizálás fejlesztésében foko­zottabban együttműködnek. A megállapodás szorosan illeszkedik a KGST 2000-ig elfogadott programjához. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szer­dán este beszédet mondott a szovjet televízió esti hír­adójában, a Vremja című műsorban. Önök mindannyian tud­ják, hogy nemrég baj ért bennünket, szerencsétlenség történt a Csernobili Atom­erőműben. A szerencsétlen­ség fájdalmasan érintette a szovjet embereket, megrázta a nemzetközi közvéleményt. Először kerültünk ténylege­sen szembe egy olyan félel­metes erővel, mint az ellen­őrzés alól kiszabadult nuk­leáris energia. Figyelembe véve a Cserno­bilben történtek rendkívü-' liségét és veszélyességét, a politikai bizottság vette ke­zébe a szerencsétlenség le­hető leggyorsabb felszámo­lására, következményeinek korlátozására irányuló mun­kák megszervezésének egé­szét. Kormánybizottságot hoztunk létre, amely azon­nal az esemény helyszínére utazott, a politikai bizottsá­gon belül pedig Nyikolaj Ivanovics Rizskov vezetésé­vel csoportot alakítottunk az operatív kérdések meg­vizsgálására. Lényegében a nap huszon­négy órájában folyik a mun­ka. Mozgósítottunk mindent, ami csak rendelkezésünkre állt az egész ország tudomá­nyos, műszaki és gazdasági lehetőségeit tekintve. A sze­rencsétlenség körzetében dolgoznak sok országos mi­nisztérium és főhatóság szer­vezetei a miniszterek irá­nyításával, vezető tudósok és szakemberek, a szovjet hadsereg csapategységei és a belügyminisztérium alegysé­gei. A munka és a felelősség hatalmas részét vették vál- lukra Ukrajna és Belorusz- szia párt-, állami és gazda­sági szervei, önfeláldozóan és hősiesen dolgozik a Cser­nobili Atomerőmű munka­társainak kollektívája. Mi is történt? A szakemberek jelentései szerint, miközben folyt a negyedik blokk terhelésének tervszerű csökkentése, hir­telen megnőtt a reaktortel­jesítmény. A jelentős gőz­kitermelődés és az azt kö­vető reakció hidrogén kép­ződéséhez vezetett, majd an­nak robbanásához, a reak­tor összeomlásához és az ez­zel kapcsolatos radioaktív­kilövelléshez. Egyelőre még korai vég­legesen meghatározni a sze­rencsétlenség okait. A kor­mánybizottság fokozott fi­gyelmének tárgyát képezi a probléma valamennyi vetü- lete — az építői, a tervezői, a műszaki és az üzemelteté­si problémák. Természetesen, a bekövetkezett szerencsét­lenség okainak feltárását kö­vetően minden szükséges következtetést levonnak, és a hasonló események meg­ismétlődését kizáró intézke­déseket hoznak. Mint már említettem, elő­ször kerültünk szembe olyan jellegű rendkívüli esemény­nyel, amikor arra volt szük­ség, hogy gyorsan megza­bolázzuk az ellenőrzés alól kikerült atom veszélyes ere­jét, és a lehető legkisebbre korlátozzuk a szerencsétlen­ség méreteit. Nyilvánvaló volt, hogy sú­lyos a helyzet. Sürgősen és szakszerűen kellett értékel­ni ezt a helyzetet. S amint megkaptuk az első megbíz­ható információkat, azokat a szovjet emberek rendelke­zésére bocsátottuk és diplo­máciai csatornákon továbbí­tottuk a külföldi országok kormányainak. Ugyanezen információ alap­ján bontakozott ki a gyakor­lati munka is a szerencsét­lenség felszámolására, sú­lyos következményeinek kor­látozására. A kialakult helyzetben el­sődleges kötelességünknek — rendkívül fontos köteles­ségünknek — ítéltük, hogy biztonságba helyezzük a la­kosságot, hatékony segítsé­get nyújtsunk a .sérültek­nek. Pár óra alatt kitelepí­tették az erőmű melletti település lakóit, s később, amikor világossá vált. hogy potenciálisan veszély fenye­geti az emberek egészségét a környező övezetben, eze­ket az embereket ugyancsak biztonságos körzetekbe szál­lítottuk. Ez az összetett munka rendkívüli gyorsasá­got, szervezettséget és pon­tosságot követelt meg. S mégis a megtett in­tézkedések több embert nem tudtak megóvni. A sze­rencsétlenség pillanatában 'két ember halt meg: Vla­gyimir Nyikolajevics Sasu­nok az automatikus rend­szerek beállító ja, és Vale- rij Ivanovics Hagyemcsuk, az atomerőmű operátora. A mai napig 299 embert szál­lítottak kórházba különbö­ző súlyossági fokozatú su­gárbetegségeik diagnózisá­val. Heten 'közülük meghal­tak. A többiek minden le­hetséges orvosi segítséget megkapnak. Az ország leg­jobb tudományos és egész­ségügyi erőit, Moszkva és más városok szakosított kli­nikáit vontuk >be a munká­ba. Az orvostudomány .leg­korszerűbb eszközei állnak rendelkezésükre. (Folytatás a 2. oldalon) OKISZ-üdülő épül a Mátrában A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat gyöngyösi II. számú fő-építésvezetőségének dolgozói kétszáz személyes impozáns pihenő központ építésén fáradoznak. A csaknem száznyolcvannégy-millió forint értékű beruházás munkálatait 1984 áprilisában .kezdték el. A háromszárnyú, korszerű épületben lesz könyvtár, játékterem, uszoda, szauna és modern vendéglátó helyiség. A komplexumot előreláthatóan 1987 májusában adják át ren­deltetésének i - (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom