Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
mm hmm an «mm g NÉPÚJSÁG, 1986. április 11., péntek A családban mindenki műszaki pályán dolgozik Mérnökhöz méltó feladatokat kaptam... Gyakran hangoztatjuk, hogy gazdasági fejlődésünk egyik feltétele a műszaki értelmiség jobb megbecsülése. Központi bérfejlesztésre egyelőre nincs lehetőség, a jól dolgozó cégek viszont — saját erőből — enyhíthetnek mérnökeik anyagi gondjain. így történt ez nyolcvanötben a KAEV 10-es számú egri gyárában is. Ennek kapcsán kerestük meg Gál Ferencet, a technológiacsoport vezetőjét. — Borítsuk föl az ilyenkor szokásos formákat — beszéljünk rögtön a pénzről! — A vállalatunk tavaly, korábbi teljesítményeit jóval fölülmúlva, _ jelentős nyereségre tett szert. Ez adta alapját a béremeléseknek, ez tette lehetővé a fejlesztésben dolgozók sokkál jobb dotálását. Nekem például 7300 forint a fizetésem, s ez 1800 forinttal több mint egy évvel ezelőtt! — Mikor került ehhez az üzemhez? — A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen kaptam gépészmérnöki diplomát 1975-ben. Ezt követően azonnal a Könnyűipari Gépgyártó Vállalatnál helyezkedtem el. Egyrészt, mert Egerben születtem, ide kötnek rokoni és baráti szálak, másrészt, mert itt m válamivel magasabb fizetést ígértek, mint a környék többi gyárában. De szerepet játszott a választásomban, hogy a bátyám is itt dolgozott. Gál Ferenc (Fotó: Kőhidi Imre) — Milyen feladatokat kapott kezdetben? — Négy hónapig közvetlenül a termelésirányításban vettem részt, mint technológus. Ez alatt az idő alatt megismertem az egész gyárat, az embereket és a gépeket. Az ekkor tapasztaltakat a későbbiekben nagyon jól fel tudtam használni. Az „ismerkedés” után azonnal a mély vízbe dobtak: egy holland céggel közösen gyártott termék műszaki előkészítését bízták rám. Nem volt nagyon szoros határidő, s a főnökeim meg akarták próbálni az erőmet — én pedig örömmel birkóztam a nemes feladattal! Annál is inkább. mert kérdéseimmel bármikor fordulhattam kollégáimhoz. Ennek is köszönhető, hogy sikerrel oldottam meg ezt a problémát. Hasonló munkákkal bíztak meg a későbbiekben is. Mérnökhöz méltóan dolgozhattam — s ez mindennél erősebb, megtartó erőt jelentett! — Említette, hogy szülei révén is kötődik a városhoz. ök mivel foglalkoznak? — Édesapám sokáig a borIsodnádasdd lemezgyárban volt hengerész. Innen a Volánhoz ment gépkocsivezetőnek, s jelenleg ugyanott garázsmester. Édesanyám a háztartás vezetése mellett házfelügyelőként tevékenykedett. Két bátyám is van. Az idősebb autószerelő, a fiatalabb szintén gépészmérnök. Tehát mindannyian műszaki pályán helyezkedtünk el. — Nem figyeltem, van-e gyűrű az ujján. megnősült már? — Még az egyetemen megismerkedtem a későbbi feleségemmel. A diploma megszerzés* után összeházasodtunk, és a hevesi 'megye- székhelyre költöztünk. Ő is itt helyezkedett el, bölcsődében gondozónő. Van két gyerekünk is. A fiú harmadik osztályos, a kislány négyéves múlt. — Szabad idejében mivel foglalkozik a legszívesebben? — Nagyon szeretek otthon lenni! Talán ilyen típus vagyok. Ha külföldre kell mennem — amiért sokan esetleg irigyelnek is — már alig várom, hogy haza mehessek. Kimondottan hobbim nincs. Nyáron a családommal kirándulni megyünk, vagy meglátogatjuk a szüleinket. A gyerekek is imádják a nagyikat. Az olvasás, illetve a tv mellett más szórakozásra ritkán jut idő, s eddig a kislányt se nagyon szívesen hagytuk volna másra. Korábban a gyárban hatalmas kispályás focimeccseket vívtunk. Sajnos, ezt én néhány éve abbahagytam. Remélem a fiam hamarosan ismét visszacsalogat a pályára. A szabadidőm viszont csökkenti a gmk. Vigyázok ugyan rá, hogy ne vigyem túlzásba, de ha szorít a határidő, bizony szombat—vasárnap is dolgozni kell. Móró István Szolgáltatás és rn u n kaszervezés Nehéz jól gazdálkodni az idővel. Közismertek a munkaidő kihasználásával kapcsolatos gondok. A veszteségszámítások néha megdöbbentő adatokat produkálnak. A nem megfelelő munkaszervezés, a kooperációs gondok, a szerződéses fegyelem lazaságai is okozhatják, hogy éppen nem érkezik a műhelybe a szükséges anyag, s ez gátolja a folyamatos termelést. Van azután olyan eset is, amikor a dolgozó tehet róla, ha nem megfelelően osztja be az idejét. A tanácsi, s más hivatali fogadóórák például hiába hosszabbodtak meg, az ügyfeleknek nem akaródzik ilyenkor jönni, hanem továbbra is szinte kizárólag munkaidőben. Időnknek sok gazdája van. Amikor hiába várja a megrendelő fél napokon, néhia napokon át a szolgáltató szerelőt, mesterembert, a várakozással töltött fél vagy egész napokat a szabadsága bánja, amely ilyen módon széforgácsolódván, kevesebb pihenésre ad lehetőséget Ilyenkor dolgozzon a mester bármilyen lelkiismeretesen, nem vagyunk elégedettek a minőséggel, mert időveszteségünket, utánajárásunkat is belekalkuláljuk — teljes joggal —, s így már kevésbé egyértelmű és biztató á kép. Mindezt felismerve rendelettervezet született a közelmúltban: a szolgáltató, amikor felveszi a megrendelést, -legyen köteles kétórás időszakaszt megjelölni, s kötbért fizetni, ha mondjuk, reggel nyolc és tíz óra között nem ér a helyszínre. Az adminisztratív szabályozás nélkülözhetetlen, fontos dolog, ám semmiképpen sem válik be. A szolgáltató vállalatok ugyanis felhördültek a tervezet hallatán, s a maguk szempontja szerint, okkal. Azt mondták: a műszerész, a szerelő sohasem tudhatja, milyen meglepetés várja, mi van a falon belül futó csövekben, a mosógép, a hűtőszekrény s más, elromlott berendezés belsejében. Előfordulhat hát. hogy több a munkája, mint ahogyan tervezte, s elcsúszik az idővel. Vagy sebtiben összecsapja a munkát, hogy idejében érhessen a következő címre, vagy pedig reggelente eleve kevesebb megrendelőhöz kell elindulni, hogy mindegyikük biztonsággal, sőt rátartással beleférjen az időbe. így viszont a műszerészek teljesítménye lesz jelentősen kisebb, s ennek következtében a keresetük is kevesebb. Ezt meg nyilvánvalóan sem az egyén, sem munkáltatója nem vállalhatja .. Ember és technika csak együtt lehet igazán hatékony, és a korszerű megoldások a szolgáltató iparban sem odázhatók el sokáig. A munkaszervezés javításának egyik fontos eszköze lehetne például a CB-rádió. Ennek segítségével az újabb címeket a szerelők a központtól anélkül is megkaphatnák, hogy vissza kellene térniük a központba. így időt, energiát takaríthatnak meg, a megrendelők pedig sokkal kevesebbet várakoznának. Feltétlenül szükség van tehát a CB-rádióra, s a technikai eszközökkel párhuzamosan másra is. Például arra, hogy a szerelők a jelenlegi egy helyett két műszakban dolgozzanak, mert késő délután sok megrendelő időbeosztásához lehetne alkalmazkodni. V. Zs. A kistelepülések áruellátása II vásárló ritkábban panaszkodik A kistelepülések áruellátása gyakran foglalkoztatja az embereket. Általában a legtöbb panasz abból fakad, hogy a községek lakóinak sokszor mindennapos dologért nagyobb településekre kell utazniuk. Ezért tartottuk indokoltnak, hogy néhány kisfaluban utána nézzünk, a boltok milyen áruskálával állnak a betérők rendelkezésére. Balogh József üzletvezető, a pénztár mellett (Fotó: Szántó György) Jónás Andrásáé: — Kicsi a bolt... "Taránk. A vegyesboltban nyolc-tíz vevő a pénztár előtt. Balogh József üzletvezetőre várnak, aki kiszállt a gép mellől, mivel árut vesz át. Nagy nyugalommal állnak az asszonyok a sorban. Nekik nem sietős. Zömében háztartásbeliek, gyesen lévők, illetve nyugdíjasok. — Megkapott mindent? — fordulunk Lövei Ferencné- hez. — Igen —, mondja. — Nagyon széles a választék. Van imég melegítő is a gyerekeknek. Körülnézünk. A polcok tömve. Az egyiken lakatok, kések, viharlámpák. A másikon kukták, kávéfőzők. Az üzlet közepén Salgó-tűzhely, hűtőgép. Másutt könyvek sorakoznak. Nem is akármilyenek. Kapósak. Mert hogy a városokban csak elvétve lehet már hozzá jutni a Lokomotív GT-sztori- hoz, vagy az Ablak-Zsiráfhoz netán a Mesélő szakácskönyvhöz. Ha valaki véletlenül itt keresné, megtalálná. Géczy Emilné boltvezető- helyettes a hentesárupult mögött vár a vásárlókra. Legalább tízféle felvágott, illetve kolbászféle közül válogathatnak az ínyencebbek. — Hentesárut nem szoktam venni — mondja ismét Lövetné. — Sertést vágunk, s mindig van otthon húsféle, tepertő, kolbász. Aztán a boltvezető befejezi az áruátvételt. Néhány pillanat múlva eltűnik a sor a pénztár elől.-— Mindenki elégedett az ellátással? — fordulunk Balogh József felé. — Harminc éve dolgozom itt, mint boltos — válaszolja. — Ebből huszonhét éve, mint üzletvezető. Ennyi idő alatt megismertem a falum- béliek igényeit. Tudom, hogy mit kedvelnek. Ha valaki tartós fogyasztási cikket akar venni, annak megrendeljük, s legyen az hűtőszekrény vagy mosógép, küldik a nagykereskedelmi vállalatok. Havonta kétszer hoznak ilyen árut. Igaz, azt tudomásul kell venni, hogy egy szakbolt az szakbolt. S ha valami kuriózumnak számít, ahhoz mi . ritkábban juthatunk hozzá, mert a kis tétel nem olyan nagy dolog számukra. Könyvet a hevesi könyvesbolttól kapok bizományos alapon. A lakosság ezeket is keresi. Háromtagú kollektívánkra aligha lehet panasz. Csupán egy apró gond bosszant. Nagyon nehezen tudom felmérni a kenyérigényt. Ugyanis Tar- rtaiméráról időnként átjön ide egy maszek pék, árusítani. Ha az megjelenik, akikor kevesen térnek be hozzánk péksüteményért. De ha valami miatt nem árusít, ákkor sokszor kevés nálunk a megrendelt mennyiség. Mire befejezi a mondandóját, megérkezik a pékáru a boltba. Igaz, némi késéssel. Elmúlt tizenegy óra, s már bezártak. Most már csak tizennégy óra után tudják adni a friss, meleg kenyeret. ★ Az erki vegyesboltba már a tizenegy 'órás zárást követően érkezünk. Jónás Andrásáé boltvezetőt azonban még ott találjuk. A kenye- reskocsit várja, amely fél tizenkettőig nem érkezett meg a friss szállítmánnyal. Büszkén mutatja a hűtőpultokat, a hűtőszekrényeket. Igazán ideális körülmények között tárolják a tejtermékeket, a mirelit cikkeket és a húsféléket. — Az a baj, hogy kicsi az eladótér és a raktár is — panaszkodik, s bevezet a raktárba, ahol valóban minden tenyérnyi helyet kihasználnak. — Az áruszállításra viszont nem lehet rossz szavam. A gyöngyösi Fü- szérttől megjön minden idejében. Én még műtrágyát és gázolajat is értékesítek. Ezeket az udvaron tároljuk. Nagy a keresflet irántuk. Ezeknek is köszönhető, hogy a tavalyi tervet száznégy és fél százalékra teljesítette négytagú kollektívánk. — Az ittenieknek nem kell máshová menni napi cikkekért? — Nem — mondja határozottan. — Szerintem nem az a lényeges, hogy kicsi-e a falu vagy nagy, hanem az, hogy milyen a boltvezető. Itt van ágynemű, harisnyanadrág, lepedő, ásó, kapa, hálóing. Minden, ami kell. A tarnamérai áfész jóvoltából gyakran mehetünk árubemutatókra. Ezeken mindig találunk olyan újdonságokat, amelyeket érdemes megrendelni. Legutóbb például narancsillatú öblítőt, újfajta diólikőrt és almapaprikát hoztam. Kocsiba szállunk, néhány helyen érdeklődünk a helyiektől. Itt is mindenki a legnagyobb elismeréssel szól az ellátásról. Csupán Almádi Lajos vet fel egy kifogást. — Ez a boltvezető beszerez mindent — mondja, miközben vizet enged a kannába a háza előtt lévő kút- ból. — De az már Aőfordult, hogy két-három napos száraz kenyeret kellett elhozni, mert nem volt más. ★ Ugyancsak bőséges a választék a ludasi élelmiszer- boltban. Itt a kenyér is friss. Mindennap Gyöngyösről szállítják. — A helyi Benevölgye Áfész igyekszik megszerezni mindent — így Kovács Gyu- láné üzletvezető. — Raktárunk is nagy, igaz én szeretnék egy korszerűbb ABC-t. De ez azért tűnik elérhetetlennek, mert kicsi a község. Csak kilencszáz lelkes. Több kedvezőtlen észrevételre számítottunk, szerenZaránkon mosdótál is kapható cséré kellemesen csalódtunk. •Ügy tűnik, az előző évek áruellátási színvonalához képest előrelépés történt. — Ez így igaz — világosít fel bennünket Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője. — Az előrelépés feltehetően annak is köszönhető, hogy harminchárom településen átfogó vizsgálatot végeztünk, hogy milyen a napicikkellá- tás. Ezután intézkedtünk, hogy a szállítópartnerek szombaton is megfelelő szinten biztosítsák a kenyér- és tejellátást. Visszatérő probléma a pékáru kései kiszállítása, sőt a hús- és húskészítmények túrajáratai is sokszor érkeznek meg az esti órákban. Az iparcikkekből nem visznek mindig kellő mennyiséget. A hiányosságok felmérése érdekében a körzetközpontokban lévő tanácsokat kértük, hogy végezzenek újabb felméréseket. S ahöl nehézség adódik, ott igyekszünk segíteni, hogy szót értsenek egymással a szállítók és a boltok. A vevők érdekében. Homa János /
