Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 85. szám ÁRA: 1986. április 11., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HEVESBEN IS VANNAK JÓ TÖREKVÉSEK Anyag- és energiatakarékos módszerek az élelmiszer-gazdaságban Sajtótájékoztató a MÉM-ben A VI. ötéves tervidőszakban a Minisztertanács jelentősen ösztönözte az egész népgazdaságon belül azokat a törekvéseket, amelyek az anyag- és energiamegtakarítást segítették elő. (gy volt ez az élelmiszer-gazdaságban is, ahol a nyolcvanas évek első felében elkezdődött takarékossági folyamatokat több dolog váltotta ki. Ezek közül az eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy az üzemek, a fajta- és tenyészpolitika hatására olyan növény és állatfajtákat, hibrideket vontak a termelésbe, amelyek kisebb ráfordítás mellett is nagyobb hozamokra és minőségre képesek. Ezek mellett a szelektív beruházáspolitika eredményeként anyag- és energiatakarékos technológiákat választottak és alkalmaztak a gazdálkodók. üzemi szervezési intézkedésekkel pedig csökkent a termelés, a betakarítás és a tárolás vesztesége. A mellék- termékeket és hulladékokat fokozottabban hasznosították másodnyersanyagokként. Mindezeket az üzemi törekvéseket a gazdaságirányítás intézkedései is segítették, illetve kikényszerítették. Az anyag- és energiamegtakaritás végül is a gazdálkodók tevékenységén múlott. Ezt állapították meg csütörtökön délelőtt Budapesten, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban azon a sajtótájékoztatón, melyet Kovács István és Nagy László főosztályvezetők tartottak. Ötletek Manapság gyakran hivatkozunk gazdasági nehézségeinkre, pénzügyi gondjainkra. Mindez indokolt, jogos, de egyáltalán nem ok arra, hogy nekikeseredjünk, hogy megelégedjünk a szűnni nem alkaró panaszáradattal. Ha megfontolt és tárgyilagos leltárt készítünk valódi kincseinkről, akkor rá kéll jönnünk arra, hogy kár lenne zöld jelzést adni a jeremiádoknak, ugyanis krőzusian gazdagok vagyunk kiaknázatlan ötletekben, fel nem fedezett, kellőképp nem méltatott tippekben, életképes, de valóra nem váltott kezdeményezésekben. Mindez nem túlzás, hiszen az emberek zöme — a fizikai és a szellemi munkások egyaránt — szereti azt, amit csinál, nem elégszik meg mindennapi teendői tessék-lássék ellátásával, hanem választott szakmáját hivatásként is kezeli, s a munka megajándékozza azzal az örömmel, amit semmi más nem pótolhat. Az ilyen alapállásúak akaratlanul is kirukkolnak olyan leleményekkél, amelyeket célszerű lenne megértőén fogadni, komolyan venni, átgondolni, továbbfejleszteni, hiszen az esetek többségében ez nem kerül semmibe, legfeljebb figyélmet, segítőkészséget, az igazi képességek elismerését jelenti. A baj az, hogy az érintettek egy része közömbösségtől, érdektelenségtől befolyásolva legyint az efaj- ta próbálkozásokra, rá sem döbbenve arra, hogy forinttermblő lehetőségeknek parancsol megálljt, hogy kedvét szegi mindazoknak, akiknek buzgól- kodása az egész társadalom javát szolgálná, akik nem elsősorban kitüntetésekre, csillogó medáliákra számítanak, csupán azt szeretnék, ha lényük legjavát kamatoztathatnák mindannyiunk javára. Rámutattak, hogy a nemrég zárult VI. ötéves tervven 12—13 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés, amely a tervezettől három és fél százalékkal kevesebb energia felhasználásával valósult meg. Az üzemeknek hasznosításra száz új növényfajtát ismertek el államilag. Elterjedt a nedves gabonatárolás és korszerűsítették a takarmányszárítást is. A termelési rendszerek közreműködésével a gazdaságokban csaknem 700 ezer hektáron terjesztették el a víztakarékos, szántás nélküli mély lázi tásos talaj - művelést. Mind több üzemben alkalmazzák a takarékosabb folyékony műtrágyázást. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugateurópai országok mintájára nálunk is tért hódít az úgynevezett művelőutas művelés, amellyel a növények taposása nélkül lehet a folyamatos tápanyag-utánpótlást biztosítani. Az elmúlt években jelentős erőfeszítések nyomán a hulladéknak számító kukoricaszárból, szalmaszálból, tűzibrikett gyártását kezdték meg. Ehhez jó alapul szolgál a szőlővenyige, az erdőgazdasági vágástéri hulladék is. Mind több közös gazdaságban tértek rá a húspép takarmányozásra való felhasználásra, valamint a szárítás nélküli répaszelet hasznosítására. Az élelmiszeriparban energiatakarékos szeszlepá rlási rendszert valósítottak meg. A háztartások energiafelhasználását csökkentik az új. úgynevezett topbélbe töltött húskészítmények, valamint a tubusos termékek, amelyek hűtés nélkül hosz- szabb időn keresztül eltarthatok. Mind a mezőgazdaságban, mind pedig az élelmiszeripariban a VII. ötéves tervben az a fő célkitűzés, hogy növeljék a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást. Ennek eléréséhez nélkülözhetetlen az anyag- és energiatakarékosság további észszerű fokozása. Ezért a már említett módszereket tovább kívánják fejleszteni és számos új eljárást is kidolgoznak, összhangban a környezet- és természetvédelemmel. A technológiai korszerűsítésekhez segítséget nyújt a kormány által meghirdetett ráfordításcsökkentő gazdaságfejlesztési program. Ez kedvezményeket biztosít, amelyeket pályázati úton nyerhetnek el az üzemeknek. A Népújság munkatársának kérdésére a főosztály- vezetők elmondták, hogy a minisztérium nemrég elkészítette a melléktermékeket és hulladékokat hasznosító üzemek katalógusát. Ezek között néhány Heves megyei is szerepel. Ilyen például a Bodonyi Mátraalja Termelőszövetkezet, ahol erdő- és mezőgazdaságihul- ladék-tüzélésre alkalmas berendezés működik 1984 óta. Hasonlót helyeztek üzembe 1985-ben a Füzesabonyi Állami Gazdaságban is. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság például erdő- és mezőgazdasági hulladékok elégetésére alkalmas berendezéscsaládot forgalmaz, ezek Olajtüzelésű, hőlégfú- vós gőz- és melegvíz-kazánok helyettesítésére alkalmasak. Az Egri Dohánygyárban ez évtől nyugatnémet dohánykocsány-feldolgozó berendezés iműködik. Ezzel a hulladékanyagot cigarettákba bedolgozható anyaggá tudják átalakítani. A Mátra- vidéki Cukorgyárak hatvani gyárában 1983-ban helyezték üzembe azt az NSZK-gyártmányú berendezést, amellyel a szennyeződést eredményesen leválasztják a répáról. Mindezek a törekvések is hozzájárulnak az ésszerűbb anyag- és energiatakarékossághoz. Mentusz Károly Nőicipő-felsőrészek Istenmezejéről Meg kell látni őket, biztosítva valamennyiüknek a felfelé ívelésre serkentő kifutópályát, mert amit tesznek, amire vállalkoznának, hiánypótló jellegű, jövőt formáló cselekedet. Nem várnak hozsannát, csupán azt remélik, hogy meghallgatóra lelnek, olyan közvetlen vagy magasabb rangú felettesre, aki észreveszi bennük a csiszolatlan gyémántot, aki felfogja, hogy ügyködésük révén a holnapok fundamentumát rakhatja le. Ne feledkezzünk meg róluk, mert törekvéseik hosszabb távon épp azt pótolják, amiből pillanatnyilag olyan kevés van, amelyből később oly sokra lenne szükség, vagyis azt a pluszt, ami nemzeti jövedelmünket gyarapítja. Méghozzá ingyen kínált ötletdömping révén. Pécsi István Tavaly, február elején kezdődött az istenmezeji termelőszövetkezet és a Minőségi Cipőgyár kooperációs kapcsolata. A gazdaság melléküzemágában korszerű körülmények között nőicipő- felsőrészeket készítenek a MINŐ részére. Az elmúlt esztendő első fele a betanulás ideje volt. így csupán a második fél év volt értékelhető a termelés szempontjából. Erre az időszakra 2,5 milliós árbevételt könyvelhettek el. Jelenleg még létszámgondokkal küzdenek, hiszen mindössze negyvenhat tagú a mostani gárda, de legalább nyolcvanra lenne szükség. A tanulóidő letöltése után az I 1986-os esztendőben már 7 milliós árbevételt szeretnének elérni — teljes létszám esetén —. s ehhez mintegy 2,3 milliós nyereséget terveznek. Kruskó Barnabásné a cipőfelsőrész díszítő tűzéseit készíti (Fotó: Perl Márton) Ludvig Pálné a cipőfelsőrész méretrevágását végzi Kádár János a Honvédelmi Minisztérium vezetői értekezletén Kádár János beszél a vezetői értekezleten (MTI-fotó: Soós Lajos felvétele, Népújság-telefotó — KS) A Magyar Néphadsereg vezető állományának részvételével csütörtökön értekezletet tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Jelen volt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint N-yikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Az értekezleten Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter összegezte azokat az eredményeket, amelyeket a Magyar Néphadsereg az elmúlt öt évben a hadsereg fejlesztésében, felkészítésében elért. Hangsúlyozta, hogy néphadseregünk a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeivel együttműködve képes és kész hazánk szocialista vívmányainak védelmére. Kárpáti Ferenc előadói beszéde után felszólalások következtek. Ezek során szót kért Kádár János, a párt főtitkára. Üdvözölte a Honvédelmi Minisztérium vezetői értekezletének résztvevőit, fontos eseménynek minősítette a tanácskozást, mert öt esztendő munkájáról, tapasztalatairól készítenek felelős számvetést, s kijelölik a további feladatokat. Átadva az MSZMP KB üdvözletét, elismeréssel szólt a Magyar Néphadseregről, azokról az eredményekről, amelyeket helytállással, áldozatos munkával, a legutóbbi években a fejlesztésben, a felkészítésben, az ifjúság nevelésében elértek. Külön kiemelte, hogy a Magyar Néphadsereg a Varsói Szerződés fegyveres erőinek felkészült, megbízható tagja; a katonákat, tiszthelyetteseket, tiszteket, főtiszteket, tábornokokat a magas fokú szakmai tudás és elismerésre méltó politikai elkötelezettség jellemzi. A nemzetközi politika időszerű kérdései között arról beszélt Kádár János, hogy változatlanul a feszültség a jellemző. Amikor azt mondjuk, hogy egyenlő biztonság, akkor ezen azt értjük, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerződés nem törekszik erőfölényre, mi a leszerelés hívei vagyunk. De világosan látni kell, hogy az Amerikai Egyesült Államok, a NATO erőfölényre törekszik. Ezt viszont nem engedhetjük meg. Ez az egész emberiség érdeke is. Ebben a szellemben készülünk a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének soron következő, budapesti ülésére. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusáról szólva kiemelte annak nagy nemzetközi jelentőségét. Ez a kongresszus — mondotta — a Szovjetunió békepolitikáját megerősítette Az SZKP XXVII. kongresszusa nemcsak a szovjet fejlődés mozdonya, hanem az összes szocialista országé — mondta Kádár János, majd a magyar—szovjet viszonyt méltatva hangsúlyozta, hogy az szilárd, felhőtlen, az élet minden területén egyre tartalmasabbá válik. Barátságunk erősítésének, együttműködésünk fejlesztésének kiemelkedő eseménye lesz, amikor Mihail Gorbacsov elvtársat, az SZKP KB főtitkárát népünk vendégeként a közeljövőben hazánkban üdvözölhetjük. Kádár János végezetül szólt azokról a feladatokról, amelyek békénk, szocialista vívmányaink védelmében, az ifjúság nevelésében, a szocialista építőmunka segítésében a Magyar Néphadseregre várnak. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság elvárja a hadsereg kommunistáitól, pártszervezeteitől, KISZ- szervezeteitől, hogy példamutató helytállással, élenjáró munkával segítsék a feladatok megoldását. A Központi Bizottság és a magyar vezető testületek nevében kijelenthetem — mondta az MSZMP főtitkára —, hogy teljes bizalom övezi a Honvédelmi Minisztérium vezetőit, a néphadsereg parancsnoki karát. A párt, a kormány, a nép, az egész társadalom bízik a hadseregben. Kádár János befejezésül további sikereket, eredményes munkát kívánt. Ülést tartott a Minisxtertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette a Gazdasági Bizottság elnökének jelentését a KGST-tagországok 1984. évi felső szintű gazdasági értekezletén és a KGST XXXVIII. rendkívüli ülésszakán hozott határozatok hazai végrehajtásának menetéről és tapasztalatairól. A kormány áttekintette az MSZMP XIII. kongresszusa és felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére folytatott szocialista munkaverseny eredményeit. A Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen határozatot hozott a hatáskörébe tartozó kitüntetésekről és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak egyes magas elismerések adományozására. A kormány tájékoztatást kapott a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről, és jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági termelés ösztönzésére tett intézkedéseket. A Minisztertanács felhívta a kormány tagjait és az érintett országos hatáskörű szervák vezetőit, hogy vizsgálják meg az Országgyűlés márciusi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségét, s arról tájékoztassák az Országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket.
