Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 84. szám Ara: 1986. április 10., csütörtök 1,80 FORINT Fórum a megye vezetőivel Szakszervezeti tanácskozás Felsőtárkányban Barta Alajos válaszol a fórum résztvevőinek kérdéseire Lakáshelyzet A lakásellátás fejleszté­sére vonatkozó, hatodik öt­éves tervi megyei célkitű­zések összességében telje­sültek. Folytatódott a la­káshelyzet mennyiségi és minőségi javulása, igazsá­gosabbá vált a lakáselosz­tás, javultak a lakáshoz ju­tás esélyei. Megyénkben öt év alatt közel 11 ezer lakás épült — alig kevesebb a tervezett­nél —, kevesebb lakás szűnt meg, és így a tervidőszak­ra a lakott lakásállomány megközelítette a 124 ezret. A beruházási pénzeszkö­zök csökkenése következ­tében nyolcszázzal keve­sebb célcsoportos lakás épült, néhány híján 1200. A személyi tulajdonú la­kásépítés — a mind ked­vezőbb feltételek eredmé­nyeként — növekedet, bár ezen belül a többszintes társasház kevesebb a várt­nál. Figyelemre méltó ta­pasztalat, hogy a községek népességmegtartó céljai­val összhangban, elsősor­ban a falvakban készültei több lakás, mintegy ezer­rel több a vártnál. A magunk mögött ha­gyott ötéves terv során ja­vult a lakásállomány mi­nőségi összetétele, az átla­gos alapterület, közel „tíz' négyzetméterrel lett na­gyobb, de emelkedett a komfortos lakások aránya is. Mindezekhez feltétlenül érdemes hozzászámítani, hogy a tervidőszakban tel­jesültek a lakóépületek fel­újítására vonatkozó célki­tűzések is, így öt év alatt másfél ezer lakás felújítá­sára került sor. A megye városaiban a többgyermekes és fiatal há­zasok lakáshoz juttatására lakáselosztási programot készítettek, és csupán két és fél év alatt 1218 család sürgős lakásgondját oldot­ták meg. Ezzel jelentős mértékben enyhültek a fe­szültségek a legrászorul­tabb lakásigénylők vonat­kozásában. Különösen ak­kor szembetűnő ez az ered­mény, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a saját erős la­kásépítést és -vásárlást a tanácsok 1984—85-ben 410 család esetében segítették. Ez a folyamat a hetedik ötéves terv során tovább tart, és elsősorban a la­kással még nem rendelke­ző fiatal házasok, a több- gyermekes családok, vala­mint a korszerűtlen lakás­ban élők gondjain kíván­nak segíteni a tanácsok a társadalmi szervek hatha­tós közreműködésével. Cél, hogy Heves megyében öt esztendő alatt 25—26 ezer család lakáshelyzete javul­jon! A jóváhagyott tanácsi tervek 1990-ig mintegy tíz­ezer lakás felépítésével számolnak, de ugyanakkor kétezernél több lakás meg­szűnésével is. A lakások több mint felét a városok­ban építik fel. Szalay István Heves megye függet­lenített szakszervezeti apparátusának kétna­pos tanácskozása kez­dődött szerdán a felső- tárkányi KlSZ-tábor- ban. A mintegy 110 résztvevő először Só­lyom Ferencnek, a SZOT titkárának elő­adását hallgatta meg, aki a Magyar Szakszer­vezetek XXV. kong­resszusának határoza­tait részletezte, s ezek végrehajtásához nyúj­tott segítséget. Ezt követően belpolitikai jórumot rendeztek, amelyet Lévai Ferenc, a Szakszer* vezetek Heves Megyei Taná­csának titkára vezetett. A kérdésekre Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára, Sólyom Ferenc, Schmidt Rezső, a megyei ta­nács elnöke, Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára és dr. Végh Miklós, a Hazafias Népfront megyei elnöke válaszolt. Barta Alajos egyebek mel­lett elmondta, hogy., az MSZMP XIII. kongresszusát követően legfontosabb fel­adatuknak tartották, hogy feldolgozzák annak határo­zatait és a közvéleménnyel elfogadtassák azokat. Szólt a kádermunkáról is, megál­lapítva, hogy megyénkben a vezetők többsége alkalmas a teendők végrehajtására. Kitért arra is, hogy az or­szággyűlési képviselői és a tanácstagi választásokat kö­vetően erősödött a demok­ratikus légkör. Az emberek bátrabban mondanak véle­ményt, nyíltabbak a viták. A népgazdaság idei első ne­gyedévi gyorsmérlege sze­rint a nem rubelelszámolá­sú export elmaradt a várt­tól, s a cserearány sem ked­vező számunkra. Mindemel­lett a termelés emelkedésé­nek üteme is alacsonyabb a népgazdasági tervben meg­fogalmazottnál. Az év hát­ralévő hónapjaiban arra kell törekedni, hogy mintegy 5 százalékkal növeljük a ter­melést. Lényeges szempont az is, hogy a bérkiáramlás tartson lépést a teljesít­ménnyel. Felhívta a figyel­met a munkaidőalap jobb kihasználására és a munka­fegyelem javítására is. Schmidt Rezső, a megye munkaerőhelyzetét mérle­gelve megállapította, hogy a hatékonyság követelmé­nyeinek fokozódásával a je­lenlegi túlkereslet mérséklő­dése várható. A VII. ötéves terv új vonásai között em­lítette a tanácsok növekvő gazdasági önállóságát, s egyebek mellett azt is, hogy a községek fejlesztése a ko­rábbiakhoz mérten gyorsul. Szólt arról is, hogy a me­gye 116 települése közül 105- ben megszavazták a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást. Mint megtudtuk, az egész­ségügy és a szociális ellá­tás fejlesztésére a VII. öt­éves terv idején egymilliárd forintot kívánnak fordítani, s ebből a gyöngyösi kórház rekonstrukciójának első üte­mére előreláthatólag 570 millió forintot áldoznak majd. Sólyom Ferenc, a szakszer­vezetek hatékonyabb terü­letpolitikai munkájának fel­tételeit elemezte, s felhívta a figyelmet, hogy e mozga­lomnak még inkább vállalnia kell a fiatalokról való ha­tékonyabb gondoskodást, tö­rődést. Dr. Végh Miklós ar­ról számolt be, hogy a Nép­front és a szakszervezetek közös mozgásterévé az el­következőkben a lakóterüle­ti munkának kell válnia. LSós Tamás, az ifjúsági szö­vetség megújulási törekvései­ről szólt, megállapítva, hogy az SZMT az utóbbi évek­ben egyre nagyobb gondot fordít a fiatalabb korosz­tállyal való foglalkozásra. Minden bizonnyal még jobb társadalmi munkamegosz­táshoz vezet e téren az if­júsági tagozatok és az ifjú­sági tanácsok megalakítása. A délutáni órákban ked­ves ünnepségre is sor ke­rült. Hatvanadik születés­napján köszöntötték a nyug­díjba vonult, volt megyei vezető titkárt, Dorkó Józse­fet, akinek munkáját Só­lyom Ferenc méltatta. A tanácskozás ma kiscso­portos foglalkozásokkal foly­tatódik. Ezeken a nevelő­munka fejlesztését, a VII. ötéves tervi agitációs és propagandafeladatokat, va­lamint az SZMT és az ipar­ági-ágazati szakszervezetek együttműködésének mód­szertani kérdéseit elem­zik, majd Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára tájé­koztatja a jelenlévőket az időszerű szakszervezeti ten­nivalókról. A SZOT titkársága nevében Sólyom Ferenc köszöntötte az SZMT nemrégiben nyugdíj­ba vonult vezető titkárát, Dorkó Józsefet 80. születésnapján (Fotó: Szántó György) Az UNIDO vezérigazgatója hazánkban Domingo L. Siazon, az ENSZ iparfejlesztési szerve­zete, az UNIDO vezérigaz­gatója, Bartha Ferenc mi­niszterhelyettesnek, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Titkársága vezetőjének, az UNIDO Magyar Nemzeti Bizottsága elnökének meghí­vására, április 6. és 9. kö­zött látogatást tett Magyar- országon. Vendéglátójával megbeszé­lést folytatott az UNIDO tevé­kenységéről, hazánk és a szervezet együttműködésé­nek továbbfejlesztéséről. Részt vett az UNIDO Ma­gyar Nemzeti Bizottsága ülé­sén. Domingo L. Siazont fo­gadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügyminiszter, Ka- polyi László ipari miniszter, Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár. Talál­kozott Lőrincze Péterrel, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara főtitkárával. Az UNI­DO vezérigazgatója több üze­met és intézményt is fel­keresett. Domingo L. Siazon szer­dán elutazott Magyaroszág- ról. ★ Elutazása előtt tájékoztat­ta az újságírókat magyaror­szági tágyalásairól és a szer­vezet törekvéseiről. Elmon­dotta: az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete, ja­nuár elsejétől az ENSZ köz­pontjától független, szakosí­tott szervezetté vált. Az UNIDO már nemcsak a fej­lődő országok iparfejleszté­sével, hanem a nemzetközi ipari együttműködés előmoz­dításával is foglalkozik. En­nek keretében egyaránt tö­rekszik az észak—déli és a kelet—nyugati kooperációk fejlesztésére. Ebbe a mun­kába a kormányszintű szer­vezetek mellett vállalatokat, szövetkezeteket, magántársa­ságokat egyaránt be kíván­nak vonni. Mint mondotta, Magyar- ország igen eredményesen vesz részt a szervezet mun­kájában. Az UNIDO 450 szakembere között öt magyar is dolgozik. A magyar vál­lalatok az elmúlt években több mint 60 szakértői meg­bízást kaptak az UNlDO-tól. Ezek a megbízások nem csak a szellemi exportot segítik elő; a programokhoz ma­gyar berendezéseket, külön­böző gépeket is szállítottak. Az eddigi legnagyobb meg­bízást a V egy terv kapta. A vállalat Iránban vegyipari üzemet épített fel, mintegy 3 millió dollár értékben. Az UNIDO 1972 óta Ma­gyarországon 75 műszaki se­gélyprogramot finanszírozott. Ezek közül jelenleg hét program van érvényben, amelyekre a szervezet össze­sen 900 ezer dollárt folyósít. A pénz 90 százalékát már a felhasználók rendelkezésére bocsátották. A vezérigazgató Magyar- országon elsősorban arról tárgyalt partnereivel, hogy •a helyi vállalatok hogyan kapcsolódhatnának be a ko­rábbinál szélesebb körben az UNIDO iparfejlesztési prog­ramjaiba. A szervezet eddig mintegy 80 magyar vállalat­tal vette fel a kapcsolatot. Különösen a magyar alu­míniumipar, gyógyszerve­gyészet, távközlés és építő­ipar számára kínálkoznak jó lehetőségek arra, hogy bekapcsolódjanak az UNI­DO munkájába. Egymillióval több oltvány A tavalyi nehéz év hatá­sával még az idén is kell számolni az Abasári Rákó­czi Tsz-ben is. A fagy elvitte az elmúlt évben a termést és ennek következtében a jövedelem egy részét, a Mát­ra alján is. Ezért is döntött úgy a vezetőség, hogy eb­ben az évben egymillióval növelik az oltványok szá­mát. Mindezt kimondani könnyebb, mint végrehajtani. Ahogy Rudas Sándor el­nök elmondta, azzal kezd­ték a szervezést, hogy fel­keresték a családokat. Be­széltek azokkal, akik az olt­ványikészítést már abbahagy­ták. Meg kellett nyerni őket. De a „biztatáshoz” a jöve­delem növelését is hozzá kellett tenni, összesen 40 család mondott igent a ké­rő szóra. Lehetővé vált te­hát a plusz egymillió vesz- szőnek a kétharmadát ilyen módon biztosítani. Üj eljárást is bevezettek. Ügy mondják, hogy „fényen történik a hajtatás”. Ehhez persze áram is kell, nem is kevés. A világítási eszkö­zök beszerzéséhez és a ve­zetékek felszereléséhez csa­ládonként ezer forinttal já­rult hozzá a tsz. Az új mód­szer három hetet vesz igény­be. A kinti, a nyílt terepen kialakított bakhátakat lyu­kasztott fekete fóliával ta­karják be. Ezzel az eljárás­sal a hőmérsékletet, a pára- tartalmat és a gyomok visz- szaszorítását is befolyásol­ják. A közös gazdaság sze­rezte be a fóliát a letaka­ráshoz. Ez sem ment egy­könnyen, de sikerült az aránylag nagy mennyiséget egy kis utánjárással megvá­sárolni. Az oltványokat az előkészítéskor az 500 négy- zetméter alapterületű tele­pen helyezik el, összesen három helyiségben. Ide a „közös” vesszők jutnak, ösz- szesen mintegy 2,5 millós mennyiségben. Ahhoz, hogy kint a föl­dön a vesszőket gondozhas­sák, minden évben új tele­pet kell kijelölniük. Ezért az abasáriak a környékbeli közös gazdaságokkal kötnek bérleti szerződést évente. Most a Gyöngyösi Mátra- kincse Tsz sietett a segítsé­gükre. Elvégezték a terület mélyszántását, kialakították a bakhátakat, kiszórták a műtrágyát és elkészítették a kiszolgáló utakat. A közös területen lévő olt­ványok gondozásához a tsz-- tagokat autóbusz szállítja ki és hozza vissza. A családi művelésre vállalt oltványok is egy tömbben helyezkednek el. Hetente legalább három napon át kell foglalkozni a vesszőkkel. Ez azt jelenti, hogy több százan vannak, akik kint dolgoznak a „fó­liásban”. Ügy mondják, hogy a szab­ványnak megfelelő minőségű oltványok az összesnek mint­egy 50 százalékát adják. Húsz százalékot még egy évre eltesznek, és így az is eléri a szabvány követelmé­nyeit majd. A maradék 30 százalékot pedig meg kell semmisíteni. Azt várják, hogy az olt­ványból mintegy 50 millió forint bevételhez jutnak. Külföldre csak a Szovjet­unióba szállítanák. Ez a piac most egy kicsit módo­sul, mivel a kereslet cseme­geszőlő iránt növekedett meg. Abasáron az idén ötmillió oltvány előállítása a terv Ennek megfelelően fogtak hozzá az előkészítéshez, és végzik a korábbinál foko­zottabb mértékben a vesz- szők gondozását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom