Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. április 10., csütörtök Megkezdődött az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusa „Korszerű reformpártot, programot és alternatívát Olaszországért és Európá­ért” — e jelmondat jegyé­ben kezdte meg munkáját szerdán délelőtt az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusa. A küldöttek, meghívottak és külföldi ven­dégek, újságírók többezres tömege előtt Paolo Bufali- ni szenátor, az OKP veze­tőségének tagja mondott megnyitó beszédet, amelyben megemlékezett Enrico Bér. linguerről, a párt 1984-ben elhunyt főtitkárából. Ezt követően Alessandro Nafta, az OKP főtitkára tartotta meg előadói beszé­dét. melyben többek kö­zött a következőket mon­dotta : A nyugat-európai balol­dal előtt hatalmas feladat áll: programot kidolgozni az új viszonyok között. Az OKP ehlhez kíván hozzájá­rulni a maga hagyományai­val és erejével, kapcsolód­va ahhoz, amit a nyugatné­met szociáldemokraták, a svéd vagy a francia szoci­alisták tettek a maguk esz­közeivel. Natta két veszély­re figyelmeztetett ennek kapcsán: el kell kerülni mind az eszmeiséget nélkü­löző, értékeket elvető prag­matikus megközelítés csap­dáját, mind azt a veszélyt, hogy a párt utópiák, a meg­valósítás perspektíváját nél­külöző szép eszmék rabja legyen. „A reform vagy forrada­lom, maximalizmus vagy reformizmus típusú viták már a múlté. Ma már so­rainkban is új vita folyik: melyek azok a konkrét esz­közök, politikai megoldások, amelyek rövidebb és hosz- szabb távon igazi reformok­hoz vezethetnek? Mi he­lyesnek értékeljük a jóléti államért vívott küzdelmet, de látjuk annak korlátáit is. A korlátokat, amelyek abból fakadnak, hogy nem elég a társadalmi újraelosz­tás folyamatát befolyásolni, hanem a felhalmozásra is hatást kell gyakorolnunk. „Ehhez azonban mindenek­előtt békére van szükség. A háború és béke kérdésétől függ minden egyéb” _ — tért át a főtitkár a nemzet­közi helyzet elemzésére. Mint mondta, az OKP óva­tos bizakodással tekint a genfi szovjet—amerikai csúcs utáni helyzetre, amelyben az enyhülés új lehetőségei nyíltak meg, de újabb ne­hézségek és akadályok is jelentkeztek annak útján. Natta nagy jelentőségűnek ítélte az SZKP XXVII. kongresszusán kifejtett béke- javaslatokat. Natta azt is világossá tette, hogy a szovjet külpo­litika új megközelítései, va­lamint a szovjet pártkong­resszuson felvázolt reform­intézkedések támogatása nem jelenti azt, hogy az OKP feladta értékelését, amelyet a létező szocializ­musról az irányelvekben megfogalmazott. Az OKP változatlanul úgy látja: mind a gazdasági rendszer haté­konysága, mind a demokrá­cia terén megoldatlan prob­lémák jellemzik a létező szocializmus országait, mint Natta fogalmazott, a létező szocializmus semmiképpen sem jelenthet modellt a nyugat-európai társadalmak számára Alessandro Natta beszéde lezárásaként megállapította: bizonyos, hogy e kongresz- szus munkájából egy esz­meileg megújult és az egységet tekintve szilárdabb párt kerül majd ki. A kommunisták egysége a dol­gozók, a demokrácia és a nemzet javát szolgálja — mondotta az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára. A be­széd elhangzása után a kongresszuson megkezdődött a vita. A Reagan—Dobrinyin találko zóról nyilatkozik Shultz amer ikai külügyminiszter (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Merénylet Dzsunijében Folyik a romeltakarítás a Bejrűt közeli Dzsunijé kikö­tővárosban, ahol kedden nagy erejű pokolgép robbant (Népújság-telefotó: AP — MTI— KS) Tizenegy halott, 89 se­besült. de a mérleg még nem végleges. Kedden dél­után negyed kettőkor egy kék színű BMW-ben felhal­mozott, mintegy 100 kilónyi robbanóanyag hatalmas pusztítást végzett a Bejrút­tól pár kilométernyire levő kikötővároska főterén. A cél­pont italán megint a Falan- gista Párt egyik székháza volt, amely alig 50 méter­re állt a robbanás központ­jától — de az áldozatok — Rasid Karami kormányfő szavaival — „mindig az ár­tatlanok”. A keddi merénylet volt az ötödik január 15 óta. Ek­kor távolították el a hata­lomból Elie Hobeikát, a „Li­banoni Erők” vezérét. Ho- beika, a keresztény milí­ciavezér decemberben meg­békélési megállapodást írt alá a muzulmán milíciákkal. A keresztény jobboldal azt állítja, hogy a merénylete­ket Hobeika emberei szer­vezik — Hobeika ezt hatá­rozottan cáfolja. A muzul­mán tábor szerint Izrael áll a háttérben: Tel-Aviv effé­le provokációkkal akarja megakadályozni a nemzeti megegyezést Libanonban — mondják. Irak—Irán Megélénkültek a karcok Hírügynökségi jelentések ismét a harcok megélénkü­léséről számolnak be az Irak és Irán közötti háború­ban. Az iraki legfelsőbb kato­nai parancsnokság szerdai közleménye szerint a leghe­vesebb harcok a front észa­ki szakaszán voltak. Az iraki hadsereg egységei fel­szabadították Majszan tar. tomány egy részét, jelentős károkat okozva az ellenség­nek emberéletben és anya­giakban. Fáó kikötőváros térségében légiharc alakult ki s ennek során az iraki repülőgépek lelőttek két irá­ni vadászbombázót. A bagdadi rádióban szer­dán délelőtt beolvasott ka­tonai közlemény szerint iraki hadihajók „nagy ten­geri célpont” ellen intéztek támadást, ami az iraki szó. használatban iráni olajszál­lító hajót jelent. A hírt Öböl-menti hajózási forrá­sok nem erősítették meg. Az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség jelentése sze­rint az iráni tüzérség Irak keleti részén fekvő gazda­sági és olajipari objektumo­kat lőtt. Az anyagi kár je­lentős. Mitterrand üzenete Francois Mitterrand, fran­cia köztársasági elnök az új nemzetgyűléshez intézett üzenetében a szociális tör­vénykezés fontosságára és az alkotmányos jogkörök pon­tos megtartására hívta fel a jobbóldáli többségű testü­let figyelmét. Az elnök bé- külékeny és igen tartózkodó üzenetében rendezett és nyugodt együttműködésre szólította fel a vele ellen­tétes politikai beállítottságú parlamentet, s nem nyilvá­nított véleményt, a frank le­értékeléséről, az új kormány első gazdasági lépéséről. Az ' elnök hangoztatta, hogy az ötödik köztársaság fennállása óta először „a parlamenti többség más po­litikai áramlatokból került ki, mint amelyek az elnök- választáskor fogtak össze”. Ez az új helyzet mindkét féltől újfajta magatartást követel. Emlékeztetett az államfő és a kormány jog­körére: az államfő fő fel­adata a közintézmények fo­lyamatosságának biztosítá­sa, a nemzeti függetlenség és a területi épség megvédé­se — a kormányé a politi­ka meghatározása és vég­rehajtása. A parlament jogairól szól­va hangsúlyozta, hogy ez a kormány is élhet — mint elődei — a rendeletek esz­közével, ami kikapcsolja a parlamentet, de emlékezte­tett rá, hogy a szocialista kormány 'legfontosabb re­formterveit a Parlamentben hagyatta jóvá. Ezért fogad el ettől a kormánytól is csekély számú rendeletet, amelyek nem vonhatnak vissza szociális vívmányokat. Az új kormány terveivel kapcsolatban az elnök rá­mutatott: a gazdasági fel­lendülés jó úton halad, de nem tekinthető befejezett­nek, amíg „a munkanélkü- ség a legsúlyosabb szociális bajunk". Arra is felhívta a kormány figyelmét, hogy „nem lesz gazdasági talpra- állás szociális igazságosság nélkül”. Az FKP Politikai Bizott­sága kedden kiadott közle­ményében felhívta a fran­ciákat, hogy állják útját a Qhirac-kormány politikájá­nak, védekezzenek az olyan intézkedések ellen, amelyek „súlyosbítani fogják a dol­gozók és az ország helyze­tét”. Az FKP vezető testü­leté hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a frank leértékelése „olyan dönté­sek előjátéka, amelyek újabb agressziót jelentenek a dol­gozók éllen és új lehetősé­geket kínálnak a tőkének a profitszerzésre és a felhal­mozásra”. A kommunisták a XXV. kongresszus és á legutóbbi KB-ülés határo­zatainak alkotó végrehajtá­sával aktívan támogatják a szociális célkitűzésekért fo­lyó küzdelmet, és keresni fogják az alkalmakat a vál­ság sújtotta rétegek tömörí­tésére. Tankelhárító rakéták Pakisztánnak Az Egyesült Államok és Pakisztán megállapodott több mint 2000 amerikai tankelhárító rakéta eladásá­ról. Erről a Pentagon ked­den tájékoztatta a kongresz- szust. Ha a törvényhozás nem emel kifogást a fegyverüz­lettel szemben, a szerződés alapján Pakisztánnak lehe­tősége nyílik arra, hogy mintegy 20 millió dollár ér­tékben a Hughes cég által gyártott „I—Tow" nevű tankelhárító rakétát vásá­roljon az Egyesült Államok­tól. A washingtoni hadügy­minisztérium szerint ez a fegyverüzlet nem fogja meg­változtatni a Délnyugat- Ázsiában kialakult alapve­tő katonai egyensúlyt. A tankelhárító rakéták eladásával kapcsolatban a TASZSZ, szovjet hírügynök­ség washingtoni tudósítója felhívja a figyelmet arra. hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben folyamato­san szállított Pakisztánnak legmodernebb fegyvereiből. Az elmúlt öt évben a Pa­kisztánnak nyújtott katonai­gazdasági segély összege elérte a 3,2 milliárd dollárt. Az utóbbi hónapokban Is- lamáibadban tárgyalások folytak a következő hat évre szóló hasonló „segélyekkel” kapcsolatban, amelyek ösz- szege várhatóan csak nőni fog. rC Külpolitikai kommentárunk J—i Javaslatok és reagálások BIZTATÓ JEL VAGY CSUPÁN átmeneti halasz­tás az eredetileg keddre tervezett amerikai nukleá­ris kísérlet elmaradása? Ezt a kérdést teszi fel a világsajtó, azt követően, hogy Washingtonban nyil­vánosságra hozták: az előzetes bejelentés ellenére, mégsem hajtották végre a Nevada-sivatagban az Egyesült Államok bejelentett atomrobbantását. A Fehér Ház hivatalos megnyilatkozásai szerint nincs összefüggés a halasztás és a szovjet—amerikai kap­csolatok, konkrétabban a Reagan—Dobrinyin-találko- zó között. A találgatások azonban tovább tartanak. Meglehet, valóban a borúlátóknak van igazuk, s a washingtoni döntést nem lehet még szerény reagálás­ként sem tekinteni a sorozatos szovjet kezdeménye­zésekre, a nukleáris robbantások teljes felfüggesz­tésére irányuló ismétlődő felhívásokra. Még kevésbé annak jeleként, hogy az Egyesült Államok kedve­zőbben fogadná az átfogó szovjet fegyverzetcsökken­tési, leszerelési indítványokat, amelyeknek a morató­rium fenntartása szintén fontos, nélkülözhetetlen té­nyezője. AZ ELMÚLT HETEKBEN MOSZKVÁBÓL szám­talanszor hangzott el a sürgetés, a biztatás: a fegy­verkezési hajsza erőltetése az erőpolitika folytatása helyett, a két nagyhatalom az egyenlő biztonság el­ve alapján igyekezzen a feszültség csökkentésére. Legutóbb például világszerte érdeklődést keltett Mi­hail Gorbacsovnak az a javaslata, hogy — bármelyik európai fővárosban — rendezzenek külön csúcstalál­kozót a nukleáris kísérletek leállítása ügyében. Nem maradtak visszhang nélkül azok a kijelentések sem. amelyeket a főtitkár a napokban Togliatti városában, a Szovjetunió kül- és biztonságpolitikai alapelveiröl mondott. S bármennyire is a diplomáciai időzítés vé­letlene hozta, szimbolikus jelentőségű, hogy épp a nevadai robbantás kijelölt napján terjesztették elő a Varsói Szerződés dokumentumát atomfegyvermentes övezetek létrehozásáról, Európában éppúgy, mint a világ más térségeiben. HA A KEZDEMÉNYEZESEK SORÁT áttekinteni »is nehéz, annál könnyebb összefoglalni a washingtoni válaszok lényegét. Hiszen az amerikai adminisztráció részéről — tegyük hozzá: sajnos — gyakorlatilag valamennyi indítványt elutasították, közvetve vagy közvetlenül kifejezve az érdektelenséget a Moszkva által javasolt irányvonal követésében. A nukleáris kísérletekre vonatkozó moratórium csupán egyetlen, bár igen jellemző példa e magatartásra, annak el­lenére, hogy Washingtonban jól tudják: a moszkvai vezetés különös jelentőséget tulajdonít e kérdésnek. Az atomrobbantások beszüntetése ugyanis egyike azon két témának, amelyekben az előrelépést a Szov­jetunió úgy tekinti, mint a következő Reagan—Gor- bacsov-csúcs feltételeit megkönnyítő, légkörjavító té­nyezőt. A másik ilyen terület, mint ismeretes, az eu­rópai közép-hatótávolságú atomrakéták számának csökkentése lenne. Moszkvában többször hangsúlyoz­ták: ha e problémák bármelyikében sikerülne hala­dást elérni, az máris jelentősen növelné a két poli­tikus idei eredményes találkozójának esélyeit. A csúcsértekezlet mellesleg az elmúlt hetekben a nemzetközi atmoszférát egyre inkább meghatározó kérdéssé válik. Legutóbb Genfben előzetes megálla­podás jött létre arról, hogy e találkozót az idén Wa­shingtonban tartják, ám kétségtelen, hogy azóta egyetlen tárgyalási fórumon sem sikerült érdemleges haladást elérni a vitás kérdésekről. Márpedig — hangsúlyozzák Moszkvában — Genfben arról is meg­egyezés született, hogy meggyorsítják a különböző leszerelési eszmecserék, így a bécsi, a stockholmi és a genfi tanácskozások menetét. DOBRINYIN LÁTOGATÁSÁT a Fehér Házban épp azért kísérte megkülönböztetett figyelem, hogy el- hangzik-e valamilyen utalás a csúcs megrendezésé­ről. Nos, a megfigyelőknek szűkszavú megjegyzések­kel s egy ténnyel kellett beérniük: a következő hó­napban Shultz és Sevardnadze az amerikai főváros­ban külön találkozót tart a csúcs előkészítéséről. A hi­vatalos megfogalmazás szerint napirendre kerülnek a legfelsőbb szintű találkozó megtartásához szükséges feltételek. A nagy kérdés tehát, hogy a májusi, külügyminisz-> téri eszmecseréig, illetve az utána következő hóna­pokban hogyan alakul a két állam kapcsolata. Mihail Gorbacsov Togliattiban csakúgy, mint előző inter­júiban, televíziós nyilatkozataiban kifejtette, hogy Genf szellemében lehetséges a csúcstalálkozó. Moszk­vában cáfolták már azokat a nyugati állításokat is, amelyek szerint a moratórium ügyében javasolt euró­pai csúcskonferenciával a szovjet vezetés helyettesí­teni akarná a másik, a washingtoni találkozót. AZ IDŐKÖZBEN NAGY VISSZHANGOT keltett egyéb kezdeményezések — például a Varsói Szerző­dés tagállamainak javaslata az európai atomfegyver­mentes övezetek létrehozására — azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió és szövetségesei hajlandók lé­péseket tenni az eddig középpontba nem került te­rületeken is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom