Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

6 NÉPÚJSÁG, 1986. április 26., szombat MINDENNAPI NYELVÜNK Kötve hiszem.. .TI Nem tartjuk véletlennek, hogy a címül idézett nyelvi formát oly gyakran olvashat­juk a sajtó hasábjain, s hall­hatjuk mindennapi beszéd- gyakorlatunkban is. Hegy milyen jelentésváltozatokkal és használati értékekkel jut nyelvi szerepeihez, arról pél­datárunk bizonykodik: „Köt­ve hiszem, hogy bárkiben is leküzdhetetlen étvágyat ger­jesztene, ha lát egy kövér anyát kövér gyermekével, amint kettesben mohén fal­ják a csokoládét” (Élet és Irodalom, 1985. aug. 30.). — ..Aki ismeri, kötve hisz eb­ben” (Népújság, 1986. márc. 15.). — „Hogy a külföldiek ettől az elnevezéstől (Vasért) izgalomba jöjjenek, kötve hi­szem" (Népszava. 1986. márc. 15.). Az idézett szövegrészle­tekből az is kitűnik, hogy a kötve hisz szólásszerű szó- kapcsolat jelentését és hasz­nálati értékét ebbe a rokon­értelmű kifejezéssorba il­leszthetjük bele: éppen nem hisz. kételkedve hisz; nem bízik benne; gyanakodik mi­atta, bizalmatlan iránta, óva­kodva tartózkodó; hitetlen­kedő stb. A kötve hisz szólás kulcs­szava a köt igealak, s szó­lásbeli szerepe szerint ebbe a rokonértelmű szósorba, szócsaládba illik bele: köte­lez, kötelezvény, kötelezett­ség, 'kötelesség stb. Még világosabbá válik nyelvhasználati értéke, ha életútját is bemutatjuk. Va­lamikori teljesebb alakja ez volt: Kötve higgy a komá­nak. kötve kell hinni a ko­mának. A régi kalendáriu­mokban olvasható szólásér­telmezések egyike-másikg a köt ige szószerinti jelentését véve alapul. így értelmezte a szólást: Csak akkor higgy a komának, ha meg van köt­ve (Mezei Kalendárium. 1842.). Legrégibb szólásgyűj­teményeink összeállítói a kötve higgy szókapcsolatnak használati értékét ezzel a rokonértelmű kifejezéssel ér­telmezték: legyen vele szer­ződésed, ha szóban vagy írásban kötötte magát ígére­téhez, ha kötelezte magát ígérete megtartására, ha kö­telezvényt adott a szótartás­ra. Mai nyelvhasználati, szó- használati formában tehát így is értelmezhető a szólás: Minden megkötés nélkül ne higgy a komának. Ilyen összefüggésben a ma is gyak­ran hallott és olvasott kötve hisz, kötve hiszem szókapcso­latok a kételkedik, kételke­dem, kételkedve fogad, foga­dom nyelvi formák jelentés- változatait is hordozzák. Jellemző az a beszédhely­zet is, amelyben szerephez jut a kötve hisz szókapcsolat: ha valaki ravaszkodik előt­tünk abban sem igen bízunk. kötve hiszünk benne. Mindez azt is bizonyítja, hogy éppen napjainkban bi­zonyos rosszalló hangulati velejáró is társult a szóban forgó szólásszerű nyelvi for­mához. Az óvatosságra intő baráti jóakarat is gyakran mondatja velünk ezeket a szólásváltozatokat is: Kötve higgy a puszta szónak, kötve hihetünk az olcsó hízelgés­nek. De éppen ebben az ösz- szefüggésben arra is figyel­meztet a népi bölcsesség, hogy annak is csak kötve higgyünk, aki ..nagyon köti magát" valakihez és vala­mihez: tehát simakodóan al­kalmazkodó, csak színleg őszinte és megbízható. Dr. Bakos József Idegenforgalom és közművelődés Az élet vize Bükkszéken — A kisközségek és a közművelődés. Erről hozz egy anyagot! — mondta a főnököm, és a térképre bökött. Bükkszék — olvastuk újjá mellett a helységnevet. — Három szempontból is különleges helyet foglal el a kistelepülések között — folytatta. — Van gyógyhatású termálvize, mely mind híresebb. Van szennyvízcsator­na-hálózata, amit bizony csak igen kevés község mond­hat el magáról. Viszont nincs kultúrháza, s ezt min­denképpen a negatív rekordok köze kell sorolnunk. Az egykori kúria, amely 1987-től a közművelődést szolgálja majd Kendezik a terepet a strand bővítéséhez (A szerző felvételei) — Természetesen valami­kor nekünk is volt művelő­dési otthonunk — teszi hoz­zá Tulák Istvánná, a tanács­elnök a helyszínen, amikor e meglehetősen szokatlan hiány okairól faggatom. — Csakhogy egy régi épületből alakították ki némi toldoz- gatás-foldozgatással. Rövide­sen le is kellett bontani, annyira leromlott az állaga. Azóta mindig volt olyan fel­adatunk, aminek elsőbbséget kellett biztosítani, s így so­ha nem jutott pénz az újjá­építésére. Ezeregyszáz lelkes falu vagyunk, s a fejlesztési költségvetésünk nem ér az égig. Iskolát, óvodát kellett létesíteni, egészséges ivóvi­zet vezetni a háztartásokba: ■ ezek a beruházások kime­rítették a keretünket. — Ha infrastruktúra nincs is, azért közművelődési prog­ram van, ám — a tárgyi fel­tételek hiányában ez teljesen érthető — nem valami túl­zsúfolt. Az iskolában ren­deznek időnként TIT-elő- adásokat, néha fővárosi mű­vészek is fellépnek az ifjú­sági táborban, de ezzel ki is merítettük a lehetőségeket. Mozi híján filmet nézni is a szomszédos községekbe járnak a fiatalok, s a könyv­tár kötetei is jobb helyre, s jobb időkre várnak. Megfe­lelő klub hiányában a sak­kozók is a vendéglő aszta­lain állítják föl esténként a bábukat. — Azért ne vágjon ilyen fancsali képet — vígasztal a tanácselnöknő —, hiszen a VII. ötéves tervben ezen a téren is előre fogunk lépni. Ilyen jellegű terveink szo­rosan összekapcsolódnak az idegenforgalmi létesítmények fejlesztésével, hiszen a gyógy­víz és a rá épülő turizmus a mi igazi „húzóágazatunk", s tán az egyetlen lehetősé­günk is az előrelépésre. Azt javaslom, nézze meg a már folyamatban levő munkála­tokat, s mire visszajön, ké­szítek közművelődés-ügy­ben egy kis meglepetést. Nekivágunk hát Varró Gyulával, a fiatal vb-titkár- ral a falunak, s míg a strandhoz érünk, váltunk né­hány mondatot a küszöbön álló fejlesztésekről. — Az előrelépéshez jelen­tős beruházások szükségesek ugyan, de hosszú távon nyil­vánvalóan megtérülnek. Nyári hétvégeken már ma is két-háromezer ember keres a strandunk medencéiben enyhülést. Azt szeretnénk, hogy a Vendégek hosszabb ideig maradjanak, s ennek érdekében szükség van új létesítményekre és a szolgál­tatások fokozottabb kiépíté­sére. A fürdőt például két me­dencével bővítik, amelyek egy domboldalon kapnak helyet, s lubickolás közben gyönyörködni lehet majd a mátrai panorámában. Ha­sonló megoldás ez, mint a gyorsan híressé vált lepencei strandé. December óta már dolgoznak az erőgépek: ren­dezik a terepet, mélyítik a medencék helyét. — A vizsgálatok azt mu­tatják, hogy a kútjaink bír­ják majd a vízellátást. Ezért is vállalkoztunk a bővítésre. S persze kényszerből is, hi­szen jóval többen érdeklőd­nek a vizünk iránt, mint amennyi a jelenlegi befoga­dóképesség — mondja a tit­kár. A beszélgetést a falu szé­len folytatjuk. Itt ugyancsak nagy munka folyik: a maj­dani kemping és a víkend- telep közművesítését végzik az Egri Közúti Építő Válla­lat szakemberei. A csator­nahálózat már elkészült, most fektetik a vízvezeté­ket, állítják a villanyoszlo­pokat. A gyorsaság érthető, hiszen a harmincból 14 te­lek már gazdára talált, s tu­lajdonosaik rövidesen épít­keznek. A többi 16 még el­adásra vár, ám Varró Gyu­la bízik benne, hogy már nem sokáig. A kempinget is elkészíti 1988-ra az idegen- forgalmi hivatal, s így olcsó szálláshelyet tudnak biztosí­tani a hazai és külföldi ven­dégeknek. A 220 személyes bányászüdülő sem árválko­dik magában sokáig, számos vállalat és szövetkezet ér­deklődik építési lehetőségek iránt, s a háromszáz gyer­meket befogadó, műanyag sípályával (!) rendelkező if­júsági tábort is több hasonló intézmény létesítése követi majd. A tábortól nem messze, a parkerdőben színpaddal kom­binált szabadtéri mozi készül majd — s az idegenforga­lom fejlesztése ezen a pon­ton kapcsolódik össze a köz- művelődés feltételeinek meg­teremtésével, hiszen itt má­justól szeptemberig filmve­títések, előadóestek, kisebb színházi bemutatók rendez­hetők, s nemcsak a fürdő- vendégek, de a helybeliek épülésére is. Ez persze szezonjellegű lé­tesítmény lesz, vethetjük rögtön ellene. Mi lesz a kul­túrával télen? Az igazi meglepetés kör­sétánk végére maradt: oly sok év után végre kultúr­otthon épül Bükkszéken! Egy régi kúriát varázsolnak újjá a község szívében az iskola mellett, tehát ideális helyen. 1987-ben szeretnék átadni a köznek a kertmozival együtt. iMire visszatérünk a ta­nácsra, Tulák Istvánná is kikészíti asztalára a tervraj­zokat. Lesz a faluházban könyvtár, folyóiratolvasó, ze­neszóba, ifjúsági és idegen- forgalmi klub. Ez utóbbi jelzi, hogy a vendégek előtt is nyitva tartja majd kapuit a ház. ötletes, a lehetősé­gekhez igazodó terv ez, csak drukkolni lehet, hogy meg­valósuljon. — A VII. ötéves tervi költ­ségvetésünk igencsak feszí­tett — mondja az elnöknő. — Ezeket a beruházásokat saját erőből nem is tudnánk finanszírozni. Reméljük azonban, hogy az idegenfor­galom fejlesztésében érde­kelt intézmények ,és vállala­tok anyagi segítségével si­kerül megvalósítani elkép­zeléseinket. Jelentős támo­gatást kapunk például a Mátra—Nyugatbükki Intéző Bizottságtól, a Nógrádi Szén­bánya Vállalattól, a megyei tanácstól, illetve a fürdő gazdájától, az Észak-Magyar­országi Regionális Vízmű Vállalattól. Ez pedig hozzá­segít bennünket ahhoz, hogy községünk vonzerejét, jó hí­rét tovább növeljük. — Akadhatnak olyanok, akik most azt mondják: ugyan, minek erőlködnek a kultúr- házzal, hiszen az legtöbb helyen kong az ürességtől: az emberek késő estig dol­goznak, utána meg szórakoz­ni ott van a tévé, a rádió — veszi át a szót Varró Gyula. — Nekem azonban meggyő­ződésem, hogy nem áll majd kihasználatlanul a kultúr- otthonunk. Mutatja ezt a helybeliek érdeklődése a ter­vek iránt, és mi is igyekez­tünk úgy kialakítani a falu- házat, hogy sokféle igényi kielégítsen. Tudjuk, hogy az épület elkészültével még csak félig nyertük meg a csatát. Legalább ilyen nehéz lesz elhivatott, ötletekkel teli népművelőt találni, aki élö­«' vé varázsolja a művelődés házát. Bízunk benne, hogy akad ilyen ember, de egyéb­ként is: ez még ia jövő gond­ja. A lehetőséget a művelő­désre azonban már ma, ami­kor anyagi adottságaink megengedik, mindenképpen meg kell teremteni! Idegenforgalom és közmű­velődés nem zárják ki egy­mást, de nem is tartoznak szorosan össze. Ügy tűnik azonban, hogy a bükkszék­eknek sikerül e két fogalom összeházasítása. A község vé­gül is gyógyvizének köszön­heti gyorsuló fejlődését, s azt, hogy végre tud áldozni a kulturális létesítményekre is. Talán nem túlzás azt ál­lítani a távlatok ismereté­ben, hogy a híres Salvus-viz a kis mátrai falu számára az élet vize. .. Koncz János Kapitány József tervei szerint ilyen lesz majd a faluház Pirandello , de... Jó ez a gyöngyösi közön­ség. Udvariasan megtapsol­ja a színészeket, az előadás végén többször is, de ami­kor a függöny elé is ki­jöttek volna. no. ezt már nem várták be azok. akik Pirandellót nézték meg a Mátra Művelődési Központ­ban. Nem a színészek tehettek róla. hogy a harmadik fel­vonás után már jóval ke­vesebben ültek a nézőtéren, mint ahányan várták kez­detben azt. hogy a függöny szétnyíljék. Lehet, hogy Az ember, az állat és az erény színháztörténetileg figye­lemre méltó vígjáték, de — unalmas. Nincs rá más szó. Ezt ugyan meg lehet kísérelni „feltámasztani" és felinjekciózni, de — érdek­telen. és a burleszkszerű apró fogások is csak azo­kat késztetik gurgulizálásra. akik szeretik a bohóctréfá­kat akkor is. ha azokban semmi humor nincs. De azt el keli ismerni, hogy Benedek Miklós nagy­szerűén látta el a szerepét. Szacsvay László és Bodnár Erika neve feltétlenül vele együtt említendő. A töb­biek ... tették, amit a ren­dező. Zsámbéki Gábor rá­juk kimért. A Katona József színház művészeinek vendégjátéka nem hozta lázba a gyön­gyösieket. Ez tény. (gm f) Töprengő Az erkölcs Az oktatás, amelyben egy magas, sovány. barna kis­asszony részesítette őket, két pilléren nyugodott, azon a két sajátosságon, amely megkülönbözteti az embert az állattól és a franciát az embertől: a Nyelvtanon és az Erkölcsön. (Pozner) Erkölcsileg kiállni némi gyakorlattal minden csirke­fogó tud. (Feuchtw anger) A kereszténység hol a bé­ke. hol a háború mellett van. érzelmei vagy érdekei szerint: nincs saját erkölcs­tana. Olyan erkölcsei van­nak. mint az Öt tápláló né­peknek. s akárcsak a kamé­leon. átveszi annak a föld­nek a színét, amelyre rá­telepszik. (A. France) (Helene mondja): — Még ha minden helytelen volt is. amit csak tettem, de legalább tudtam mindig, hogy helytelen. (Osborne: Dühöngő Ifjúság) Egty jól megterített asztal legyekben nem szűkölködik. (Katona József: Bánk bán) Az mindig nagyon szo­morú. mikor a megbántott Erkölcsnek nincs • annyira ereje, hogy közvetlenül fe­nyegethetné a bűnöst. (Maugham) Az erkölcsöt önmagaért viseljük: és ha felöltjük néha maszkját más alkalom­ból. hamarosan lehullik ar­cunkról. Élénk erős festék s ha egyszer már a lelket átitatta, csak azzal együtt tűnik el. (Vercors) Minden elszenvedett fáj­dalom után erkölcsileg egy fokkal tökéletesebbek le­szünk. (Dimov) Gyűjtötte: Havasházi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom