Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-26 / 98. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 26., szombat 5. Novaj *yeröfényb on ' # Hétköznap. Nagy József hozzá évente sportkörük kiadásaihoz is. — Milyen arányban dolgoznak novajiak a tsz-nél? — Hatvanan-hetvenen vállalnak nálunk munkát, de ha közéjük számítom több mint kétszáz nyugdíjasunkat is, úgy a családok döntő többsége kötődik a termelőszövetkezethez. Berecz Anettnek már kocsija van — az édesanyja tolja benne a bolttól hazafelé menet. — A Csepel Autógyárban dolgozom adminisztratorkéni. de most gyesen vagyok — válaszolja kérdésünkre Berecz Sándorné. — Szinte semmilyen munkalehetőség nincs a faluban, gondolok itt elsősorban bedolgozói hálózatra, amelynek segítségével ilyenkor is lehetne keresni. Az 1300 forintos havi jövedelmem jelenleg az OTP-részleteket sem fedezi — Mióta él itt? — Sajószentpéteren laktam 1977-ig, s csak miután férjhez mentem költöztünk ebbe a faluba. Egészségügyi szakközépiskolát végeztem, de azóta sem tudtam Nova- jon ilyen munkahelyet találni. Sok itt az idegen. Még Egerből is járnak ki. — Kéthetes vagyok — válaszolja Nagy István, mikor a kora iránt érdeklődünk. — 77! — adja aztán meg a magyarázatot. — Huszonháromtól harminckilencig itthon dolgoztam, mint sum- más. Mikor a háború elkezdődött, Pestre mentem kenyeret keresni, de akkor is minden hónapban hazajöttem. Aztán behívtak katonának, majd fogságba estem, és csak 48-ban láttam viszont a hazai hegyeket. Ezután is nehéz évek következtek ránk, novajiakra. Később javult a helyzetünk, megszervezték a tsz-t, és eljárhattak már más munkahelyekre is az emberek. Ezért módosabbak lettek a csalódok, és láthatják, szép. új házak épültek. De azért megváltozott itt más is: régen negyvenen voltak egy disznótorban, most meg csak öten... Az iskola épülete bizony már elöregedett —, de milyen szellem uralkodik a falak . között? Erről kérdeztem Nagy Józsefné igazgatónőt. — A legbüszkébbek arra vagyunk, hogy nálunk minden tárgyat képesített nevelő tanít. Sok kolléga válVáltozik a falu Csak liz-lizenkét kilométer a távolság Egei é- Novaj között, mégis gyakran kellett kapaszkodnia a kocsiknak, mig a megyehatár menti faluba értünk. A hegyről nézve még úgy tűnt. mintha a hirtelen jött melegben nyári álomba mélyed! volna az 1500 lelkes település — de a házak közé ereszkedve már itt is a jól ismert kép fogadott. Hétköznap lévén az utcákon a bevásárlásból hazafelé igyekvő kismamákkal és nyugdíjasokkal találkoztunk. Nagy József. a községi tanács elnöke ottjártunk- kor éppen szabadságon volt. Teendői mégis beszólították munkahelyére. így módunk nyílt beszélgetni vele a falu múltjáról és jelenéről, de természetesen szóba kerültek a közeljövő tervei is. — A II. világháború előtt Novaj egyházi birtok volt A megélhetést szinte kizárólag a mezőgazdaság, ezen belül elsősorban a szőlő- művelés adta. A felszabadulás után sem települt ipar a falunkba. Legnagyobb munkaadó a termelőszövetkezet. Ezzel magyarázható az ingázók magas száma: öt-hatszázan járnak egri munkahelyekre dolgozni. Legtöbben o iFinomszerel- vénygyárban, a Csepel Autónál és a Tanácsi Építőknél helyezkedtek el. — Van-e kapcsolatuk ezekkel az üzemekkel? — Szinte minden cég. amely nagyobb számmal foglalkoztat Novajról bejárókat, erejéhez mérten segíti a községünket. Természetesen ez nagyban múlik az adott vezetés hozzállásán is. — Milyen cél elérese érdekében kérték a vállalatok, illetve — a településfejlesztési hozzájárulással — a lakosság segítségét? — Tornaterem és orvosi lakás építése, valamint a járdák felújítása a soron következő feladat. Ezzel egyetértettek a helybeliek is. ezért évi 800 forintot vállaltak a közterhekből a legutóbbi szavazáskor. Vita az előkészítés során csak abban volt, hogy mindezeket mikor és mennyiért valósítsuk meg. — Egyéb beruházásokra is sor kerül? — Az öregek napközi otthonának rekonstrukciója és új orvosi rendelő létesítése után a VII. ötéves tervben az áfész befektetéseként ABC és étterem épül. Ezt a tanács társadalmi munkák szervezésével, a tsz ideiglenes helyiség ingyenes biztosításával segíti. — Változik-e a lakosság száma? — Az elvándorlási folyamat megállt, de a városból való kiköltözés még nem érinti a községünket. Ügy Nagy Józsefnc tűnik, egyelőre tíz kilométer ebből a szempontból még sok. Ezért nálunk olcsón lehet telekhez jutni. Sajnos, csak oda vezetnek be villanyt. vizet\Stb., ahol már laknak. Ugyanakkor az emberek olyan helyre akarnak építeni, ahol már mindez megvan. A tanács ebből az ördögi körből úgy igyekszik kilépni, hogy saját költségén építi meg a közműveket. — Könnyű azoknak segíteni. akik pontosan tudják, hogy mit akarnak! — értékeli tömören az Egyetértés Termelőszövetkezet és Novaj vezetése közti kapcsolatot Trieb János elnök. — Legutóbb jelentős anyagi áldozattal járó minőségi lakáscserével tettük lehetővé a kielégítő egészségügyi ellátás megszervezését. Jelenleg ingyen adunk helyet az ABC-nek. A régi irodánkban tarthatják meg a gyerekeknek a sportfoglalkozásokat. a tornaterem felépüléséig. Ezeken kívül pénzzel is támogatjuk az óvodától az öregek napközi otthonáig, a falu valamennyi intézményét. A megyehatárokon belül díjtalanul szállítjuk táborozni az iskolásokat, s százezer forinttal járulunk Bor-.os Imre Talán a városban élő gyerekeknek megy a levet lalta ugyanis harmadik szak elvégzését a főiskolán. Ilyen kistelepülésen nem lehet más utat választani — egyszerűen nincs elegendő státuszunk. — Részt vállalnak a pedagógusok a község életének szervezéséből? — A régi értelemben vett „lámpás'’ szerepkör megszűnt. Adódtak viszont új feladatúk: tanárak közül kerül ki több tanácstag, a párt- titkár, a kultúrház igazgatója és a sportélet több irányítója egyaránt. — Itt mennyire van becsülete ennek a pályának? — Anyagiakban nincs különbség, de talán több tiszteletet kapnak az itt dolgozók. mint városon. Kikérik, s elfogadják a véleményünket, és a szülőktől is minden segítséget megkapunk. amit kérünk. Nagyon sok múlik a hozzáállásukon Sokat jelent, hogy a döntő többség fontosnak tar t j o gyerekei tanulását! Ezt például olyan tények is bizonyítják, mint az önköltséges számítógépes tanfolyam es a zeneoktatás. — A kultúrházban milyen programokkal várják a no- vajiakat? — Állandó szakköreink vannak. A színjátszók nemrég nyertek bronz oklevelei az országos minősítő versenyen. Jól működik a fotószakkör és látogatottak a iKISZ-klub rendezvényei. Elsősorban a kismamák és a fiatalasszonyok körében népszerű a díszítőművészeti szakkör. Nagyobb társulatok meghívása anyagi okok miatt szinte lehetetlen. Ezer! szerintem a jövő útja olyan tehetséges előadóművészeké, akik akár másodmagukkal is remek hangulatot tudnak teremteni. Erre a legutóbbi jó példát, a Mikulás-ünnepségen szolgáltatta két egri gitáros fiú. — Húsz év alatt több mini felére csökkent a templomba járók száma — mondja érdeklődésünkre — Borsos Imre plébános. — Ennek számos oka van, de a legfontosabb a mértéktelen hajsza az anyagiak után! A lakosság nagy többsége lélekben még az egyházé, de vasárnap már nem jön misére — mert a krumpliját kell megkapálnia. Szerencsére a családi összetartás megmaradt Ebben nagyon szép példát mutat ez a község. Szorgalmas, dolgos nép lakja ezt a vidéket. Szeretem az itt élőket — tisztelettudóak és barátságosak. Ottjártunkkor mi is ezt tapasztaltuk . Mórö fstván Dologidő a szőlőbe« (Fotó: Perl Márton)
