Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1986. április 3., csütörtök Megkezdte munkáját a BKP XIII. kongresszusa Szófiában megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A képen: Todor Zsivkov tartja beszédét, mögötte az elnökség egy része (Nébújság-telefotó — BTA — MTI — KSJ Új kiváló és érdemes művészek Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából a Parlamentben átadták az idei kiváló és érdemes művész kitüntetéseket. A képen: a kitüntetettek egy csoportja (MTI-fotó, E. Várkonyi Péter felv. Népújság-telefotó — KS) Koszorúzási ünnepségek a felszabadító hősök emlékműveinél r Uj művészeti díjasok Jászai Mari-díjat kapott: Szakközépiskola tanára, Pé­pé Aladár Liszt Ferenc-dí- jas gordonkaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fű­iskola egyetemi adjunktu­sa, Polgár László, a Magyar Állami Operaház Liszt Fe­renc-díjas magánénekese, Révész László, a Vándor Sándor Kórus SZOT-díjas és Liszt Ferenc-díjas vezető karnagya, a Magyar Rádió osztályvezető-helyettese, Richly Zsolt, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-dí­jas rajzfilmrendezője, Simon Albert karmester, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola egyetemi docense, Szegedi Erika, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművé­sze, Szemethy Imre Munká­csy Mihály-díjas képgrafi­kus, Szenes Zsuzsa Munká­csy Mihály-díjas iparmű­vész, Tóth István Balázs Bé­la-díjas és SZOT-díjas fotó­művész, Würtz Ádám Mun­kácsy Mihály-díjas grafikus- művész, Zolnay Pál, a Ma­gyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrende­zője. helyi Miklós hegedűművész, az Országos Filmharmónia szólistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa. Erkel 'Ferenc-díjat kapott: Csemiczky Miklós zene­szerző, a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépisko­la tanára, Erkel Tibor zenei rendező, a Magyar Rádió Zenei Főosztálya vezetője, Földes Imre zeneesztéta, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, Ruitner Sándor zenei szer­kesztő, a Magyar Televízió főmunkatársa, Várkonyi Má­tyás zeneszerző, a Rockszín­ház mb. igazgatója. Balázs Béla-díjat kapott: Böszörményi Géza, a Ma­film filmrendezője, Drégely- né Witz Éva, a Magyar Te­levízió díszlettervezője, Föl- dessy Margit, a Pannónia Filmstúdió filmszínésze, Kar­dos Sándor, a Mafilm ope­ratőre, Létay Vera, a Film­világ főszerkesztője, Marko- vics Ferenc, a Mafilm álló­fotósa, Rák József, a Ma­film operatőre, Róna Péter, a Mafilm filmrendezője, Szabó Attila, a Magyar Te­levízió rendezője. Szabó Szabolcs, a Pannónia Film­stúdió rajzfilmrendezője. Szeredás András, a Pannó­nia Filmstúdió szinkrondra­maturgja, Szomjas György, a Mafilm filmrendezője. Munkácsy Mihály-díjat kapott: Cziráki Lajos festőmű­vész, Győrfi Sándor szob­rászművész, Hideg György- né Tankó Judit iparművész, a Hungarotex ruházati for­matervezője, Janáky Vik­tor keramikus, Kovalovszky Márta, a Fejér Megyei Mú­zeumok Igazgatósága mű­vészettörténésze, Lelkes Pé­ter ipari formatervező. Mó­ré Miklós restaurátor. Nád- , ler István festőművész, Széchenyi Lenke, az Ipar- művészeti Vállalat textilter­vező iparművésze, Takács Erzsébet szobrászművész, Vali Dezső festőművész. (Folytatás az 1. oldalról) gyasztási alapok 12-szeres- re nőtték. Ugrásszerűen nőtt a képzettségi és kul­turális színvonal. A tudomány jelentőségét aláhúzva megállapította, hogy az ma már döntően járul hozzá a szocialista Bulgária gazdasági, társa­dalmi-politikai fejlődéséhez. „Mindezzel együtt az új helyzetben világosan meg ■kell érteni: elengedhetetlen a minőségi fordulat gon­dolkodásunkban, a tudo­mány társadalmi szerepéről vallott nézeteinkben. Ha nem valósítjuk meg a ter­vezett változtatásokat, ha nem teremtjük meg a fel­tételeket a hazai és külföldi tudományos eredmények gyors és tömeges elterjesz­téséhez, akkor veszélyes el­lentmondás keletkezik, sza­kadék a realitások és szán­dékaink között” — emelte ki a BKP KB főtitkára. Elmondta, hogy az ön­igazgatás elve eddig csak a gazdaságot és a tudományt érintette, de az élet meg- iköveteli, hogy fokozatosan érvényesítsék más területe­ken, a szellemi élet más szféráiban. Hangsúlyozta, hogy a szo­cializmusban a legfőbb mo­tívum, a termelés legfőbb hajtóereje a nép szükségle­teinek kielégítése. Emlékeztetett a Központi Bizottság beszámolójának arra a részére, amelyben megfogalmazták, hogy a je­lenlegi irányítási rendszer még nem teremtette meg mindazokat az előfeltétele­ket, amelyek az ország to­vábbi, gyorsított ütemű tár­sadalmi-gazdasági fejlesz­téséhez szükségesek. Todor Zsivkov komoly feladatnak nevezte a népgazdaság irá­nyítási rendszerének korsze­rűsítését. „Gazdaságunknak nincs szüksége a szépítgetésekre. Nem elhallgatni kell a gyen­geségeket és a fogyatékossá­gokat és nem leplezni kell az azokat kiváltó okokat, hanem meg kell oldani, fel kell számolni azokat, min­denütt növelni kell az egész gazdaság hatékonyságát. Ez a feladatunk” — mondotta Todor Zsivkov. Todor Zsivkov ezután szo­ciálpolitikai kérdésekről be­szélt. A bolgár párt tudatá­ban van annak — mondot­ta egyebek között —, hogy a társadalmi egyenlőség szo­cialista formája az egyenlő­ségnek nem a legmagasabb rendű formája, ez felel azon­ban meg a termelőerők és a termelékenység jelenlegi fejlettségi fokának. El kell ismerni, hogy éle­tünk némely jelensége tár­sadalmi torzulásra vall. Ezek mélységesen sértik a társa­dalmi igazságosságról és egyenlőségről alkotott elképí zeléseket, gyengítik eszmé­ink erejét és vonzását” — mondotta Todor Zsivkov, hangsúlyozva, hogy a társa­dalmi deformálódások el­leni küzdelem nem kam­pány, nem egyszeri akció. A következő időszakot a BKíP KB főtitkára „a szo­cialista demokrácia fejlesz­tése és kibontakoztatása új szakaszának” nevezte. Ezután Todor Zsivkov ar­ról beszélt, hogy a végre­hajtandó fordulat meghatá­rozó mértékben függ a párt egységétől és harcképességé­től, vezető szerepének szín­vonalától. A jövőben nő az alapszervezetek szerepe és felelőssége. Todor Zsivkov síkraszállt a bolgár párt munkás jel­legének további erősítéséért. Állást foglalt a marxista- leninista ideológia, a társa­dalomtudományok fejlesz­tése mellett, rámutatva, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet szánnak mind a tömegtájékoztató eszközök­nek, mind a közvélemény és az egyes emberek vélemé­nye kifejezésre juttatásának. Röviden nemzetközi kér­déseket is érintett Todor Zsivkov. Hangsúlyozta, hogy az imperialista államok meg­próbálnak közös frontot lét­rehozni a szocializmus el­len, a nemzetközi kommu­nista mozgalom és a nem­zeti felszabadító mozgalmak, a haladás erői ellen. Leküzd­hetetlen akadályként áll azonban előttük a Varsói Szerződés szervezete, min­denekelőtt a Szovjetunió a maga hatalmas gazdasági, tudományos és katonai po­tenciáljával. A Bolgár Nép- köztársaság ezt a jövőben is saját ereje növelésévé fog­ja támogatni. Todor Zsivkov a béke és a háború kérdését a kérdé­sek kérdésének nevezte és hangsúlyozta: az SZKP XXVII. kongresszusán elfo­gadott békeprogram annak távlatát nyitotta meg az em­beriség előtt, hogy a nuk­leáris tél és a „csillaghábo­rú” szörnyűségeit kiiktatva lépjen be a XXI. századba. A BKP KB főtitkára a bol­gár kommunisták és az egész bolgár nép nevében mara­déktalan támogatásáról biz­tosította a szovjet békekez­deményezéseket, ideértve Mihail Gorbacsovnak az atomkísérletek beszüntetésé­re tett felhívását. Az internacionalizmus el­veihez híven a BKP nagy jelentőséget tulajdonít min­den szocialista országhoz fű­ződő viszonya fejlesztésé­hez, és el akarja mélyíteni kapcsolatait az egész nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalommal, melynek maga is része. Megkülönböztetett figyel­met fordít a bolgár párt a balkáni országokhoz fűződő kapcsolatokra. „Itt az ideje, hogy a balkáni államok szer­ződést dolgozzanak ki és ír­janak alá a félsziget ökoló­giai védelméről, és e kérdés­ben felhívással forduljanak az európai kontinens min­den országához és népéhez” — fejezte be beszédét To­dor Zsivkov. Délután felszólalt Nyiko- laj Rizskov, az SZKP KB PB tagja miniszterelnök, a a BKP kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség ve­zetője. Hazánk felszabadulásának 4L évfordulója alkalmából szerdán a Parlament Va­dásztermében átadták az idei Kiváló és Érdemes Mű­vész kitüntetéseket. Az ese­ményen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottság tagja, Pál Lé- nárd, a Központi Bizottság titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Radics Katalin. az MSZMP KB tudomá­nyos, közoktatási és kultu­rális osztályának vezetője. Köpeczi Béla művelődési miniszter ünnnepi beszédé­ben emlékeztetett: felsza­badulásunk évfordulóján immár hagyomány, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya elismerését fejezi ki azoknak, akik hosszú időn keresztül kimagasló teljesítményt nyújtottak a művészetek különböző ágai­ban. Napjainkban különösen szükség van a művészetre — állapította meg a mi­niszter —, ha azt úgy fog­juk fel, mint az ember ön­tudatra ébCesztésének, ér­telmi és érzelmi formálá­sának, humanizálásának egyik eszközét. A mi tár­sadalmunk ebben az érte­lemben tulajdonít a művé­szetnek közösségi jelentősé­get, és ezért támogatja szellemi és anyagi eszkö­zökkel egyaránt. A most kitüntetett mű­vészek tehetségükkel nem­csak saját maguk kitelje­sítését szolgálják, hanem alkotásaikkal a szépre, a jóra, a nemesre is figyel­meztetik az embereket — hangoztatta végül Köpeczi Béla. A művelődési miniszter ezután átadta a Kiváló és Érdemes Művész kitünteté­seket. A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze kitüntető címet kapott: Almási Éva, a Madách Színiház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művé­sze, Béres Ferenc népdal­énekes, az Országos Fil­harmónia Liszt Ferenc-dí­jas és SZOT-díjas szólistá­ja, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze, Csd- nyi Árpád, a Nemzeti Szín­ház Jászai Mari-díjas dísz­lettervezője, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művé­sze, Dömölky János, a Ma­gyar Televízió Balázs Béla- díjas filmrendezője, a Ma­gyar Népköztársaság érde­mes művésze, Gáti József színművész, a Színház- és Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából szerdán az ország több hely­ségében megkoszorúzták azoknak a hősöknek, kato­náknak sírjait, emlékműve­it, akik a hitleri fasizmus elleni harcban életüket ál­dozták a magyar nép sza­badságáért. Harkányban a bolgár hő­sök emlékművénél helyezték Filmművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi ta­nára, a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze, Il­lés Gyula Munkácsy Mihály- díjas szobrászművész, a Ma­gyar Népköztársaság érde­mes művésze, Kass János Munkácsy Mihály-díjas gra­fikusművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Keveházi Gábor, a Magyar Állami Operaház Nizsinszki-díjas és Liszt Ferenc-díjas magántánco­sa, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze. Pet- ress Zsuzsa, a Fővárosi Operett Színház Jászai Ma­ri-díjas színművésze, a Ma­gyar Népköztársaság érde­mes művésze, Redő Ferenc SZOT-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze, Székely Gá­bor, a Katona József Szín­ház Jászai Mari-díjas igaz­gatórendezője, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, Szokolay Sándor Kos- :suth-díjaá, Erkel Ferenc- díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címet kapott: Blaskó Péter, á Miskolci Nemzeti Színház Jászai Ma­ri-díjas színművésze, Csata Zsuzsa, a Vidám Színpad Jászai Mari-díjas színművé­sze, Cserhalmi György, a Katona József Színház Ba­lázs Béla-díjas színművésze, Czigány Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Ba­lázs Béla-díjas filmrendező, je, Decsényi János Erkel Fe­renc-díjas zeneszerző, a Ma­gyar Rádió osztályvezetője, Demján Éva Jászai Mari-dí­jas előadóművész, Drahota Andrea, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színmű­vésze, Fehér György, a Ma­gyar Televízió Balázs Béla- díjas filmrendezője, Gyurkó Henrik, az Állami Bábszín­ház Jászai Mari-díjas báb­művésze, Hegedűs István Munkácsy Mihály-díjas kari- katvrista, Horkai János, a Nemzeti Színház Jászai Mari­díjas színművésze, Horváth Zoltán, a Fővárosi Operett Színház Erkel Ferenc-díjas művészeti vezetője, Iglódi István, a József Attila Szín­ház Jászai Mari-díjas fő­rendezője, Janzer Frigyes Munkácsy Mihály-díjas szob­rászművész, Jordán Tamás, a Kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Káló Flórián, a József Attila Színház Já­el a hála és a megemlékezés virágait. Néphadseregünk díszegységének tisztelgése után felcsendültek a bolgár és a magyar Himnusz hang­jai, majd megkezdődött a koszorúzás. Az ünnepség a katonai díszszázad tisztelgé­sével és az Internacionálé hangjaival ért véget. Beremenden a hazánk fel­szabadításáért elesett jugo­szai Mari-díjas színművé­sze, Kaszás Ildikó táncmű­vész, a Magyar Állami Ope­raház balettmestere, Király Levente, a Szegedi Nemze­ti Színház Jászai Mari-dí­jas és Juhász Gyula-díjas színművésze, Kocsis Sán­dor, a Magyar Televízió Ba. lázs Béla-díjas operatőre, Kő Pál Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Lőcsei Je­nő, a Magyar Állami Ope­raház Liszt Ferenc-díjas ma­gántáncosa, Lugossy László, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat Balázs Béla-díjas film­rendezője, Matuz István Liszt Ferenc-díjas fuvola- művész, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola Deb­receni Tagozata főiskolai docense, Onczay Csaba Liszt Ferenc-díjas csellóművész, az Országos Filharmónia szólistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, Pákozdi János, a Népszínház Jászai Mari-díjas színművésze, Pásztor Gábor Munkácsy Mihály-díjas képgrafikus, a Képző- és Iparművészeti Eperjes Károly, a Katona József Színház színművésze, Gallai Judit, a Fővárosi Ope­rett Színház magánénekese, Gáspár Sándor, a Katona József Színház színművé­sze, Gáti Oszkár, a Madách Színház színművésze, Her­nádi Judit, a Vígszínház színművésze, Kós Lajos, a Pécsi Nemzeti Színház— Bdbita Bábszjnház művé­szeti vezetője, Kubik An­na, a Nemzeti Színház szín­művésze, Lázár Katalin, a Kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze, O. Sza­bó István, a Debreceni Cso­konai Színház színművé­sze, Reviczky Gábor, a Víg­színház színművésze, Sallai Mihály, a Maciva artis­tája, Sunyovszky Szilvia, a Madách Színház színművé­sze, Straub Dezső, a Vidám Színpad színművésze, Sza­kács Gyöngyvér, a Miskol­ci Nemzeti Színház jelmez­tervezője, Szersén Gyula, a Nemzeti Színház színművé­sze, Tiboldi Mária, a Fővá­rosi Operettszínház szín­művésze. József Attila-díjat kapott: Bella István író, dr. Bé- csy Tamás kritikus, az ELTE BTK egyetemi taná­ra, Bodor Adám író, Ester­házy Péter író, Karig Sára műfordító, az Európa Könyvkiadó szerkesztője. Tarján Tamás kritikus, iro­dalomtörténész, az ÉLTE BTK adjunktusa, Tóth Béla író, a Somogyi Könyvtár igazgatója, Vathy Zsuzsa író. Liszt Ferenc-díjat kapott: A Budapesti Réz fúvós Együttes, tagjai: Farkas István, M agy ári Imre, Pa­lotai István, Petz Pál, Sza­bó László, Berkes Kálmán, klarinétművész, iá (Magyar Állami Operaház zenekari művésze, Drahos Béla, fu­volaművész, a Magyar Rá­dió és Televízió Szimfoni­kus Zenekarának tagja, Ko­vács Kati előadóművész, Ladányi Andrea, a Győri Balett magántáncosa, Szervt­szláv hősök emlékművénél rendeztek koszorúzási ün­nepséget. A solymári katonai teme­tőben a második világhábo­rú magyarországi felszaba­dító harcaiban elesett auszt­rál, francia, kanadai, len­gyel, angol és új-zélandi ka­tonák emléke előtt tiszteleg­tek. A Budaörsi úti katonai te­metőben is adóztak a fasiz­mus elleni harcban hősi ha­lált halt amerikai katonák emlékének. Hajdúböszörményben a hazánk felszabadításáért fo­lyó harcokban elesett ro­mán katonák magyarorszá­gi központi sírkertjében is rendeztek koszorúzási ün­nepséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom