Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. április 19., szombat 3. Gazdasági gondjaink megoldhatók KÖZÉPPONTBAN: A MUNKA, A TERMELÉS Nehezen indult az idei esztendő. Nem úgy sikerültek dol­gaink az első negyedévben, mint ahogy elterveztük, ahogy szerettük volna. Ez csendült ki alig néhány napja a Buda­pesti Kongresszusi Központban félezer ipari vállalat és szövetkezet — közöttük Heves megyei — vezetőinek orszá­gos értekezletén. Széles körű volt a részvétel, hiszen első alkalommal a vállalati tanácsok elnökei is ott voltak. Ez a konferencia bizonyosan a jövő összehangolt cselekvésének is jó alapot teremtett, hiszen olyan időpontban tartották, amikor a legnagyobb szükség van a hatékony együttműkö­désre. Készülnek az alkatrészek a hidraulikus Berecz Sándor a gép mellett emelőasztalhoz (Fotó: Kőhidi A LÓVAKARÓTÓL A SZABÁSZGÉPEKIG Százéves a Kaev Egri Gyára 1985 a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 10. Számú Gyárá­ban minden korábbinál jobban sikerült: nőtt a termelés és a termelékenység, növelték az exportot a szocialista és a tőkés országokba egyaránt. Megállították a létszámcsökke­nést. Ezeknek a jelentős eredményeknek az elismeréseként az egri kollektíva az idei munka ünnepe alkalmából meg­kapja a Kiváló tíyár címet: és ez egybeesik az üzem jog­elődje alapításának 100. évfordulójával is. Nem sikerült intenzív pólyára állítani Az idei terv teljesítésének különösen nagy a jelentősé­ge. Ez adta a fő gondola­tot és ebből oroszlánrész vár az iparra, mint a népgazda­ság motorjára. Iparunk az elmúlt VI. ötéves tervben lényegében teljesítette fel­adatait. Gondoljunk csak arra, hogy a nemzeti jöve­delem több mint negyven százalékát adta. A rubel- elszámolású kivitel 83, a tő­kés exportnak pedig 60 szá­zalékát biztosította a 80-as évek első felében, hogy csak néhány adattal érzékeltes­sük a jelentőségét. Mint Ka­pói yi László szakminiszter előadásából kitűnt, 1985-ben viszont megtorpanás követ­kezett be. Olyan feszültség- gócok alakultak ki, ame­lyek még ma is megvannak és nehezítik a VII. ötéves tervben végzendő munkát. Kétségtelen, az elmúlt fél évtizedben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vítását szolgáló gazdaságpo­litika nyomán visszafogot­tabbak voltak a fejleszté­sek, sőt kényszerű import- takarékosságra is szükség volt. Így a technológiai elő­rehaladásban bizonyos teen­dők összetorlódtak. A ma­gyar gazdaságnak például most kell alkalmazkodnia a mikroelektronikai forrada­lomhoz, miközben napiren­den szerepel az elektronika társadalmi elterjesztése. Az ipart nem sikerült teljes mértékben az úgynevezett intenzív pályára állítani, pe­dig az export alakulása az elmúlt években is, de a jö­vőben is döntően ennek az ágazatnak a munkájától függ. Program a fejlődés gyorsítására Van megfelelő elképzelé­sünk, célunk, hiszen az MSZMP XIII. kongresszusa igényes programot hagyott jóvá. Népünkkel egyetér­tésben olyán nagy hordere­jű intézkedéseket fogadott el, mint a külgazdasági egyensúly javítását, az élet- színvonal látható emelését, vagy az antiinflációs politi­kát. Ez a célrendszer, amely irányt adott a népgazdaság VII. ötéves tervének meg­alkotására, azzal számolt, hogy anyagi forrásainkat azokra a pontokra összpon­Üj, úgynevezett intenzív száraztisztításos módszert dolgoztak ki a Malomipari Kutató Intézetben a búza őrlésére való előkészítéséhez. Az eljárás megoldja a ma­lomipar néhány régi giond- ját: csökkenti a gabona elő­készítésére fordított energia- szükségletet, és a hagyomá­nyos technológiához képest a tizedére mérsékli a búza­szemek héjának mosására felhasznált vízmennyiséget, a környezetet is jobban kí­méli. A silókban és a magtárak­ban tárolt búza eredeti ál­lapotában még nem alkal­mas az őrlésre. A terményt előbb tisztító, felületelőké­szítő gépekre kell továbbí­tani. Az apró kövek, rögök és törött szemek eltávolítá­tosítsuk, amelyekkel képes­sé válunk a gazdaság fej­lődésének gyorsítására. Eb­ben pedig az ipar igen lé­nyeges szerepet kap. Az új középtávú terv egyik legfontosabb felada­ta marad a termelési szer­kezetváltás, az ehhez elen­gedhetetlen műszaki fejlesz­tés, technológiai korszerűsí­tés. Mindez pedig csak ak­kor valósulhat meg ered­ményesen, ha az emberi al­kotómunka szerepe és meg­becsülése kiemelt szerepet kap. Továbbra is elsődle­ges cél, hogy az ágazat já­ruljon hozzá gazdaságunk egyensúlyi helyzetének meg­őrzéséhez. Ennek érdekében fontos, hogy úgy alakít­sa termelési szerkezetét, hogy a hatékonyság, a ter­melékenység emelkedjen. Kétségtelen az elmúlt évi megtorpanás az idei év ele­jén is éreztette hatását. így 1986 első három hónapjá­ban mindössze egy százalék­kal nőtt az ipari termelés, noha a népgazdasági terv 2,8 százalékot irányzott elő. Rásegítő intézkedésekkel Ha nem sikerül felpörget­ni a dinamikát, akkor az elhatározott feladataink tel­jesíthetetlenek lehetnek. Ezért az esztendő hátralévő hónapjaiban minden erőt be kell vetnünk a tervben megfogalmazott célok meg­valósításáért. A kormány nemrég arról döntött, hogy bizonyos rásegítő intézkedé­sekkel ösztönzi elsősorban a konvertibilis export növelé­sét, a vállalatok ez irányú erőfeszítéseit. Így lényegé­ben az egész gazdaságba né­mi élénkülést visznek. Szük­ség is van erre, hiszen 1986 eddig eltelt részében ugyan­is további érzékeny veszte­ségek érték az országot a konvertibilis kivitelben. Ah­hoz, hogy népgazdaságunk idei célkitűzései valóra vál­janak — amely egyben meg­alapozza a VII. ötéves terv sikerét is —, termelékenyebb, jobb minőségű munkára van szükség. Ennek érdekében kell gyorsítanunk a szelek­tív fejlesztést, és rangsorol­ni az erőforrások felhasz­nálását. A kormány a színvonala­sabb munka feltételeit igyekszik megteremteni. Ezt erősítette meg a már emlí­tett konferencián Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ennek kul­csa az irányítási rendszer sa. valamint az ép búzasze­mek felületének tisztítása után a héjat — az eddig széles körben alkalmazott eljárás szerint — mosásnak vetik alá: a búza minden egyes kilójához egy liter vi­zet adagolva a felületi szeny- nyeződést, majd a korpát adó felső réteget eltávolít­ják. Az intézetben kidolgo­zott eljáráshoz a víz tized- része is elég; a szennyező­dés eltávolítására az intézet­ben kifejlesztett gépeket al­kalmazzák. Ez azért is elő­nyös, mert a malmok nagy része közelében nincs jó mi­nőségű hálózati víz, s a ke­letkező őrlési szennyvíz csak derítés, tisztítás után kerül­het a patakokba, mivel olyan nagy az oxigénfelvétele, hogy káros lenne a folyó­vizek élővilágára. továbbfejlesztése, az irá­nyítói munka hatékonysága. Hozzátette, hogy a kormány nyitott minden előrevivő ja­vaslat befogadására, amely gondjainkat enyhíti, fel­adataink megoldását segíti, és a partneri viszony ki­alakítására törekszik a vál­lalatokkal. Ez pedig nélkü­lözhetetlen, hiszen a terme­lőegységeknek olyan moz­gásteret és működési felté­teleket kell teremteniük, amelyek biztosítják az ed­digieknél aktívabb és haté­konyabb vállalati gazdálko­dást. Ebben segít a verseny kibontakoztatása, a bank- és adórendszer átalakítása, a monopolhelyzetet oldó szervezeti lépések, a mű­ködő tőke bevonása, az ösz­tönzőbb exportérdekeltségi rendszer alkalmazása. A vállalatoknak ugyanis eb­ben az évben fő feladatuk a konvertibilis valutában elszámolható külkereskedel­mi mérleg javítása! Az ipar növelje jövedelemtermelő képességét Gazdasági gondjaink meg­oldhatók, ennek alapja azon­ban az eddiginél odaadóbb munka, a termelés, amely­nek letéteményese az alko­tó ember. Termelők és fo­gyasztók vagyunk egysze- mélyben, tehát mindenki ké­pességeinek legjavát kell hogy adja, ledolgozva a ren­delkezésre álló munkaidő- alapot. A technikai, techno­lógiai fejlesztés pedig a gaz­daság élénkítésének fontos eszköze. Heves megyében is ki­emelt fejlesztési programok­nak lehetünk tanúi a VII. ötéves tervben. így a Gaga­rin Hőerőmű rekonstrukció­jának, a Thorez Bányaüzem felújításának, az állatforgal­mi és húsipari vállalat mi­nőségi termelésre irányuló fejlesztéseinek, a tejipari és a gabonaipari korszerűsíté­seknek, vagy az Alsó-Tarna mentén negyvenezer hektár földterület komplex melio­rációjának. Szűkebb ha­zánkban, a mikroelektroni­kai programban való rész­vétel, továbbá az automati­kai elemek fejlesztése olyan feladat, amely bizonyítja az élvonalhoz tartozást. Az egyensúlyi követelmé­nyeket és az életszínvonal védelmét erősítő, az inflá­ciót mérséklő gazdaságpoli­tika megvalósításának ma reálisan nézve egyetlen alap- feltétele van: nevezetesen, hogy az ipar javítsa jöve­delemtermelő képességét. Ez pedig azt erősíti, hogy az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozatait hajtjuk vég­re. Ennek érdekében kell dolgoznunk és tennünk to­vábbi nagy erőfeszítéseket, megfordítva az utóbbi hó­napok kedvezőtlen tenden­ciáit. Mentusz Károly A SVÉDEKTŐL Ment, látott, üzletet kö­tött. Mindezt néhány nap alatt, méghozzá úgy, hogy az oda-vissza útnak min­den költségét a svéd gyártó­cég vállalta magára. — Miről is tárgyaltak? — kérdeztem Rohánszky Fe­rencet, a gyöngyösi áfész el­nökét. — A Pattinka-üzemünket szeretnénk bővíteni és eh­hez egy újabb gépsor beál­lítására van szükségünk. Ezért ültünk le a svéd Dahlen-céggel egyezkedni. — Ez így nagyon jól hang­zik. De hogyan jutottak el idáig? — Hirdetés útján. — Önök hirdettek? Hol? Mit? — „Braun Rózsa és társa Lángvasöntöde’’. — Ez a név volt olvasható 1886-ban az akkori új vállalat kapuján — mondja a múltról Tóth János igazgató. — öt év múlva már magába olvaszt­va egy-két -környékbeli kis­üzemet, alkalmazkodott a kor megváltozott igényeihez: ettől kezdve Egri Lakatos- árugyárnak hívták. Ekkori­ban úgynevezett vegyesipar- ciikk-gyártást folytattak, amelybe a lóvakaróktól a különféle csatokon át a zá­rakig, sok minden beletarto­zott. Egy ideig -még a II. vi­lágháború után is. ebben a formában dolgozott tovább, de aztán az övenes évek átszervezései változásokat hoztak: a Kaev 10. Számú Telepe lett. — Jelenleg mennyiben függenek a cégük központ­jától? — Teljesen önállóan gaz­dálkodunk, hasonlóan a vál­lalatunk többi gyáregységé­hez. Csák néhány kérdés­iben, mint például a jelen­tősebb -beruházások, fejlesz­tések, illetve az export el­bírálásában nincs kizáróla­gos döntési jogunk. — Milyen termékeket ál­lítanak itt elő? — Elsősorban cipőipari szabászgépeket gyártunk. Ez köti le kapacitásunk 80 szá­zalékát. Jelentős részüket a nyugatnémet Sehöne-cégnek -adjuk el. Qk, a szükséges speciális kiegészítésekkel el­látva, juttatják aztán el a világ számos pontjára. Eze­ken kívül különböző klíma­— Egy zürichi lapban je­lent meg a hirdetésünk: sós- rudat, gombát és mézet kí­náltunk eladásra. — Mivel fizettek a hirde­tésért? — Forinttal. — Hogy jön ehhez a svéd gépgyártó cég? — ök felfigyeltek a hir­detésünkre. Ha sósrudat kí­nálunk, akkor azt gyártjuk is, ha gyártjuk, ahhoz gép­sor is kell. ök pedig sütő­ipari gépeket állítanak elő. így hívtak meg, és velünk jött a budapesti megbízott­juk is. — Mire jutottak? — Bérletbe vesszük át a gépsort, amelynek értéke nyolcvanmillió forint. Kész­technikai berendezéseket, úgynevezett „írezőket” (spe­ciális textilipari rostkikászí- tök) és nagy mennyiségű, ci­pőkhöz használt acéllágyé- kot -állítunk elő. Vállalko­zunk egyedi gépek gyártá­sára is. Legutóbb a Forté­nak készítettünk egy komp­lett filmöntősort. — Milyenek az exportle­hetőségeik? — Nagyon megnőtt a ke­reslet a nagy teljesítményű ikivágógépeink iránt. Ennek az a legfőbb oka, bogy ma -már nemcsak a cipőgyárak használják. Ezekkel dolgoz­nak például a Volkswagen- gyárban -és hasonló típussal -munkálja meg radiátorainak alumíniumlemezeit a Hajdú-- sági Iparművek is, de még sokáig sorolhatnám a kü- ilönféle alkalmazási lehető­ségeket. A KGST-n belül -monopoihelyzetben vagyunk, de a nem rubelelszámolású piacokra is nyereségesen termelünk. Vásárlóink kö­zött egyaránt megtalálhatók Kína, Jugoszlávia, Lengyel- ország és a német államok vállalatai. A többi -gyártmá­nyunk iránt is óriási a -ke­reslet, hiszen számos ország­ban ezekben az években va­lósítják meg a textilipari re­konstrukciókat. A cipősarko­kat merevítő -acóllágyék pe­dig még Irakba és Iránba is eljut. — Mekkora az éves árbe­vételük? — összesen 260 millió fo­rint. Ebből 200 -milliót az ex­port hoz, ez utóbbi érték­nek ds jóval több mint har­termékkel fizetünk. A be­rendezés teljesítménye órán­ként százötven kilogramm sülttészta, amelyből hatfélét tudunk előállítani ezen az egy gépen. A Thor Olsson- cég a termékek hatvan szá­zalékát átveszi, öt év alatt kell teljesítenünk a fizeté­si kötelezettségünket. — Milyen közvetítéssel bonyolítják le az üzletet? — A gépsort a Generál- impexen keresztül hozzuk be, az értékesítésbe pedig bekapcsolódik a Coopexport. Természetesen mindkét cég megfelelő százalékot kap a közreműködésért. — Mikor lesz mindebből valóság? mada -konvertibilis valuta- bevételt jelent -az országnak Ez nekünk is kedvező, rrtert importálhatunk Nyugatiéi, s ez által olyan alkatrészek­hez jutunk, amelyeket más gépieinkbe is beépíthetünk. — Mi jellemezté a tavalyi év gazdálkodásáti — Egy jelentős megújulá­si folyamat vette kezdetét Építve a hagyományokra — vannak olyan családok, ame­lyeknek egész generációi dolgoznak nálunk — és fi­gyelembe véve jelenlegi gé­peink teljesítőképességét, li- cenceket vásároltunk. Űj együttműködési formákat alakítottunk ki az NSZK- -beli Schöne-céggel, amely a világ négy legnagyobb ilyen vállalatának egyike. Növel­tük a termelést és javítot­tunk a termelékenységen Ez lehetővé tette, hogy 18 százalékkal emeltük a bére­ket, így az átlagfizetés már eléri az évi 72 ezer forintot. Lehetőséget biztosítottunk vállalati gmk-k szervezésé­re és dolgozóink vállalhat­nak külföldi szerelési mun­kákat is. Mindezek ered­ményéként sikerült megállí­tanunk a közvetlen terme­lésben ‘dolgozók létszámának csökkenését, ugyanakkor le­építettük az admin isztratí- vok egy részét. — Mik a közeljövő ter­vei? — A gyár további műsza­ki fejlesztése és egyes rész­legeinek rökonstrukoiója a legfontosabb feladat. Kor­szerűbb zsírtalanító beren­dezést állítunk be, felújít­juk la festőműhelyt és csök­kentjük a légszennyezést. Könnyebbé tesszük az anyagmozgatás egész rend­szerét. A gyorsabb, és főleg pontosabb munka érdeké­iben, programvezérelt CNC- forgácsológépeket vásáro­lunk. Csak így őrizhetjük mfeg versenyképességün­ket ... Móró István — Október második felé­ben szállítják le a gépsort. Novemberben próbagyár­tás, decemberben tehát pia­con az új termék. Termé­szetesen belföldi értékesítést is folytatunk. — Ügy tudom, rágógumi gyártására is gondoltak. Mennyire haladtak az elő­készületekkel? — Május első hetében kapjuk meg az ajánlatot. Szintén lízing keretében ju­tunk a gépsorhoz. Kocka alakú, töltött és töltetlen rá­gógumit akarunk gyártani. — Hol lesz az új üzem? — Maradunk a Pattinka- üzem mostani területén. Ez lesz a bázis. Csak kisebb átalakításra lesz szükség az új termékek gyártásához. Ha kell, más lehetőségeket is keresünk a gyártás bő­vítéséhez. A Gyöngyszöv tehát me­gint „lépett egyet".. . (gmf) Olcsóbb búzaőrlés KésztermékkeI fizetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom