Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 19., szombat Mihail Gorbacsou beszéde Az NSZEP Berlinben folyó XI. Ikongresszusán pénteken felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, az SZKP küldöttségének vezetője. Mihail Gorbacsov az SZKP Központi Bizottsága nevében üdvözölte az NSZEP XI. kongresszusát, majd kijelentette: A XI. kongresszuson vázolt elképzelések nagyszabásúak, de reálisak, hiszen a köztársaság fennállása óta és az elmúlt években elért hatalmas eredményekre épülnek. Az intenzív módszerek lehetővé tették a népgazdaság tartós növekedési ütemének biztosítását. Mindenképpen elismerés illeti a tudomány és a termelés ösz- szekapcsolásában, az anyagi és munkatartalékok ésszerű felhasználásában, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek széles körű alkalmazásában szerzett tapasztalatokat. Az SZKP KB főtitkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szocialista világ sajátos időszakot, a változás időszakát éli át. A történelem parancsa az új társadalmi rend előnyeinek még teljesebb kihasználása, a tudományos-műszaki, gazdasági és társadalmi haladás meggyorsítása, a szocialista életforma további gazdagítása. Ettől döntő mértékben függ a szocializmus vonzereje, nemzetközi pozícióinak megszilárdíitáeia. A testvérpártok kongresz- szusainak határozatai megadják a választ a kor kihívásaira. Nyilvánvaló, hogy ez a válasz a testvéri országok sajátosságait tükrözi és ezért konkrét megjelenésében sokszínű. Elvi alapja azonban ugyanaz, hiszen a célok közösök, a testvérpár- tok egy világnézetet vallanak — kommunista világnézetet. Mihail Gorbacsov megelégedéssel szóit arról, hogy az SZKP XXVII. kongresszusának határozatai széles körű és kedvező visszhangra találtak a testvérpártokban és országokban. — Barátaink, közös céljainkért küzdő harcostársaink reagálása egyrészt megerősíti a választott út helyességét, másrészt lelkesítő erővel hat ránk. Természetesen a történelem feladata valamely esemény jelentőségének kimerítő elemzése — mondotta a felszólaló. Az viszont már most világos, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa nem szokványos esemény volt a Szovjetunió életében. A kongresszust nagyfokú igényesség jellemezte. Nyíltan beszéltek a meglévő problémákról és hiányosságokról, és amj a legfontosabb, a munlka gyökeres megjavítá- sának útjairól. Számos objektív és szubjektív ok miatt a Szovjetunió előrehaladása az elmúlt időszakban lelassult, kedvezőtlen irányzatok kezdtek hatni. Nagy történelmi távlatban a gazdasági, a itársadalmi és a szellemi életben elért eredmények mindenki által elismert tényeit. Most azonban másról van szó. Nevezetesen arról, hogy az elért eredményekre támaszkodva jóval gyorsabban kell előrehaladni, le kell küzdeni a gyengeséget, fel kell számolni a szűk keresztmetszeteket és a haladást gátló tényezőket. — Időnként felteszik a kérdést: nem vittük-e túlzásba az önbírálatot, nem adunk-e tápot ezzel a kommunistaellenes propagandának? Meggyőződésünk, hogy az önkritikát nem vittük túlzásba. Marx és Lenin arra tanított, hogy a forradalmi pártnak bírálóan kell viszonyulnia saját tevékenységéhez — ez sikerének elengedhetetlen feltétele. Ezt a hagyatékot kívántuk követni és ehhez elnyertük a kommunisták, az egész szovjet nép támogatását — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a XXVII. kongresszus fordulatot jelent a párt tevékenységében és az egész ország életében. A kongresszus nagy politikai fellendülést váltott ki. A feladat most az, hogy az elgondolások energiája a gyakorlati tettek energiájává változzék. Meg vagyunk győződve a választott út helyességéről és arról nem térünk le — húzta alá Mihail Gorbacsov. A szocialista közösség országainak együttműködéséről szólva kijelentette: a Szovjetunió jövője elképzelhetetlen a testvéri országokkal való szoros együttműködés nélkül. Nemcsak azért, mert az internacionalista meggyőződés ezt diktálja, hanem azért is, mert enél- kül nem lehet megoldani a kor által felvetett bonyolult feladatokat. A szocialista országok most abba az időszakba lépnek, amikor együttműködésüket magasabb szintre kell emelni. S nem csak egy-két fokkal, hanem egész nagyságrenddel. — Ügy tűnik — folytatta Mihail Gorbacsov —, hogy a gazdasági kapcsolatok külön figyelmet érdemelnek. A korábbi években e téren szilárd és tartós alap jött létre. Az integrációs munka nem kevés tapasztalata halmozódott fel a KGST- ben. Ma azonban a kérdést ily módon kell felvetni: az együttműködés szintje és formái megfelelnek-e az előttünk álló új feladatoknak? Felhasználjuk-e az együttműködésben rejlő összes lehetőségeket a fejlődés meggyorsítására, a tőkés piactól való gazdasági sebezhetet- lenség biztosítására? Ügy tűnik, hogy ezekkel a lehetőségekkel nem teljes mértékben élünk. Valamennyiünk érdeke, hogy javítsunk a helyzeten. Komoly mértékben kell tökéletesíteni a KGST munkáját. Tehermentesíteni kell a szervezetet a felesleges operatív funkcióktól, s a figyelmet a gazdasági integráció nagyszabású, stratégiai kérdéseire kell összpontosítani. Természetesen ezek nem egyszerű kérdések. De meg lehet és meg is kell oldani őket, mivel ez felel meg minden egyes testvéri ország létfontosságú érdekeinek. E téren politikai akaratra van szükség. Amint a szocialista közösség országai vezetőinek legutóbbi találkozói és tárgyalásai tanúsítják, ez az akarat megvan. Külpolitikai kérdésekre térve Mihail Gorbacsov megállapította: a kommunistáknak mindent meg kell tenniük azért, hogy megállítsák a világnak a nukleáris katasztrófa felé sodródását. — Éppen e célokra való törekvés diktálta Genf be való utazásunkat, a nukleáris robbantások moratóriumait, s azt a januárban előterjesztett konkrét programunkat, amely a nukleáris fegyverzet teljes felszámolását tűzi ki. E nagyszabású kezdeményezések megfelelnek valamennyi nép érdekeinek és erőteljesen támogatták őket a szövetséges szocialista országok, a világ különböző államai. Az emberek reménykedni kezdtek a politikai légkör javulásában. Sajnos, e remény manapság súlyos megpróbáltatásoknak van kitéve. Az Egyesült Államokban uralkodó katonai-ipari komplexumnak szemmel láthatóan nincs ínyére a nemzetközi helyzet normalizálódására mutató fordulat. A fegyver- kereskedők idegessé válnak attól a gondolattól, hogy a Szovjetunió és ai Egyesült Államok megállapodhat a leszerelésben. A népek, köztük az amerikai nép legalapvetőbb érdekei ellenére Washington a genfi megállapodások tényleges alá- ásásának, s olyan akcióknak az útjára lépett, amelyek még tovább bonyolítják az egyébként is feszült világ- helyzetet. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: Washingtonban, az európai fővárosokban tisztában kell lenni azzal, hogy az ilyen lépések közvetlen kárt okoznak a szovjet-r-amerikai és általában a Igelet—nyugati párbeszédnek. A szovjet—amerikai kapcsolatok nem fej-, lődhetnek függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok miként viselkedik a nemzetközi színtéren, és hogy ennek következtében milyen helyzet alakul ki. Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy ki óhajtja valóban a békét és ki az, aki nukleáris pusztulás felé taszítja a népeket. EbA Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusának elnöksége (Népújság-telefotó — ADN — MTI — KS) ben a felelősségteljes pillanatban senki sem térhet ki a ma és a holnap nemzedékeivel szembeni kötelezettség teljesítése elől. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai a jövőben is felelősségük teljes tudatában fognak eljárni. Teljes határozottsággal kijelentjük: a nukleáris fegyverek felszámolására, a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében tett javaslataink továbbra is érvényben maradnak. A nyugati országoknak a szavakról át kell térniük a tettekre, ha valóban aggasztja őket a béke sorsa. Egyelőre ez még nem történt meg. Európa tekintetében a Szovjetunió jelentős engedményeket tett, amikor javasolta: az egész földrész területéről távolítsák el a közepes hatótávolságú szovjet és amerikai nukleáris rakétákat, feltéve, hogy más, NATO-tagállamok — Anglia és Franciaország — nem növelik rakétapotenciáljukat. Most ugyanazok a kormányok, amelyek még a közelmúltban a szovjet SS— 20-as rakétákban a Nyu- gat-Európát fenyegető fő veszélyt látták, kijelentik, hogy ez kevés, nem szabad meggátolni Angliát és Francia- országát rakétáik és nukleáris robbanótölteteik további növelésében. Nem látszik a logika az NSZK politikájában sem — húzta alá Mihail Gorbacsov. Bonn állandóan békeszerete- téről, arról a törekvéséről beszél, hogy fejlessze az együttműködést a szocialista országokkal, azt bizonygatja, hogy az ország területéről sohasem indul ki háború. De mi a valóság? Éppen az NSZK területén rejtették el a Keletre irányított Pershingeket és robot- repülőgépeket. Ha úgy tetszik, nincs Nyugat-Európá- ban még egy kormány, amely ennyire hűségesen támogatná az amerikai SDI militarista programot. Mi több, Bonn ezt még a „csillagháború” európai változatával is kiegészítette. Mindez annál is inkább aggasztó, mert az NSZK-ban az uralkodó osztály változatlanul „nyitott német kérdés”-ről beszél, és nem mondott le re- vansista számításairól. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az NSZK-val, mint jelentős európai állammal való viszo- nyánák, és kész e kapcsolatokat tovább is fejleszteni egyenrangú alapon és a kölcsönös előny érdekében. Ennek azonban mindenekelőtt az a feltétele, hogy Bonn politikája ténylegesen megfeleljen a béke és a biztonság érdekeinek. Teljes egészében támogatjuk az NDK- nalk az NSZK-val szembeni jogos követelését, azt, hogy a közöttük, mint egyenrangú szuverén államok között fennálló kapcsolatok teljes mértékben megfeleljenek a nemzetközi jog általánosan elismert normáinák. Az európai helyzetről további nagy probléma, hogy ezen a földrészen hagyományos fegyverzettel ellátott jelentős fegyveres erők állnak szemben egymással. Európában a fegyveres erők két 3 milliós csoportosulása néz farkasszemet, a legkorszerűbb páncélosokkal, rakétákkal, repülőgépekkel felszerelve. Ráadásul az úgynevezett hagyományos fegyvereket szüntelenül tökéletesítik, azok egyre pusztí- tóbbak és erősebbek lesznek, harci jellemzőik tekintetében a tömegpusztító eszközökhöz közelednek. Az SZKP KB főtitkára így folytatta: azt mondják nekünk, hogy Nyugat-Európa nem mondhat le az atomfegyverről, közte az amerikairól sem, mert ebben az esetben kisebb biztonságban érezné magát a Varsái Szerződét, országai fegyveres erőivel és hagyományos fegyverzetével szemben. Pedig az Európában tárolt atomfegyverek felszámolása új helyzetet teremtene nemcsak a Nyugat számára, hanem a mi számunkra is. Nem felejthetjük el, hogy az atomkorszak előtt, méghozzá nem is egyszer, nyugati irányból törtek be területünkre. — Szeretnék innen, a szocialista NDK fővárosából azzal a felhívással fordulni Nyugat-Európa népeihez: ne higgyenek a Szovjetunió agresszivitásáról terjesztett állításoknak. Országunk soha, semmilyen körülmények között nem indít hadműveletet Nyugat-Európa ellen, hacsak nem válunk egy NATO- támadás célpontjává. Ezt az álláspontot szeretnénk új kezdeményezéssel alátámasztani, amely most már a hagyományos fegyverzetre és fegyveres erőkre vonatkozik. A Szovjetunió javasolja: állapodjunk meg ábban, hogy jelentősen csökkentjük az európai államok szárazföldi erőinek és harcászati légierőinek valameny- nyi összetevőjét, és ennek megfelelően az Európában elhelyezett amerikai és kanadai erők hasonló összetevőit. A csökkentés alá eső katonai egységeket és alegységeket leszerelnék, fegyverzetüket megsemmisítenék, vagy nemzeti területen tárolnák. A csökkentés alá eső földrajzi övezethez tartozna természetesen egész Európa — az Atlanti-óceántól az Urálig. A hagyományos fegyverekkel egyidejűleg csökkentenék a hadműveleti-harcászati atomfegyvereket is. Ami a folyamat valamennyi szakaszának megbízható ellenőrzérót illeti, lehet szó akár nemzeti műszaki eszközökről, akár az ellenőrzés nemzetközi formáiról, beleértve a szükséges helyszíni felügyeletet. Ez komoly tárgyalások témája. Feltételezzük, hogy a kérdés határozottabb felvetése lehetővé teszi annak a csomónak a kibogozását, amely oly sok éve késlelteti a bécsi tárgyalásokat. Nem kisebb jelentőséget tulajdonítunk a vegyi fegyverek felszámolásának. Annak érdekében, hogy meggyorsítsuk az erről szóló nemzetközi egyezmény megkötését, a Szovjetunió a közeli napokban több új javaslatot terjeszt a leszerelési konferencia elé, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a meglévő véleményeltérések áthidalását. A szónok aláhúzta: értékeinek tartunk minden építő jellegű kezdeményezést és készek vagyunk azok megvizsgálására. így például arra, hogy Európában hozzanak létre vegyifegyver- mentes övezetet, összhangban azzal, ahogyan a Német Szocialista Egységpárt és a német szociáldemokrata párt együttesen felvetette. Politikánkban nincs semmiféle csapda. Mi a Nyugathoz jó szándékkal közeledünk. Nem gyengeségből keressük a kölcsönös megértéshez. a fegyverkezési hajsza korlátozásához vezető utat. Szükségünk van a békére, ahogyan mindenkinek. Politikánkat az emberiség túléléséről való gondoskodás diktálja. Mihail Gorbacsov befejezésül hangsúlyozta: a kommunisták ereje az eszmei meggyőződés, az a készség, hogy önfeláldozóan küzdjenek a béke és az igazság eszményeiért, a dolgozó emberek boldogulásáért. Kongresszusuk, a többi hatalmon lévő kommunista párt kongresszusához hasonlóan, alátámasztja azt a közös eltökéltségünket. hogy fáradhatatlanul munkálkodjunk a szocialista társadalom tökéletesítésén, az új társadalmi rend vonzerejének növelésén. A vitában felszólaló delegátusok részletesen szóltak a dolgozóik munkasikereiről és célkitűzéseiről. A péntek délutáni tanácskozás befejeztével az FDJ ifjúsági szervezet tömeggyűlést tartott. A nagygyűlés résztvevőit Erich Honek- ker, az NSZEP KB főtitkára rövid beszédben üdvözölte. A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: A Közös Piac külügyminiszterei a líbiai válságban mérsékletet tanácsolnak az USA- nak — Washingtonban véget ért a Reagan—Nakaszone találkozó — Személycserék az izraeli kormányban — A szovjet külügyminiszter fogadta Moszkvában a kínai külügyminiszter- helyettest. KEDD: Amerikai légitámadások líbiai célpontok ellen — A szovjet kormány elítélte az amerikai agresszív cselekményeket és közölte, hogy lehetetlenné vált a májusi Shultz—Sevard- nadze találkozó megtartása — Stockholmban folytatódott az európai biztonsági és bizalom- erősítő kérdésekkel foglalkozó értekezlet — Moszkvában tárgyalt Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök. SZERDA: Mihail Gorbacsov szolidaritási üzenetet intézett Kadhafi ezredeshez — A Varsói Szerződés tagállamai nyilatkozatot tettek közzé a földközi-tengeri feszültségről — Reagan fogadta Genscher nyugatnémet aikancellárt és külügyminisztert. — Üj-Delhiben megnyílt az el nem kötelezettek koordinációs irodájának miniszteri ülése CSÜTÖRTÖK: ismét összeültek a iKözös Piac külügyminiszterei, s felhívták az USA-t: tartózkodjék az újabb katonai akciókból — Megnyílt a Német Szocialista Egységpárt kongresszusa, beszédében Erich Honecker élesen elítélte a Líbia elleni agressziót —■ Chirac francia miniszterelnök Kohl kancellárnál járt. PÉNTEK: Jimmy Carter hibának minősítette utódja líbiai akcióját — Üjra megnyitották a tripoli repülőteret — Szudánból hazatelepítették az amerikai állampolgárokat — Sevardnadze levele Pérez de Cuellar ENSZ- főtiitkárhoz — Az éli nem kötelezettek a Biztonsági Tanácsban az USA-t elmarasztaló határozatot javasoltak. SiSS TELEX 1^» ___________. AT HEN, PÁRIZS Líbia pénteken arra kérte a Közös Piac országait, hogy fejtsenek ki, jószolgálati tevékenységet a földközitengeri feszültség enyhítése érdekében. Andreasz Papandreu görög kormányfő pénteken fogadta Ahmed Sahati líbiai külügyminiszter-helyettest, aki csütörtökön érkezett Athénba. Sahati felkérte a Közös Piac országait, hogy hágai állásfoglalásaik szellemében fejtsenek ki közvetítő tevékenységet az érintett felek és az arab világ országai között a földközitengeri feszültség gyökereinél meghúzódó problémák békés, tartós és igazságos megoldása érdekében. Líbia ezekről a kérdésekről kész megbeszéléseket kezdeni egy közös piaci jószolgálati küldöttséggel — mondotta Sahati. BONN Szenzációs közléssel körözte le pénteken laptársait a Kölnben megjelenő „Expressz” című napilap: két és fél hasábon, teljes terjedelemben nyilvánosságra hozta a nyugatnémet—amerikai megállapodásokat az SDI-programhoz (az amerikai „hadászati védelmi kezdeményezéshez”) való nyugatnémet csatlakozásról, illetve a technológiai cseréről. A lap szerint a szöveg tanulmányozásából kiderülnek, a megállapodás gyengeségei Egyebek között az, hogy a nyugatnémet iparnak és tudománynak a vártnál kevesebb haszna származik belőle — ellentétben a kormány állításával. A közlésből továbbá kitűnik: az Egyesült Államok fenntartja magának a jogot, hogy eldöntse, melyik kutatási eredményt adja át nyugatnémet partnercégnek. BELGRAD Kirabolták az újvidéki bankot. A város központjában lévő bank pénztárhelyiségébe pénteken, röviddel a zárás előtt ismeretlen fegyveres férfi lépett be, s pisztolyt szegezve a négy pénztárosnőre a kasszában lévő készpénz átadására kényszerítette őket. összesen közel 1,9 millió dinárt vitt magával. A rendőrség széles körű nyomozást indított az ügyben.
