Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 91. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. április 18., péntek WBBm Ennek , a városrésznek nincs hangulata, öreg, el­nyűtt és romlói élben van. A Nagy patak északnyugati térsége ez a terület Gyön­gyösön. Főiként a valamiko­ri szegény kapások emeltek itt tetőt maguk fölé. Akko­ra házikókat, hogy éppen elférjenek bennük és szűk kis portákat hasítva ki a szőlőkig nyúló részeken. Voltak érvek, nem is olyan régen, amikor dózerokkal akarták építészetileg meg­oldani az ilyen kérdéseket. Pazarlás volt az a javából, mert eltöröltek egy sor la­kást a föld színéről és az újak száma alig haladta meg a lebomlottakét. Mind­ez pedig száz- és százmillió­kat vitt el. Most más az elképzelés. Soha ennyien Néhány hónap alatt le­zajlott a pályázat. Az ér­deklődés olyan mértékű volt, hogy mindenki elcso­dálkozott. Több mint hat­van példányban kérték ki a pályázati anyagot. A be­érkezett terveket majdnem tíz napon át vizsgálta és elemezte a bírálóbizottság. összefoglalóan az volt a vélemény, hogy sok értékes gondolat született meg. Eze­ket majd össze kell fogni és akkor a legszerencsésebb megoldást lehet megtalálni. Az egyes elképzelések tö­rekedtek arra, hogy teher­mentesítsék a Wachott Sán­dor utcát a forgalomban. Szükségesnek tartották a meglévő jellegzetességek ímegőrzését a felújítás so­rán. Tehát, nem valami me­rőiben újat akartak nyújta­ni, hanem a fellelhető jót .tovább fejleszteni. Termé­szetesen nagy gondot for­dítottak az értékes műem­léki környezet megóvására. Az elavult részeket pedig magánerős átépítéssel lát­ják jónak korszerűsíteni. 'Nem lesznek tehát ma­gas házak, nem lesznek semmitmondó „hasábok”, hanem meghagyják a ha­gyományos formákat. A központ folytatásaként Kevesen tudják, hogy a Nagypatakon túl milyen szép épületegyüttes találha­tó. Nem csoda, hiszen va­lósággal eldugták ezeket az értékeket a kíváncsiskodó ,tökintet elől. Töményen kö­rülvették házakkal, szűk si­kátorokkal, jellegtelen és arc nélküli házakkal. Az új elképzelések szerint ki kellene bontani a Wa­chott Sándor utca műemlék- jellegű épületeit a szürke környezetből. Az Orbán templom, a Nepomuki Szent János kápolna és a görög­keleti templom csoportja szervesen kapcsolódna a meglévő városközponthoz. Meg kellene nyitni a gya­logosoknak az Eötvös tér­hez a megfelelő utat és a Kálváriadombhoz is csatla­koztatni kellene azt. Ezt a mostani zegzugos, görbe utcákkal zsúfolt terü­letet úgy kell felújítani, hogy az úthálózat kielégít­se a belső forgalmat. A vá­roson áthaladó kocsiknak pedig megfelelő közieke- * dési lehetőséget nyújtsa­nak, de ne o belső részen. Nagy parkolók létesítése nem illik bele a városkép­be. A gépkocsik elhelyezését az egyes házaknál kell le­hetővé tenni. A patak két oldalán parkokat, fasorokat kell telepíteni, sétálásra al­kalmat adva ezzel. Igazodva az arányokhoz A zsúfoltságot meg kell szüntetni, az természetes. De arra is vigyázni kell, hogy ennek a városrésznek a sa­játos arculata megmaradjon. Csak a feltétlenül elkerül­hetetlen telekösszevoná­sok az indokoltak. Ahol azonban feltétlenül szüksé­ges, ott az egymásba szo­rított házacskákat le kell bontani és a városias jel­legnek megfelelően kell az újjáépítést elvégezni. A házak magassága álta­lában az egyemeletes mér­téket jelentse, mint maxi­mumot. Ez illik ehhez a te­rülethez. A Vargák terét úgy kell kialakítani, hogy ott különböző kis műhelyek és boltok is helyet kapja­nak. Van azonban az építke­zésnek egy olyan része is, ami nem látványos, de el­kerülhetetlen és eléggé költ­séges. Ki kell alakítani a vízhálózatot és meg kell ol­dani a szennyvíz elvezetését is. Ezzel a feladattal is fog­lalkoztak a pályaművek. Az látszik célszerűnek, ha a városi tanács szakigaz- igatási szerve mielőbb, hoz­zákezd a közcsatornák ki­építésének szervezéséhez és társulásos alapon valósítja meg a hálózat lefektetését, mégpedig délről észak fe­lé haladva. Az újjáépítést erre a gerinchálózatra le­hetne már tervezni. De még mielőtt bármi is elkezdődne, feltétlenül át kell vizsgálniuk a régészek­nek a műemléki épületek környékét. Valószínű, hogy a feltáratlan terület érté­kes történelmi hagyatékot rejt magában, Ésszerűen és tervszerűen Végre hűek leszünk ön­magunkhoz. Ez ennek a fel­újítási tervnek az egyik ér­téke. Nem akarunk utánoz­ni más településeket, nem akarunk „felülmúlni” mére­tekben és arányokban sen­kit. Ugyanakkor el akarjuk (kerülni az uniformizálást, az (ismétlődések unalmas egy­hangúságát az épületek mé­reteiben és megjelenésében. Legjobb, ha „belátjuk”, hogy Gyöngyös kisváros, ami akkor marad igazán vonzó az itt élőknek is, az ide érkező vendégeknek is, ha megőrzi — önmagát. G. Molnár Ferenc Egy hétig tartják „birto­kukban” a felsőtárkányi KISZ-tábort az acélszürke egyenruhás munkásőrök. A táborfoglalás abból az alka­lomból történt, hogy itt ren­dezik meg a rajparancsno­kok, s a megyei szakalegy­ségek rajparancsnokainak továbbképzését, amely el­méleti és gyakorlati foglal­kozásokból áll. „Alapoznak” tehát a parancsnokok, hogy a májusban induló új ki­képzési évben beosztottjai­kat az újabb munkásőri fel­adatok ellátására ki tud­ják majd képezni. — Zsúfolt a programunk — mondja — Molnár Jó­zsef, a tanfolyam parancs­noka. — Reggeltől estig tartanak a foglalkozások. Szerencsére videofelvételek­kel és filmvetítésekkel is szemléletesebbé tudjuk ten­ni az elméleti foglalkozáso­kat, amelyeket aztán a gya­korlatban is gyorsabban tud­nak elsajátítani a „hallga­tók”. — Csak a példa kedvéért néhányat felsorolok — foly­A Csebokszári-lakótelepen, a Zalka Máté utcai, vagy a lajosvárosi hírlaposnál a legtöbben krónikus Nép­sport-hiányra panaszkodnak. A Magyar Nemzetet, a Ma­gyar Hírlapot ugyancsak gyorsan elkapkodják a leg­több helyen a délelőtti órák­ban. Megyei lapunkat, a Népújságot is sokan hiába keresik 9 óra után. Pedig a nyomdai kapacitással nincs hiba ... Minderre akkor figyöltünk fel jobban, amikor a Mina­ret közelében lévő pavilon vezetője, Pintér Jánosné, hozzánk fordult segítségért. Szerda délelőtt fél 10-kor, amikor felkerestem. már hiába álltak meg a vevők, napilapot, köztük Népújsá­got sem tudott már adni. tatja naplójába tekintve. — Fegyverforgatás (alaki), gáz­álarc használata, sebesült­szállítás, őrzés és védelem, igazoltatás harchelyzetben, harcmódok módjai, normái, céljai, rádiók és műszerek használata, vezetéképítés, tö­megoszlatás, önvédelem; az ellátó egységek harcállás­pont-telepítése, fedezékek, szükségóvóhelyek építése, a rendszeresített anyagok kar­bantartása, az élelmezés megszervezése stb. Ettől függetlenül az esti szabad­időben televíziózhatnak, vi­deózhatnak, olvashatnak, kispuskalövészeten vehetnek részt a jelenlévők. Tantermekből tantermek­be és a forgószínpadszerűen szervezett szabadtéri szín­helyeket járva, egész nap mi is meggyőződhettünk, hogy valóban nincs idejük unatkozásra az egyébként is lelkiismeretesen dolgozó munkásőröknek. Ottlétünk alatt ráadásul emelte a „han­gulatot” Nagy György ve­zérőrnagynak, a Munkásőr­ség országos parancsnoka — Két hónapja kérem a vezetőimet, hogy több pél­dányt juttassanak nekem, de meg sem hallgatnak. Na­ponta 30 Népújságot, egy darab Magyar Nemzetet és egy darab Magyar Hírlapot kapok. Az emberek értetle­nül néznek rám, majd az órájukra, de sajnos, én te­hetetlen vagyok. Csakugyan, amíg beszél­getünk, félpercenként tá­voznak elégedetlenül a bódé elől. Van, aki veszi a fárad­ságot és tovább megy, de a 82 éves néni, akinek jófor­mán ez a sétája közeli ott­honából, (inkább lemond a napi sajtóról, és visszaballag­— A legutóbbi levelemre, amiben a hírlapvezetőt kér­tem, az volt a válasz, hogy ne levelezgessek, hanem tö­első helyettesének, valamint Pólónkat András megyei pa­rancsnoknak jelenléte és előadása a legidőszerűbb po­litikai és belső munkásőri helyzetről. Nagy György többek között hangsúlyozta, hogy ez az önkéntes fegy­rődjek az árusítással! Igen ám, de ha nincs mit? — folytatja Pintérnél A Centrum Áruház mel­letti üzletben nincs panasz. Nagyné Ludvig Ildikó ta­valy lnovember óta dolgo­zik itt. Érvelése egyszerű és logikus: — Mindenből elegendő van. Annyit rendelek, amennyi nagy átlagban el­fogy. Népújságból például 160 darabot, ha ez mégsem elég, kérek a hírlapátcso- portosítótól' akinek az a dolga, hogy járja a város árusítóhelyeit, és az esetle­ges fölösleges példányokat oda vigye, ahol szükség van rá. A Líceum mellett Kul­csár Zsigmondné árul. ö sem panaszkodik hiányról. Természetesen előfordul, hogy egy-egy érdekesebb cikk miatt emelkedik az egyes újságok keresettsége, és ilyenkor hamarabb el­fogynak a számok. Kállai Alberttól, az egri Posta hivatalvezetőjétől a következő tájékoztatást kap­tuk: — Minden igényt ki tu­dunk elégíteni. Egerben 15 üzletünk van, és az itt dol­gozó árusokkal mindennap találkozunk. Hetente adják ,'le a rendeléseket, de ezen naponta változtathatnak, ha úgy érzik, hogy sok, esetleg kevés a rendelt mennyiség. A hírlapátcsoportosító mel­lett egymással is egyeztet­hetnek az eladók. Amikor például előleget jönnek fi­veres szervezet kész és ké­pes azoknak a feladatoknak eleget tenni, amelyet a párt. az állam és az egész társa­dalom az új ötéves tervben elvár tőlük. Erre biztosíték a fennállásuk óta eltelt év­tizedek sikerei. Azt is el­mondotta, hogy a munkás­őröknek ma már nem az a legfontosabb feladatuk, hogy csőre töltött fegyverrel jár­janak, hanem becsületes, példamutató helytállás a munkában, a társadalmi és magánéletben. Elősegíteni a pártnak azt a törekvését, hogy a fejekben is rend le­gyen. Persze a munkásőrök­nek tudniuk kell harci fel­adataikat is végrehajtani. Képeink a továbbképzés egy-egy pillanatát rögzítet­ték. zetni a központba, akkor több társukat is érintik az úton, és ilyenkor a fölösle­get átadhatják kollégájuk­nak. A Népsport kényes ügy, ugyanis, ha győz a csa­pat, egy-kettőre elkapkod­ják a példányokat, de ha veszít, akikor bizony kevés­bé érdekes a dolog. Ezt elő­re senki nem tudhatja. Tény, hogy az árusoknak bizonyos mértékű kockáza­tot kell vállalni, hiszen, ha huzamosabb ideig rosszul mérik fel az igényeket, és sok lap eladatlanul hever a pulton, a központban leszál­lítják a példányszámot. — Ez 'történt Pintér Já­nosné esetében is — mondja Kállai Albert. — Januárban és februárban sorozatosan többet igényelt, mint ameny. nyit el tudott adni. Ezért kénytelenek voltunk csök­kenteni a neki juttatott mennyiséget. — A lényegen azonban ez mit sem változtat, hiszen szemtanúja voltam, miként hagyták ott bosszankodva a vevők — jegyzem meg. — Holnaptól ismét többet adunk neki, de ha ebben a hónapban is megismétlődik, ami januárban, akkor megint felelősségre vonjuk. Ezek szerint az újság alig különbözik a kenyértől. Any- nyi kerül az üzletbe, ameny- nyit rendelnek belőle. Koc­kázat ide, kockázat oda, mégis az a véleményem, so­kakkal egyetértve, hogy a napilapokhoz estig minden­kinek hozzá kellene jutni az erre kijelölt üzletekben. A jelek szerint ennek nincs is akadálya, mindössze az ed­diginél jobb, körültekintőbb szervezés hiányzik ... Barta Katalin (fazekas) Cserős Károly és Király Károly önvédelmi bemutatója (Fotó: Perl Márton) Vennék a lapot..J Néhány napja módszeresen meg-megállok a vá­ros újságospavilonjai előtt. Arra vagyok kíván­csi, vajon állandóan kaphatók-e azok a bizonyos „életfontosságú” napilapok, amelyek átböngészése nélkül sokaknak kimondhatatlan hiányérzete tá­mad, s valahogy a közérzete is rosszabb a napi aktualitások ismerete nélkül. Ismerek olyan em­bert, akinek a kedvenc újságja átlapozása nélkül egy falat nem megy le a torkán reggel. Elszántam hát magam egy közvélemény-kutató sétára, amely után elég felemás kép alakult ki az egri helyzet­ről. ÚJJÁSZÜLETIK Dózerok nélkül ZSÚFOLT FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM Munkásőrök tanteremben és szabadban A foglalkozások szünetében Nagy György vezérőrnagy munkásőrökkel beszélget Politikai foglal- I hozáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom