Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. április 17., csütörtök Amerikai gépek Tripoli felett Az Egyesült Államok lé­giereje szerdán újabb raké­ta- és bombatámadásokat intézett líbiai városok ellen. A TASZSZ a JANÁ-ra hivatkozva közölte, hogy a barbár légitámadások cél­pontjai lakónegyedek, is­kolák és kórházak voltak Tripoliban, Tarhunában és Wheelus-Fieldben (Wheelus- Field egykori amerikai tá­maszpont, Líbia 1970-ben zá­ratta be). Bomba támadás ér­te Tripoli nemzetközi re­pülőterét is. A polgári la­kosság körében a bombázás­nak halálos áldozatai van­nak. Líbia párizsi külképvise­lete szerint szerda délután újra lezárták Tripoli nem­zetközi repülőterét, az újabb amerikai légitámadásokat követően. A Reuter a bécsi líbiai külképviselet vezető­jének bejelentésére hivat­kozva megerősítette a Tri- politól 90 kilométerre ke­letre fekvő Tarhuna város ellen intézett légitámadás tényét. A bécsi bejelentés szerint a városban nincs semmiféle katonai létesít­mény. Az egyiptomi kormány „sürgős kapcsolatba” lépett a líbiai vezetéssel — jelen­tette az AFP. Egyiptom rendkívüli orvosi segítsé­get ajánlott fel Tripolinak ■a légitámadások sebesültjei­nek ellátására. A két ország között 1979, az egyiptomi— izraeli különbéke megköté­se óta nincs diplomáciai kapcsolat. ROMA Kedd este és szerdán tö­megek vonultak Olaszország városainak utcáira, hogy ilyen módon foglaljanak ál­Európa-szerte folytatódtak a tiltakozások az Egyesült Álla­mok Líbia elleni agressziója miatt. A képen: tüntetők ezrei Athén utcáin (Népújság-telefotó — ADN — MTI — KSj lást a földközi-tengeri bé­ke megőrzése mellett, elítél­jék mind a terrorizmus je­lenségét, mind pedig az amerikai katonai lépéseket. A feliratokon a tüntetők — diákok, munkások — első­sorban az olasz területen fekvő amerikai támaszpon­tok felszámolását sürgették. Szerdán összeült* Cossiga államfő elnökletével a leg­felsőbb védelmi tanács, a védelem kérdéseivel fog­lalkozó legmagasabb konzul­tációs testület. Az ülésen, amelyen elsősorban a kulcs- fontosságú miniszterek vet­tek részt, a Lampedusa-szi- geténél kedden lezajlott in­cidenssel kapcsolatban han­got kapott az az óhaj, hogy az olasz fegyveres erők min­den eszközzel védjék meg az ország területét. Az olasz politikai vezetés álláspontja mindenesetre a lampedusai eset után sem változott: továbbra is küz­deni fog Itália a terroriz­mus ellen, és fenntartja el­lenvéleményét az amerikai katonai megtorló intézkedé­sekkel szemben. BONN Szerdán NSZK-szerte foly­tatódtak a megmozdulások a líbiai amerikai támadás el­len. A megmozdulásokban résztvevők száma tízezres nagyságrendű. TRIPOLI Georgij Selenkov, a TASZSZ tudósítója szerint este hely­színi jelentésében részlete­sen beszámolt a líbiai vá­rosok ellen a nap során végrehajtott újabb támadá­sokról. A korábban lebombázott lakónegyedekben már be­fejezték a mentési munká­latokat, s buldózerek ta­karítják el a lakóházak rom­jait. Az Al-Padzsi; al-Dzsa- did tripoli napilap' három teljes oldalon közli a sebe­sültekről és a porig rombolt házakról készített fénykép- felvételeket — írta a TASZSZ tudósítója. A tudósító idézte a JANA líbiai hírügynökség közle­ményét, amely újabb négy amerikai vadászgép lelövé- sét jelentette be. MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden táviratot intézett Moamer el- Kadhafihoz, a Líbiai Forra­dalom vezetőjéhez, amely­ben a Szovjetunió vezetése és valamennyi szovjet erő­ben nevében kifejezte szoli­daritásukat az amerikai im­perializmus rabló gaztette láttán, őszinte együttérzésü­ket az amerikai légierő bar­bár támadásának áldozatá­vá vált líbiaiak tragikus ha­lála miatt. „Az amerikaiak Líbia elle­ni fegyveres támadásukkal nem érték el céljaikat — állapítja meg a távirat. — Washington reményei, hogy megtöri és térdre kénysze­ríti a szabadságszerető lí­biai államot, kudarcot val­lottak, maga az Egyesüli Államok pedig újabb erköl­csi és politikai vereséget szenvedett.” „Ismételten megerősítve önnek, Kadhafi elvtárs, és az egész líbiai népnek, cse­lekvő szolidaritásunkat, ar­ról szerétném biztosítani, hogy a Szovjetuniónak el­tökélt szándéka a jövőben is teljesíteni vállalt kötele­zettségeit Líbia honvédelmi képességének további erősí­tése érdekében. S ez — meg­ítélésünk szerint — rendkí­vüli jelentőségű az ön orszá­ga számára a kialakult mos­tani helyzetben.” — Fejező­dik be Mihail Gorbacsov táv­irata. A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata A szövetséges szocialista államok mély aggodalmukat fejezik ki a nemzetközi helyzet jelentős kiéleződése miatt, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Líbia el­leni ellenséges akciói vál­tottak ki. Az amerikai légi­erőnek a békés líbiai váro­sok elleni barbár bombázá­sa, amelynek vétlen embe­rek váltak áldozatává, nyílt agressziót jelent, és jogos felháborodást és ellenérzést vált ki. A szuverén arab ál­lam elleni kalóztámadás ténylegesen fenyegeti nem­csak a Földközi-tenger déli részének békéjét, de magá­ban hordozza a nemzetközi feszültség ellenőrizhetetlen növekedésének veszélyét, amely elkerülhetetlenül ne­gatív hatást gyakorol az eu­rópai és az egész világhely­zetre. A Varsói Szerződés tag­államai határozottan elvetik az erőszak, különösen a fegyveres erőszak alkalma­zását a külpolitikai ügyek­ben. Éppen az ilyen mód­szerek, az agresszió és a dik­tátum imperialista politiká­ja szüli az erőszakot, hoz létre kedvező talajt a nem­zetközi terrorizmus számá­ra, amelynek a szocialista világ elvi ellenzője. Mindenki érdeke, a nem­zetközi biztonság érdekei azt követelik, hogy haladékta­USA: tanul szüntessenek be Lí­biával szemben minden ag­resszív akciót, mielőbb szá­molják fal a Földközi-ten­ger déli térségében létre­jött veszélyes feszültséggó­cot. A világ közvéleményé­nek fel kell emelnie szavát a líbiai nép, s e népnek a nyugodt életre és független fejlődésre való joga védel­mében. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép­iköztársaság, a Magyar Nép­köztársaság, a Német De- mókratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségé­nek kormányai és népei szo­lidaritásukról biztosítják Líbia népét az imperialista agresszió elhárítására irá­nyuló erőfeszítéseiben. A Varsói Szerződés tag­államai ugyanakkor szüksé­gesnek tartják hangsúlyozni, hogy a nemzetközi kapcso­latok jelenleg bonyolult sza­kasza minden államtól meg­különböztetett felelősséget, a politikában önmegtartózta­tást, s aktív erőfeszítéseket követel a nemzetközi béke fenntartása érdekében. A testvéri szocialista országok gyakorlati lépéseit e célok vezérlik ma is, s ezek ve­zérlik a jövőben is. (MTI) Carlsson Moszkvában Olof Palme politikája az én politikám is, a jövőben is ezt folytatjuk — jelentet­te ki szerdán délután Moszk­vában tartott sajtókonferen­ciáján Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök. Elégedetten nyilatkozott moszkvai tár­gyalásairól. Elítélően szólt az Egyesült Államok Líbia elleni akciójáról. rC Külpolitikai kommentárunk Veszélyes párhuzamok PLAY A GIRON — Disznó-öböl. Éppen negyed százada, hogy a sokáig egyszerű földrajzi névként szereplő kubai partszakasz bevonult a történelmi fo­galmak kategóriájába. Ez volt az a hely, ahol — csöppet sem titkolt amerikai segédlettel — kubai ellenforradalmárok nyílt, fegyveres támadást indí­tottak a fiatal, alig másfél évvel korábban győzedel­meskedett népi rendszer ellen. Ez a manőver a leg­csúfosabban sikerült CIA-akciók egyikeként került aztán az archívumok krónikájába. A partraszállás után ugyanis órákon belül kiderült, hogy a wa­shingtoni számítások korántsem váltak be. Nemcsak a támadásban részt vevő mintegy másfél ezer zsol­dos katonai sikere maradt el, hanem hiába várt az Egyesült Államok arra is, hogy összeomlik Cast- róék rendszere. Ellenkezőleg, a kubai önkéntesek és milicisták ezrei indultak harcba a Batista-hatalom visszaállítására törekvő támadók ellen. A D1SZNÓ-ÖBÖLBEL1 próbálkozás napokon belül véglegesen kudarcot vallott, Playa Giron neve azon­ban ma sem csak száraz történelmi adat, eltemetett, feledett históriai tény. Sőt, épp napjainkban hasz­nálják igen sűrűn, annak a párhuzamnak alapja­ként, amelyet a korabeli Kuba és a jelenkori Nica­ragua elleni amerikai politika között vonnak a meg­figyelők. Az összehasonlítás természetesen sok szem­pontból csalóka, mégis, nem hagyható figyelmen kí­vül az a veszély, amelyet az 1961-es katonai kaland a mai közép-amerikai helyzetben sugall. Hiszen a nicaraguai kontrákat ugyanúgy használja fel, a Fe­hér Ház most, mint Batista híveivel tette egykoron. S ha negyed százada, a sikertelen partraszállás nyo­mán Kennedy elnök el is állt a végső eszköztől, az amerikai egységek bevetésétől, nem lehet tudni, hogy most, a diplomáciai és gazdasági blokád fegyverei után mikor dönt esetleg Washington „erélyesebb lé­pések” megtétele mellett, eltávolítandó az — úgy­mond — „karibi térségre tűrhetetlen fenyegetést gya­korló sandinista rendszert”. S hogy nem csupán re­torikáról van szó, azt jól mutatja (a veszélyes pár­huzam konkrét bizonyítékaként) a nicaraguai kont­ráknak juttatandó százmillió dolláros katonai segély ügye, amely — immár harmadik fordulóban — teg­nap este jutott ismét az amerikai képviselőház elé PLAYA GIRON neve azonban erre is emlékeztet­het: a forradalmat sem fegyverekkel, sem dollár- milliók bevetésével nem lehet végleg elfojtani. Szegő Gábor AZ NSZEP XI. KONGRESSZUSA ELÉ: Öt év adatok tükrében Újabb atomrobbantás Néhány napon belül az Egyesüli Államok újabb atomrobbantást akar végrehajtani — közölte a The Washington Post szerdai száma jól tájékozott forrá­sokra hivatkozva. Az idén ez lesz a harmadik nuk­leáris kísérlet. A sajtó értesülései szerint a washingtoni kormány­zat az idén legalább 15 atomrobbantást szándékozik végrehajtani. A kísérleti program jelentős mértékben összefügg a kozmikus állomásoztatású elemekkel ösz- szekapesolt — az egész ország területére kiterjedő — rakéta védelmi rendszer kifejlesztésével és létrehozá­sával. A Német Szocialista Egy­ségpárt csütörtökön össze­ülő kongresszusán a Köz­ponti Bizottság a népgaz­daság dinamikus fejlődésé­ről, szilárd belpolitikai helyzetről, valamint az or­szág nemzetközi szerepé­nek és tekintélyének növe­kedéséről adhat számot. A szocialista német állam­ban az elmúlt öt évben át­lagosan 4,5 százalékkal nőtt a megtermelt- nemzeti jöve­delem. E folyamat fenntar­tásában az NDK számára is a gazdálkodás intenzívebbé tétele a legidőszerűbb fel­adat. Ezért évek óta külö­nösen nagy figyelmet és je­lentős eszközöket fordítanak a kulcsiparágak és ezen .be­lül is az elektronika fejlesz­tésére. Bár a KGST-n be­iül az NDK már jelenleg is az elektronikai termékek legfőbb igyártói és szállítói közé tartozik, felismerve azonban ennek az iparág­nak a népgazdaság egész fejlődésére kiható szere­pét, kiemelten foglalkoznak továbbfejlesztésével. Csu­pán tavaly több mint húsz százalékkal nőtt a mikro­elektronikai termékek gyár­tása és az idei terv alapján még jelentősebb növekedés várható ebben a fontos ipar­ágban. Nemzetközi összehasonlí­tásban is igen imponáló adat, hogy az ország egész népgazdaságában összesen 57 ezer ipari robot segíti a termelést. A tudományos- műszaki haladás meggyor­sítása érdekében jelentő­sen növekszenek a kutatás­ra és fejlesztésre fordítható összegek és bővítik az e te­rületen dolgozók létszámát is. Tiszteletet parancsoló eredményeket ért el az NDK az elmúlt években a haté­kony anyag- és energiagaz- dákodásban. A népgazdasá­gi terv évről évre a termék- egységre jutó termelési költ­ségek további csökkentésére szorítja a kombinátokat. Ta­valy például a nemzeti jö­vedelem 4,8 százalékos emel­kedését úgy érték el, hogy közben 3,5 százalékkal csök­kent a népgazdaságilaq fon­tos nyers- és alapanyagok felhasználása. Az anyagta- karékosságot azonban nem­csak a termelőüzemek, a la­kosság is igen komolyan ve­szi. Ennek köszönhetően a lakossági papír-, üveg-, mű­anyag és vashulladék ösz- szegyűjtésében és újrahasz­nosításában a világ élvona­lába tartozó eredményeket értek el. Immár évek ó,ta stabilan magas hozamokat ér el a fejlett ipari ország mező­gazdasága is. A tavaly be­takarított 11,6 millió tonna gabona rekordtermésnek szá­mít, de az elmúlt ötéves terv alatt minden évben, új re­kordot állítottak föl. A ga­bona, búza, rozs, árpa, zab tavalyi hektáronkénti 46 mázsás termésátlag szintén nem lebecsülendő eredmény. Az elért termelési sike­rek tükröződnek a lakos­ság ellátásának további ja­vulásában is. Az élelmiszer- üzletek államilag jelentősen támogatott, alacsony áron kínált árui mellé a fogyasz­tók ,a delikátüzletekben — persze borsosabb áron — kiváló minőségű hazai és importált ínyencségeket vá­sárolhatnak. Jelentős erőfe­szítéseket tesznek az ipar­cikkek választékának bőví­tésére, minőségének javítá­sára. Az állami kereskede­lem elmúlt években kiépí­tett butikhálózatának üzle­teiben a legdivatosabb ru­haneműk közül választhat­nak a vásárlók. A szociálpolitikai gondos­kodásba a sokgyermekes családoknak nyújtott külön­böző támogatások, a bölcső­dék és óvodák rendkívül szé­les hálózata ugyanúgy bele­tartozik, mint az ingyenes — hálapénztől mentes — orvosi ellátás. Az ország ve­zetésének eltökélt szándéka, hogy 1990-ig megoldja a la­káskérdést, mint fő szociál­politikai problémát. Ennek érdekében évente többymint 200 ezer lakást építenek, il­letve újítanak fel. A társadalom- és gazda­ságpolitikában elért eredmé­nyek alapján vált lehetővé, hogy az NDK az elmúlt években a korábbinál jóval aktívabb szerepet vállaljon a nemzetközi életben. A Varsói Szerződés szilárd tag­jaként aktívan részt vesz a szocialista országok béke- és leszerelési kezdeményezései­nek kidolgozásában, sikerre vitelében, s emellett számos önálló javaslattal is előáll. A legfontosabb közülük ta­lán az a kezdeményezés, hogy Csehszlovákia és a két német állam kezdjen tárgya­lásokat egy vegyi fegyve­rektől mentes közép-európai övezet létesítéséről. Az NSZEP és az NSZK-ban je­lenleg ellenzékben lévő szo­ciáldemokraták képviselői már kidolgozták egy ilyen övezet megvalósításának ke­retegyezményét. Az NDK ve­zető pártja és az SPD — a maga nemében példa nél­kül álló — biztonságpolitikai párbeszéde jelenleg is foly­tatódik: egy harcászati atom­fegyverektől mentes közép­európai övezet létesítésére dolgoznak ki javaslatot. Az NDK vezetése a nyu­gatnémet kormánnyal is eredményes tárgyalásokat folytatott az ieimúlt időszak­ban. Jó ütemben fejlődnek a két német állam kereske­delmi kapcsolatai; a kultu­rális és környezetvédelmi együttműködés rendezésé­ről és fejlesztéséről is ki­dolgozták a megállapodáso­kat. Az utóbbi időben meg­szaporodtak Bonn és Berlin vezető politikusai közötti eszmecserék. A szocialista német állam az elmúlt években jelentő­sen bővítette kapcsolatait a többi nyugat-európai or­szággal is, sőt élénkülés ta­pasztalható az NDK és az Egyesült Államok viszonyá­ban is. A számos külügymi­niszteri látogatás mellett az elmúlt egy-két évben több tőkés ország — részben iNATO-tagállam — kormány­fője is tárgyalt Berlinben. Tavalyi olaszországi láto­gatásával Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke első ízben tett látoga­tást a NATO egyik tagálla­mában. iBerlinben hangsúlyozzák, hogy aktívan hozzá kíván­nak járulni a béke megőrzé­séhez és csak a kelet—nyu­gati párbeszéd folytatása se­gítheti elő a konfliktusok békés rendezését. Az NSZEP vezetőinek nyi­latkozatai szerint a jövőben is az eddigi úton kívánnak haladni és a XI. kongresszus feladata a bevált társada­lom- és gazdaságpolitika, va­lamint a béke megőrzéséért folytatott nemzetközi tevé­kenység új feladatainak ki­jelölése. Pach Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom