Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. március 29., szombat Vigyázat, szemétveszély! A tavaszi szél idén legfeljebb mezeinken — legalábbis eddig — belvizet, a megyeszékhely utcáin, lakótelepein, új városrészek terein, sétányain, parkjainkban, a vár alá és alól futó zegzugos utcáinkban szemetet „áraszt”. A hóolvadás után, mint himlős gyerek testén a hegek, úgy maradtak vissza szinte minden pontján a városnak az emberi gondatlanság „melléktermékei”. Több tisztaságot, lakóhelyét szerető igényes patrióta vette a telefonkagylót és felhívta szerkesztőségünket, ök elsősorban a Csebokszá- ri-lakótelep széméthalomba fulladásától tartanak. Voltak olyanok, akik úgy vélték, bizonyára nem hordják el időben a kukát, s a konténereket. A Városi Tanács Mélyépítő és Városgondozási Üzemének illetékesétől Rácz Bélától érdeklődtünk. Elmondotta, hogy lakótelepeink tárolóit minden ellenkező híresztelés ellenére időben ürítik, s a tavaszi nagytakarításhoz kívántak segítséget nyújtani az összlakosságot érintő lomtalanítási akcióval is. Rászánva egy délelőttöt e sorok írója sem volt rest, s ahogy mondják, nyakába vette szűkebb pátriájának utcáit. Úgy tűnt sokan a lomtalanítást irodalomtalanításnak hitték. A belváros egyik kis utcájában egymásra tornyozva, értékes kőnyomatos héber kódexek hevertek. Legtöbbjük múlt század közepi, bécsi kiadás... Ám ilyen ínyencnek való „szeméttel” nem találkozott Csebokszáriban. Sokkal inkább az ott lakók közömbösségének, igénytelenségének, valamint figyelmetlenségének elszomorító nyomait látta viszont. Öcska kon- zerves dobozok a csenevész sövények aljában, hatalmas zsíros papírlepedőket cibált a szél az ABC-áruház sarkán. Egy ott lakó fiatalaszszony találóan meg is jegyezte, hogy a legsötétebb dzsungellakók sem viselkednének így... Mitagadás igazat kellett adni neki. Mert sokminden hozzátartozik egy település városias arculatához. Ám, az emberi tre- hányság 'okozta hegek aligha, s igaz a mondás, legalábbis ebben az esetben: söpörjön mindenki a saját portája körül. Mert hiába a fásítási akció, a néha monoton, lehangoló, egyforma lakások erkélyeinek virágo- sítási terve, a modern városképhez illeszkedő mobil, hovatovább nemcsak a gyerekek cukrospapírjait kell kisöpörni, hanem a mindennapok kicit-kacatjait, ételmaradékait is. A Kallómalom utcai séta nem épp felemelő benyomásairól úgy vélekedett egy odavalósi fiatalember: „Tudja, mindezt a sok egyhangúság, a ketrecbe zártság is szüli.” Egy biztos, a szociológusok szerint valóban nem léleképítő a lakótelepi stresszhatás, noha sok otthonra vágyó megelégedne, legalábbis kompromisszumot kötne ilyen környezettel is, no persze szemét nélkül. Mert sokminden illik az ibolyaillatú tavaszi szélhez, de az eldobott papírok, s egyéb undort keltő hulladékok nem éppen! S ekkor még nem ejtettünk szót arról a veszélyről, amelyet a felgyülemlett szemét higiéniás szempontból okoz, illetve kivált. Végre abba kellene hagyni a kiürülj kólás és szeszes üvegek balkonról történő „leengedését”, s egyéb szeny- nyező szokásainkat. De attól tartok csak ideig-óráig lesz rend, hacsak hirtelen „pálfordulás” nem történik, s az ott lakók lemondanak egészségtelen, gusztustalan látványt szülő rossz szokásaikról, beidegződéseikről. Bízzunk ebben a csodában, s akkor nem kell szégyenkeznie senkinek sem. S. T. Szövetkezetiek húsvétra... A Gyöngyszöv Áfész húsüzemének mátrai tájjellegű termékei több mint 100 kereskedelmi egységbe jutnak el. Az „egészséges” konkurenciát jelentő húsiparral szemben házias ízekkel. „Mátrai betyáros” töltelékáruikkal, füstölt parasztsonkáikkal jelentek meg a húsvéti piacon. Megfeszített munkával törekednek az itt dolgozók, hogy az igényeket kielégítsék. S hogy választékban, minőségben — ki-ki a pénztárcájának megfelelően — hozzájuthasson az ínycsiklandozó falatokhoz.-¥■ Horváth József és Nagy Ferenc a készáruraktárban a kiszállításra kerülő termékekkel. (Jobbra) Lados Benjamin bontja a sonkának valót „Kolbászerdőben" (Fotó: Szabó Sándor) Miről írt az egri Népújság 100 évvel ezelőtt? Téltábornok Kivételesen az időjárással kezdjük. Kemény telet élt át 1886-ban Európa. Márciusban (akkor még nem voltak prognózisok, napi jelentések) ilyen összegzést közöl a télről a Népújság: „A Kereskedelmi és Földművelésügyi Minisztériumhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint az ország minden részében erős fagyok és havazások voltak, amelyek az Alföld déli részében és Erdélyben megkezdődött tavaszi munkálatokat teljesen megakasztották. A vetések állásáról... eddigelé észlelhető károk miatt panaszok nem érkeztek.” Az egri szőlők A szőlőmetszés helyes időpontja foglalkoztatta ez idő tájt az egri termelőket. Mit ajánlott a Népújság? „A korai szőlő-metszés újabb időben mindinkább szokásossá , válik, de még nem vált oly általánossá, amilyennek előnyeinél fogva lennie kellene. Még mindig vannak akik... a kis előnyöket dicsérik, melyeket a könnye- zés állítólag eredményez. A- mi a szőlővesszők könnye- zését illeti, számos vegyi vizsgálat által már bebizonyították, hogy a nedvesség, mely ha a metszés a fő nedvkeringéskor történik, nagy mennyiségben folyik ki (naponkint egy liter is egy tőből), sok tápanyagot tartalmaz, melynek tulajdonképpen a szőlőt kellene táplálni és erősíteni.” A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a főfagyok elmúltával s a még jelentős meny- nyiségű hó elolvadtéval hozzá kell látni a metszéhez. Bortermelés — hamisítás Februárban Budapesten országos gyűlést tartottak a magyar bortermelők. A lap tájékoztatást ad az olvasóknak az európai bortermelés helyzetéről. Megemlíti, hogy a magyar borral mások ügyesebben kereskednek. „Francziaország megveszi a spanyol bort is... Olaszország felső részének és Magyarország olcsóbb borait is. .. de még e mennyiséggel sem képes borkereskedési igényeinek megfelelni. .. Magyarország bortermelését egész pontosan nem lehet meghatározni, annyi bizonyos, hogy 8 millió a szőlőművelési terület évenkénti földadója, miből azt a következtetést vonhatjuk, hogy legalább 10— 20 millió hektoliter bor termeltetik évente. A kivitel után az országba jött jövedelem bizonytalan és vajmi csekély.” És itt következik egy javaslat: „Szükséges volna .. .egy bankot (Borbank) alkotni, amely Budapesten nagy borraktárakat állítana fel és képes legyen a borokat elhelyezni, míg a borok eladásra alkalmasak és a termelőknek előleget adni, időnként borárveréseket tartani, ügynököket a világ minden részébe küldeni..És hogy nincs új a nap alatt, szó esik a lapban a műborgyártásról is. „Pinczékben hever a tömérdek bor, mert olcsóbb — az Isten tudja — miből csinált bor.” A lap üdvözli a Földművelési Minisztérium ez ügyben készülő törvény- javaslatát, amely kimondja: „gyártott bort (műbort) áruba bocsátani, eladni és kimérni tilos. Gyártott vagy műbornak azok tekintetnek, melyek nem kizárólag szőlőnedvből, hanem vízből, szeszből, borkősavból, gli- szerinből, seprőből és más, bort alkotó anyagok összetételéből, vagy ilyen elegyek természetes borral való keveréséből állíttatnak elő.” Megemlíti a Népújság, hogy a tokajhegyaljai borokat itthon és külföldön is hamisítják, utánozni akarják. Érdekes a hír: „Sá torai ja-Űj- helyen .. .több szakértő, borosgazda és borkereskedő összeülvén, húsz olyan üveg bort vizsgált, mely Berlinben, Boroszlóban, Stuttgartban és a Rajna vidékén mini tokaji gyógyborok, tehát orvosságként áruitatnak. A bemutatott 20 üveg közül 18 határozott hamisítványnak bizonyult... a hamisítványok főforrása Sopron... a tokaji neve alatt Németországban árult italok túlnyomó része ruszti mazsolabor, vagy ennek módjára készült zagyvalék." öngyilkosságok Az öngyilkosság terjedése gyakran foglalkoztatja a NÉPÚJSÁG szerkesztőit. „Még a semmi vallásos színezettel sem bíró újságok is megrémülve vetik fel maguknak azt a kérdést, hogy mi lehet az oka a napról napra szaporodó öngyilkosságoknak?” Tény, hogy a korabeli lapok, az egri lap is megírta és nevén nevezte, ha valaki öngyilkos lett. Okkeresésben is eljutottak odáig: „...csak a legújabb korban kezdtek elharapózni. Tehát az ok is nem a régi időben csak a közel múltban keresendő. Ha valaki sikkaszt, valakit kedvese megcsalt; ha gazdagból szegény lett; ha a gyermek az iskolában megbukott; ha a férfi a pénzét elkártyázta stb. öngyilkossá lesz.” Az ön- gyilkosságot gyávaságnak nevezi a cikkíró s megoldásként a „vallás-erkölcsös nevelés”^ javasolja. A tanítók is fricskát kapnak emiatt a lapban. A megoldást azóta is keressük. Új ismétlőfegyver Steyr-ben, a fegyvergyárban ez idő tájt megszületik az a fegyver, amely „egy perez alatt könnyen 40 lövést" adhat. Súlya kisebb mint a többi fegyveré, kezelése is könnyebb mint egyéb, addigi ismétlőfegyveré. Ferenci József-rend Szvorényi József, a főgimnázium igazgatója márciusban a Ferencz József-rend lovagkeresztje kitüntetésben részesült tanári és irodalmi munkássága elismeréseként. A Magyar Tudományos Akadémia, több irodalmi társaság képviseltette magát az ünnepségen. Az ünnep nívóját jelezte az is, hagy a lap közli: „Számra 96 távirat érkezett az ország minden részéből.” Nem tudom, mint szóltak az egri asszonyok a lap alábbi híréhez: Asszonyok! örüljetek! „Az egész asszonynépség szerteszét a világon irigyelni fogja az angol asszonyokat. Az új kormány a nagykorú asszonyoknak megszerezte a parlamenttől a szavazati jogot és ezzel egymillió angol nő lett választó polgárrá. . . Furcsának fog ez nálunk tetszeni, mert a magyar asszony, bármilyen önálló a természete, mégsem vágyik effélékre, megelégszik az ő házi teendőivel és legfölebb mulatságra vágyik. De hátha megkívánják ezt a nagy jogot?!” Sorrendben következzék hát itt a felhívás a március 11-i lapból az ország- gyűlési képviselő-választásra. Csak adózók szavazhatnak „A jövő 1887-ik esztendőben az országgyűlési képviselők választása lesz; miért is a politikai pártok kezdenek tömörülni, s figyelmeztetik a pártokhoz tartozó választó polgárokat, hogy ez évi április 15-ig fizessék le az ez évi állami adójukat, mert a legcsekélyebb hátralék elegendő lesz arra, hogy a választási lajstromból kihagyassanak. ” Közállapotok A rendszeresen közölt országgyűlési levél is a választási javaslattal foglalkozik, mely a törvényhatóságok rendezését tűzi célul. Két idézet a levélből: „Ez a javaslat a vármegyéket akarja megrendszabályozni, első úrrá, kis királlyá emelvén benne a főispánt... aki, előtt meg nem állhat semmi teremtmény egyenesen, hanem legfeljebb úgy, hogy fejét a gyomráig konyitja.” „Vannak aztán, még pedig nem kevesen, kik a tisztviselőket a kormány által akarják kineveztetni, mert azt hiszik: csak így lehet elejét venni a vármegyékben annak a sok bajnak, a mely onnan származik, hogy a sok atyafi, sógor, koma egy követ fújnak s igen sokszor nem a közjót, hanem a családi érdeket szolgálják.” De jó, hogy közben eltelt száz év — írnám most ide, ha tudnám, hogy a szerkesztő nem húzza ki a megjegyzésemet. .. Végül két kuriózum a NÉPÚJSÁGBÓL. Aki már 2200-ra gondolt „Balmaz-Üjváros elhunyt polgára Bordás Bálint 50 irtot hagyott oly föltétellel, hogy a pénzt a 2200-ig esztendeig kamatoztassák, sakkor városi és egyházi ezé- lokra fordítsák. Vagy száz millióra számította az akkori összeget s abból csakugyan mindenre jut. Fele illeti a várost, fele a ref. eklézsiát. Az ég oltalmazza addig a derék várost." Hát ha valahol meglelnék, a TEHO-nál kedvezményt adhatnának a leszármazottaknak. .. Félreértés ne essék, mert végül a száz évvel ezelőtti tojáspróbáról lesz szó... És csak nőknek ajánljuk. „Ha 120 gramm konyhasót 1 liter vízben feloldunk s az oldatba egynapos tojást teszünk, leszáll a fenekére, a tegnrpi tojás nem száll le egészen, háromnapos tojás a vízben úszik, ötnapos tojás a felülethez közel úszik, s minél régibb, annál inkább kiemelkedik a víz felületéről." A tojásokat doboz nélkül tegyük a vízbe... Benkő Károly
