Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. március 11., kedd A Pravda Hz SZKP XXVII. kongresszusáról A XXVII. kongresszus bi­zonyította, hogy az SZKP következetesen folytatja a nagy október ügyét, maga­biztosan halad a lenini úton, méltóképp tölti be a mun­kásosztály, az egész szovjet nép politikai vezetőjének szerepét — mutat rá a moszkvai Pravda hétfői, szer­kesztőségi cikke, méltatva a múlt héten befejeződött ta­nácskozás munkáját. A kongresszus megmutat­ta, hogy a párt a legnagyobb mértékben képes levonni a múlt tanulságait, átfogóan, lenini módon fel tudja mér­ni mindazt, ami idejétmúlttá vált, reális, minden tekin­tetben kiegyensúlyozott cse­lekvési programot tud ki­dolgozni. Az ország társa­dalmi-gazdasági fejlesztésé­nek meggyorsítása a párt­nak a kongresszus által jó­váhagyott stratégiai irány­vonala. A legfelsőbb pártfórum — állapítja meg az SZKP KB lapja — tanúsította, hogy e program végrehajtásában, a gyorsítás sikerében a döntő az emberi tényező, s ezt csak jól átgondolt gazdasá­gi stratégiával, hatékony szociálpolitikával és ezektől elszakíthatatlan egységben, célratörő eszmei-nevelő munkával lehet aktivizálni. A kongresszus bizonyítot­ta, hogy az SZKP a társa­dalmi haladás és a béke pártja, nincs számára neme­sebb cél a béke megőrzésé­nél, a termonukleáris ka­tasztrófa megelőzésénél. Az egész kongresszust az elvszerűség és az egység, az igényesség és a bolsevik igazság, a fogyatékosságok és mulasztások nyílt feltárása, a társadalom fejlődése bel­ső és külső feltételeinek mély elemzése jellemezte. Az új gazdasági feladatok sikeres megoldása érdekében alaposan át kell alakítani a gazdasági mechanizmust, a szocializmus lehetőségeit teljesebben feltáró, egysé­ges, hatékony és rugalmas irányítási rendszert kell lét­rehozni. A gazdaságirányí­tás, mint a Központi Bizott­ság politikai beszámolója is megállapította, állandó töké­letesítésre szorul. Ma azon­ban a helyzet olyan, hogy nem lehet részleges javítá­sokra korlátozódni, radiká­lis reformra van szükség. Ennek célja, hogy egész ter­melésünket valóban a társa­dalmi igényeknek, az embe­rek szükségletei kielégítésé­nek rendeljük alá, javítsuk a hatékonyságot és a minő­séget, gyorsítsuk meg a tu­dományos-műszaki haladást, fejlesszük a dolgozók érde­keltségét a munka eredmé­nyében, támogassuk a kez­deményezéseket és a szo­cialista vállalkozókedvet a népgazdaság minden láncsze­mében, mindenekelőtt a dol­gozókollektívákban. Az irá­nyítás, a szocialista termelé­si viszonyok egész rendsze­re tökéletesítésének fő krité­riuma — hangsúlyozza a szerkesztőségi cikk — a társadalmi-gazdasági fejlő­dés meggyorsítása, a szocia­lizmus megszilárdítása. Svédország-szerte megemlékeztek a tíz napja meggyilkolt Olof Palméről. A képen: a par lament! megemlékezésen részt vett a meggyilkolt kormányfő özvegye és három fia (Népújság-telefotó AP — MTI — KS) Megtalálták a Challenger utaskabinját Megtalálták a január 28- án tragikus körülmények kö­zött felrobbant Challenger űrrepülőgép utaskabinját. Az Amerikai Országos Űr­hajózási Hivatal, a NASA vasárnap délutáni bejelen­tése szerint az utaskabinban ott vannak az űrhajósok maradványai is. Részleteket egyelőre nem közöltek, azt sem jelentették be, hogy mind a hét holttestet megta­lálták-e. A várhatóan több napig tartó kiemelési mun­kálatokat haladéktalanul megkezdik. A kabin — amely tulaj­donképpen két részből, a négyszemélyes pilótafülké­ből és a további három sze­mélyt befogadó kabinból áll — mintegy negyven kilomé­terre van a parttól, körül­belül harmincméteres mélységben. A NASA közöl­te: a korábbi műszeres vizs­gálatok után pénteken bú­várok szálltak le a vízbe és azonosították az űrkabint, megtalálták az űrhajósok maradványait. A közléssel azért vártak egy napot, mert előbb az áldozatok hozzátar­tozóit értesítették. i A szakértők egy része fel­tételezte, hogy a kabin egy­ben maradt a robbanás, il­letve a zuhanás után, más részük azonban úgy véle­kedett, hogy az darabokra tört. Eddig még csak vi­szonylag kisebb roncsokat emeltek ki egy darabban a tengerből. Felvételeket ez ideig nem tettek közzé a ka­binról, így annak állapotát csak a kutatásban résztve­vők ismerik. Kongresszus előtt az Indiai Kommunista Pärt önkéntes pártmunkások kerékpáros csapata hozza el a jelképes vörös­zászlót Varanasziból, az előző kongresszus helyszínéről a bihari Patnába, hogy átnyújtsa azt Csandra Radzsesvara Raonak, az Országos Tanács főtit­kárának szerdán, iaz Indiai Kommunista Párt (CPI) XIII. kongresszusának nyitónapján. A március 12-én kezdődő egyhetes tanácskozáson az ezerhárom­száz küldött elemzi az országban végbemenő politikai-gazdasági folyamato­kat, értékeli a pártnak az 1982-es kongresszus óta elvégzett munkáját, fel­méri a hiányosságokat és meghatározza az új feladatokat. A külföldi test­vérpártok delegációi között a kongresszuson jelen lesz az MSZMP küldött­sége is, Somogyi Imrének, a Központi Ellenőrző Bizottság titkárának a ve­zetésével. A kommunista párt 1925. december 26-án alakult meg Kanpurban, törvényes kere­tek között, az első világhá­ború utáni évek munkás­megmozdulásai nyomán gyorsan formálódó kommu­nista irányzatú csoportokból, öt évvel később a brit gyar­mati hatóságok betiltották. A függetlenségi küzdelem éveiben a kommunisták har­coltak a brit gyarmati el­nyomás, valamint a dolgo­zók kizsákmányolása ellen. A függetlenség kivívásáért kibontakozott országos moz­galmat vezető, a nemzeti tő­kés-földbirtokos érdekeket képviselő Kongresszus Párt vezetői nem fogadták ma­guk közé a kommunistákat. Még a rendkívül széles lá­tókörű Dzsavaharlal Nehru is, noha felismerte és tudo­másul vette az egységfront szükségességét, úgy vélte, hogy az indiai kommunista mozgalom az országban gyö- kértelen. Nem volt igaza. A kommunisták egyáltalán nem lebecsülendő szerepet játszottak már akkor is, és játszanak ma is India poli­tikai-társadalmi közéleté­ben. A függetlenség elnyerése után a kommunista párt a demokratikus forradalmi át­alakulás elmélyítéséért, a baloldali egység megszilár­dításáért, a nagytőkés-föl­desúri érdekek ellen lépett fel. Befolyása különösen egyes államokban volt erős. Az 1957-es választások ered­ményeként Kerala állam­ban a kommunisták alakí­tottak kormányt Elamkutat Mara Nambudiripad főmi- niszterségável. A polgári ellenzéki pártok azonban két év múlva megbuktatták a kommunista kormányt: a szervezkedést a háttérből In­dira Gandhi irányította, akit akkor választottak meg a Kongresszus Párt elnö­kévé. A kommunista párt rend­kívül bonyolult körülmények között próbálkozott politiká­jának megvalósításával, s tevékenysége nem volt men­tes hibáktól sem: előfordult, hogy jobboldali ellenzéki csoportokkal fogott össze a nagy befolyású Kongresszus Párttal szemben. A straté­giai és taktikai kérdések hosszú időn át belső vitá­ikat kavartak, szaggatták a párt sorait, kikezdték egy­ségét. Szekitáns és voluntarista nézetek ütötték fel a fejü­ket. A viták főképp a tár­sadalom forradalmi átalaku­lásának szakaszai és távla­tai, a nemzeti burzsoázia demokratikus vonulatainak megléte és megítélése, a ha­ladó polgári erőiket is magá­ba foglaló egységfront szük­ségessége körül éleződtek ki. 1964-ben bekövetkezett a szakadás. Elemkutat Mara Nambudiripad vezetésével megalakult az Indiai (mar­xista) Kommunista Párt, a CPI. A kivált szervezet politikai platformja kezdet­ben maoista nézeteket tük­rözött. (Később további le­válások történtek, ma öt­hat szervezet is „kommunis­ta” elnevezést visel.) A szakadás után az In­diai Kommunista Párt (CPI) az imperialista-, feudális­éi monopóliumellenes prog­ram jegyében folytatta te­vékenységét. Következete­sen támogatta a kongresz- szuspárti kormány békepoli­tikáját, Indira Gandhi mel­lé állt, Iha haladó intézke­déseit a reakciós erők meg akarták torpedózni. Csandra Radzsesvara Rao vezetésével az Indiai Kom­munista Párt (CPI) a leg­utóbbi szövetségi parlamen­ti választásokon hat man­dátumot szerzett, ám tömeg­bázisa és befolyása ennél jóval szélesebb, kiváltkép­pen a szakszervezeti moz­galomban jelentős. Nyugat- Bengal államban a CPI részt vesz a „kommunisták- marxisták” irányította he­lyi állami kormányzásban. A párt vezető szerve két Okmánytervezetet terjeszt a kongresszus elé: a beszámo­lót és a határozatot. Köz­ponti helyet foglal el a do­kumentumokban az ország nemzeti egységéért és terü­leti integritásáért érzett ag­godalom, a politikai széthú­zások és a vallási fanatiz­mus elleni küzdelem égető gondja. Az országos tanács megítélése szerint Radzsiv Gandhi miniszterelnök len­dületesen folytatja az or­szág jól bevált, el nem kö­telezett külpolitikai irányvo­nalát, azonban gazdaságpo­litikája súlyosan sérti a nép­tömegek érdekeit, a gazda­goknak kedvez, megnyitja a kapukat a monopóliumok és a multinacionális vállalatok előtt. A baloldali-demokra­tikus front összekovácsolá­sára a párt szükségesnek látja a politikai erők újra- csoportosítását, a két fő kommunista szervezet elvi alapon történő újraegyesü­lését, ám a „kommunista­marxisták” magatartása — a CPI szerint — akadályoz­za az érdemleges közeledést. 1984-ben a CPI-nék 478 905 tagja volt. Az országos ta­nács a helyi pártcsoportok elégtelen munkájának tud­ja be elsősorban a 12. kongresszus óta előforduló létszámcsökkenéseket, egy­úttal önkritikusan hangsú­lyozza a politikai-eszmei te­vékenység elmélyítésének és erősítésének szükségességét a párttagság soraiban. Rácz Péter rC Külpolitikai kommentárunk —i Hispániái finis A SPORT SZERELMESEI ismerik a finis sajátos hangulatát. Nos, ez a hangulat jellemzi most Spa­nyolországot. Nyugat-Európa egyik legnagyobb terü­letű és közismerten stratégiai fontosságú országa legújabb kori történelme jelentős napja előtt áll: szerdán, március 12-én, népszavazás dönt arról, tag­ja maradjon-e Hispánia az Észak-atlanti Tömb poli­tikai szervezetének vagy szakítson mindenfajta NATO-tagsággal. A tét nagysága túlterjed az ország határain, de ko­molyan befolyásolja az eredmény a belpolitikai po­rond eljövendő küzdelmeit is. így érthető, hogy a hét vége valamennyi spanyol városban, sőt faluban a kampányfinis izzásának jegyében telt el, és a fő­városban az utóbbi idők egyik legnépesebb nagygyű­lésére került sor. A maga szempontjából ügyesen la­vírozó centrista kormányfő, Adolfo Soares ugyan már 1977-ben megkezdte a csatlakozási kampányt, de nagy ellenállásra talált és a folyamatot csak egy 1981 februárjában bekövetkezett esemény gyorsítot­ta meg. Ekkor a hadsereg néhány vezetője puccsot kísérelt meg, ami nem utolsósorban a király pozitív magatartásán hiúsult meg. A kísérlet traumáját hasz­nálták fel az atlantista körök annak hangoztatására, hogy a spanyol fegyveres erők mozgási szabadságát éppen a NATO-ba való integrálással kellene meg­nyirbálni. Jórészt így és ezért kerülhetett sor 1982. május 30-án az Észak-atlanti Szerződés madridi alá­írására. Ez „csak” a politikai szervezetre vonatko­zott, a katonaira nem. Még annak az évnek az őszén a hatalomra került szocialisták ünnepélyesen meg­ígérték, hogy kívül tartják az országot a katonai szervezeten és népszavazással döntik el a politikai szervezetben való bennmaradást. Az első ígéret meg­tartatott, a második teljesítésére most került sor — de immár egészen más előjellel. Akkor ugyanis Gon- zález pártvezér és kormányfő a kilépés híve volt, most — vélt gazdasági érdekekre hivatkozva és az atlanti zsarolás miatt — a maradást szorgalmazza. ÉRDEKES, HOGY MÉG A JOBBOLDALI ellen­zék is csak „túlparti” nyomásra állott el attól, hogy híveit tartózkodásra szólítsa fel. A távolmaradástól azt remélte, hogy a „nem” szavazatok győznek és ez hosszabb távon González bukását, vagyis a jobb­oldal újabb lehetőségeit eredményezheti. Harmat Endre Az Eger II. Sz. Téglagyár értesíti a Vásárlókat, Hogy a téglagyártás 1986. évben szünetel A tégla kiszolgálása a készlet erejéig tart Kérjük az építkezőket, hogy a tégla­szükségletüket most szerezzék be, és a megvásárolt árut a gyárból szállítsák el, mert későbbi időpontban az árut kiszolgálni nem lesz módunkban. A kisméretű tégla megvásárolható a TÜZÉP-telepeken, a HÁZÉPÍTŐK boltjában és a gyártelepen. Egyszerű ügyintézés, azonnali kiszolgálás. ^^ermelőszi-C •( •( ■< Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok figyelmét) 1986. január 1—március 31-ig mezőgazdasági VAS- ES SZÍNESFÉM HULLADÉKGYŰJTÉSI AKCIÖ! A kiselejtezett, feleslegessé vált acélhulladékokat, öntvényeket, színesfémeket, használt akkumulátorokat, polietilén alapanyagú fóliákat, papírhulladékokat kedvező áron átveszi az Észak-magyarországi Nyersanyag-hasznosító Vállalat valamennyi telepe és tablózó átvevőhelye Borsod. Heves és Nógrád megye egész területén. Saját fuvareszközzel történő szállítás esetén, 200 Ft t FUVARDÍJTÉRÍTÉS! A **********

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom