Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-11 / 59. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. március 11., kedd 3. Neveljünk páitlannkat A legjobb évet zárták Új utakon az egri Agroker Ai egri Agroker központja kívülről A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének megvalósítása és erősítése érdekében a pártépítést, a tagfelvételi munkát folyamatos politikai feladatnak tekintjük. A tagfelvételi munkánkban alapelv tinik továbbra is az, hogy szövetségi politikánk érvényesítésével a társadalom minden osztályából és rétegéből egyéni elbírálás alapján a legjobbak, az arra alkalmasak kerüljenek a párt soraiba. Olyanok, akik politikai kiállásúikkal, jellemükkel, példamutató munkájukkal és magánéletükkel környezetükben tiszteletet ébresztve tanúsították: méltóak a bizalomra. Az elmúlt években a pártépítő munka feltételei ösz- szetettebbek lettek, a politikát befolyásoló kedvezőtlen gazdasági, életszínvonalbeli és tudati körülmények, valamint a párttagsággal szembeni nagyobb követelmények hatására nehezebbé váltak. Még nagyobb lett tehát annak a jelentősége, hogy a párt taglétszámát és annak összetételét politikai eszközökkel az új követelményeknek megfelelően befolyásolja. A mai helyzetet tekintve célunkat elsősorban azzal érhetjük el, ha az egyes társadalmi osztályokhoz és rétegekhez tartozó leendő párttagok iránti követelményeket differenciáltan, de elvi engedmények nélkül fogalmazzuk meg. Emellett természetesen figyelembe kell venni az adott párt- szerv, pártszervezet területére jellemző foglalkozási, életkori, képzettség szerinti sajátosságokat. A helyi sajátosságok figyelembevételével kell megfogalmazni az adott területek, pártszer- veinefc a tagfelvétel követelményeit, és nem lehetnek mindenütt azonos elvárások egy ipari vagy mezőgazda- sági üzemmel, egy intézménnyel, vagy tanintézettel szemben. Amikor a tagfelvételeknél elsődlegesen az alkalmasságot hangsúlyozzuk, a párt munkásjellegének a megőrzését változatlanul alapvető politikai kérdésnek tartjuk. Egyrészt a hatalom jellege miatt, másrészt azért is, mert társadalmunk struktúrájában is az ipari és a mezőgazdasági munkások képezik a nagyobb arányt. Természetesen a munkások legjobbjai felvételének elsődlegességét hangsúlyozva a jövőben is várjuk sorainkba a szellemi élet, közöttük is elsősorban az értelmiség legjobbjait, többek között a mérnököket, a népművelőket, a művészeket, az orvosokat, az igazságügy területén dolgozókat. Mivel a párt mindenekelőtt a fiatalok köréből egészíti ki sorait, az utánpótlás nevelésében nagy szerepe van a KISZ-nek. A pártba felvettek több mint 60 százalékát nagy felelősséggel ők ajánlják párttagnak. Ám a pártszervezetek szerepét ez nem csökkenti. A pártszervezetek feladata az, hogy a KISZ-szervezetekben politizálásukkal, aktivitásukkal kitűnt fiatalok közül minél többet megnyerjenek a-;párt eszméi számára, felkészítsék őket a párttagságra. E kérdésben az előrelépés legfontosabb tényezője, hogy a párt befolyása, a párttagok kapcsolata, a területükön élő fiatalokkal tovább erősödjön. Egy-egy fiatal párthoz való közeledését nagy mértékben befolyásolja, hogy a környezetében dolgozó kommunisták — elsősorban vezetők — hogyan élnek, dolgoznak, milyen magatartást, példamutatást tanúsítanak munkatársaik körében. Külön is hangsúlyozni kell a párttag szülők szerepét. Közismert tény, hogy a családi hatások jelentősen befolyásolják a gyermekek, a fiatalok világnézeti, politikai arculatának alakulását. Sokan a szülők példájából indíttatva érzik belső szükségletnek a párthoz, a kommunista eszmékhez való kötődést. A középiskolákban, az egyetemeken és a főiskolákon a párttaggá nevelésben meghatározó a szerepük a kommunista oktatóknak. Ha előbbre akarunk lépni, elengedhetetlen, hogy a munkából a jelenleginél nagyobb részt vállaltjának a nagy szakmai és erkölcsi tekintélyű kommunista tanárok, oktatók, professzorok. A párttaggá nevelést jelentősen befolyásolja, mi több, meghatározza a párt- alapszervezetek munkájának a színvonala, s az, hogy mennyire ismerik tevékenységüket környezetükben. A pártonkívüliek, és főleg a fiatalok gyakran kifogásolják, hogy a pártszervezetek munkájáról keveset tudnak, sőt, néha még a párttagokat sem ismerik. Ezért, amikor a pártszervezetek olyan témát tűznek napirendre, ami az egész kollektívát érinti, célszerű, ha erről a párton- kívülieket is tájékoztatják. Ezzel is ismertté válik, hogy a párt milyen kérdésekben támogatja politikai súlyával az adott kollektívát > érintő igényeket, elképzeléseket, terveket. Ezért fontos, hogy a jövőben az eddiginél mindenütt „nyitottabbá" váljon a pártélet, hiszen a színvonalas szervezeti munka mágnesként növeli a párt iránti vonzódást, és egyben segíti a tagfelvételi munkát is. A pártszervezetek nyitottságának szélesítését segíti elő az a gyakorlat is, amikor az alapszervezetek a felvételre javasolt személyről környezete pártonkívüli tagjainak véleményét is kikérik és figyelembe veszik. Ez a bizonyos értelemben új gyakorlat esetenként és helyenként vitát és értetlenséget vált ki. Olyan szélsőséges véleményt is lelhet hallani, miszerint ez azt jelenti, hogy a párt „legbelsőbb” ügyébe a pártonkívüliek is beleszólhatnak. Ezekben az esetekben nem arról van szó, hogy a pártonkívüliek határozzák meg, ki legyen párttag és ki nem, hanem arról, hogy a széles körű tájékozódás növeli a párt tekintélyét. A párt utánpótlásának a biztosításáért, az új párttagok neveléséért minden kommunistának felelősséget kell éreznie, és abban cselékvően részt kell vennie. E területen is van előrelépés, mégis gondot jelent, hogy a párttagok jelentős része nem gondol a környezetükben található legalkalmasabb dolgozók pártba való bevonására. Azzal a helyenként tapasztalható gyakorlattal sem lehet egyetérteni, hogy az ajánlók csak szűk körből, egy-két párt-, gazdasági, tömegszervezeti vezető közül kerülnek ki. A következő időszakban a felvételre jelentkezőkkel szemben támasztott magasabb követelményeket érvényesíteni kell a {jártban lévőkkel szemben is, ezzel elő kell segíteni a párt folyamatos öntisztulását. A kongresszus előkészítése során, és napjainkban is a párttagok széles köre fogalmazza meg azt az igényt, hogy az irányító pártszervek, a vezetőségek határozottabban lépjenek fel a kötelességeiket elhanyagoló párttagokkal szemben. Ezt az igényt a XIII. kongresszus határozata a következő szavakkal rögzítette: „Meg kell válni azoktól, akik nem tesznek eleget kötelességeiknek, s akik alkalmatlanná váltak a párttagságra”. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ez nem valami soha nem hallott, soha nem látott igény. Éppen ezért — tapasztalatainkból kiindulva — ebben nem lehet adminisztratív jellegű, esetleg a tagkönyvcserével ösz- szekötött kampánymunkára hagyatkozni. A párt öntisztulását folyamatosan, elsősorban a kommunista közösségek személyeskedésektől mentes, a párt normáit követő, aktív közreműködésével lehetett eddig is és kell a jövőben is elérni. Bíró József az MSZMP KB alosztályvezetője A fennállása óta eltelt huszonnégy esztendő alatt a legjobb évet zárta 1985-ben az Egri Agroker Vállalat. Olyan új kereskedelempolitikai elképzeléseket valósítottak meg, amelyekkel sikerült a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok alapvető Igényeit kielégíteni. Emellett pedig a korábbitól eredményesebb vállalati gazdálkodást valósítottak meg. Ennek köszönhető, hogy tavaly árbevételük elérte a kilencszáz milliót és nyereségük pedig a 13 millió forintot Somodi Lajos igazgató szívesen villantja fel azokat az összefüggéseket, amelyek nyomán mindezeket megvalósították. — Vállalatunkon belül sokan felvetették, hogy 1985- ös tervünk feszített. Volt benne igazság, de a közgazdasági szabályozók arra kényszerítettek bennünket, hogy ezt megvalósítsuk. Noha akadtak gondjaink. Például nitrogén műtrágyából, valamint néhány gépalkatrészből nem tudtuk zavartalanul ellátni megrendelőinket, mégis azok jobb kiszolgálására törekedtünk. Újdonságként bevezettük a lízingtevékenységet és 30 millió forint értékű kombájnt, valamint erőgépet adtunk három-, illetve ötévi gépbérleti díjjal a közös gazdaságoknak. Ezt Heves megyében, de a megyén túl is többen igényelték tőlünk. 1985- ben bővítettük a kiskereskedelmi forgalmunkat. Köz— Valóban így igaz — mondta —, az utóbbi hetekben az emberek kevesebbet vásárolnak. Főként az olcsóbb cikkeket keresik. De vajon kapnak-e ilyet mindig? Ez a kérdés önként adódik. — Minden törekvésünk az, hogy még a választék is megfelelő legyen, de bizonyos áruféleségek beszerzése nehézségekbe ütközik. Főként azokról van szó, amelyek kertészeti termékeket tartalmaznak. Ilyen például a savanyúság vagy a gyümölcs- konzerv. Tehát menni kell az áru után. Nem nagy öröm ez a kereskedőnek, hiszen a fuvarköltség is számít. Ennek ellenére folytatnak árucserét is az északi szomszéd ponti telepünkön az egri áfésszel közösen, a kertbarátok boltjának megnyitásával, havonta négymillió forintos többletbevételt értünk el. A közgazdasági szabályozók arra serkentettek, hogy meglevő eszközeinket is minél jobban kihasználjuk. Ezért az Eger—Mátravidéki Bor- gazdasági Kombináttal, valamint a Vasvill Heves megyei kirendeltségével bértárolási szerződést - kötöttünk. Dolgozókollektívánk körében az elmúlt évben jelentős béremelést hajtottunk végre, amely ösztönzőleg hatott. Összességében 12 százalékkal nagyobb árbevételt értünk el a gépek, a műtrágyák, a növényvédő szerek és alkatrészek értékesítésével, valamint a lízingtevékenységgel. áruházaival. Hogy miért? Mert a választékot is bővíteni akarják és olyan áruféleségeket is akarnak hozni, amelyik nálunk nemigen kapható. — Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy az árucsere nálunk beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Olyannyira, hogy az idén növelni szeretnénk a tavalyi keretet. Erre a lehetőségünk adott. — Mi a helyzet a hússal és a húskészítményekkel ? Talán hihetetlennek hangzik, de egyre többen vásárolnak húst. Ennek mi az oka? — Mint háziasszony is mondhatom, hogy a jól elkészített hús még a leggazdaságosabb étel manapság. persze, otthon. — Hogyan tovább 1986- ban? — kérdeztük az igazgatót. — Világosan látjuk, hogy azt a dinamikát, amit 1985- ben elértünk, nem tudjuk tartani. Ennek oka, hogy a vásárlóerő nem növekszik az idén sem a gazdaságoknál. Noha a termelési eszközök áremelése növelheti forgalmunkat, de ez minden bizonnyal visszafogja az üzemeket a nagyobb vásárlásoktól is. 1986-ban ugyanis az áremelés megközelíti a 8 százalékot, amely több az elmúlt öt év átlagos 7 százalékával szemben. Ennek ellenére, mégis úgy terveztük, hogy ebben az évben árbevételben elérjük az egymil- liárdot, nyereségünket pedig 16 millióban határoztuk meg. — Arra számítanak, hogy a marhahúsból az eddiginél lényegesen többet kapnak. A baromfival sem lesz gond. Mi van a félsertések bontásával ? Az üzletek vezetői arra panaszkodnak, hogy kevés a hentes és a hús fel- darabolása rengeteg időt elvesz. — Időt elvesz, az biztos, de nem nagyon törekednek arra, hogy a vágóhídról már részekre bontott húst kapjanak. Ezt is látni kell. — Az elmúlt évet jól zárta a vállalat. Az országos összevetésben is előkelő helyen szerepelnek. Mennyi jut ebből vissza azoknak, akik a pult mögött dolgoztak a szép eredményekért? — Arra törekszünk, hogy ők is érezzék a keresetükön, nekik oroszlánrészük volt a tervek túlteljesítésében. A fizetésüket az országos érvéEz utóbbi azért is nagyon fontos, mert dolgozóinknál 10 százalékos keresetnövelést irányoztunk elő. — Milyen újdonságokra számíthatnak a vásárlók? — Idén január 1. óta az összes tőlünk vásárolt gép szervizszolgáltatását vállalatunk végzi az üzemeknek és a kiskerttulajdonosoknak. Ezt azért tesszük, hogy még jobb kapcsolatot alakítsunk ki vásárlóinkkal. Emellett, a tavaly létrehozott marketingcsoportunk tevékenységére is jobban alapozunk. Elsősorban az a törekvésünk, hogy a hazai gyártókkal együttműködésünket fokozzuk, továbbá, hogy új piacokat kutassunk fel. Fejlesztési lehetőségünk lévén, a kiskertek ellátását bővítjük. Tervezzük, hogy az idén, augusztus 20-án, Andornaktályai úti telepünkön egy háromszáz négyzetméteres raktáráruházát létesítünk. Várhatóan Gyöngyösön is előkészítjük a kertbarátok boltjának megnyitását. Elképzeléseink között szerepel az is, hogy Heves megyében két-három helyen, társulásos alapon, folyékony műtrágya hasznosítására telepeket létesítünk. Alapvetően továbbra is a mezőgazdasági üzemeket szolgáljuk ki, hagyományos eszközökkel. Ugyanakkor, a közgazdasági szabályozók arra ösztönöznek, hogy tovább bővítsük kiskereskedelmi tevékenységünket és még több árut értékesítsünk. Egyébként a lízing mellett arra is törekszünk, hogy az új pénzügypolitikai lehetőségeket kihasználva, váltó- és kereskedelmi hitelt adjunk a velünk kapcsolatban levő üzemeknek. Igyekszünk tehát minél szélesebb körben nyitni az üzleti munkák során. nyű szinttől jobban megemeljük. Rákérdeztünk még a kenyérellátásra. Megtudtuk, hogy megyei intézkedés nyomán, az eddiginél nagyobb mennyiséget kell „biztonsági tartaléknak” rendelniük. Ugyanerre kötelezték a sütőipart is. Ügy látszik, az időnként előforduló zavarokat a felügyeleti szerv mindenképpen meg akarja szüntetni. Ehhez még hozzáfűzte az igazgatóhelyettes: még a legkritikusabb időkben is csak az fordulhatott elő, hogy egy üzletben átmenetileg nem volt kenyér. De olyan, hogy sehol... ? Az nem. Napi gondok, feladatok felől érdeklődtünk. A válaszok megnyugtatók voltak. Reméljük, a vásárlás min- dennápjaiban sem kell majd idegeskednünk. (gmf> A vállalat szárazabb időszakra kínál Turo- Mat öntözőberendezést (Fotó: Kőhidi Imre — Szabó Sándor) Mentusz Károly Gyenge kezdet Inkább az olcsóbb árut Csupán az év végi nagy bevásárlások múltán látszik úgy, mintha csökkenne az érdeklődés az üzletekben? A kérdésre a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesétől, Haász Tamásnétól kértünk választ.
