Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-11 / 59. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 59. szám ARA: 1986. március 11., kedd 1,80 FORINT 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Munkaerőpiacunk Javítani kell a munkaerő-mobilitást — írta még öt évvel ezelőtt népgazdaságunk hatodik ötéves terve. Már az a dokumentum is több helyen említette „az élőmunka hatékonyságának erőteljes növelését”, mint fontos követelményt. Ezek az elemek megtalálhatók a hetedik ötéves tervtörvényben is, amely — a korábbiakhoz hasonlóan — leszögezi a teljes foglalkoztatottság fenntartását, alapvető célként. Űj elem a jövőre vonatkozó dokumentumban, hogy konkrétan meghatározza: a gazdaság szerkezeti átalakításához kellő „munkaerő-átrendeződést a központi és a helyi állami irányítás is segítse elő, központi forrásokból is támogassa”. Szól a törvényszöveg „foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetben levők”-ről és „munkahelyet tartósan keresők”- ről is, akiknek elhelyezkedését szintén támogatni kell. Nem mintha hiányozna a kereslet a munkaerőpiacon. Ma mintegy hatvanezer munkahely áll betöltetlenül az országban, volna tehát hová „mozogni” az időnként keletkező „túlkínálatnak”. Ám a rugalmas átrendeződéseknek számos akadálya van: elsősorban földrajzi és képzettségbeli. Mindkettőről szól a VII. ötéves terv, amikor hangsúlyozza, hogy a hatékony foglalkoztatást részben a képzés, továbbképzés és a munkaerő- igény jobb összehangolásával kell elérni. Valamint: „Javítani kell az ingázás és az ingázó életforma feltételeit”. Alapos figyelmet szentelt e kérdéskörnek a nemrég tartott XXV. szakszervezeti kongresszus. Miként e fontos fórum határozatából kitűnt: a vállalatok gazdasági vezetői és szb-je együttesen gondoskodjanak a dolgozók elhelyezéséről. Enyhítheti az esetleg keletkező gondokat „a foglalkoztatás fórumainak változatosabbá tétele, a rugalmas munkaidőrendek kialakítása” is, miként a tervtörvény fogalmaz. A szakszervezeti kongresszus határozata megemlíti ezzel kapcsolatban: „a részmunkaidő, a bedolgozás elterjesztését" is, és feladatul tűzi, hogy ezek bevezetését — a rugalmas munkaidő meghonosításával egyetemben — a szak- szervezetek kezdeményezni zék, ahol erre a feltételek adottak. Értek el eredményt a vállalatok a foglalkoztatottság hatékonyabbá tételében. Az évi 700 ezer állásváltoztatást nagyrészt egészséges gazdasági folyamatok vezérlik. E rend megőrzését nemcsak a kereseti lehetőség, hanem a dolgozók megbecsülése is elősegíti! Molnár Pál Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Miért nem jut el időben — vagy általában azonos időben — kistelepülésekre a /kenyér, a péksütemény, a tej? Az aprófalvak áruellátásának, boltjainak fejlesztésére költik-e a pénzük egy részét a kereskedelmi vállalatók, szövetkezetek? Ki a hibás a késedelmes ellátásért: a szállító vagy az értékesítő? Ismerik-e az építők és az építtetők a hőtechnikai előírásokat? Nos, ami azt illeti: Bágyi Imrének, a megyei tanács elnökhelyettesének nem volt könnyű helyzete, amikor tegnap délelőtt beült a fel- sőtárkányi KISZ-tábor klubszobájába. Félreértés ne essék, nem tizenkét „dühös” ember, hanem tizenkét országgyűlési képviselő várta, hogy feltegye neki az említett kérdéseket. S nem egyszer — folytatásként — a továbbiakat, amelyek a témával kapcsolatban gyűltek össze a dossziékban. Az Or- szággyűlés tavaszi ülésszakának előkészítéseként hétfőn tanácskoztak ugyanis képviselőink, s témául a megye áruellátási helyzetét tűzték napirendre. Visszautalva a megyei tanács illetékesének „ostromára”, a képviselők egyáltalán nem voltak önzőek: csupán azt kérdezték meg, amit a fogadónapjaikon az állampolgárokkal való beszélgetésekkor, a falugyűléseken, illetve a lakossági tanácskozásokon vetettek fel az emberek, hiszen kit ne érintene manapság a kereskedelmi ellátás, az építőanyag-értékesítés vagy a tüzelőgond. A parlamenti ülést megelőző tanácskozásra a megyei tanács elnökhelyettese készített egy tartalmas és átfogó beszámolót a témakörről. Ennek ismeretében került sor a kérdések elemzésére, továbbá a képviselői hozzászólásokra. Miután olvasóink naprakészen tájékozottak megyénk kereskedelmi ellátásáról — ezt el is mondták már a képviselőinknek is, lapunkban is számos bírálat, de elismerés is megjelent —, az adatok idézése helyett hadd számoljunk be inkább a tavaszi ülésszakra készülő „honatyák” véleménycseréjéről. Dr. Puskás Sándor: „A kistelepülések, a falvak ellátásában kulcskérdés a szervezés. Szükség van azonban mind a gyártók, a szállítók, illetve a kereskedők szemléletváltozására, valamint az érdekeltség megteremtésére. Köztudott, hogy nem minden csupán a pénzen múlik: akkor hát vonjuk be az ellátás jobbításába a magánfuvart, a vállalkozó szellemű állampolgárokat is ... ” Kócza Imre: „Általános tapasztalat, hogy a szállítási határidőkkel van a legtöbb gond. Ezután következik a választék, a minőség és az ár kérdése ... Ám, egyik sem elhanyagolható.” Árvái Lászióné: „Nem azért mondom, mert a szövetkezeti kereskedelemben dolgozom, de a tapasztalat igazolja: a gyártók és a szállítók monopolhelyzetben vannak a kisboltok vezetőivel szemben, mert sok mindent lehet rendelni az ország különböző részeiből, de napi élelmiszert csak innen, a vonzáskörzetből... ” Zsidei Istvánné: „Három áfész működik a körzetemben, a parádi, az egri és a pétervásári. Sok gond volt az alapellátással, de egyértelműen mondhatom: az utóbbi időben lényegesen javult. Ami még ma is gond: hiányzik a kiscsoma- golású élelmiszer, nem mindenki szokott hozzá a városi ellátási méretekhez. Ami pedig a kereskedőket illeti : az emberek szeretete s az elhivatottság kell hozzá. Aki ilyen, annak nincs gondja a vásárlóival...” Barta Alajos: „Mindig időszerű ez a téma, s nem ok nélkül. Ha nincs tüzelőanyag, bosszankodunk, ha megkapunk valamit, amit keresünk, jó hangulatban távozunk az üzletből. Egyetértek azokkal, akik az áruellátás körültekintő szervezését szorgalmazzák: javaslom hát, hogy kérjük meg a megyei tanácsot: tekintse át, miként lehetne a szállítás minőségét javítani, de az sem ártana, ha a helyi tanácsok bátrabban kezdeményeznének a szállítás, az ellátás javítása érdekében. Márcsak azért is, mert nálunk az országosnál is nagyobb a szövetkezeti kereskedelem aránya, így közösen oda lehetne figyelni a kistelepülések gond- jaira-bajaira ...” Barcsik János: „Hevesen a jobbítás érdekében ült össze a megyei tanácstagok helyi csoportja a tanácselnökökkel, illetve az áfész- vezetőkkel. Felvetődött, hogy kölcsönökkel, társulásokkal segíteni lehetne a hálózat fejlesztését, de nem ártana bizonyos stílusváltás a kereskedelemben sem. Főként azután, hogy negyedik városunkban megjelent a konkurencia...” Sebők József: „Más téma egy kissé, amit említek: ha már vizsgálódunk, nézzük meg alaposan a termelő, a forgalmazó és a fogyasztó közötti kapcsolatot. Nem ártana górcső alá venni például a zöldség- és a gyümölcskereskedelem területét, mert — bár javult az ellátás — még mindig jelentős a különbség a termelői és az értékesítési ár között ...” Bágyi Imre válaszában elmondta többek között, hogy 1500—2000 kisbolt sorsát, ellátását tekintették át, s igyekeznek javítani az ellátás helyzetén. Ami a fejlesztést illeti, eddig — egy hároméves program keretén belül — 25—30 üzlet korszerűsítését végezték el, s továbbiak átépítésére, modernizálására kerül sor a jövőben. A képviselők az ülés további részében a munkatervükről, illetve a parlamenti ülésszakra való felkészülésről ejtettek szót. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülése A Varsói Szerződés tagállamat külügyminiszteri bizottságának soron következő ülését március második felében, Varsóban tartják. (MTI) Magyar—francia ipari tárgyalások Budapesten, az Ipari Minisztériumban ülést tartott a magyar—francia iparfejlesztési albizottság. Megállapították, hogy a két ország iparcikkforgalma az utóbbi években a lehetőségekhez képest szerény volt, a két ország gazdasági adottságai nagyobb kereskedelmi forgalmat tennének lehetővé. Az albizottság különösen a vasipar, az alumíniumipar, la mezőgép-, az élelmiszer- ipar, a vegyipar, az automatizálási és robottechnika valamint a közlekedés területén lát lehetőséget az együttműködés fejlődésére. Helyesnek tartanák, ha a forgalom növekedése érdekében az együttműködés új formáit (vegyesvállalatok, kereskedőházak) is alkalmazzák. Az iparfejlesztési albizottság keretén belül kétoldalú piacfeltáró megbeszéléseket is tartottak: külkereskedelmi, illetve iparvállalatok bevonásával. A Munkásőrség és az úttörőszövetség vezetőinek megbeszélése Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka és Varga László, a Magyar Űttörők Szövetsége főtitkára vezetésével megbeszélésen találkoztak hétfőn a két szervezet vezető munkatársai. Az együttműködés múlt évi eredményeiről és az idei feladatokról cseréltek véleményt. Megállapodtak abban, hogy mindkét szervezet a továbbiakban is segíti az úttörőközösségek hazafias honvédelmi nevelését, testedzését, s — támaszkodva a Munkásőrség kiképző bázisaira és táboraira — közös akciókat, megmozdulásokat szervez. A KSZDSZ központi vezetősége tárgyalta Hétfőn, a SZOT székházában tartotta ülését a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A testület Tóth László közlekedési államtitkár tájékoztatója alapján megvitatta az ágazatnak a VII. ötéves tervre szóló céljait. Az évtized végéig a személyszállítási teljesítmények várhatóan 10,3 százalékkal nőnek. A közúti közlekedés részesedése a személyszállításon belül a jelenlegi 82 százalékról 83,2 százalékra emelkedik a tömegközlekedés aránya — a személygépkocsi-állomány bővülése következtében — valamelyest csökken. Az áruszállításban csaknem 9 százalékos teljesítménynövekedés várható a tervidőszak végére, ezen belül az átlagot meghaladó mértékben nő a tranzit- és az exportforgalom. A szállítási munkamegosztás arányai is változnak az öt év alatt: a vasút részesedése kissé csökken, a közúti forgalomé gyakorlatilag változatlan marad, a belvízi hajózásé pedig növekszik. Az előrejelzések szerint a szállítási igények egyelőre mérsékelten, majd az évtized vége felé dinamikusabban növekednek. Közlekedési beruházásokra 130 milliárd forintot lehet fordítani a tervidőszak során. Alapvető cél, hogy a szűkös fejlesztési lehetőségeket minél racionálisabban használják fel. Elsőbbséget kapnak azok a beruházások, amelyek a szállítóképességet közvetlenül befolyásoló hálózatok — s kiemelten a vasúthálózat — korszerűsítését szolgálják. Egyebek között folytatódik a vasúti vonalak villamosítása, az autópálya-építés, megépül az észak—déli metró újabb szakasza, korszerűsítik a Ferihegyi régi leszállópályát és legalább egy dunai híd is épül. A tervidőszak végére a személygépkocsi-állomány csaknem egyharmadával bővül, az autóbuszok száma 3,6. a teherautóké pedig 7,2 százalékkal nő. Ennek ellenére, több területen is számolni kell a járművek elöregedésével. Kedvezőtlen hatásának elkerülésére szükséges, hogy a vállalatok az eddiginél koncentráltabban és hatékonyabban használják fel fejlesztési forrósaikat és a lehetőségek szerint külső forrásokat is bevonjanak. A testület hangsúlyozta: a vállalatok egyik legfontosabb feladata az, hogy összhangot teremtsenek a szállítási szükségletek és kapacitások között, továbbá, hogy kulturáltabbá tegyék az utazási körülményeket Mindezekhez az is szükséges, hogy a vállalatok feltárják veszteségforrásaikat és igyekezzenek azokat megszüntetni. Együttműködési megállapodás A Volánbusz utazási iroda és a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat együttműködési megállapodást kötött az idegenforgalmi szolgáltatások bővítésére — jelentették be a két vállalat képviselői hétfői sajtótájékoztatójukon a dobogókői Nimród Szállóban. Amint elmondták, a két vállalat eddig is szoros kapcsolatban állt egymással, az utazási iroda gyakran a Pannónia szállodákban foglalt a hozzá forduló turistáknak szobát, illetve a hotel vendégei a Volánbusz társasgépkocsijait vették igénybe a különféle városnéző utakhoz ínyenctúrákhoz, országjáró kirándulásokhoz. Az alkalmi jelleget most szervezetté tették. Közösen szerveznek például autóbuszos utakat. A Volánbusz kilenc irodájának közvetítésével lefoglalt Pannónia hotelszobákra ezután 10—20 százalékos kedvezményt kap a vendég. A vállalatok az együttműködéstől a forgalom fellendülését várják. A Volánbusz tervei között vegyesvállalat életre hívása is szerepel az osztrák Bla- guss utazási irodával. A vegyesvállalat Ausztriában és Magyarországon az átlagosnál olcsóbb áron 1—2 hetes autóbuszos programokat, tu- ristautakat szervez majd. (Fotó: Szántó György)
