Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 1., szombat 5. ZAGYVASZANTON Optimista a főmezőgazdász A Zagyvavölgye Tsz, amely Lőrinci térségének 3585 hektárnyi földjén gazdálkodik, 1975. január elsejével jött létre, mégpedig úgy, hogy a korá­ban Lőrinciben, Zagyvaszántón és Apcon műkö­dő közös üzemeket egyesítették. A kezdeti gondok múltán mára egyenesbe lendült a gazdaság sze­kere, amit az is alátámaszt, hogy különböző be­ruházások ellenére, amilyen például a szakosított szarvasmarhatelep megteremtése volt, évről évre tisztes nyereséggel zártak a szántóiak. így volt ez legutóbb is, hiszen az 1985-ös esztendő mérlege nyolcmillió forintot meghaladó eredményt jelez, ami 13 százalékkal több a tervezettnél. E szép teljesítményben 571 aktív és nyugdíjas szövetke­zeti tag keze munkája éppen úgy benne van, mint a szakmai vezetőké, akik kö­zül Csorba Béla fc'mezcgaz- dásszal elemeztük a tavalyi év tapasztalatait. Mint el­mondotta: a 135 milió forin­tot kitevő összes termelési érték elérésében a növény- termeszés és az állattenyész­tés egyformán szerepet ját­szott, jövedelmezőség szem­pontjából azonban a növé­nyi kultúráé volt az elsőség. Az őszi árpa 48,5, a napra­forgó 19, a cukorrépa pediig hektáranként 270 mázsával fizetett. És ,bár ez utóbbi alacsony hozamnak, számít a cukortartalom magas szintje révén az értékesítési ár igen kedvezően alakult a termelőszövetkezet szem­pontjából. — Egyébként hadd je­gyezzem meg, hogy növény- termesztésünk Halában kö­zepes hozamszinteket produ­kál évek óta, az eredmé­nyesség ezzel szemben még­is jónak mondható, ami a vi­szonylag alacsony költségrá­fordítással van összefüggés­ben. — mondotta tájékozó­dásunk sarán Csorba Béla. — Ami pedig nagy volume­nű szarvasmarha-állomá­nyunkat és a jelentős hús- csirke-kibocsátást illeti? Az első kapósán említésre mél­tó, hogy a 4450 literes fajla­gos tejtermelés meglett is nyereségesek voltunk, a tö­rökszentmiklósi BOV-nak szállított 550 tonnányi csir­két illetően viszont minimá­lis ' veszteséggel zártuk az évet. Meg kell mondjam, hogy a baromfifarm mellett a ráfizetés elleniére kitart a gazdaság, amire az kénysze­rít bennünket, hogy a ko­rábbi, a korszerűsítő beru­házásokat a lehetőségig ki kell aknáznunk. Az Alaptevékenység mel­lett építő és szállítási ága­zat is működik a Zagyva völgye Tsz kebelében, nem akármilyen teljesítménnyel. Az építők például 1985-ben 7,5 millió forint értékű bér­munkát végezték. Ennék egy része az apci Qua itálnál, .az orvosi lakás és a rende­lő építése során realizáló­dott, s van továbbá egy 1986-ra áthúzódott munká­juk, amelyet Szurdokpüspö­kiben végeznek. Itt, ameny- nyiire az idő engedi mostan­ság, egy egészségügyi léte­sítmény kivitelezése fclyik. Az idei terveket, célkitű­zéseket illetően oly értelem­ben informálódtunk, hogy a Zagyvavölgye Tsz kitart eddigi tevékenységi köre mellett. Kétes kilátású kí­sérletek helyett inkább arra törekszenek a szakemberek. hogy a teljesítmények, a ho­zamok növekedjenek, éspe­dig a viszonylagos kedvező költségszint megtartása mel­lett. Ebben fontos szerep jut az utolsó két évben fel­fejlesztett gépparknak, az ott dolgozók szakmai felké­szültségének. És ez olyan fel­tétel, amelynek a segítsége lehetővé teszi a termesztés technológia pontosabb vég­rehajtását, illetve a maga­sabb terméshozamok elére sét. Az állattenyésztésben ugyanakkor a takarmány­alap növelését vélik a leg­fontosabbnak, mert a szarvasmarha-tenyésztésben ez képviseli a költségek ja­va részét. — Az állattartással kap­csolatban egy tízmillió fo­rint értékű beruházást is szeretnénk megvalósítani a szakosított szarvasmarha- telepen — mondotta befeje­zésként Csorba Bála. — Ez magába foglalja a tartási körülmények javítását, a gé­pi technika fejlesztését, ameiyék mind eredményes­ség, mind az ott dolgozók munkakörülményei szem­pontjából jelentősek. Így, el­képzeléseink figyelembevé­telével nyolcmillió forint körüli nyereségre számít- tunk az idei esztendőben, ami megfelel a múlt évi eredménynek. Vannak két­kedők, én viszont, az örök optimista, terveinket reális­nak ítélem és bízom tel­jesülésükben. LŐRINCI: Víz után a gáz Csaknem húszmillió forint lakossági támogatással Lőrinci nagyközség a lakossági hozzájárulás, a társadalmi munka szer­vezése es eredményessé­ge dolgában igen jó esz­tendőt hagyott maga után. A tanács összesíté­se szerint ugyanis a kö­zel tizenkétezer személyt számláló lakosság 19.5 millió forint értékű hoz­zájárulással. társadalmi munkával gazdagította a különböző t e lep ülésre- székét, t.z az. összeg a korábbi évekhez, viszo­nyítva ugrásszerűen nőtt meg. es amikor ennek a hattere. indítéka iránt érdeklődtünk, a követ­kezüket tudtuk meg. Információnk kezdődik az­zal, hogy Lőrinci területén, az Erőműtől Zagyvaszántóig. 1984-ben indult meg a víz- műépítés lakossági, társulá­sos alapon. Ez a beruházás, a munka kivitelezése 47 mi Ifió forint befektetést követelt ta­valy, és ennek a lakosság teljes mérté,kben eleget tett. Ingatlanonként 1700 forint az éves hozzájárulás, amely rendre befolyt a tanácskasz- szába, és kevés az, akin ezt az összeget adó formájában kellett volna behajtani. A lő­rinciek adnak magukra, ad­nak arra, hogv mindinkább városiassá váljék településük. Az effajta áldozatvállalás kapcsán megnőtt a nagyköz­ség polgárainak olyan irányú társadalmi munkavállalása és végzése is, .amely kétkezi munka formájában jelentke­zett, és az épülő vízvezeték lefektetését követő terepren­dezés, parkosítás formájában öltött testet. Hogy kik voltak az élenjá­rók? Mint megtudtuk, az imént, említett munkálatok­ból különösképpen a vasút nyugati oldalán lévő telepü­lésrész, valamint á Bajcsy- Zsilinszky út lakossága vette ki a részét. Egyébként a víz­hez hasonló társulás formá­jában kapcsolódták be a Vö­rösmajori út polgárai a gáz­vezeték építésébe, hogy mi­előbb ezt a korszerű ener­giaforrást hasznosíthassák otthonukban főzésnél, téli fű­tésnél egyaránt. Csővezeték fektetésében, műtárgyak Lé­tesítésében vállalt anyagi ter­hük egymillió forint körül mozgott, amelyet 54 család osztott meg egymás között, ami kétségtelenül jó példa, s erjesztőleg bat a nagyköz­ség más részein lakóikra is. Tehát elképzelhető például — vannak biztató jelek —, hogy a VII. ötéves tervciklus so­rán Selypre is eljut a gáz. Egyébként ahogy hallot­tuk: a korábban alkalma­zott társadalmi munkaakci­ók szintén szépen hoztak a „konyhára”. A Hazafias Népfront szervezésében hoz­ta rendbe a temetőt a nagy­község lakossága, a tanácsi­ak közbenjárására a Zagy­vavölgye Tsz és a cukorgyár az útépítkezéseket segítette elő zúzalékkő, valamint egyéb építőanyagok szállítá­sával. Selypen pedig felgyor­sult a szolgálati lakással összekötött orvosi rendelő építése, amelyhez anyagot ugyan a tanács biztosított, de a szakipari munkák 80 százalékát a tsőszer, a cu­korgyár szocialista brigád­jai, valamint a vörösmajori és a hatvani szakmunkás­képző intézet fiataljai vé­gezték el. A lejegyzettekből kitű­nik: a közös áldozatvállalás, a társadalmi összefogás roló­ban segítette Lőrinciben a községpolitikai célok meg­valósuló, sát, s a tanácsveze­tés e tekintetben bizton szá­míthat idén is a lakosság támogatására. A gazda­ságosságért, a nyereségért... Számitógépes programozást valósítottak meg a Hatvani Konzervgyárban. Az elekl ronika segít többek között a nyersanyagtermelésnél, a fajtaválasztásban. A közel jövőben számos területen szeretnék segítségül hívni a/ „ügyes masinát", hogy ga/ daságosabbá tegye a zöld ségtermesztést, s a készáru előállítását a tartósító nagy üzemben. Nagy István üzemmérnök a t ompul 80 számítógépen termelési programot készít (Fotó: Szabó Sándor) SELYPI JELENTÉS: Szakszervezeti munka az Eternitben Tíz esztendeje élvezi már a dolgozók bizalmát Selypen, az Eternit Azbesztcementipari Vállalat helyi gyárában Papp József, a szakszervezeti bizottság társadalmi titkára. Ami­kor áz évforduló, illetve újbóli megválasztása kapcsán a moz­galom, illetve annak problémái dolgában kérdezzük, beve­zetésként így fogalmaz. — A szervezettséggel soha (nem volt gondom, hiszen az. itt dolgozó fizikai és szellemi foglalkoztatottak 97 százalé­ka tagja a szákszervezetnek, akt i vahá lóza t unkna'k nagy része van abban, hogy .gyá­runkban a szociális ellá­tottság állja az összehasonlí­tást az ipari medence többi üzemével, vagyis kielégítő. Tagságunk jelzései nyomán például teljesen gépesített a gyár, tehát a nehéz fizikai munka ma már ismeretlen fo­galom az Eternit közel négy­száz dolgozója körében — mondja Papp József. — Egy másik gond az egészség­re ártalmasnak minősített az­beszt, az üzem döntő alap­anyaga, amelynek a veszé­lyességét, elsősorban a ,,'ki- porzást” kívánjuk mielőbb felszámolni. Az első és meg­határozó lépéseken, már túl is jutott a szakmai vezetés, hiszen a portalan!tó berende­zések nagy többsége üzemel, sőt a továbbiak beépítése szintén folyik. Megszűnt to­vábbá a zajártalom, amely szintén gyakori panaszaként jelentkezett, mind az itt dol­gozók, mind az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal részéről. A beruhá­zások persze nem kis költsé­get képviseltek, de megvaló­sulásuk már eddig is kama­tozott, amellett, hogy munká­saink egészségvédelmét .tette a korábbinál jóval hatéko­nyabbá. Mint látogatásunk alkalmá­val kiderült, a- dolgozók, vé­delme, egészsége ügyében ki­vívott eredmények, illetve a megfelelő munkahelyi kör­nyezet nagymértékben föl- lendítette az Eternit seiypi .gyárának eredményességét. Legfőbb bizonysága ennek például az 1985-ös mérleg, amely szerint az üzem a ter­vezett 15 millió helyett. 21 millió forint nyereséggel zár­ta az esztendőt. És rögtön itt .kíván említést az is, hogy a termékszerkezeten, illetve az összes termelési értéken be­lül tavaly azbesztcement nyo­mócsőből 1260 ET-kilométer- nyi készült a telepen, továbbá új termékként jelentkezett a 700-as nyomócső. Még jobbá­ra ismeretlen terméknek szá­mít sokfelé a szipemitlemez is, amely falak, mennyeze­tek hő- és hangszigetelésére szolgál, s elsősorban lakossá­gi igényt szeretnének vele ki­elégíteni. — Az az érmésem, nem lö­vök túl a célon, ha megjegy­zem, hogy termelési eredmé­nyeink szoros összefüggésben vannak a szakszervezeti bi­zottság tevékenységével, — idézzük Papp Józsefet. — Hiszen az érdekvédelmen túl részt vállalunk a termelési tervek megvalósításából, az ilyesféle feladatok megoldá­sára. való mozgósításból, am, elsősorban a szocialista bri­gádok vállalásai révén visz közelebb a célhoz. Miként történik ez? Már ismerjük a terveket, s éppen a közel­múlt napokban, a bizalmi tes­tület tárgyalása után, juttat­tuk el ajánlásainkat a gyár 18 szocialista brigádjához, amelyek közül tavaly az „Al­kotmány" és a „Nők Lapja" a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met nyerte el, a „József Atti­la” és a „Münnich '.Ferenc” pedig aranylkoszorús lett. Ügy tűnik az eddigi találkozások, viták alapján, hogy értékes, hasznos vállalásoknak az idén sem leszünk szűkében, továb­bá gyarapodni fog a jónak minősülő munkahelyi közös­ségek száma. Az Eternitnél tett látoga­tásunk egyébként arról is .meggyőzött ibennüket, hogy az üzemben nem csupán a „háztáji” gondok, problémák foglalkoztatják a szakszerve­zeti mozgalom vezetőit. En­nek az igen szép példája, bi­zonysága, hogy Bauer György igazgató elgondolásából, öt­letéből kiindulva a bizottság mindvégig kezdeményező, tá­mogató szerepet játszott egy seiypi szociális létesítmény létrehívásában. Miről is van szó? Hosszú ideje állt ki­használatlanul a gyár mun­kásszállója. Ezt ajánlották fel 1985 elején a Heves Me­gyei Tanácsnak, illetve a hat­vaninak, hogy falai között szociális otthont lehessen megvalósítani. Jóformán in­gyen jutott az épület taná­csi kézre, majd központi alap­ból, no meg a seiypi és a kör­nyező üzemek szocialista bri ■ gádjainak a társadalma mun kája révén mihamar köntöst váltott. így lön Heves me gyének az idei esztendőtől eggyel több olyan intézmé­nye, amely az elaggottak, a magukra maradottak fészke, gondozó otthona. A/ oldali trl.l ■ V1uldv.i v (, v mo

Next

/
Oldalképek
Tartalom