Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 1., szombat

5.

ZAGYVASZANTON

Optimista a főmezőgazdász

A Zagyvavölgye Tsz, amely Lőrinci térségének 3585 hektárnyi földjén gazdálkodik, 1975. január elsejével jött létre, mégpedig úgy, hogy a korában Lőrinciben, Zagyvaszántón és Apcon működő közös üzemeket egyesítették. A kezdeti gondok múltán mára egyenesbe lendült a gazdaság szekere, amit az is alátámaszt, hogy különböző beruházások ellenére, amilyen például a szakosított szarvasmarhatelep megteremtése volt, évről évre tisztes nyereséggel zártak a szántóiak. így volt ez legutóbb is, hiszen az 1985-ös esztendő mérlege nyolcmillió forintot meghaladó eredményt jelez, ami 13 százalékkal több a tervezettnél.

E szép teljesítményben 571 aktív és nyugdíjas szövetkezeti tag keze munkája éppen úgy benne van, mint a szakmai vezetőké, akik közül Csorba Béla fc'mezcgaz- dásszal elemeztük a tavalyi év tapasztalatait. Mint elmondotta: a 135 milió forintot kitevő összes termelési érték elérésében a növény- termeszés és az állattenyésztés egyformán szerepet játszott, jövedelmezőség szempontjából azonban a növényi kultúráé volt az elsőség. Az őszi árpa 48,5, a napraforgó 19, a cukorrépa pediig hektáranként 270 mázsával fizetett. És ,bár ez utóbbi alacsony hozamnak, számít a cukortartalom magas szintje révén az értékesítési ár igen kedvezően alakult a termelőszövetkezet szempontjából.

— Egyébként hadd jegyezzem meg, hogy növény- termesztésünk Halában közepes hozamszinteket produkál évek óta, az eredményesség ezzel szemben mégis jónak mondható, ami a viszonylag alacsony költségráfordítással van összefüggésben. — mondotta tájékozódásunk sarán Csorba Béla. — Ami pedig nagy volumenű szarvasmarha-állományunkat és a jelentős hús- csirke-kibocsátást illeti? Az első kapósán említésre méltó, hogy a 4450 literes fajlagos tejtermelés meglett is nyereségesek voltunk, a törökszentmiklósi BOV-nak szállított 550 tonnányi csirkét illetően viszont minimális ' veszteséggel zártuk az évet. Meg kell mondjam, hogy a baromfifarm mellett a ráfizetés elleniére kitart a gazdaság, amire az kényszerít bennünket, hogy a korábbi, a korszerűsítő beruházásokat a lehetőségig ki kell aknáznunk.

Az Alaptevékenység mellett építő és szállítási ágazat is működik a Zagyva völgye Tsz kebelében, nem akármilyen teljesítménnyel. Az építők például 1985-ben 7,5 millió forint értékű bérmunkát végezték. Ennék egy

része az apci Qua itálnál, .az orvosi lakás és a rendelő építése során realizálódott, s van továbbá egy 1986-ra áthúzódott munkájuk, amelyet Szurdokpüspökiben végeznek. Itt, ameny- nyiire az idő engedi mostanság, egy egészségügyi létesítmény kivitelezése fclyik.

Az idei terveket, célkitűzéseket illetően oly értelemben informálódtunk, hogy a Zagyvavölgye Tsz kitart eddigi tevékenységi köre mellett. Kétes kilátású kísérletek helyett inkább arra törekszenek a szakemberek. hogy a teljesítmények, a hozamok növekedjenek, éspedig a viszonylagos kedvező költségszint megtartása mellett. Ebben fontos szerep jut az utolsó két évben felfejlesztett gépparknak, az ott dolgozók szakmai felkészültségének. És ez olyan feltétel, amelynek a segítsége lehetővé teszi a termesztés technológia pontosabb végrehajtását, illetve a magasabb terméshozamok elére sét. Az állattenyésztésben ugyanakkor a takarmányalap növelését vélik a legfontosabbnak, mert a szarvasmarha-tenyésztésben ez képviseli a költségek java részét.

— Az állattartással kapcsolatban egy tízmillió forint értékű beruházást is szeretnénk megvalósítani a szakosított szarvasmarha- telepen — mondotta befejezésként Csorba Bála. — Ez magába foglalja a tartási körülmények javítását, a gépi technika fejlesztését, ameiyék mind eredményesség, mind az ott dolgozók munkakörülményei szempontjából jelentősek. Így, elképzeléseink figyelembevételével nyolcmillió forint körüli nyereségre számít- tunk az idei esztendőben, ami megfelel a múlt évi eredménynek. Vannak kétkedők, én viszont, az örök optimista, terveinket reálisnak ítélem és bízom teljesülésükben.

LŐRINCI:

Víz után a gáz

Csaknem húszmillió forint lakossági támogatással

Lőrinci nagyközség a lakossági hozzájárulás, a társadalmi munka szervezése es eredményessége dolgában igen jó esztendőt hagyott maga után. A tanács összesítése szerint ugyanis a közel tizenkétezer személyt számláló lakosság 19.5 millió forint értékű hozzájárulással. társadalmi munkával gazdagította a különböző t e lep ülésre- székét, t.z az. összeg a korábbi évekhez, viszonyítva ugrásszerűen nőtt meg. es amikor ennek a hattere. indítéka iránt érdeklődtünk, a következüket tudtuk meg.

Információnk kezdődik azzal, hogy Lőrinci területén, az Erőműtől Zagyvaszántóig. 1984-ben indult meg a víz- műépítés lakossági, társulásos alapon. Ez a beruházás, a

munka kivitelezése 47 mi Ifió forint befektetést követelt tavaly, és ennek a lakosság teljes mérté,kben eleget tett. Ingatlanonként 1700 forint az éves hozzájárulás, amely rendre befolyt a tanácskasz- szába, és kevés az, akin ezt az összeget adó formájában kellett volna behajtani. A lőrinciek adnak magukra, adnak arra, hogv mindinkább városiassá váljék településük. Az effajta áldozatvállalás kapcsán megnőtt a nagyközség polgárainak olyan irányú társadalmi munkavállalása és végzése is, .amely kétkezi munka formájában jelentkezett, és az épülő vízvezeték lefektetését követő tereprendezés, parkosítás formájában öltött testet.

Hogy kik voltak az élenjárók? Mint megtudtuk, az imént, említett munkálatokból különösképpen a vasút nyugati oldalán lévő településrész, valamint á Bajcsy- Zsilinszky út lakossága vette ki a részét. Egyébként a vízhez hasonló társulás formájában kapcsolódták be a Vörösmajori út polgárai a gázvezeték építésébe, hogy mielőbb ezt a korszerű energiaforrást hasznosíthassák otthonukban főzésnél, téli fűtésnél egyaránt. Csővezeték fektetésében, műtárgyak Létesítésében vállalt anyagi terhük egymillió forint körül

mozgott, amelyet 54 család osztott meg egymás között, ami kétségtelenül jó példa, s erjesztőleg bat a nagyközség más részein lakóikra is. Tehát elképzelhető például — vannak biztató jelek —, hogy a VII. ötéves tervciklus során Selypre is eljut a gáz.

Egyébként ahogy hallottuk: a korábban alkalmazott társadalmi munkaakciók szintén szépen hoztak a „konyhára”. A Hazafias Népfront szervezésében hozta rendbe a temetőt a nagyközség lakossága, a tanácsiak közbenjárására a Zagyvavölgye Tsz és a cukorgyár az útépítkezéseket segítette elő zúzalékkő, valamint egyéb építőanyagok szállításával. Selypen pedig felgyorsult a szolgálati lakással összekötött orvosi rendelő építése, amelyhez anyagot ugyan a tanács biztosított, de a szakipari munkák 80 százalékát a tsőszer, a cukorgyár szocialista brigádjai, valamint a vörösmajori és a hatvani szakmunkásképző intézet fiataljai végezték el.

A lejegyzettekből kitűnik: a közös áldozatvállalás, a társadalmi összefogás rolóban segítette Lőrinciben a községpolitikai célok megvalósuló, sát, s a tanácsvezetés e tekintetben bizton számíthat idén is a lakosság támogatására.

A gazdaságosságért, a nyereségért...

Számitógépes programozást valósítottak meg a Hatvani Konzervgyárban. Az elekl ronika segít többek között a nyersanyagtermelésnél, a fajtaválasztásban. A közel jövőben számos területen szeretnék segítségül hívni a/ „ügyes masinát", hogy ga/ daságosabbá tegye a zöld ségtermesztést, s a készáru előállítását a tartósító nagy üzemben.

Nagy István üzemmérnök a t ompul 80 számítógépen termelési programot készít

(Fotó: Szabó Sándor)

SELYPI JELENTÉS:

Szakszervezeti munka az Eternitben

Tíz esztendeje élvezi már a dolgozók bizalmát Selypen, az Eternit Azbesztcementipari Vállalat helyi gyárában Papp József, a szakszervezeti bizottság társadalmi titkára. Amikor áz évforduló, illetve újbóli megválasztása kapcsán a mozgalom, illetve annak problémái dolgában kérdezzük, bevezetésként így fogalmaz.

— A szervezettséggel soha (nem volt gondom, hiszen az. itt dolgozó fizikai és szellemi foglalkoztatottak 97 százaléka tagja a szákszervezetnek, akt i vahá lóza t unkna'k nagy része van abban, hogy .gyárunkban a szociális ellátottság állja az összehasonlítást az ipari medence többi üzemével, vagyis kielégítő. Tagságunk jelzései nyomán például teljesen gépesített a gyár, tehát a nehéz fizikai munka ma már ismeretlen fogalom az Eternit közel négyszáz dolgozója körében — mondja Papp József. — Egy másik gond az egészségre ártalmasnak minősített azbeszt, az üzem döntő alapanyaga, amelynek a veszélyességét, elsősorban a ,,'ki- porzást” kívánjuk mielőbb felszámolni. Az első és meghatározó lépéseken, már túl is jutott a szakmai vezetés, hiszen a portalan!tó berendezések nagy többsége üzemel, sőt a továbbiak beépítése szintén folyik. Megszűnt továbbá a zajártalom, amely szintén gyakori panaszaként jelentkezett, mind az itt dolgozók, mind az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal részéről. A beruházások persze nem kis költséget képviseltek, de megvalósulásuk már eddig is kamatozott, amellett, hogy munkásaink egészségvédelmét .tette a korábbinál jóval hatékonyabbá.

Mint látogatásunk alkalmával kiderült, a- dolgozók, védelme, egészsége ügyében kivívott eredmények, illetve a

megfelelő munkahelyi környezet nagymértékben föl- lendítette az Eternit seiypi .gyárának eredményességét. Legfőbb bizonysága ennek például az 1985-ös mérleg, amely szerint az üzem a tervezett 15 millió helyett. 21 millió forint nyereséggel zárta az esztendőt. És rögtön itt .kíván említést az is, hogy a termékszerkezeten, illetve az összes termelési értéken belül tavaly azbesztcement nyomócsőből 1260 ET-kilométer- nyi készült a telepen, továbbá új termékként jelentkezett a 700-as nyomócső. Még jobbára ismeretlen terméknek számít sokfelé a szipemitlemez is, amely falak, mennyezetek hő- és hangszigetelésére szolgál, s elsősorban lakossági igényt szeretnének vele kielégíteni.

— Az az érmésem, nem lövök túl a célon, ha megjegyzem, hogy termelési eredményeink szoros összefüggésben vannak a szakszervezeti bizottság tevékenységével, — idézzük Papp Józsefet. — Hiszen az érdekvédelmen túl részt vállalunk a termelési tervek megvalósításából, az ilyesféle feladatok megoldására. való mozgósításból, am, elsősorban a szocialista brigádok vállalásai révén visz közelebb a célhoz. Miként történik ez? Már ismerjük a terveket, s éppen a közelmúlt napokban, a bizalmi testület tárgyalása után, juttattuk el ajánlásainkat a gyár 18 szocialista brigádjához, amelyek közül tavaly az „Alkotmány" és a „Nők Lapja"

a Vállalat Kiváló Brigádja címet nyerte el, a „József Attila” és a „Münnich '.Ferenc” pedig aranylkoszorús lett. Ügy tűnik az eddigi találkozások, viták alapján, hogy értékes, hasznos vállalásoknak az idén sem leszünk szűkében, továbbá gyarapodni fog a jónak minősülő munkahelyi közösségek száma.

Az Eternitnél tett látogatásunk egyébként arról is .meggyőzött ibennüket, hogy az üzemben nem csupán a „háztáji” gondok, problémák foglalkoztatják a szakszervezeti mozgalom vezetőit. Ennek az igen szép példája, bizonysága, hogy Bauer György igazgató elgondolásából, ötletéből kiindulva a bizottság mindvégig kezdeményező, támogató szerepet játszott egy seiypi szociális létesítmény létrehívásában. Miről is van szó? Hosszú ideje állt kihasználatlanul a gyár munkásszállója. Ezt ajánlották fel 1985 elején a Heves Megyei Tanácsnak, illetve a hatvaninak, hogy falai között szociális otthont lehessen megvalósítani. Jóformán ingyen jutott az épület tanácsi kézre, majd központi alapból, no meg a seiypi és a környező üzemek szocialista bri ■ gádjainak a társadalma mun kája révén mihamar köntöst váltott. így lön Heves me gyének az idei esztendőtől eggyel több olyan intézménye, amely az elaggottak, a magukra maradottak fészke, gondozó otthona.

A/ oldali trl.l ■

V1uldv.i v (, v mo