Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. március 4., kedd 3 Nem sokallni - tisztelni A MAGYAR TUDOMÁNY VIDÉKI MŰHELYEI A legnagyobb szellemi beruházás Sok vagy kevés a jogszabály? Örök vitatéma ez a jogalkotók és a jogalkalmazók között. Vannak, akik azt állítják, hogy egy jogrendszer milyenségét soha nem szabad a hatályban levő paragrafusok számán mérni. Legalább ugyanolyan hiba ugyanis egy új jogszabályt nem megalkotni, ha azt a társadalmi-gazdasági viszonyok indokolttá teszik, mint hatályban tartani olyan rendelkezéséket, amelyek feleslegesen regulázzák az állampolgárok vagy éppen a gazdálkodó szervezetek magatartását. A szakemberek nem tagadják, hogy manapság bizonyos területeken túlságosan is részletesek, aprólékosak a különféle jogi rendelkezések, a paragrafusok útvesztőiben olykor már a jogászok sem tudnak eligazodni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a társadalmi-gazdasági viszonyok egyre bonyolultabbak, az életnek sok olyan területén is növekszik a jog szerepe, ahol korábban kevésbé volt rá szükség. Az igazságügyi miniszter nemrégiben tartott parlamenti sajtótájékoztatóján a gazdasági szabályozást hozta fel egyik példaként. Amíg a tervutasításos rendszer volt az uralkodó, és a minisztériumok részletekbe menően konkrétan megszabták a gazdálkodó szervezetek feladatait, a jognak szükség- képoen kevés szerep jutott. Amióta azonban a tervutasítás megszűnt: a vállalatok, szövetkezetek által követendő magatartást egyre inkább jogi normák terelik bizonyos keretek közé. Lehet erre azt mondani, hogy lám, mennyivel növekedett a gazdasági jogszabályok száma, mégsem hihető, hogy ez szükségképpen negatív jelenség lenne. Hiszen a gazdálkodó egységek éppen ezzel kapnak a korábbinál na-. Az utóbbi években az állattartás jövedelmezősége olyan mértékben romlott, hogy mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban visszaesett a tenyésztési kedv. Ennek a kedvezőtlen folyamatnak a megállítására a kormány- intézkedésekkel összhangban a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat programot dolgozott ki. Erről kérdeztük Fodor Sándor igazgatót: — A VI. ötéves tervben rendszeresen 75 ezer tonna tápot értékesítettünk. Ezzel szemben tavaly ez a mennyiség 67 ezer tonnára esett vissza, ami az állat- állomány nagymértékű csökkenésének a következménye volt. Ennek ellensúlyozására úgy döntöttünk, hogy 1986-tól mérsékeljük az általunk előállított tápok árait. — Mi teszi ezt lehetővé? — A tőkés országokból származó fehérjehordozókhoz ma 6—7 százalékkal olcsóbban jutunk hozzá, mint korábban. A szójadarák 800 —900, a napraforgódarák 400 —600, a húslisztek 750—800 és a hallisztek 1600 forinttal kerülnek kevesebbe tonnánként, mint 1985-ben. Az első félévben nem változtatunk takarmánykeverékeink összetételén, s ha szükség esetén az olcsóbb búza és a drágább kukorica arányát az utóbbi javára kell módosítanunk, ezt a többletköltséget a vállalatunk magára vállalja. Az intenzív sertéstápok új ára tonnánként 310 gyobb mozgásteret, növekszik döntési jogkörük, s vele együtt pers,ze a felelősségük is. Ezzel a példával a miniszter sem azt akarta érzékeltetni, hogy ma már nincsenek olyan „jogszabálygyártási” törekvések, amelyek indokolatlanok, s amelyeknek gátat kell vetni. Elsősorban áz alacsonyabb szintű joganyagban sok a kifogásolnivaló. Az egyes minisztériumok ma még gyakran olyankor is a rendeletalkotás fegyveréhez nyúlnak, amikor valamilyen fontos feladatot más eszközökkel — például új ösztönzési rendszer kidolgozásával, a gazdasági érdekeltség megteremtésével — kellene megoldaniuk. Az adminisztratív módszerek alkalmazása, a tiltások és kötelességek előírása persze többnyire egyszerűbb, s ráadásul önigazolásul is szolgálhat, hiszen utólag elmondhatják: mi kiadtuk a jogszabályt, igazán nem tehetünk róla, hogy „lent” nem hajtották végre. Az effajta szemlélet azért is káros, mert képviselői valójában nem a feladatokat akarják megoldani, csupán az ágazat, a minisztérium „önadminisztrálását” tartják fontosnak. Arról nem is beszélve, hogy minden olyan jogszabály, amelynek kiadásához előzetesen nem teremtették meg a végrehajtás feltételeit, szükségképpen lejáratja azoknak a paragrafusoknak a tekintélyét is. amelyek betartására pedig valóban nagy szükség lenne. A jogrendszer egységességének, áttekinthetőségének biztosítása érdekében a következő években jelentős feladatok várnak az igazságügyi kormányzatra. S tegyük hozzá: nemcsak a gazdasági életben. Jelenleg a lakosságot közvetlenül érintő rendelkezések között is —370, a süldőtápoké 40—70, a baromfitápoké pedig 750 forinttal csökkent. A műanyag zsák árának emelkedését sem hárítjuk át a vásárlóinkra. — Várható változás a forgalmazásban is? — Mindenütt nyitunk új boltokat, ahol ráfizetés nélkül tudjuk azokat üzemeltetni. ötvenkét egységből álló saját hálózatunk és kereskedelmi partnereink folyamatos ellátását biztosítjuk. Csányban, Ludason, Sarudon és Verpeléten működő keverőüzemeink teljesítménye, ha az igények úgy kívánják, jelentősen fokozhatok. A „receptfegyelmet” folyamatosan ellenőrizzük, dolgozóink bérezését pedig a mjnöségtöl tesszük függővé. Mindez továbbra is garantálja, hogy a zsákokba a címkén feltüntetett összetételű takarmány kerüljön. Az idén nagyobb gondot fordítunk a kistermelők intenzív tápokkal való ellátására. Ezeken kívül koncentrá- tumokat és különböző takarmánykiegészítőket is árusítunk, amihez saját szemes terményét hozzáadva bárki előállíthatja az állatainak legmegfelelőbb keveréket. — Szerveznek-e időszakos vásárokat? — Ezek inkább a kereskedelem más területeire jellemzőek. Nem tervezünk nagyobb szabású árleszállítást. Kivétel természetesen akad: április 30-ig az egyik legjelentősebb hazai termelésű növényi fehérjehordozónkat adjuk tonnánként 150 forinttal olcsóbban. — Számíthatnak a gazdák korlátozásra az új termés betakarításáig? még igen sok a bonyolult, a laikusok számára érthetetlen, követhetetlen paragrafus, s ezek igencsak megnehezítik az állampolgárok jogainak érvényesítését. Az emberek ma már joggal igénylik, hogy ne kelljen valamennyi jogi problémájukkal rögtön ügyvédhez fordulniuk, hogy maguk is tisztában lehessenek legfontosabb jogaikkal. Régi igazság, hogy minden jog csak annyit ér, ameny- nyi megvalósul belőle. S az elmúlt évek gyakorlatából példák tucatjait lehetne sorolni arra: hogyan rövidítette meg az embereket pusztán az a tény, hogy nem voltak tisztában a jogaikkal. Azt persze senkinek nem kell tudnia, hogy mondjuk mi a különbség a jótállás és szavatosság között. De ha egy év eltelte, vagy tízezer kilométer lefutása után a gépkocsira lejár a garancia, rögtön érdekessé válik: az autó milyen hibáinak javítását lehet továbbra is díjmentesen kérni, most már a szavatosság alapján. Olyan zsebbe vágó kérdésekről van itt szó, amelyeket aligha szabad egy nagyvonalú kéz- legyintéssel elintézni. A negatív társadalmi jelenségek elleni harcban is fokozott szerepet kell vállalniuk a következő években a jogszabályoknak. A kormány által nemrégiben elfogadott ötéves kodifikáci- ós program szerint magas szintű jogszabályt alkotnak a gyermek- és ifjúságvédelemről, módosítják a családjogi törvényt, újraalkotják a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket. Remélhetően az elképzelések megvalósulásával olyan új paragrafusok születnek majd, amelyeket megismerve nem sokallni, hanem tisztelni fogjuk a jogszabályokat. — Több terményből is jelentős készletekkel rendelkezünk, de a kistermelőket még a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kiadott rendelkezés is védi. Eszerint az állatforgalmi és húsipari vállalat az átvett sertések után kívánságra utalványt ad ki, ami két állatonként 3Q0 kilogramm szemes takarmány vásárlására jogosít. — Tervezik új szerződési formák bevezetését? — Az úgynevezett „hasz- nosulási szerződések” számát kismértékben növelni szeretnénk. Ennek a formának az a lényege, hogy a termelő rendelkezésére bocsátott, adott mennyiségű tápból állatainak előre meghatározott súlygyarapodását kell biztosítania. Ha kevesebb takarmányból éri el az előírt szintet, akkor prémiumot kap. Ha többől, akkor mi átvállaljuk a veszteséget. Ezért nagyon körültekintően kell eljárnunk a megállapodás aláírása előtt. — Mennyire alakult ki verseny ezen a piacon? — Az utóbbi években megyénk területén is több termelőszövetkezet épített keverőüzemet. Ezek jelentős konkurenciát képviselnek a vállalatnak, és ezáltal a minőség további javítására ösztönöznek bennünket. A jelenlegi, jó helyzetünk megtartására tehát továbbra is garantáljuk a csomagoláson feltüntetett összetételt és folyamatos szállítással megfelelő választékot biztosítunk valamennyi elárusító helyünkön. Móró István Tudománytörténeti jelentőségű esemény színhelye volt nemrégen a Magyar Tudományos Akadémia Atomkutató Intézete. Lehet, hogy akad, aki ■ vitatja ezt, s túlzónak érzi a jelzőt, ám, ha arra gondolok, hogy a debreceni ciklotron életre keltése új korszakot nyit a hazai magfizikai kutatásokban. akkor mégiscsak indokoltnak tarthatjuk a fenti megállctpítást. Bevezetőként hadd említsünk ennek bizonyítására egyetlen adatot: míg eddig a hazai fizikusok legfeljebb ötmillió elektronvoltos gyorsítók mellett végezhették a kísérleteiket. a ciklotron húszmillió elektronvoltos energiát képes kölcsönözni a protonnak. Mi is az a ciklotron? Ha már a hatodik ötéves terv legjelentősebb tudományos beruházásáról beszélünk, illik elmondani azt is, hogy mi is az a ciklotron. A gyorsítóberendezések működésének alapelve: a gyorsítandó részecskék két, egymáshoz képest jelentős feszültségkülönbségű pont közötti utat megtéve felgyorsulnak, s az így szerzett energiát használják ki a fizikusok kísérleteikben. Nyilvánvaló, hogy ha a feszültségkülönbséget növeljük, a részecske energiája is növekszik. A ciklotron merőben újszerű megoldást hozott a gyorsítók technikájában! Egy elektromágnes segítségével körpályára kényszerítik a részecskét, s megfelelő impulzusokkal (újra és újra előállítva az imént említett feszültségkülönbséget), minden körfordulás során további energiamennyiséget kap a részecske. így viszonylag kisméretű berendezéssel — a debreceni ciklotron pólusátmérője 103 centiméter — jelentős energiájú részecske állítható elő, amelynek nyalábintenzitása is jóval meghaladja a korábbi gyorsítók hasonló mutatójának értékét. A debreceni ciklotron a lemngrádi \Jefremov Intézetben készült, hatvanmillió forintba került. Ennek megvásárlását nagyban segítette a bécsi székhelyű, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ötvenmilliós anyagi támogatása. Ha már a szá- •moknál tartunk: az egész beruházás közel 300 millió forintba került, amelynek nagy részét a megbízható sugárvédelem érdekében speciális technológiával készült épület tette ki. A ciklotron alkalmazása elképzelhetetlen megfelelő kiegészítő eszközök, műszerek, mérőberendezések nélkül. Ezek döntő hányadát az Atomki fizikusai, mérnökei, kiválóan képzett szakemberei készítették el, igen jó minőségben. Ez az a pont, ahol szólni kell arról a munkáról, ami . immár évtizedek óta folyik a tiszántúli nagyvárosban A Szalay Nándor által alapított iskola mindig híres volt arról, hogy a köré szerveződött kutatók kísérleteik túlnyomó többségét a magluk által épített eszközökkel végezték el. A hagyomány kényszerből teremtődött: a harmincas-negyvenes években egyszerűen nem volt pénz ahhoz, hogy a debreceni egyetemen felhalmozódott szellemi kapacitást készen vásárolt műszerekkel szolgálják ki. Később, az 1954-ben létrehozott Atomkutató Intézetben ugyancsak fontos feladatának tekintette minden kutató, hogy maga is hozzájáruljon az eszközök kifejlesztéséhez. Ennek a munkának az eredménye mérhető le most, amikor az avatást követő próbák után, fokozatosan elkezdődnek a ciklotronhoz [kapcsolódó tudományos programok. Felvetődhet a kérdés: vajon mire alkalmas az a részecskegyorsító, amely saját kategóriájában az egész világon a legkisebbek közé tartozik. Láng István akadémikus, az MTA főtitkára az avatóünnepségen adott erre megfontolandó választ, egyúttal illusztrálva az e téren ötven év alatt bekövetkezett fejlődést. Helyünk a világban „Az első ciklotront a világon 1930-ban próbálták ki részecskék gyorsítására. Ez a mintegy 10 centiméter átmérőjű szerkezet volt az őse a mai, óriásoknak — mondta az Akadémia főtitkára. — A közben eltelt ötven év alatt, a szinte két kézben elférő berendezést egyre nagyobbak, egyre bonyolultabbak követték. Ma a Fermilab tevatronja 6,3 kilométer kerületű, de tervezés és építés alatt áll a szerpulhovi 2,2 teraelekt- ronvoltos gyorsító, és a CERN super proton szibk- rotronja, amelynék beton- alagútja kétszer fúrja át a svájci—francia határ szikláit, és amelyben a részecskék másodpercenként 43 ezerszer keresztezik a határt Mi ehhez képest a mi szerény, 20 millió elektronvoltos protonokat előállító ciklotronunk? Nem kell-e már most, az avatáskor restell- kedve állnunk az óriások árnyékában? — tette fel a 'kérdést Láng István, de rögtön megadta a feleletet is: — Vajon egy kis folyón átívelő híd kevésbé értékes-e azért, mert ma már vannak több kilométer hosz- szúságú hidak is a világon, amelyek tengeröblök, óriás folyamok fölött vezetnek át? Egy híd fontosságát nem a hosszúsága adja, ,hanem ) a forgalma." Abban pedig máris biztosak lehetünk, hogy a debreceni ciklotron „forgalmára” nemigen panaszkodhatunk a közeljövőben. A széles körű nemzetközi kapcsolatokkal bíró intézet munkatársai megfordulnak a világ minden táján, s elviszik a debreceni iskola hírét. Az Atommagkutató Intézetben régóta készülnek a ciklotron fogadására. Része volt ennek a sok előadás- sorozat, konferencia, tudományos megbeszélés, folyóiratokban megjelenő tanulmány, amelynek témája mindig a nagy energiájú részecske energiájának a hasznosítása volt. De jártak a debreceni fizikusok hosszabb és rövidebb tanulmányutakon, ismerkedtek a Szovjetunió, az NSZK, Hollandia, Nagy-Britannia, Finnország ciklotronjaival. Nem csoda, hogy most, amikor munkára kész a debreceni laboratórium, jól előkészített tudományos programok várnak megvalósításra. A kísérletek egy része az alapkutatásokat, másik része viszont a különféle gyakorlati alkalmazásokat szolgálja. Ma az anyagvizsgálatokban a ciklotron az egyik legfontosabb nyomanaliti- kai leszköznek számít, je ennek egyre növekvő szerepe van az ipari alkalmazásban, hiszen a korszerű technika szempontjából egyre nélkülözhetetlenebb a nyomelemek iés a szennyeződések pontos felismerése, azonosítása, ide a nyomelemeknek nagry jelentősége van az orvosi és mezőgazdasági kutatásokban, ja ikörnyezetvé- delemben, sőt még a kriminológiában és a régészetben is. Hasonlóan széleskörűen alkalmazzák a különféle tudományágak az izotópokat, amelyeknek egyik nagy csoportja szinte kizárólag csak ciklotron segítségével állítható elő. Ezek közül ahosz- szaibfo felezési idejűeket eddig külföldről szereztük be, de ezután egy részüket Debrecenben is elő lehet állítani. A gyakorlati alkalmazások szempontjából (egyebek között az orvostudományban) különösen nagy szerepük van a rövid, néhány perc, esetleg egy-két óra felezési idejű izotópoknak. amelyek szállítása éppen rövid élettartamuk miatt szinte lehetetlen. A debreceni ciklotronláboratóri- um új korszakot nyit e téren: az épületben berendezett orvosdiagnosztiikal egységben örvösök működnek együtt a fizikusokkal. Lehetne hosszan sorolni még a gyakorlati alkalmazások számos módját, mint ahogy lesz is erre példa a debreceni ciklotron mellett folyó munkát bemutató későbbi írásokra. Most elégedjünk meg az intézet igazgatójának, B erényi Dé- nesnek a szavaival: „Ha azt kérdezzük, hogy jó-e nekünk, jó-e ennek az országnak és lennek a városnak \az, Ihogy 'ciklotron- laboratóriumunk lesz, akkor a kérdésre nyugodt lelkiis- merettel felelhetünk Igennel.” Görömbölyi László D. A. ÖSZTÖNZÉS TÁPVÁSÁRLÁSRA Csökkenő árak — a növekvő állományért
