Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

Ar MT—4 marótárcsás kotró a meddőréteget takarítja te Visontai bányászok... A bányanyitás óta a legnagyobb fűtőértékű lignitet hozzák a fel­színre a visontai Thorez kiilfejtéses bányaüzem dolgozói. Az átlagos 1450 kcal-val szemben most 1637 kcal fűtőértékű szenet adnak a Gagarin Hőerőműnek. A terve­zett 6 millió tonnán fe­lül vállalták a bányá­szok. hogy szinte korlát­lan mennyiségben kielé­gítik a lakossági igénye­ket. Sárral, vízzel, fagy- gyal, hóval kellett meg­küzdeniük az itt dolgo­zóknak, hogy a fűtéshez szükséges lignitet kibá­nyásszak a földrétegből. Visonta márciusban Magda György az óriás gép forgó alkatrészeinek kenője Területbejáráson a bányamesteri gépkocsi (Fotó: Szabó Sándort NAGYGOMBOSI VÁLTOZATOK Paradicsom helyett mustár...? Műtrágyatermelés ötvenezer hektárra Sűrű köd üli a nagygom­bosi határt, de a tolólapos erőgépet, amely a korábbi mezsgyével határolt táblá­kat szaggatja egybe, mit sem zavarja az időjárás. Fontos, hogy minden ter­ménynek meglegyen a pon­tos területe, ahogyan azt tervükbe foglalták a tangaz­daság vezetői. Egyébként itt most leginkább Kovács Fe­renc műszaki vezetőre há­rulnak a gondok, bár aho­gyan hallani: a gépészeten nem múlik az új termelési rend, a változó szerkezet ki­alakítása. Ám, mielőtt az újról, a másról szólnánk, ve­gyük számba az 1985-ös gaz­dasági év eredményeit, amelyről Nánai Csaba, a kerület új igazgatója tájé­koztatott bennünket. « Madáreleség Ausztriába — Amiről egyértelműen jót mondhatok, az a búza, amely ezer hektárunkon 62 mázsás átlaggal fizetett és hatékonyan hozzájárult az egész gazdaság szintjén el­ért 68 mázsa feletti teljesít­ményhez. Ilyen bő aratásunk még nem volt Gomboson, pedig csaknem tíz esztendő­re emlékszem vissza. És ha már a jót idézzük, essék szó a legpénzesebb, a legjöve­delmezőbb növényünkről, az iregi szürkecsíkos naprafor­góról, amelyet 360 hektáron termesztettünk, összes ter­mése madáreleségként a Né­met Szövetségi Köztársaság­ba, valamint Ausztriába uta­zik, dollárért persze, s gaz- gaságunk kasszájába min­dén mázsa után 1800 forint vándorol. Ami 380 hektáron termesztett borsónkat illeti: közepes volt a szezon, a hi­deg tavasz okán 40 mázsás átlagot mutat a végelszámo­lás. Ha mégis elégedettek vagyunk vele, ezt a Nagy- rédei Szőlőskert Termelőszö­vetkezettel kialakított jó partneri viszonynak köszön­hetjük. Borsótermésünket ugyanis jelentős részben, megosztva a konzerviparral, az ottani hűtőház veszi át. Elegendő tömegtakarmány A gazdaságnak van Nagy­gomboson tejtermelő kerü­lete iSj melynek jó adag tö­megtakarmányra van szük­sége. Nos, ennek az előállí­tása szintén a növényter­mesztés, tehát az alaptevé­kenység feladata, legfőbb fe­lelőse pedig Török László ágazatvezető. Hogy évről év­re hány jószágot kell ellát­niuk silókukorica-, lueerna- szilázzsal? Pillanatnyilag ezer tehénnel, illetve ennek a szaporulatával számolnak, tehát komoly a szükséglet. Ám mostantól mindez nem jelent gondot a gombosiak­nak, hiszen rekordmeny- nyiségü szecskázott silóku­korica, lucerna került j rak­tárakba, a silókba. Hogy ez így alakult, nemcsak a ter­mészet dolga. Jócskán bele­segített az új technika be­vezetése, az egymást köve­tő években vásárolt egy-egy „Heston” szecskázó. Ezek naponta, két műszakban, s jó kezek alatt 130 vagon tö­megtakarmány előállítására képesek. További erényük a kis szecskaméret, no meg a minimális hibásodás. Ecséddel közösen — Azt hiszem, hogy érde­mes fölemlegetnünk az 1985- ös paradicsomszüretet is, amely meglehetősen komor előjelekkel indult — jegyez­te meg találkozásunk alkal­mával Nánai Csaba. — Köz­tudott, hogy ezt a növényi kultúrát egyre inkább ha­nyagolják a termelőszövet­kezetek és az állami gazda­ságok, mivel nagy élőmun­kát igényel, a feldolgozóipar, a konzervgyár pedig igen alacsony áron veszi át. Kö­zösen létesített lévonalunk éppen emiatt tavaly alig negyven százalékra volt ki­használva, és csak súgva mondom, hogy minden hek­tárnyi paradicsomtermésre 12 ezer forintot fizettünk rá. Ha most mégis valami ja­vulás érzékelhető, azt első­sorban a meleg kora ősz­nek köszönhetjük, no és az Ecsédi Barátság Termelőszö­vetkezettel létesített együtt­működésnek. Ök is a mai léállomásunkra hozták ter­mésüket, s közösen már si­került biztosítani annak a, teljes kapacitású hasznosí­tását. Persze ez nem min­den! A két forint hatvan filléres átvételi ár kevés ah­hoz, hogy a termelő mező- gazdasági üzemeket meg­tartsa az iparnak. E témá­ban tehát mihamar le kell ülnünk a gyár szakemberei­vel. .. Előnyös hely Az 1986-os esztendőt il­letően két fontos témáról esett szó Nagy gomboson, mint amelyek komoly előre­lépést hozhatnak a gazdaság életében. Szinten marad a napraforgó, a kenyérgabona, a zöldborsó, még vita tár­gya a paradicsom, viszont 170 hektáron bevezetik a mustár termesztését, amely­nek az alaptevékenységet tekintve előnyös helye van a vetésforgóban, továbbá az eddig kötött szerződéseik sze­rint jók a piaci kilátásai. Mellette szól még, hogy elő­segíti a kartali vetőmagüzem teljesítőképességének jobb kihasználását. Ezzel párhu­zamosan 22 millió forint költséggel tovább folytatják a Mátravidéki Erőműnél lé­tesülő agrokémiai bázis épí­tését. Ez a folykony, szusz- penziós műtrágyát előállí­tó üzem 1987-ben már ter­melni fog, és megyénkben csaknem ötvenezer hektár­nyi földterület közös gaz­daságainak biztosít talajerő- utánpótlást. Arcok a háttérből A jóval együtt mindinkább előtérbe tolakszik viszont egy másik, nem kevésbé döntő tényező: a nagygom- bosi tangazdaság géppark­jának elöregedése, ami leg­inkább Nagy Miklós gépe­sítési fö-ágazatvezető min­dennapjait keseríti meg. Mást ne mondjunk, e tájon ötéves a legfiatalabb Rába Steiger! És bizony a szállí­tásban mindmáig döntő sze­repet játszó, tizenhat tagú •csapat, Bereczky Tibor ve­zette Kossuth szocialista bri­gád sincs rózsás helyzetben, ha fuvarra fogható teherko­csijait vesszük szemügyre. Az elért sikereket számba véve mégis úgy beszél ró­luk Nánai Csaba igazgató, mint akik az idei esztendő sikereinek hátterében húzód­nak meg ugyan, de szemé­lyes meglátásaik, szaktudá­suk, illetve példás magatar­tásuk, áldozatvállalásuk ré­vén a korábbinál jobb, több eredményhez juttatták á gaz­daságot. Ez pedig nagy szó a különböző szabályozók, no meg a financiális helyzet egyéb, nehezülő szorításá­ban. Moldvay Győző Homlokzat­mintázás gyárilag Továbbfejleszti a Svédor­szágban vásárolt BVM—TIP építési rendszert a Beton- és Vasbetonipari Művek Duna­újvárosi Gyára. Az egy- és többszintes betonvázas épü­letek emelésére alkalmas sa­játos építési rendszernek — minden szempontból nagy előnyeként — csak a gyár­tástechnológiája tipizált, egyébként rendkívül tág te­ret ad az építész fantáziájá­nak. Akár ipari csarnokot, középületet, iskolát vagy la­kóházat emelnek, az alkal­mazásával lehetőség van a legkülönbözőbb egyedi igé­nyek kielégítésére. Tovább­fejlesztésének eredményeként már az idén bevezetik az úgynevezett merevítő falak előregyártását, a homlokzat- kialakításhozT pedig egy an­gol felületkiképzési módszert kombinálnak. Az utóbbi egy olyan betonmintázási eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a homlokzat kiképzésével, dí­szítésével kapcsolatos egyedi kívánságokat már az elemek előregyártásánál érvényesít­sék. Az így készített homlok­zatot később már nem kell vakolni, mintázni és színez­ni. FIÚK, LÁNYOK A CSEMEGEPULT MÖGÖTT Kereskedők lesznek Az egri Belvárosi ABC- ben ezen a délután sokkal­ta több a fehér köpenyes eladó, mint általában. Igaz, legtöbbjük fiatal, még az iskolapadból sem kerültek ki. Hogy mi a magyaráza­ta ennek: nem kisebb ese­mény, mint a Szakma Ki­váló Tanulója országos ver­seny. Hiszen lapunkban már hírül adtuk, hogy e rangos találkozót itt rendezték meg Egerben, s a vendéglátó a Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakközép- és Szak­munkásképző Iskola volt. ★ Hat szakmában mérte ösz- sze tudását a csaknem 130 kiváló tanuló, az ország minden részéből. Mi az élel­miszer eladókat kerestük fel, akik ugyancsak versenyláz­ban voltak. . A Belvárosi ABC hátsó raktárterében. épp a gyakorlati vizsga ke­retében, a boltközi áruát- adásban jeleskedtek a ver­senyzők. Természetesen tud­niuk kellett ezek során a bizonylatok közül kiválaszta­ni a megfelelőt, valamint tisztában kellett lenpiük az egységárral, az árral, a mennyiséggel és a minőségi egység megjelölésével. El kellett itt igazodniuk a kü­lönféle konzervek, kekszek, kávék és csomagos mogyo­rók között. ★ Dr. Bauer Frigyes, a Bel­kereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, a zsűri elnöke volt az élel­miszer szakmában: , — Februárban voltak az elődöntők. A 81 diákból 24 került az országos verseny­be; s meg kell, hogy mond­jam, igen szimpatikus a szakmaismeretük. Komoly technikai és áruismereti tu­dással kell rendelkezniük. Emellett úgy vélem, rend­kívül fontos, hogy udvaria­sak is legyenek, nemcsak mint tanulók, hanem maj­dani eladóként is a vevők­kel. — Ma délután mi volt az egyik legérdekesebb feladat? — Talán a következő: egy 50 éves férfi számára kel­lett a gyerekeknek összeál­lítaniuk egy ajándékcsoma­got. Maximum ezer forintig „mehettek el.” Véleményem szerint „le a kalappal "felot- tük”, nagyon ügyesen meg­csinálták. Nemcsak az áru ősszeválogatását dicsérhe­tem, hanem magát a cso­magolást is. — Hogyan vélekedik a verseny megrendezéséről? — A zsűrinek és a ver­senyzőknek is az a véle­ménye, hogy rendkívül ven­dégszeretőek a Heves me­gyeiek. Dicsérhetjük a vál­lalati vezetést és az iskolát is; igen tiszteletre méltóan szervezték meg a programo­kat. ★ Szó ami szó, ugyancsak csodálkoztak a vásárlók ezen a délutánon a Belvá­rosi ABC-ben. amikor 10 deka parizert vagy 20 deka sonkát, esetleg 15 deka saj­tot akartak venni a cseme­gepultnál. No, nemcsak azért, mert sokkal több volt az eladó ... A versenyző lá­nyok ugyanis „mindent be­dobtak”, s olyan udvaria­sak voltak, s oly gyorsan szolgáltak ki, hogy az öt­méternyi sor is pillanatokon belül elfogyott. Ezzel nem azt akarjuk mondani: ud­variatlanok lennének a Bel­városi ABC dolgozói. Hi­szen maguk az egriek bi­zonyíthatják, hogy igen elé­gedettek lehetnek a kiszol­gálással, az áruellátással, a vevőkkel való bánással. Mindössze azt szeretnénk kifejezni, mennyire lelke­sek ezek a mostani tanulók, akik majd holnap már ke­reskedők lesznek. Vajon megmarad-e bennük a szak­ma szeretete . . . ? ★ A raktártérben is nagy az izgalom. Varga Gabriella Dunakesziből érkezett. — Mit gondolsz, mi a legfőbb tulajdonsága a ke­reskedőnek? — Kedves legyen a ve­vőkhöz, tiszta, ápolt legyen a külseje, érezze munkája felelősségét. Simonyi Zoltán Budapest­ről: — Hogy miért válasz­tottam ezt a szakmát? Apám, anyám a kereskede­lemben dolgozik. Mindent megpróbálok majd, hogy úgy végezzem a munkám, ahogy ők. Szintén Budapestről, Bar- bul Lajos: < — Igaz, hogy izgulunk a versenyen, de nagyon so­kat számított a felkészülés. Nemcsak gazdasági vagy áruismeretből, hanem mun­kavédelemből is, hiszen ez is rendkívül fontos egy élel­miszerboltban. Holnap, dél­után 3-kor hirdetnek ered­ményt. Addig is teljes erő­bedobással küzdünk az eredményért.... Mikes Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom