Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám
Ar MT—4 marótárcsás kotró a meddőréteget takarítja te Visontai bányászok... A bányanyitás óta a legnagyobb fűtőértékű lignitet hozzák a felszínre a visontai Thorez kiilfejtéses bányaüzem dolgozói. Az átlagos 1450 kcal-val szemben most 1637 kcal fűtőértékű szenet adnak a Gagarin Hőerőműnek. A tervezett 6 millió tonnán felül vállalták a bányászok. hogy szinte korlátlan mennyiségben kielégítik a lakossági igényeket. Sárral, vízzel, fagy- gyal, hóval kellett megküzdeniük az itt dolgozóknak, hogy a fűtéshez szükséges lignitet kibányásszak a földrétegből. Visonta márciusban Magda György az óriás gép forgó alkatrészeinek kenője Területbejáráson a bányamesteri gépkocsi (Fotó: Szabó Sándort NAGYGOMBOSI VÁLTOZATOK Paradicsom helyett mustár...? Műtrágyatermelés ötvenezer hektárra Sűrű köd üli a nagygombosi határt, de a tolólapos erőgépet, amely a korábbi mezsgyével határolt táblákat szaggatja egybe, mit sem zavarja az időjárás. Fontos, hogy minden terménynek meglegyen a pontos területe, ahogyan azt tervükbe foglalták a tangazdaság vezetői. Egyébként itt most leginkább Kovács Ferenc műszaki vezetőre hárulnak a gondok, bár ahogyan hallani: a gépészeten nem múlik az új termelési rend, a változó szerkezet kialakítása. Ám, mielőtt az újról, a másról szólnánk, vegyük számba az 1985-ös gazdasági év eredményeit, amelyről Nánai Csaba, a kerület új igazgatója tájékoztatott bennünket. « Madáreleség Ausztriába — Amiről egyértelműen jót mondhatok, az a búza, amely ezer hektárunkon 62 mázsás átlaggal fizetett és hatékonyan hozzájárult az egész gazdaság szintjén elért 68 mázsa feletti teljesítményhez. Ilyen bő aratásunk még nem volt Gomboson, pedig csaknem tíz esztendőre emlékszem vissza. És ha már a jót idézzük, essék szó a legpénzesebb, a legjövedelmezőbb növényünkről, az iregi szürkecsíkos napraforgóról, amelyet 360 hektáron termesztettünk, összes termése madáreleségként a Német Szövetségi Köztársaságba, valamint Ausztriába utazik, dollárért persze, s gaz- gaságunk kasszájába mindén mázsa után 1800 forint vándorol. Ami 380 hektáron termesztett borsónkat illeti: közepes volt a szezon, a hideg tavasz okán 40 mázsás átlagot mutat a végelszámolás. Ha mégis elégedettek vagyunk vele, ezt a Nagy- rédei Szőlőskert Termelőszövetkezettel kialakított jó partneri viszonynak köszönhetjük. Borsótermésünket ugyanis jelentős részben, megosztva a konzerviparral, az ottani hűtőház veszi át. Elegendő tömegtakarmány A gazdaságnak van Nagygomboson tejtermelő kerülete iSj melynek jó adag tömegtakarmányra van szüksége. Nos, ennek az előállítása szintén a növénytermesztés, tehát az alaptevékenység feladata, legfőbb felelőse pedig Török László ágazatvezető. Hogy évről évre hány jószágot kell ellátniuk silókukorica-, lueerna- szilázzsal? Pillanatnyilag ezer tehénnel, illetve ennek a szaporulatával számolnak, tehát komoly a szükséglet. Ám mostantól mindez nem jelent gondot a gombosiaknak, hiszen rekordmeny- nyiségü szecskázott silókukorica, lucerna került j raktárakba, a silókba. Hogy ez így alakult, nemcsak a természet dolga. Jócskán belesegített az új technika bevezetése, az egymást követő években vásárolt egy-egy „Heston” szecskázó. Ezek naponta, két műszakban, s jó kezek alatt 130 vagon tömegtakarmány előállítására képesek. További erényük a kis szecskaméret, no meg a minimális hibásodás. Ecséddel közösen — Azt hiszem, hogy érdemes fölemlegetnünk az 1985- ös paradicsomszüretet is, amely meglehetősen komor előjelekkel indult — jegyezte meg találkozásunk alkalmával Nánai Csaba. — Köztudott, hogy ezt a növényi kultúrát egyre inkább hanyagolják a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, mivel nagy élőmunkát igényel, a feldolgozóipar, a konzervgyár pedig igen alacsony áron veszi át. Közösen létesített lévonalunk éppen emiatt tavaly alig negyven százalékra volt kihasználva, és csak súgva mondom, hogy minden hektárnyi paradicsomtermésre 12 ezer forintot fizettünk rá. Ha most mégis valami javulás érzékelhető, azt elsősorban a meleg kora ősznek köszönhetjük, no és az Ecsédi Barátság Termelőszövetkezettel létesített együttműködésnek. Ök is a mai léállomásunkra hozták termésüket, s közösen már sikerült biztosítani annak a, teljes kapacitású hasznosítását. Persze ez nem minden! A két forint hatvan filléres átvételi ár kevés ahhoz, hogy a termelő mező- gazdasági üzemeket megtartsa az iparnak. E témában tehát mihamar le kell ülnünk a gyár szakembereivel. .. Előnyös hely Az 1986-os esztendőt illetően két fontos témáról esett szó Nagy gomboson, mint amelyek komoly előrelépést hozhatnak a gazdaság életében. Szinten marad a napraforgó, a kenyérgabona, a zöldborsó, még vita tárgya a paradicsom, viszont 170 hektáron bevezetik a mustár termesztését, amelynek az alaptevékenységet tekintve előnyös helye van a vetésforgóban, továbbá az eddig kötött szerződéseik szerint jók a piaci kilátásai. Mellette szól még, hogy elősegíti a kartali vetőmagüzem teljesítőképességének jobb kihasználását. Ezzel párhuzamosan 22 millió forint költséggel tovább folytatják a Mátravidéki Erőműnél létesülő agrokémiai bázis építését. Ez a folykony, szusz- penziós műtrágyát előállító üzem 1987-ben már termelni fog, és megyénkben csaknem ötvenezer hektárnyi földterület közös gazdaságainak biztosít talajerő- utánpótlást. Arcok a háttérből A jóval együtt mindinkább előtérbe tolakszik viszont egy másik, nem kevésbé döntő tényező: a nagygom- bosi tangazdaság gépparkjának elöregedése, ami leginkább Nagy Miklós gépesítési fö-ágazatvezető mindennapjait keseríti meg. Mást ne mondjunk, e tájon ötéves a legfiatalabb Rába Steiger! És bizony a szállításban mindmáig döntő szerepet játszó, tizenhat tagú •csapat, Bereczky Tibor vezette Kossuth szocialista brigád sincs rózsás helyzetben, ha fuvarra fogható teherkocsijait vesszük szemügyre. Az elért sikereket számba véve mégis úgy beszél róluk Nánai Csaba igazgató, mint akik az idei esztendő sikereinek hátterében húzódnak meg ugyan, de személyes meglátásaik, szaktudásuk, illetve példás magatartásuk, áldozatvállalásuk révén a korábbinál jobb, több eredményhez juttatták á gazdaságot. Ez pedig nagy szó a különböző szabályozók, no meg a financiális helyzet egyéb, nehezülő szorításában. Moldvay Győző Homlokzatmintázás gyárilag Továbbfejleszti a Svédországban vásárolt BVM—TIP építési rendszert a Beton- és Vasbetonipari Művek Dunaújvárosi Gyára. Az egy- és többszintes betonvázas épületek emelésére alkalmas sajátos építési rendszernek — minden szempontból nagy előnyeként — csak a gyártástechnológiája tipizált, egyébként rendkívül tág teret ad az építész fantáziájának. Akár ipari csarnokot, középületet, iskolát vagy lakóházat emelnek, az alkalmazásával lehetőség van a legkülönbözőbb egyedi igények kielégítésére. Továbbfejlesztésének eredményeként már az idén bevezetik az úgynevezett merevítő falak előregyártását, a homlokzat- kialakításhozT pedig egy angol felületkiképzési módszert kombinálnak. Az utóbbi egy olyan betonmintázási eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a homlokzat kiképzésével, díszítésével kapcsolatos egyedi kívánságokat már az elemek előregyártásánál érvényesítsék. Az így készített homlokzatot később már nem kell vakolni, mintázni és színezni. FIÚK, LÁNYOK A CSEMEGEPULT MÖGÖTT Kereskedők lesznek Az egri Belvárosi ABC- ben ezen a délután sokkalta több a fehér köpenyes eladó, mint általában. Igaz, legtöbbjük fiatal, még az iskolapadból sem kerültek ki. Hogy mi a magyarázata ennek: nem kisebb esemény, mint a Szakma Kiváló Tanulója országos verseny. Hiszen lapunkban már hírül adtuk, hogy e rangos találkozót itt rendezték meg Egerben, s a vendéglátó a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola volt. ★ Hat szakmában mérte ösz- sze tudását a csaknem 130 kiváló tanuló, az ország minden részéből. Mi az élelmiszer eladókat kerestük fel, akik ugyancsak versenylázban voltak. . A Belvárosi ABC hátsó raktárterében. épp a gyakorlati vizsga keretében, a boltközi áruát- adásban jeleskedtek a versenyzők. Természetesen tudniuk kellett ezek során a bizonylatok közül kiválasztani a megfelelőt, valamint tisztában kellett lenpiük az egységárral, az árral, a mennyiséggel és a minőségi egység megjelölésével. El kellett itt igazodniuk a különféle konzervek, kekszek, kávék és csomagos mogyorók között. ★ Dr. Bauer Frigyes, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, a zsűri elnöke volt az élelmiszer szakmában: , — Februárban voltak az elődöntők. A 81 diákból 24 került az országos versenybe; s meg kell, hogy mondjam, igen szimpatikus a szakmaismeretük. Komoly technikai és áruismereti tudással kell rendelkezniük. Emellett úgy vélem, rendkívül fontos, hogy udvariasak is legyenek, nemcsak mint tanulók, hanem majdani eladóként is a vevőkkel. — Ma délután mi volt az egyik legérdekesebb feladat? — Talán a következő: egy 50 éves férfi számára kellett a gyerekeknek összeállítaniuk egy ajándékcsomagot. Maximum ezer forintig „mehettek el.” Véleményem szerint „le a kalappal "felot- tük”, nagyon ügyesen megcsinálták. Nemcsak az áru ősszeválogatását dicsérhetem, hanem magát a csomagolást is. — Hogyan vélekedik a verseny megrendezéséről? — A zsűrinek és a versenyzőknek is az a véleménye, hogy rendkívül vendégszeretőek a Heves megyeiek. Dicsérhetjük a vállalati vezetést és az iskolát is; igen tiszteletre méltóan szervezték meg a programokat. ★ Szó ami szó, ugyancsak csodálkoztak a vásárlók ezen a délutánon a Belvárosi ABC-ben. amikor 10 deka parizert vagy 20 deka sonkát, esetleg 15 deka sajtot akartak venni a csemegepultnál. No, nemcsak azért, mert sokkal több volt az eladó ... A versenyző lányok ugyanis „mindent bedobtak”, s olyan udvariasak voltak, s oly gyorsan szolgáltak ki, hogy az ötméternyi sor is pillanatokon belül elfogyott. Ezzel nem azt akarjuk mondani: udvariatlanok lennének a Belvárosi ABC dolgozói. Hiszen maguk az egriek bizonyíthatják, hogy igen elégedettek lehetnek a kiszolgálással, az áruellátással, a vevőkkel való bánással. Mindössze azt szeretnénk kifejezni, mennyire lelkesek ezek a mostani tanulók, akik majd holnap már kereskedők lesznek. Vajon megmarad-e bennük a szakma szeretete . . . ? ★ A raktártérben is nagy az izgalom. Varga Gabriella Dunakesziből érkezett. — Mit gondolsz, mi a legfőbb tulajdonsága a kereskedőnek? — Kedves legyen a vevőkhöz, tiszta, ápolt legyen a külseje, érezze munkája felelősségét. Simonyi Zoltán Budapestről: — Hogy miért választottam ezt a szakmát? Apám, anyám a kereskedelemben dolgozik. Mindent megpróbálok majd, hogy úgy végezzem a munkám, ahogy ők. Szintén Budapestről, Bar- bul Lajos: < — Igaz, hogy izgulunk a versenyen, de nagyon sokat számított a felkészülés. Nemcsak gazdasági vagy áruismeretből, hanem munkavédelemből is, hiszen ez is rendkívül fontos egy élelmiszerboltban. Holnap, délután 3-kor hirdetnek eredményt. Addig is teljes erőbedobással küzdünk az eredményért.... Mikes Márta