Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1986. február 13., csütörtök Befejeződött a Kun Béla munkásságát méltató nemzetközi tudományos ülésszak (Folytatás az 1. oldalról) ján hangsúlyozta: Kun Bé­la valóban Lenin tanítványa, cselekvő internacionalista volt, és igen nagy érdeme­ket szerzett a lenini eszmék magyarázatában és gyakor­lati alkalmazásában. Mint mondotta: ezeknek a prob­lémáknak ilyen részletes ki­fejtésével eddig még nem találkozhattunk. Zárszava további részé­ben azokra az előadásokra emlékeztetett, amelyek Kun Bélának a Magyarországgal szomszédos országokban ki­fejtett pártmunkáját. ille­tőleg ezen országok mun­kásmozgalmának egyes kér­déseit elemezték. Rámuta­tott: ezek a referátumok konkrét történelmi tény­anyaggal bizonyították, hogy Kun Béla életműve nemcsak a magyar munkásmozgalom fejlődéséhez kapcsolódik, hanem szervesen beépült o kommunista világmozga­lom történetébe, némely eset­ben ma már látható téve­déseivel. buktatóival együtt is. Hozzátette: egy adott kor tanulságainak hasznosítá­sa kritikai analízist s nem idealizálást igényel. Így lesz reális a kép egy korszakról, egy életpályáról. Ezt a reá­lis értékelést nagyban szol­gálta a mostani tudományos ülésszak. A továbbiakban a Párt­történeti Intézet igazgatója a Kun Béla pályafutásának csúcspontját jelentő 1918— 19-es időszakhoz fűzött meg­jegyzéseket. Kun Bélának a nemzeti- nemzetiségi kérdésről val­lott nézeteivel kapcsolatban — a konferencián elhang­zottakra utalva — Huszár István hangsúlyozta: a Ta­nácsköztársaság vezetője in­ternacionalista forradalmár volt, politikai számításait el­sősorban a remélt európai szocialista forradalom győ­zelmére építette. Mint mun­kásságának méltatói az ülés­szakon elmondották: Kun Béla lemondott Magyaror­szág területi integritásáról. de a népek önrendelkezési jogának elvitathatatlanságá- hoz ragaszkodott. E tény nagy jelentőségű még akkor is. ha a nemzeti-nemzetisé­gi kérdés végső megoldását a szocialista országok kon­föderációjának a létrejötté­ben látta. A legújabb kutatások fé­nyében Kun Bélának a Kominternben végzett mun­kássága jóval differenciál­tabbnak tűnik a korábbinál. Anélkül, hogy letagadnánk némelykor megmutatkozó ra­dikalizmusát, rá kell mu­tatni arra, hogy számos alap­vető kérdésben ma is helyes­nek tartott, történelmileg igazolt álláspontot képviselt, és támogatta a Komintern VII. kongresszusának törté­nelmi jelentőségű határoza­tait — mondotta végezetül Huszár István. Kun Béla lánya is résztvevője volt a két­napos ülés­szaknak (Fotó: Kőhidi Imre) & . . T} □ pályázati felhívás! □ qá Besenyőtelki Lenin Mgtsz pályázatot hirdetj=j I I ÉPÍTÉSVEZETŐI munkakör betöltésére. □ . □ ] Feltétel: szakirányú technikusi végzettség és Q 5 éves üzemi gyakorlat. LJ Jelentkezés részletes önéletrajzzal, írásban vagy személyesen a termelőszövetkezet elnökénél. Cím: Lenin Mgtsz, Besenyőtelek Vörös Hadsereg u. 116. Telefon: Füzesabony 269 □ □ □ □ □ □ Gorbacsov levele Nagaszaki polgármesteréhez A világot mielőbb meg kell szabadítani a nukleáris fegyverek fenyegetésétől. A Szovjetunió a nukleáris fegyverek teljes megsemmi­sítésére törekszik, ugyanak­kor e célkitűzés megvalósí­tásához szükség van más kormányok és népek erőfe­szítéseire is — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov abban a levélben, amelyet Nagaszaki város polgármesterének kül­dött, válaszul Motosima Hi- rosi korábbi üzenetére. Az SZKP KB főtitkára nyomatékosan rámutatott, hogy országa legfőbb cél­ja a béke megszilárdítása és a nukleáris háború meg­akadályozása, s ezzel össze­függésben emlékeztetett a Szovjetunió januári — a nuk­leáris fegyverek teljes meg­semmisítését előirányzó — leszerelési javaslataira. Mi­hail Gorbacsov ugyanakkor rámutatott, a Reagan-féle, „csillagháborús” terv akadá­lyozza a nukleáris fegyverek felszámolását célzó törekve sek valóra váltását. Az SZKP KB főtitkára le­velében kifejtette, hogy a Szovjetunió nagyra értékeli a Japánban érvényben levő, antinukleáris alapelveket, amelyek értelmében a szi­getország nem gyárt. nem tárol és területére nem en­ged be nukleáris fegyvert Miközben síkraszállt a szó­ban forgó alapelvek követ­kezetes betartása mellett. Gorbacsov hangsúlyozta azt is, hogy ezek az elvek más országok számára is modell­ként szolgálhatnak. Mihail Gorbacsov egyező tartalmú levelet küldött Hi­rosima polgármesterének is. A két japán polgármester­nek a nukleáris fegyverek felszámolását sürgető felhí­vását a nemrég Japánban járt szovjet külügyminisz­ter, Eduard Sevardnadze jut­tatta el az SZKP KB főtit­kárához. IRAK-IRAN Diplomáciai erőfeszítések Az Irak és Irán közötti konfliktus békés rendezését célozzák azok a diplomáciai erőfeszítések, amelyeket a hét elején ismét fellángolt harcok után tettek. Tárik Aziz iraki külügy­miniszter levélben tájékoz­tatta Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkárt, a háború legfrissebb eseményeiről. Aziz kifejtette, hogy a Biz­tonsági Tanácsnak foglal­koznia kell a térség béké­jét fenyegető veszélyes hely­zettel, és felhívta a figyel­met arra, hogy az alapok­mányban biztosított lehető­ségeivel élve a testületnek mindkét fél jogait és érde­keit figyelembe véve kell megteremtenie a térségben c tartós és igazságos békét. Pérez de Cuéllar kedden „mélységes aggodalmának" adott hangot az Irak és Irán között ismét rendkívül feszültté és veszélyessé vált helyzet miatt, s a múlt év­ben előterjesztett javaslatai alapján sürgette a békés megoldást. Pérez de Cuéllar még hét­főn este megbeszélést foly tatott Iszmat Kittani iraki ENSZ-nagykövettel, majd egy nappal rá Szaid Rád zsai-Horaszani iráni ENSZ- képviselővel találkozott. Kedden váralanul Irakba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője- Megérkezé­se után azonnal megbeszélést kezdett Szaddám Husszein elnökkel. Tárgyalásukon az irak—iráni háború legújabb fejleményeiről és a közel- keleti helyzetről volt szó. A kuvaiti emír telefonon kért tájékoztatást Szaddám Husszeintől a háború fejle­ményeiről. Reagan sajtókonferenciája A szovjet—amerikai csúcs- találkozóról is szó volt Rea­gan amerikai elnök kedden este — közép-európai idő szerint, szerdán hajnalban — megtartott sajtókonferen­ciáján. Reagan azt mondot­ta. hogy az Egyesült Álla­mok változatlanul azt sze­retné, ha az újabb csúcsta­lálkozóra a Washington ál­tal megjelölt időpontban — vagyis júniusban vagy júli­usban — kerülne sor. Egv kérdésre válaszolva, nem fo­gadta el azt a feltételezést, hogy a Szovjetunió azért vonakodik az időpont kije­lölésével, hogy ezzel mint­egy „kierőszakolja" a gyor­sabb megállapodást egyes leszerelési kérdésekről. Az elnök „kedvező jelnek” minősítette több, letartózta­tott személy kedden, Nyu- gat-Berlinben lebonyolított kicserélését. Az elnöknek a legtöbb kül­politikai kérdést a Fülöp-szi- geteki választásokról adták fel. Azt mondotta, hogy a szavazatok összeszámlálása még nem ért véget, s bár az amerikai megfigyelőcsoport szerint is előfordult csalás, „erre nincs kézzel fogható bizonyíték" és „mindkét fél részéről" voltak szabályta­lanságok. Az amerikai elnök nyomatékosan húzta alá. hogy Washington feltétlenül szükségesnek tartja a Fülöp­szigeteken meglevő támasz­pontjai fenntartását. Az elnök bejelentette, hogy „a demokratikus folyamat elősegítése lehetőségének tanulmányozására" külön- megbízottat küld a Fülöp- szigetekre, Philip Habib nagykövet személyében. Ha­bib korábban az Egyesült Államok közel-keleti utazó nagykövete volt, az utóbbi időben visszavonult az aktív tevékenységtől. A Líbia kö­zelében felújított amerikai hadgyakorlatokról szólva, az elnök azt jelezte — bár nem mondta ki határozottan —, hogy az amerikai repülőgé­pek és hadihajók várhatóan< nem lépnek be abba az öve­zetbe, amelyet Líbia nemze­ti felségterületének tekint. Reagan tagadta, hogy az Egyesült Államoknak szere­pe lett volna Duvalier haiti diktátor eltávolításában, ki­jelentve, az amerikai közre­működés csupán a Duvaliert Franciaországba szállító gép kölcsönzésére korlátozódott. Kijelentette, tanulmányozzák annak lehetőségét, milyen segítséget nyújtsanak az új vezetőknek Haitin. A sajtókonferencia nagy részén az elnök belpolitikai, az új költségvetés tervezeté­vel összefüggő kérdésekre válaszolt. Ismét azt hangoz­tatta, hogy a csökkentés nem befolyásolja a legfontosabb szociális kiadásokat, csupán „a felesleges költekezést" igyekszik kiiktatni. rC Külpolitikai kommentárunk )—i Egy botrány hullámai A LONDONBÓL KELTEZETT JELENTÉSEK élén hetek óta egy név szerepel: Westland. A korábban ismeretlen, legalábbis csupán a katonai szakértők kö­rében neves brit helikoptergyár mostanra a londo­ni hatalmi csatározásokat messzemenően befolyásoló tényező lett. Magából a Westland-ügyből pedig ak­kora botrány, ami a megfigyelők szerint akár a kö­vetkező választásokon is éreztetheti hatását. A dologban persze nem az üzleti vonatkozások az igazán érdekesek. A felszínen ugyan végig csak ar­ról volt szó. hogy egy amerikai—olasz vagy egy nyu­gat-európai cégekből álló konzorcium társuljon be a huzamosabb ideje veszteséges délnyugat-angliai középüzembe, a kulisszák mögött azonban jóval több húzódott meg. Heseltine volt hadügyminiszter látvá­nyos kiválása a tory-'kabinetből sem azzal magya­rázható. hogy csupán a hivatalosan támogatott ame­rikai verzió ellen lett volna, hanem inkább azzal, hogy a Westland-affért ürügynek tekintette, olyan­nak. amely alkalmas a Thatcher asszonnyal szembe­ni. érezhetően növekvő elégedetlenség kikristályosi- tására. AZT FELMÉRNI, HOGY MEKKORA TÁBORRÁ SZÁMÍTHAT a konzervatívok soraiban, persze ko- I rántsem egyszerű. A miniszterelnök, minden társa­dalmi és gazdasági gond (mindenekelőtt a 3 millión felüli munkanélküliség) ellenére szilárdan kitart irányvonala mellett, s legutóbbi nyilatkozata sze­rint arra sem lehet számítani, hogy a sokszor ki­fogásolt „vezetési stílusán” változtasson. Kérdés azon­ban. hogy az egyre érezhetőbb népszerűség-csökke­nés mikor kényszeríti esetleg átértékelésre a brit kormánypolitika irányítóit. Ez a csökkenés ugyanis most már szemmel látható. A közvéleménykutato intézetek legfrissebb felmérései egybehangzóan ar­ról tanúskodnak, hogy a toryk helyzete napjaink­ban (nem utolsósorban a Westland-botrány hatásá­ra) alaposan megnehezedett. Sőt. megkezdődött a vá­lasztási kombinálás is: hány százalékot, hány man­dátumot nyerhetne az ellenzéki munkáspárt, ha most kerülne sor parlamenti voksolásra. EZEK EGYELŐRE PERSZE csupán elméleti fej- I tegetések. hiszen Thatcher asszony hivatali időszaka még két évre szól, s nem valószínű, hogy hajlandó lenne hamarabb urnákhoz szólítani a szavazópolgá­rokat. A tory-vezetés nyilván arra számít, hogy eny- nyi idő alatt a Westland-ügy által felkavart hullá­mok is elülnek majd. hacsak — az eddigiekhez ha­sonlóan — nem kerül sor újabb leleplezésre. Egy ilyen fordulat ugyanis a jelenleginél is kényelmetle­nebb helyzetbe sodorná a Downing Street 10. lakó­ját. Szegő Gábor DÉL-JEMEN Áldozatokat temettek Mély részvét mellett kí­sérték utolsó útjára kedden Ádenben a dél-jemeni bel- harcok idején meggyilkolt Abdul Fattah Iszmailt. a demokratikus Jemen egyko­ri elnökét és az ország má­sik három vezetőjét. A ja­nuár 13-án kirobbant véres harcokban életét vesztett további ötvenhat személlyel együtt a Mártírok temető­jében helyezték őket örök nyugalomra. A Jemeni Szocialista Párt egyik alapítójának Abdul Fattah Iszmailnak; a Leg felsőbb Népi Tanács elnök, sége alelnökének, Ali An. tarnak; a nemzetvédelmi miniszternek, Szaleh Musz- leh Kaszemnek; és a Poli tikai Bizottság tagjának Alt Shajának holttestét — a helyi szokáshoz híven — nemzeti zászlóval fedték le A gyászbeszédeket Haidar Abu-Bakr Attasz államfő es Jaszin Szaid Numán kor­mányfő mondták, méltatva az elhunytak érdemeit. A Rt n ★★★★★★★★★★★★★★ rdet e •( •( •t-í •( •< •( •( •( Regionális Vízmű pályázatot hi művezetői beosztás betöltésére Sírokba, gépész-, vízügyi, vegyésztechnikusi képesítéssel. A pályázatot ÉRV Salgótarjáni Üzemigazgatósága Salgótarján, Karancs út 80. címre kérjük. Szükség esetén lakást biztosítunk. Jelentkezési határidő: 1986. február 21. )• )» >» )> >­>> >­J-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom