Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 13., csütörtök SZELEPEK A PAKSI ATOMERŐMŰNEK Import helyett — Gyöngyösön gyártják Tíz évvel ezelőtt új tábla került a Heves Megyei Vas- és Fémipari Vállalat kapujára. Ekkor csatlakoztak ugyanis az ISG-hez, s kapták az Ipari Szerelvény- és Gépgyár Gyöngyösi öntöde és Gépgyára nevet. Mennyiben váltotta be a szervezeti változás a hozzá fűzött reményeket? Nőtt-e a termelés 1976 óta? Milyen eredményeket értek el. illetve milyen gondokkal küszködnek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel a tarsolyunkban érkeztünk meg Szendrei László igazgatóhoz, aki az átlagosnál is felkészültebben fogadott bennünket. Látogatásunk időpontjára ugyanis elkészült az üzém életének utóbbi évtizedét összefoglaló jelentés. Gazdag kínálat az építőanyagokból A Beton, és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában az idén mintegy 300 millió forint értékben készülnek az építkezésekhez, közműfejlesztéshez szükséges anyagok. A gravitációs betoncsőből 270 ezer folyóméter előállítását tervezik. A BVM összes termékeire 10 százalékos engedményt adnak a gyár területén lévő boltban (MTI.fotó: Balaton József felvétele — KS) Megjelent a Pártélet februári száma — Hány gyára van az ISG-nek? — Két budapesti és három vidéki vállalat tartozik ehhez a szervezethez. Itt Gyöngyösön öntöjje és gépgyártó üzem működik közös irányítás alatt. Ma már ez utóbbi adja termelési értékünk 80 százalékát, mert igazodva az igényekhez, lég- kompresszorokból és különböző ipari szerelvényekből évről évre többet állítottunk elő. Ezzel szemben az öntöde évi háromezer tonnás teljesítménye még napjainkban is elegendő. Jelenleg 355-en dolgoznak nálunk. Ez a létszám hosszú idő óta változatlan. Elsősorban ennek a viszonylag állandó szakembergárdának köszönhetően az eltelt tíz évben két és félszeresére növeltük termelésünket. Ezt az eredményt természetesen igyekeztünk a bérekben is érvényesíteni. Évente átlagosan tíz százalékkal nagyobb összeg került a fizetési borítékba. A nyereséges gazdálkodásnak köszönhetően eszközállományunk értéke is több mint négyszeresére emelkedett. — Hogyan gazdálkodtak 1985-ben? — Tervünket sikerült teljesítenünk. Kisebb gondunk egyedül a tőkés exportnál volt, mert nem kaptunk any- nyi megrendelést, amennyire számítottunk. Ezzel szemben a rubelelszámolású piaTöbb konyhakész termék a debreceni baromfifeldolgozóból A tavalyinál 7,3 százalékkal több, összesen mintegy hatvannégyezer tonna baromfit vásárol fel az idén a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat. Nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is jelentősen változik a termékösszetétel. A korábbi évekhez képest lényegesen több darabolt, a háziasszonyok munkáját könnyítő félkésztermékeket küldenek a boltokba. Ebben az esztendőben ösz- szesen 6,5 millió csirkét darabolnak, s több mint százezer pulykát is hasonló módon értékesítenek. A gyár specialitásaként kerül forgalomba hetvenezer kövérliba és mintegy kétszázezer darab hús- és zabosliba, részben darabolva. A tavaszi hónapoktól kezdve nagy mennyiségű pecsenyekacsát is értékesítenek. Az elmúlt esztendőkben több mint százmillió forintos beruházással elkészített daraboló-, illetve továbbfeldolgozó vonalak megépítésével ez évben 1500 tonna különböző baromfihúsból készített terméket — virslit, felvágottat — értékesítenek. A továbbfeldolgozott termékekből az idén 55 százalékos növekedést terveznek a tavalyihoz képest. con hetven százalékkal több árut sikerült eladnunk az előzetesen számítottnál! Elsősorban egy csehszlovákiai cégnek szállítottunk öntöttvas esztergatokmány-tárcsá- kat. a korábban kikötött mennyiségen felül is. — Milyen termékeket értékesítenek a Közös Piac országaiban? — Négy évvel ezelőtt megvásároltuk egy neves nyugatnémet cég licencét, úgynevezett Pillangó-szelep gyártására. Ez rendkívül korszerű: súlya mindössze egyhatoda, hossza pedig egy- kilencede az előző típusnak. Savnak, lúgnak és nyomásnak ellenálló anyaga miatt az élelmiszeripartól az energetikán át, a vegyi üzemekig mindenféle rendeltetésű vezetékbe beépíthető. Ugyanakkor ára közel megegyezik a korábban használt szelepekével. Ez keresett cikk az NSZK-ban, de sajnos az igény nagyon ingadozó. Ehhez alkalmazkodnunk kell: ezért a megrendeléstől számított egy hónapon belül szállítani tudunk. Egyelőre a szabályozók bennünket sem ösztönöznek különösebben úi piacok felkutatására, a kivitelünk fokozására. Ezen a területen a vállalati és a népgazdasági érdek még nincs összhangban, mert mi ezért a termékünkért nyugaton nem sokkal kapunk többet az önköltségi árnál. 6/4. A XIV. kongresszus új szervezeti szabályzatot fogadott el, s határozatot hozott a párt nevének megváltoztatására. Ettől fogva a párt új neve Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja — SZK(b)P — lett. Az SZK(b)P XV. kongresszusa — 1927. december 2—29-ig — mint a mezőgazdaság kollektivizálásának és a szocializmus frontális támadására való készülés kongresszusa került be a párt történetébe. A tanácskozás méltatta az iparosítás első eredményeit. Kiemelkedő fontosságú ügy volt, hogy a kongresszus határozatot fogadott el az első ötéves terv irányelveiről. Ezzel a tervvel kezdetét vette az ötéves tervek korszaka, az ország egész népgazdaságának tervszerű fejlesztése a szocializmus útján. Élesen merült fel a mezőgazdaság továbbfejlesztésének problémája. A mezőgazdasági termékek hiánya súlyos nehézségeket jelentett a városok és ipari központok élelmiszer-ellátásában. E gondok megoldása céljából a párt irányt vett a kollektív gazdaságok széles hálózatának — Ennyire leértékelő a „Made in Hungary" felirat? — Nem erről van szó. Magyarországon a háttéripar fejletlensége az oka számtalan problémának. Az igazgató egy szelep- típus mintadarabját veszi elő a szekrényből. Leteszi elém az asztalra, és megmutat rajta néhány olyan alkatrészt, ami nem Gyöngyösön készült: — Az elzárókorongot Csepelen öntik, de elmaradott technikájuk miatt nem képesek olyan precízen dolgozni, mint például az NSZK- beli konkurens cégeknél. Ezért nálunk esztergálni kell ezeket, tehát drága élőmunkával kiküszöbölni az autógyáriak technológiájának hiányosságait. Ez persze nagyban csökkenti áruink versenyképességét. Vagy nézze meg ezeket a csavarokat: valamennyi típust kisiparosokkal gyártatjuk, s mondanunk sem kell, hogy ez sem a költségeink csökkentését segíti elő. — Milyenek az idei év kilátásai? — Folytatjuk a számjegyvezérlésű szerszámgépek beszerzését. Ezek igen drágák ugyan, de magyar vállalatok gyártják őket, ezért forintért megvásárolhatók. Nyolcszor termékenyebbek idősebb társaiknál, és minőségben is lényegesen jobb termékek készíthetők velük. Hűen önmagunkhoz, 1986- ban is új, részben saját fejlesztésű cikkekkel jelentkezünk a piacon. Néhány hónap múlva már ezeket a korszerű, nagy teherbíróképességű szelepeket kívánjuk szállítani energetikai beruházásainkhoz. Ennek érdekében már elkezdtük az új árunkat bevezető reklámot és nyomdába adtuk prospektusaink terveit is. Ezekből a tőkés importot helyettesítő kis berendezésekből a II. félévben már jelentős mennyiséget küldünk a Paksi Atomerőmű számára. Móró István létrehozására, a termelési kooperáció és a nagyüzemi állami gazdaságok (szovho- zok) alapján. A kongresszus megvizsgálta a trockista—zinovjenista ellenzék tevékenységét, amely eltért a párt valamennyi alapvető vonalától és nem szüntette be pártellenes tevékenységét. Az ellenzék az osztályellenség eszköze lett, s a legaktívabb tagjait kizárták az SZK(b)P- ból. Az SZK(b)P XVI. kongresszusa — 1930. június 26— július 13. — összehívásának idején a nemzetközi helyzet egyik jellemző vonása a kapitalista országokban uralkodó, páratlan erejű gazdasági válság volt. A Szovjetunióban hatalmas lendülettel és kiemelkedő eredményekkel folyt a szocializmus építése. Felépültek az ötéves terv első létesítményei: erőművek, kohóművek, gépgyárak és szénipari kombinátok. 1929—30-ban, a Szovjetunió történetében először, az ipari termelés részaránya a népgazdaságban felülmúlta a mezőgazdaság részarányát (53 százalék volt a 47 százalékkal szemben). Tömeges méretekben bontakozott ki Kádár János, az MSZMP főtitkára, mint ismeretes, január 15-én látogatást tett a Taurus Gumiipari Vállalat fővárosi központjában. A folyóirat közli a látogatáson elhangzott két felszólalásának szövegét. A Pórtélét szerkesztőségi cikkben foglalkozik a szocializmus és a rend kapcsolatával. Sorra vesz; a fejlett tőkés országok és a szocialista országok gazdasági összteljesítménye közötti különbség történelmi okait, majd rámutat: a történelmi okok mellett kétségkívül közrejátszik egy, az előbbiekkel sok szempontból össze. függő mégis önmagában is megvizsgálandó tényező: a fegyelemnek, a munkairvtena mezőgazdaság kollektivizálása. A XVI. kongresszus elhatározta, hogy összpontosítja a párt erőfeszítéseit a nehézipar erőteljes fejlesztésére. a vaskohászat fejlesztési ütemének gyorsítására, s kimondta, hogy a közeljövőben keleten létre kell hozni a második szén- és kohászati bázist, az ural—kuznyecki kombinátot. Nagy figyelmet kapott a határozatokban a közlekedés, a könnyűipar fejlesztése, a mezőgazdaság nagyarányú gépesítése, az állattenyésztés helyreállítása és fejlesztése. Az SZK(b)P XVII. kongresszusa — 1934. január 26. —február 10. — összefoglalta a népgazdaság szocialista átépítésének eredményeit. A központi bizottság beszámolója méltatta azokat a gyökeres változásokat, amelyek a párt lenini vezérfonalának végrehajtása következtében a Szovjetunióban végbementek. A szocializmus sikerei elvi változásokat idéztek elő a Szovjetunió népgazdaságának struktúrájában. A népgazdaság minden területén uralkodó helyzetet foglalt el a szocialista gazdasági rendszer, az össznépi tulajdon és a szövetkezeti kolhoztulajdon forzitásnak, a kötelezettségek teljesítésének, a minden területen nélkülözhetetlen rendnek, szervezettségnek a hiánya, nem kielégítő szin- vortala. Régóta tudjuk, hogy a cselekvés mozgatórügói között az érdekek állnak az élen. Ezt á felismerést mégis nehéz a fejlődés szolgálatába állítanunk. Cseh József megvilágítja a teljesítményfokozás és az érdekeltség közötti kapcsolatrendszert. Latos István ősz. szegzi a beszámoló taggyűlések tapasztalatait. Hangoztatva, hogy még nem mindenütt ismerték fel a fegyelmezettebb munka fontosságát, rámutat; az ország gondjainak állandó ismételmájában. A Szovjetunióban mélyre ható kulturális forradalom ment végbe. A XVII. kongresszus jóváhagyta a Szovjetunió második, 1933—1937-es ötéves népgazdaság-fejlesztési tervéről szóló határozati javaslatot. A legfontosabb gazdasági feladatnak a népgazdaság technikai rekonstrukciójának befejezését nyilvánította. ' Figyelembe véve a háborús veszély növekedését, a fasizmus hatalomra jutását Németországban, megbízták a központi bizottságot és a kormányt, hogy továbbra is következetesen folytassa békepolitikáját és fokozza a Szovjetunió védelmi erejét. A párt és a nép életében óriási jelentősége volt az SZK(b)P XVIII. kongresszusának," amely 1939. március 10-e és 21-e között zajlott le. A kongresszus munkájában a legfontosabb helyen állt a Szovjetunió harmadik. 1938—1942-es népgazdaságfejlesztési terve. Megjelölték a fő gazdasági feladatot, azt, hogy utol kell érni és túl kell szárnyalni a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelés tekintetében. A harmadik ötéves tervnek fontos szakaszt kellett jelentenie e feladat teljesítésének útján. A kongresszus általános politikai és párton belüli kérdésekkel is foglalkozott. Jóváhagyta az SZK(b)P szervezeti szabályzatának újrafogalmazását, amely figyelembe vette a szovjet társadalom osztályszerkezetében getése kevés az előrehaladáshoz. Osváth Lajos külgazda. sági teljesítőképességünket mérlegeli. Ügy látja, hogy a VII. ötéves terv célkitűzéseit a tartalékok mozgósításával teljesíteni lehet. Liptai Ervin megemlékezik a száz éve született Kun Béláról, az első magyar munkáshatalom vezéralakjáról. Hável József összegzi az SZKP kongresszusi előkészületeinek eddigi tapasztalatai t. A szerkesztőség kerekasz. tal-beszélgetést rendezett a marxizmus—leninizmus egyetemi oktatásáról. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője- vezette. végbement, gyökeres változásokat és tükrözte a párton belüli demokrácia továbbfejlesztésének szükségességét. A nemzetközi helyzet a végletekig kiéleződött s a második világháború a küszöbön állt. E viszonyok között a kongresszus a következő feladatokat tűzte ki: aktívan kell harcolni a béke megőrzéséért és a fasiszta agresszió meghiúsításáért, továbbra is résen kell lenni és nem szabad megengedni, hogy a Szovjetuniót konfliktusokba sodorják a háborús provokátorok, minden eszközzel fokozni kell a Szovjetunió fegyveres erőinek harcképességét, erősíteni kell a nemzetközi kapcsolatokat más országok dolgozóival. Az SZK(b)P XIX. kongresszusa — 1952. október 5 —14. — akkor ült össze, amikor a Szovjetunió, győzedelmesen befejezve a német fasizmus ellen vívott, páratlanul súlyos háborút és lg^ nyegében helyreállította népgazdaságát, s fejlődésnek újabb mérföldkövei felé haladt. Elemezték a világszintére:! a második világháború után végbement gyökeres változásokat- Tovább folyt a kapitalista társadalmi rendszer lebontásának folyamata, amely a NOSZF győzelmével kezdődött. Létrejött a szocialista világredszer, kialakult az agresszív, antidemokratikus és a békeszerető, demokratikus tábor. (Folytatjuk) Dr. Vasas Joachim Kongresszustól — kongresszusig (1898-1986)
