Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 37. szám ARA: 1986. február 13.. csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János fogadta Petar Mladenovot Igényesség Vitázik, érvel az építész. Eger arculatának lassan meghatározója néhány meg­valósult terve, de a figyel­memet most másra irányít­ja. Arról beszél, hogy nem véletlen, hogy a Csebok- szári-lakótelep megvalósí­tásának végén megjelentek a sátortetők. Egyszerűen elemi igény mutatkozott az emberekben az egyfor­maság, a színtelenség fel­számolására. Másban is tapasztalunk ilyen jeleket. Egy rádióri­portban egy neves alkotónk hétköznapi tárgyainkat bírálja. Azt mondja, hogy csak kénytelenségből gyűj­ti a régi holmikat: ezek tetszetősek magukra vonz. zák a tekintetet, míg mai társaikról ezt nem lehet elmondani. Fájlalja, hogy korunk nem hagy maga után maradandó elméket ilyen szempontból; a tö­megtermelés olyan egysze. rűsödést. sőt olykor kifeje. zett csúnyaságot hozott ■magával, hogy nem válnak díszévé a konyhának és a szobának mindennapos eszközeink. Számolni kell ezzel a je­lenséggel, mert egyre in­kább üzleti, gazdasági meghatározóvá is válik. Minap a televízió egyik műsorában hallottam, hogy Közel-Keletre azért nem tudunk több herendi por­celánt eladni mert silány a csomagolás. A japánok lényegesen gyengébb minő­ségű edényeikkel lassan kiszorítanak bennünket, mert tetszetős az áru kül­seje. Ezek a példák mind ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy nemcsak arra kell te­kintettel lennünk, hogy termékünk műszaki színvo­nala legalábbis ne a leg­rosszabb legyen, sőt köze­ledjen a középmezőny és az élvonal felé, hanem ar­ra is, hogy vonzza a tekin­tetet. Föl kell adni tehát régebbi berögzöttségein- ket, s egyre nagyobb erőt fordítani arra, hogy gyárt­mányaink megjelenésük­kel saját reklámjaik legye, nek. Látszólag kidobott pénz ez hiszen hamar szemétre kerül a díszes doboz, a gusztusos teafőzőben is ugyanolyan kitűnő italt le­het főzni, mint ormótlan társában. Tehát meddőnek tűnik régi észjárásunk sze­rint az erőfeszítés. De vé­tenénk saját érdekeink el­len. ha nem vennénk figye­lembe az emberek szemé­lyes vágyait. Mert például nemcsak használható szé­keket, asztalokat igényel­nek, hanem olyat is, ami ■mellé és amire jólesik ül­ni. Ki-ki olyan életteret, otthont szeretne maga köré formálni, amelyet számá­ra rokonszenves eszkö­zökkel, tárgyakkal akar be­rendezni. Az utóbbi hetekben ér­dekes kiállítást lehetett látni az Egri Megyei Műve. lődési Központban. Leendő formatervezők mutatták be elképzeléseiket. Érdemes ■mindenkinek megszívlelni a látottakat. mert csak olyasmit éri meg kiadni a kezünkből, aminek nem­csak a belbecse, de a kül- csíne is megvan, csak így válik versenyképessé, egy­ben mindnyájunk szívesen látott használati eszközévé a gyártmány. Gábor László Befejeződött a Kun Béla munkásságát méltató nemzetközi tudományos ülésszak A tudományos ülésszak résztvevői (Fotó: Kőhidi Imre) Szerdán, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Székházá­ban befejeződött az a nem­zetközi tudományos ülésszak, amelyen Kun Bélára, a ma­gyar történelem, a magyar munkásmozgalom kiemel­kedő alakjára, a Kommunis­ták Magyarországi Pártjá­nak megalapítójára, a Ma­gyarországi Tanácsköztársa­ság vezetőjére, a nemzetkö­zi kommunista mozgalom bátor harcosára emlékez­tek születésének 100. évfor­dulóján a hazai és a kül­földről érkezett szakembe­rek. A konferencia zárónapján szovjet, NDK-beli, csehszlo­vákiai, lengyel, bolgár, ju­goszláviai, kínai, osztrák és magyar történészek ismer­tették Kun Bélával kapcso­latos kutatásaik legújabb eredményeit. A korreferá­tumok egyebék között Le­nin és Kun Béla együttmű­ködésével, a jeles interna­cionalistának a jugoszláviai és a csehszlovákiai kommu­nista mozgalom kezdeteihez fűződő tevékenységével, az illegalitásban működő KMP élén végzett útkereső mun­kájával, a magyar forradal­mi ifjúsági mozgalomban játszott szerepével foglal­koztak. A kutatók ezen kí­vül megvilágították: milyen nézeteket vallott Kun Béla az agrárkérdésről, a paraszt­ság szerepéről 1934—36-ban; bemutatták: hogyan veze­tett útja a népfrontpolitika felé; felelevenítették a Kom- szomolban és a Kommunis­ta Ifjúsági Internacionálé- ban folytatott tevékenységét. Előadások hangzottak el ar­ról, hogyan vélekedett Kun Béla a háború és a béke kérdéseiről, miként vett részt az Ernst Thälmann kiszaba­dításáért folytatott nemzet­közi küzdelemben. Egy-egy ikorreferátum Kun Bélának a lengyel munkásmozgalom­Ovári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit. kára egyórás beszédében Kun Béla életművének in­ternacionalista vonásait hangsúlyozta hoz, illetve a bolgár kom­munista mozgalomhoz fűző­dő kapcsolatát elemezte. A nemzetközi tudományos ülésszakon Huszár István, az MSZMP KB Párttörténe­ti Intézetének igazgatója mondott zárszót, összefog­lalója elején arról szólt, hogy az előadók és a hozzászólók Kun Béla tevékenységét igen sokoldalúan világították meg. Kiemelte azokat a re­ferátumokat, korreferátu­mokat, amelyek Kun Bélá­nak az Oroszországi Kom­munista (Bolsevik) Párt kül­földi kommunista csoportjai föderációjának élén végzett munkáját mutatták be. A lenini eszmék terjesztésé­ért tett erőfeszítésekre utal­va az elhangzottak alap­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János az MSZMP főtitkára szerdán fogadta Pe­tar Mladenov bolgár külügyminisztert, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodott hazánkban (MTI-fotó: Manek Attila felvétele, ftépújság-telefotó — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fo­gadta Petar Mladenovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság kül­ügyminiszterét, aki hivata­los baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. Láúár György, a Minisz­tertanács elnöke ugyancsak szerdán délelőtt parlamenti dolgozószobájában folytatott megbeszélést Petar Mlade- novval. iA szívélyes elvtársi lég­körű találkozókon jelen volt Várkonyi Péter külügymi-- niszter, valamint Gyovai Gyula, hazánk szófiai, illet­ve Boricso Mitev, Bulgária budapesti nagykövete. A nap folyamán a Kül- ■ügy minisztériumban Váhko- nyi Péter és Petar Mlade­nov aláírta a Magyar Nép­köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti. az 1986—90-es évekre szóló tu­dományos, oktatási és kul­turális együttműködési munkatervet. A dokumentum előirányoz­za az együttműködés haté­konyságának növelését, le­hetőséget kínál a két ország közötti kulturális és tudomá­nyos kapcsolatok gyümölcsö­ző fejlődésére annak érdeké­ben, hogy a kapcsolatok hoz­zájáruljanak a magyar és a bolgár nép jobb megismeré­séhez is. A munkaterv sze­rint a következő ötéves cik­lusban is sor kerül mindkét országban a kulturális na­pok rendezvénysorozatára 1988-ban a magyar művé­szeti élet rangos képviselői és alkotásaik mutatkoznak be Bulgáriában, egy évvel később pedig a testvéri szo­cialista ország kulturális ér­tékeit mutatják be hazánk­ban. A kortárs képzőművé. szék alkotásaiból közös ki­állítást válogatnak össze, amelyet mindkét országban a tárlatlátogatók elé tárnak majd. A dokumentum sze­rint a jövőben még nagyobb figyelmet fordítanak a ma­gyarországi és a bulgáriai felsőoktatási intézmények­ben a bolgár, illetve a ma­gyar nyelv oktatására. A két nép gazdasági fej­lődését érintő jelentős kuta­tásokat segíti elő a magyar és a bolgár tudományos aka­démia közötti szorosabb együttműködés. Hivatalos, baráti látoga­tását befejezve az esti órák­ban elutazott Budapestről Petar Mladenov. A vendé, get a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Gyovai Gyula, valamint Boncso Mitev. A főutak többsége járható Az Ütinform kedd esti jelentése szerint a közúti igazga­tóságok erőfeszítései nyomán a Dunántúlon a főutak több­sége már járható teljes szélességében. Az alsóbbrendű utak nagy része is felszabadult már, de a szél miatt, amely hótorlaszokat emel, még mindig vannak nehezen vagy egyáltalán nem használható bekötő- és összekötőutak a Dunántúlon. KEDVEZŐBB FELTÉTELEKKEL Bérlőkből tulajdonosok A tanácsi bérlakások el­idegenítéséről, vagyis ma- gánkézbevételéről 1969-ben született meg az első rende­let. Azóta többször is módo­sították, legújabban tavaly december 27-én. A lényege, hogy felemelték a hitel ösz- szegét, kedvezőbbek lettek a törlesztési feltételek> olyan területeket is bekapcsoltak, mint például a műemlékek, melyek ez idáig tilalom alá estek. Egerben jelenleg 5340 ál­lami bérlakást tartanak nyilván. 1971 óta tart ezek­nek a lakásoknak az eladá­sa, 1974-ben érte tetőpontját, akkor 175 otthon került ma­gánkézbe. Évente átlagosan 8—10 ilyen jellegű adás-vé­telt jegyeztek fel. A közelmúltban elkészült az a tanácsrendelet, mely szabályozza a megyeszék­hely tanácsi ingatlanainak elidegenítését. Eszerint a korábbi határozattal szem­ben olyan épületek kerül­hetnek „kalapács alá”, ahol egy épületben maximum 20 lakás található. (Régen 12 volt a határ.) Felmerülhet, hogy a nagyobbakra miért nem terjed ki a rendelet. Ennek több óka van. Nem biztos, hogy minden lakó ■meg akarja „váltani” a csa­ládi fészkét. Az ott élők szinte biztos hogy nem tud­nák fedezni azokat a kiadá­sokat. amelyeket egy külső tatarozás vagy egy födém­csere fölemésztene. Ezen felül az ésszerű lakásgaz­dálkodás is azt diktálja, hogy ezek a nagy épületek továbbra is tanácsi, illetve az IKLV kezelésében marad­janak. Csak azokat lehet ma­gánkézbe adni. melyek öt éve nem voltak felújítva, s nem esnek a tanács egyéb rendeletéinek korlátái kö­zé. Azokat az épületeket, amelyekben kettő vagy en­nél több lakás található, és renoválását 15 éve vagy ennél régebben végezte el az IKLV, a forgalmi érték 15 százalékáért lehet meg­kapni, tíz százalék vételár befizetése mellett. Amennyi­ben a vevő kifizeti a teljes összeget, abban az esetben további 40 százalékot tud megtakarítani. Felvetődhet a kérdés, hogy ezek után milyen jogokat élvez a tulajdonos. Amennyi­ben nem műemlékről van szó és nem terhelj kölcsön, lebonthatja a régit és újat építhet a helyére. A kivite­lezésnél ugyanazokat a hi_ teleket megkapja, mint bár­ki más, aki magánerős la­kásépítésbe kezd. Ez a meg­oldás általában ott célrave­zető, ahol a lakások elhanya­goltak, komfort nélküliek. Külön kategóriába tartoz­nak a műemlékek. A tanács- rendelet Egerben az elidege­nítés szempontjából tilalom alá vette a történelmi bel­várost. E területen kívül kérni kell még a műemlék- védelmi hatóság hozzájáru­lását, valamint garantálni kell, hogy a továbbiakban is megőrzik a műemlékjel- leget, és az előírásoknak megfelelően újítják fel, s folyamatosan karbantartják. Egy újabb probléma az lehet, hogy -mi történik ak­kor, ha tíz közül például csak nyolcán akarnak élni ezzel a felkínált lehetőség­gel. Ilyenkor kívülálló is megveheti lakottan az in­gatlant. ekkor bérlő-tulajdo_ nosi viszony jön létre. De az is megoldás, hogy az idegen vásárló cserelakást ajánl fel a bentélőknek. A rendelet viszont kimondja, bogy nyugdíjds korú embe­rek feje felől nem lehet el­adni a házat! A határozat ismeretében mint ahogy arról Karácsony László, az Egri Ingatlanke­zelő és Lakásberuházó Vál­lalat igazgatója tájékozta­tott, összeállították az el­adásra javasolt épületek címlistáját. Az IKLV 112-t jelölt ki, míg a lakók kéré­sére ötvennyolc lakás került a listára. Ezek nagy része a Lenin, a Szovjet hadsereg úton a Maklári. a Vincel­lériskola, a Szálloda és a Remenyik Zsigmond utcák­ban található. A címjegyzéket február­ban vitatja meg a városi tanács végrehajtó bizottsága. Utána kerülhet sor a hely­színi szemlére, a vételár megállapítására, amelyet az IKLV szakemberei végez­nek. GYÖNGYÖSÖN Megalakult az ország ötszázadik iskolaszövetkezete A gyöngyösi lett az ötszá­zadik iskolaszövetkezet az országban. Tegnap délután alakult meg a főiskolán a hallgatók köréből a diákszö­vetkezet, amelynek létre­jötténél jelen volt Kiss Sán­dor, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának titkára is a helyi párt- és tanácsi vezetők kíséretében. A fiatalok tervbe vették, hogy a Gyöngyszöv Áfész keretében facsemetéket és szőlőoltványokat nevelnek. Emellett különböző szolgál­tatásokra is vállalkoznak, így takarítást és szőnyeg­tisztítást is végeznek. Vasúti megállapodás A megállapodásokat tar­talmazó jegyzőkönyvek ün­nepélyes aláírásával szerdán befejeződött Nyíregyházán a magyar—szovjet—jugo­szláv vasúti szállítási tanács­kozás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom