Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-28 / 50. szám
/ NÉPÚJSÁG, 1986. február 28., péntek 3. Eredmények és tennivalók megyénk mezőgazdaságában és élelmiszeriparában Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Az élelmiszer-termelés megyei helyzetének napirendre tűzését a megyei pártbizottság előtt döntően az indokolja, hogy 1985-tel befejeződött a VI. ötéves terv. január I-tői kezdetét vette a VII. ötéves terv — állapította meg bevezetőjében a vb írásos jelentése és szóbeli kiegészítőjében Schmidt Rezső. A pártbizottság titkára ezután azt hangsúlyozta, hogy a megyei párttestületek az élelmiszer-termelés . minden lényeges területét áttekintették az eltelt hét év alatt és úgy ítélték meg. hogy megfelelő útmutatást, politikai hátteret biztosítottak a megye mezőgazdasága és élelmiszeripara továbbfejlődéséhez. A testületi döntések között kiemelkedőnek minősítették a megyei párt végrehajtobizottság 1979 márciusi döntését, melynek az volt a célja, hogy a partvizsgálatok tarják fel a pénzügyi hiánnyal gazdálkodó termelőszövetkezetek sikertelenségének konkrét okait és szülessenek hatékony intézkedések mind az objektív, mind a szubjektív okok megszüntetésére. .Mint azt az eltelt évek eseményei igazolták, erre az intézkedésre és az azt követő években gyakorolt, következetes segítő, irányító, feladatmeghatározó partmunkára megyénkben nagy szükség volt. A növénytermelés szerkezete — elemezte a továbbiakban a pártbizottság titkára — az 1978 óta eltelt időszakban döntően a szabályozók változásának megfelelően, az üzemi adottságok figyelembevételével változott. Az összes szántóterület 55 százalékán a nagyüzemek gabonát termelnek. Nö- vekedett a kalászos gabona, ezen belül is a búza vetésterülete. Jövedelmezőségi okok miatt viszont jelentős a kukoricatermelés csökkenése. A termelés színvonala azonban dinamikusan növekedett. 1984-ben a búza megyei termésátlaga kismértékben áz országost is meghaladta, az elmúlt évben azonban elmaradt az országos átlagtól. A kukorica területcsökkenésével párhuzamosan, közel négyszeresére nőtt az olajos növények, ezen belül a napraforgó területe, jelentősen emelkedett a termelés színvonala és jövedelmezősége. Az ipari növények területe összességében több az 1978. évinél, ezen belül azonban a cukorrépa közel felére csökkent, egyrészt a termőhelyi adottságok, másrészt a kézi munkaerő és a gépesítettség hiánya miatt. A takarmánynövények területe lényegében nem változott, termesztésük korszerűbb, hozamaik növekedése viszont elmarad a szükségestől és a lehetségestől is. A csökkenő állattenyésztés ngm igényelte a rét-, legelőgazdálkodás nagyobb ütemű mennyiségi és minőségi fejlesztését. A szőlőterület a 3500 hektáros telepítés ellenére alig növekedett, mert döntő többsége rekonstrukciónak minősíthető, de az ültetvények korszerűsége, termőképessége és fajtaösz- szetétele jelentősen javult. Dinamikusan nőtt a termelés színvonala, az országos átlagot az utóbbi öt év viszonylatában mintegy 60 százalékkal meghaladta, de a termés mennyisége és minősége vonatkozásában még nagyok az eltérések, amelyek jelzik az üzemi tartalékokat. A zöldségtermelés az 1978. évi 7400 hektárról 5000 hektárra esett vissza az állami támogatás csökkenése, a jövedelmezőség romlása miatt. Erőteljesebb a terület csökkenése a nagyüzemekben, amelvet a növekvő háztáji és kisegítő gazdálkodás nem ellensúlyoz. A megfelelő jövedelmezőség hiányának másik döntő oka a nagyüzemi zö)dsó<rtprmeiés közepes színvonala több gazdaságban az hiánva. Az állattenyésztés helyzete állatfaj- nként eltérően alakult. I 5 százalékkal kezesebb a szarvasmarha. 18 százalékkal a juh és 24 százalékkal a vágóbaromfi. 1985-ben a költségek növekedése, a változatlan fel- vásárlási árak következményeként rohamosan, 12 százalékkal csökkent a sertéslétszám. A termelés minőségi tényezői főleg a szarvasmarha-ágazatban jelentősen javultak. 52 százalékkal nőtt az egy tehénre jutó tejhozam, minden ágazatban csökkent a fajlagos abrak- és energiafelhasználás. A külső tényezők mellett azonban szemléleti gondok is vannak. Az üzemi vezetők egy része a folyamatos munkát,» fokozottabb figyelmet igénylő, a jelenlegi termelési színvonalon alacsonyabb jövedelmet biztosító ágazatok fejlesztésétől tartózkodik. Az állat- egészségügy több mint 12 éve biztosítja a megye járvány- mentességét. A gazdálkodásban a mezőgazdasági nagyüzemeknél jelentős előrelépés történt. A nyereségtömeg a termelési érték növekedését meghaladó mértékben, több mint 50 százalékkal nőtt. Mindezt az állóeszközök bruttó értékének 26 százalékos növekedésével érték el. 1978-ban 16 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság tartozott a kedvezőtlen adottságú üzemek kategóriájába. Ezek köre az eltelt időszakban jórészt a szabályozás változásaival összefüggésben, többször változott. Az utóbbi évben 12 termelőszövetkezet tartozott ide, és további 20 részesült támogatásban. A fejlesztési források szűkülése, a termelés bővítésének elmaradása ezekben a gazdaságokban» érezteti leginkább kedvezőtlen hatását. A VI. ötéves terv éveiben a költséghatékonyság közel kétszázalékos romlásának következményeként, öttel csökkent a magas jövedelmű, néggyel nőtt a közepes és eggyel az alacsony jövedelmű termelőszövetkezetek száma. A számszerű változások mellett az egyes kategóriákba tartozó gazdaságok átrendeződése is tapasztalható. Harminc üzem maradt meg az V. ötéves tervben kialakult jövedelmezőségi csoportban, 16 került a „szomszédos” kategóriákba. Az öt év átlagában jelentősen romlott öt szövetkezet eredményessége (Bátor, Eger, Istenmezeje, Mátraballa, Szajla) és esett vissza két kategóriát: Besenyőtelek. Egersza- lók és Kerecsend termelési színvonala, hatékonysága ugyanakkor olyan mértékben javult, hogy az alacsony jövedelmű kategóriából a magas jövedelműbe kerültek. A fejlesztések « üteme a VI. ötéves tervben, a népgazdaság: lehetőségeinek megfelelően, kényszerűen mérséklődött. Az állóeszközök bruttó értéke évente alig több mint három százalékkal nőtt és 1984-ben 8,4 milliárd forint volt. Az alacsony jövedelmű üzemekben az állóeszközök csökkenése figyelhető meg. A beruházások szerkezetében eltolódott az arány a gyorsabban megtérülő gépi beruházások irányába, ennek ellenére az eszmei értékkel nyilvántartott gépek állománya több mint kétszeresére nőtt. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban, más megyékkel összehasonlítva is alacsonyabb ütemben terjed a számítógépek alkalmazása mezőgazdasági nagyüzemeinkben. Az építési beruházások elsősorban a gabona- és bortárolókra, szőlőfeldolgozókra és borászati létesítményekre korlátozódtak. A kisebb mértékű előrelépés ellenére nem megfelelő színvonalú az állóeszközök, közülük kiemelten a gépek és géptelepek karbantartása és rendje. Ez elsősorban a vezetés igénytelenségével, a közös tulajdon iránti kellő felelősség hiányával magyarázható. Az állattenyésztési telepek többsége elavult, a technológiai berendezések nagy része elhasználódott. A megye mezőgazdasági termékeinek exportja 1978- tól erőteljesen nőtt. megközelíti a 2 milliárd forintot. Ezen belül a nem rubelelszámolású kivitel két és félszeresére, míg a rubelvi- szonylatú szerény mértékben emelkedett (20 százalékkal) A négy állami gazdaság termelési eredménye összességében a termelőszövetkezetekhez hasonlóan fejlődött a vizsgált időszakban. A gazdálkodás jövedelmezősége azonban, főként a magas eszközigényű állattenyésztéssel rendelkező két gazdaságban (Heves, Füzesabony) szerényebb növekedést mutat. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban a szőlőtermelés hozamainak szélsőségei az utóbbi három évben a nyereség rohamos csökkenését eredményezték. Részletesen szólt ezután a pártbizottság titkára a szabályozók hatásáról, az új vállalkozási formákról, a termőföld hasznosításáról, az öntözésről, valamint a mezőgazdasági üzemekben dolgozók számának alakulásáról. Élelmiszeriparunk termésnövekedése 1978 óla. évente változatlan árakon számítva, egy százalék. A foglalkoztatottak száma 8790 fő. évente egyszázalékos csökkenést mutat Az átlagosnál dinamikusabb növekedésű a hús-, a gabona-, a sütő- és a dohányipar, a piaci igények és az alapanyag- ellatás határozta meg a cukor- és a konzervipar szerényebb fejlődését. A -termelőszövetkezetek élelmiszeripari tevékenysége a hűtő- és a tartósítóiparban, a szőlőfeldolgozásban és a borászatban fejlődött számottevően (Nagyréde, Gyöngyöspata, Pétervására). Az élelmiszeriparnak a megye exportjából való részesedése 20 százalék, amely dinamikus növekedést mutat. Meghatározó ebben a hús- és gabonakivitel. Az ágazatban jelentkező feszültségek döntően az alacsony jövedelemtermelő képességgel, a készletezés indokolatlan terheivel (cukor- és boripar), a külpiac számunkra kedvezőtlen változásaival függnek össze (értékesítési nehézségek, árcsökkenés). Átmeneti gondokat jelent az alapanyag-ellátás ingadozása (konzerv- és bőripar), a tárolókapacitások szűkössége (bor, gabona). Javult a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszeripari vállalatok együttműködése, de ezen a területen még jelentős tartalékok vannak: Növekvő gond a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat sertésvágó vonalának elavultsága, az ú) létesítésének beruházási forráshiánya. A pártbizottság titkára a következő gondolatokkal zárta szóbeli kiegészítését: Az 1978-tól eltelt időszak — benne a VI. ötéves terv — megyénk mezőgazdasága és élelmiszeripara fejlődésében időarányosan megvalósította azokat a terveket, amelyek a VII. ötéves terv célkitűzéseihez megfelelő alapot biztosítanak. Célunk az, hogy a hosszabb távon érvényesnek minősíthető, 1978. március 30-i megyei pártbizottsági határozat a következő öt évre olyan konkrét feladatokkal kerüljön kiegészítésre, amely a megye élelmiszer-termelésében valóban súlyponti tennivalókat jelent. Legfontosabb feladatok A továbbiakban a megye mezőgazdaságában és élelmiszeriparában dolgozó kommunisták, pártszervezetek, pártvezetőségek, pártbizottságok termelést segítő munkáját elemezte a végrehajtó bizottság írásos jelentése és a pártbizottság titkára. Az eredmények között említette, hogy a pártszervezetek döntő többsége a párthatározatoknak megfelelően irányítja, szervezi, segíti és ellenőrzi a gazdasági munkát. Kezdeményezőkészségük megfelelő. Következetesen alkalmazzák a káderpolitikai elveket, bátran lépnek fel a szocialista erkölcs követelményeit sértő magatartás ellen. A legfontosabb feladatok között hangzott el a pártbizottság ülésén: A mezőgazdasági nagyüzemek elsősorban a termelés színvonalának emelésével, a terméshozamok gazdaságos növelésével, a versenyképes termékek minőségének javításával teremtsék meg az értékesítés jobb feltételeit. Növeljék termékeik feldolgozottsági fokát. járuljanak hozzá az exportárualapok növeléséhez. Csökkentsék fajlagos költségeiket, főként az energiafelhasználásban jusson nagyobb szerephez a melléktermékek hasznosítása. Ezért tekintsék át az adottságokban, a termelés szerkezetében és együttműködésekben és a vezetésben mozgósítható tartalékokat. A VII. ötéves tervben is kiemelt szerepet kap a gabonaprogram. Az állattenyésztésben a termelés színvonalának emelése, ennek eredményeként a jövedelmezőség növelése, az állatlétszám további csökkenésének megállítása az elsődleges cél. Fokozatosan korszerűsíteni kell az elavult állattartó telepeket, gondot fordítva az ott dolgozók munkakörülményeinek, eredményeikkel arányos megbecsülésének javítására. Az 1986-tól érvényes megemelt hús- és tejfelvásárlási árak ösztönző és eredményjavító lehetőségeit nagyüzemeink az állattenyésztés minőségi mutatóinak javításával is hasznosítsák. Tekintsék kiemelt feladatuknak a takarmánytermelés és -gazdálkodás minőségi mutatóinak dinamikus javítását, a költségek csökkentését. A megye történelmi borvidékein az 1985-ben keletkezett károsodást mielőbb pótolni kell, az ültetvények rekonstrukcióját olyan ütemben kell biztosítani, hogy a termőterület ne csökkenjen, az ültetvények minősége, termőképessége javuljon. Az ipari szolgáltatótevékenység fejlesztését, jövedelemtermelő képességének javítását a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben kiemelten kell ösztönözni. A fejlesztésnél vegyék jobban figyelembe a helyi adottságokat, a munkaerő helyi foglalkoztatását, a mezőgazdasági és fagazdasági termékek feldolgozóttsági fokának növelését. A VII. ötéves terv időszakában az élelmiszer-termelést 10—12 százalékkal kell növelni, döntően a piaci igények figyelembevételével. A gazdálkodás jövedelmezőségét főként az alacsony hatékonysággal gazdálkodó nagyüzemekben kell emelni, fokozott figyelmet fordítva a termelési szerkezetnek az adottságokhoz jobban igazodó alakítására, a központ támogatásból adódó lehetőségek ' üzemi hasznosítására. Az erdőgazdálkodásban meg kell valósítani a korábbi célkitűzések mellett a tűzifa gazdaságos termelését, a kiegyensúlyozott lakossági ellátás biztosítását. A mezőgazdasági nagyüzemek szervező, integráló tevékenységének fejlesztésével továbbra is fontos feladat a háztáji és kistermelés segítése. az ott előállított termékek minőségének további javítása, az érdekeltség erősítése. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok tegyenek konkrét intézkedéseket a termelés állóeszközeinek (gépek, eszközök, épületek) állagmegóvására, szükség szerinti karbantartására, élettartamuk növelésére. El kell érni, hogy a vezetők és dolgozók igényessége növekedjen a majorok és a telepek rendje, tisztasága, a közösségi tulajdon védelme és racionális gyarapítása iránt. Az élelmiszeripar a piaci lehetőségek jobb megismerésével, termékei versenyképességének további javításával növelje jövedelemtermelő képességét, járuljon hozzá a kivitel növeléséhez. Az eddig megvalósított és a tervezett fejlesztések hatékony működtetésével adjon nagyobb segítséget a termelési csúcsok levezetéséhez, keresse a jobb együttműködés és a további fejlesztések lehetőségét a mezőgazdasági üzemekkel. Dr. Magyar Gábor felszólalása A miniszterhelyettes bevezetőjében elismerően szólt Heves megye mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeinek munkájáról, majd az ágazat elmúlt ötéves tevékenységét elemezte. Termelőszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak — hangsúlyozta — a súlya és jelentősége tovább nőtt a VI. ötéves tervben az országban. Az eredményes munkának köszönhető, hogy összességében mezőgazdaságunk teljesítette célkitűzéseit, megfelelő volt a lakosság ellátása és az exportja is dinamikusan nőtt. Úgy értékelte a miniszterhelyettes, hogy a megváltozott, illetve nehezebbé vált gazdasági körülményekhez az ország mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemeinek egy- harmada jól. a másik egy- harmada megfelelően, a harmadik viszont nem tudott megfelelően alkalmazkodni. A továbbiakban arról szólt, hogy a gabonaprogram lényegében megvalósult, napraforgóból . nem kevesebb, mint 42 százalékkal termeltek többet, mint az előző tervidőszakban. Ennek jelentőségét és értékét külön is fokozza, hogy az említett növény 65 százaléka exportra került. Alapvetően nem volt gond a kertészeti növények termesztésével sem, jutott belőle kellő mennyiség a hazai piacokra és külföldre is. A szőlészeti ágazatot viszont az elmúlt évben a mostoha időjárás miatt jelentős károk és veszteségek érték. Az elmúlt évben sajnos számottevően csökkent á tenyésztési termelési kedv az állattenyésztésben is. A VII. ötéves terv feladatai között ■említette a miniszterhelyettes a termelés mennyiségi növelését, a minőség, a versenyképesség, a hatékonyság javítását, a hazai ellátás bővítését és az export növelését. Felhívta a figyelmet a szállítási fegyelem erősítésére, a piackutatás szélesítésére, a műszaki fejlesztések fontosságára, a költségek csökkentésére. A • magyar mezőgazdaság méltán vívott ki világhírnevet magának az elmúlt években — hangsúlyozta. Ezt az elismerést továbbra is megtarthatjuk, ha az eddiginél is ésszerűbben kamatoztatjuk adottságainkat, lehetőségeinket, használjuk ki belső tartalékainkat. Heves megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai, élelmiszeripari vállalatai különösen sokat tehetnek azért, hogy a mezőgazdaságunk VII. ötéves tervének célkitűzéseit valóra válthassuk. * Dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes a megyei pártszékházban délelőtt szakmai beszélgetést folytatott megyénk nagyobb mezőgazda- sági és élelmiszeripari szövetkezeteinek, vállalatainak gazdasági vezetőivel. Ezt követően Schmidt Rezsőnek, a megyei pártbizottság titkárának társaságában Gyöngyösre látogatott. A mátra- alji városban a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot kereste fel, ahol Molnár Gábor igazgatótól kapott részletes információt a vállalat életéről, munkájáról, gondjairól és terveiről.
