Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-28 / 50. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. február 28., péntek SZÁMÍTÓGÉPES SZOFTVERBÖRZE GYÖNGYÖSÖN Programok és pedagógusok Jó érzékkel és kellő időben lépett a Művelődési Minisztérium, amikor megkezdte a számítógépek elterjesztését az iskolákban. A program folyamatosan halad, s jelenleg már több mint 5500 komputer található az alap- és a középfokú intézményekben. A VII. ötéves terv végére kitűzött cél: minden iskolában 15—20 készülék működjön. A VIII. ötéves tervben pedig azt szeretnék elérni a szakemberek, hogy minden, tanuló számítástechnikai képzésben is részesüljön. E programot a Minisztertanács januárban elfogadta, s a jelek szerint az anyagi hátteret is sikerül megteremteni. A továbblépés egyik bizonyítéka, hogy a Tudományszervezési és Informatikai Intézet több ezer Commodore C 16-os gépet oszt szét a közeljövőben az. általános iskolák között. Az oktatóprogramokat bárki kipróbálhatta Hatvani Galéria-naptár A színvonalas oktatáshoz azonban ez önmagában kevés: a felkészült szakemberek mellett szükség van jól használható programokra is. Eladók és vásárlók egymásra találását még segíteni kell, hiszen az „üzlet" egyelőre gyerekcipőben jár.. Ezért hasznosak az olyan rendezvények, amilyenre a gyöngyösi - Mátra Művelődési Központ vállalkozott a Heves Megyei Pedagógiai Intézet támogatásával a közelmúltban. Oktatási szoftverbörzét rendeztek, amely egyértelműen sikeresnek bizonyult. — Tavaly szeptemberben volt már egy hasonló rendezvényünk — tájékoztat Kovács Erzsébet, az intézmény munkatársa. — Akkor vetették föl a pedagógusok, hogy szívesen eljönnének egy szakmai jellegű tájékozódásra, vásárlásra is. Mi a GATE-től és a város iskoláitól, üzemeitől kölcsönkértük: a gépeket, és meghívtuk az érdekelteket. A nagyteremben van a „piac”, az előadóban pedig szakmai megbeszéléseket tartunk', egészen délután 5-ig. . . Az előbbiben nagy a nyüzsgés: legalább 40 készüléken^ futnak a programok, előttük eladók és vevők tárgyalnak, érdeklődők figyelik a kínálatot. A helyiség két hosszabbik oldalát a Novotrade Software Stúdió két irodája, a Delta Soft és az Okta Soft foglalja el. Az előbb; főleg középiskolákra specializálódott. — Jelenleg mintegy 400, kazettán rögzített programot kínálunk — mondja Szőke Zokán üzletkötő —, elsősorban a matematika, fizika, kémia, biológia és a nyelvi tantárgyak köréből. Ennek legalább a tízszeresére lenne szükség. ezért rövidesen pályázatot indítunk, melyen bárki részt vehet, aki jól használható, szellemes anyagot küld be. Az átfutási időt szeretnénk két hónapra rövidíteni és elfogadható árat kialakítani. Jelenleg 200—600 forintba kerülnek az egyedi programok, de ez 100—200 forintra csökkenhet, ha a sorozatszámok nőnek. — Hogyan lépnek üzleti kapcsolatba az iskolákkal? — Mindenhová megküldtük a teljes listánkat a megrendelőlapokkal, együtt, és rendszeresen postázzuk a kiegészítéseket is. Ezen kívül a Novotrade „2 C” üzlethálózatában. illetve a Művelt Nép és az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban érhetnek el bennünket a vásárlók. A másik oldalon az Okta Soft monitorjait állják körül az érdeklődők: néhány nyelvi program és logikai játékok futnak a képernyőkön — egyelőre. Hiszen az iroda alig négy hónapja alakult, s mindösz- sze három emberből áll. Az ő feladatuk lesz az általános iskolák szoftverellátása. Év végére már legalább 30—40, Commodőre C 16- osra írt programmal akarnak kereskedni. — Szinte naponta keresnek bennünket ajánlatokkal egyetemisták, mérnökök és pedagógusok, így nem lesz nagy gond a terveink megvalósításával — tájékoztat Miklós Katalin menedzser. — Főleg a természettudományi tantár. gyakhoz és az idegen nyelvekhez kínálunk majd segédanyagokat. Érdekességként megemlíteném, hogy Szegeden magyar nyelvhez is készült már szoftver, nincs tehát az oktatásnak olyan területe, melyen ne lehetne valamilyen formában használni a számítógépet. Ha sikerül korszerű gyártóbázist kiépíteni, mi is a jelenleginél olcsóbban kínálhatjuk majd a termékeinket. Legutóbb részt vettünk- egy londoni bemutatón, s ott meglepve tapasztaltuk, hogy nemcsak a magyar játék-, de az oktatóprogramok iránt is ér. deklődnek a külföldiek. A piacbővítésnek erről az útjáról sem szeretnénk lemondani . . . Az iskolák külön standon mutatják be és cserélgetik a saját fejlesztésű programjaikat. A legszemrevalób- bak kétségtelenül a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium diákjainak alkotásai. Különösen kettő látványos: az egyik a különböző élőlények vérkeringését. a másik a szinapszisokban történő ingerületátvitelt szemlélteti. Itt találkozom Koncz Lászlóval, a Gyöngyösi 3 Számú Általános Iskola igazgatójával is, aki két éve foglalkozik a számítástech. nikával. — Az iskolai munka egyik legnagyobb gondja még mindig a sok adminisztráció — mondja. — Ennek könnyítésére én egy Commodore G 64-esre ültettem át az egész ügyvitelt, Az ötletemet benyújtottam a Comporgan üzletház pályázatára, ahol második helyezést értem el. Megbíztak a részletes kidolgozással. amit el is végeztem. Gombnyomásra lehívhatók a tanulók és a tantestület, a költségvetés adatai, gyorsan kiszámítha. tők a tanulmányi átlagok. Viszonylag kis beruházással sokkal egyszerűbbé és hatékonyabbá tehetjük a munkánkat így. Az idei bérfejlesztéseket már a géppel készítettük el. Az oktatásban is lépni kívánunk. Két szakkörünk működik, és meg szeretnénk szerezni a Művelődési Minisztérium hozzájárulását egy pedagó. giai kísérlethez, mely a gyerekek számitógépes gondolkodásának a fejlesztését szolgálja- A szakemberek megvannak, a város is támogatja elképzelésünket: a főhatóságtól a géppark beszerzésében várnánk segítséget. Cserében ingyen felajánlom nekik ügyviteli programomat országos terjesztésre. Ennek már itt is nagy keletje van: Koncz Lászlót hol az egyik, hol a másik gép előtt látni kollégák gyűrűjében. Címeket cserélnek, négyen-öten máris elkérik a szoftvert, s lelkesedésüket látva biztosra veszem, hogy használni íz fogják. Velük szemben Besenyei Péter a Vak Bottyán Szak- középiskola harmadikos műszerésztanulója ül találmánya előtt. — Nevezzük jobb híján intelligens magnókezelö berendezésnek — mondja. — A lényege, hogy egy távirányítós Akai magnót egy elektronika közbeiktatásával összekapcsoltam a Primo komputeremmel. így a programkeresésre és -rögzítésre, nincs gondom: a számítógép vezérli a magnót, és amíg van hely a kazettán, gond nélkül eldolgozgat rajta. A betöltési sebességet a floppy-discének ötszörösére sikerült növelni. Igaz, amit ezzel nyerek, azt elveszítem a lassúbb kereséssel. De az én rendszeremnek még mindig marad egy előnye: jóval olcsóbb! A terem legnépszerűbb sarka kétségtelenül az, ahol játszani lehet. Karatézó figurák harcolnak egymással, versenyautók száguldanak, szövevényes labirintusban kergeti áldozatát a pók, űrhajók lövik egymást pusztító fegyverekkel. Az utcáról betévedt srácok magukról megfeledkezve nyomják a gombokat, tekergetik a joystickeket. Mögöttük drukkerek serege. Ez az el-» ső lépés a számítógépek felé. Csak hadd játsszanak! övék a jövő. Meg a komputereké ... Koncz János Három fiatal művész — László Margit a pódiumon — „Turné Amerikában" Harsányival — Busz Pestre — Színház több tételben. A Hatvani Galériában március 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők Kurucz D. István Kossuth-díjas festő és Szabó Iván Munkácsy- díjas szobrász közös kiállítását, amelyen a két művész száznál több alkotással szerepel. Ezt követően március 28-án este 6 órakor Molnár Zsolt, a művelődési minisztérium tanácsosa nyitja meg azt az újabb, három fiatal művészt bemutató tárlatot, amelyen Marosits József szobrász, Ruzsonyi Gábor fotós és Tassy Béla grafikus lép munkáival a műpártoló közönség elé. Március folyamán „Arcok, tájak” címmel lesz egy kihelyezett kiállítása is a galériának, amelyet 6-án, csütörtökön délután 4 órakor Gábor László, lapunk kulturális rovatának vezetője nyit meg a Selypi Cukorgyár művelődési házában. Ézen húsz festő, szobrász egy-egy munkával szerepel, s a rendezvény kapcsolódik a „Népújság-napok Lőrinciben" címen szervezett programsorozathoz. A hagyományos pódiumestek keretében március 7- én. pénteken, 6 órai kezdettel László Margit, a Népköztársaság Kiváló Művésze, az Operaház magánénekese opera-operett hangversenyét rendezi meg a galéria: A népszerű számokból ösz- szeválogatott koncerten Frei- mann Magda zongoraművész működik közre. A minden bizonnyal nagy érdeklődésre számító „Turné Amerikában" című showműsort, amelynek Harsányi Gábor Jászai-díjas színművész a főszereplője, március 28-án, pénteken este fél 8 órakor a Damjanich Szakmunkásképző Intézet nagytermében viszi közönség elé a Galéria-Játékszín, s azon a Jeszenszky-balett és a Hökörn Színpad fiatal művészeinek népes gárdája is színpadra lép. A galériabusz március 22- én, szombaton délután 2 órakor ismét Budapestre veszi az útját. A műbarátok délután a Szépművészeti Múzeum spanyol anyagát, majd a Vasarely-ikiállítást tekintik meg, este fél 8-kor pedig Hasek: Svejk, a derék katona című zenés komédiájának a részesei lesznek, amelyben többek között Agárdi Gábort, Velenczey Istvánt, Fülöp Zsigmondot láthatják a színpadon, a címszerepet, a „derék katonát” pedig — miként majd a zenés színházi nyár során — Harsányi Gábor alakítja. Márciusban folytatódnak a Galéria-Játékszín két saját produkciójának az előadásai is, mégpedig az alábbi műsorrend szerint: 12-én délután 4 órakor, 16-án este 7 órakor Hatvanban, a cukorgyári művelődési házban, 24-én délután 5 órakor Nagy- yamboson, 29-én este 7 órakor pedig Zagyvaszántón Strindberg Julie kisasszony című darabja kerül színre Tóth Éva, Balkay Géza, Sándor Erzsi felléptével. Március 18-án és 25-én este 7 órakor pedig Prokofjeva Tanúk nélkül című művét Játsszák Hatvanban, a Cukorgyári művelődési házban Andai Györgyi, Beregi Péter szereplésével. Magyaros díszkerámiáh A lakáskultúra igényeinek növekedésével megnőtt a kereslet a Kerámia Iparművész Háziipari Szövetkezet termékei iránt. Sokan szívesen vásárolják a magyaros edényeket, díszkerámiákat, lámpákat, amelyeket 1986-ban 80 millió forint értékben állítanak elő. Képünkön: a tányérok festése » (MTI-fotó: Soós Lajos) VÁRHELYI JÓZSEF: Falak alulnézetből (11/2) Leküzdhetetlen kíváncsiság kerítette hatalmába, s olykor olyan közel hajolt, hogy a színek és a körvonalak összemosódtak a szeme előtt. — Majd ha egyszer lesz pénzem, veszek magamnak egy frankó nagyítót. — De még végig sem gondolta, talpra lökte a rémület. Pénz . . . pénz . . . pénz nélkül haza ne gyere . . . Már a nagy építkezésnél járt, mire valamelyest megnyugodott. Az óriás daru barátságosan lengette az ormányát, és olyan mulatságosan fordult jobbrd-balra, mint a fájós nyakú ember. És amikor valaki kiáltott, mindig felemelt egy nagy, szürke négyszöget. Ilyenkor fenn, a magasban, izgatott, apró emberkék hadonásztak, lent meg nagy bakancsú overal- losok szegték fejüket az ég felé. Egy pillanatig arra gondolt, de jó volna, ha az apja is köztük lenne, pedig nagyon is jól tudta, hogy a munkának még a táját is elkerüli. A tornyosodó betonóriás mellett, a fűben megbújva, szép, tiszta betonút futott körbe. Leült a meleg kőre, nézte a mozgalmas világot. — Hát te meg mit csinálsz itt? A csillogó, vadonatúj bicikli olyan csendesen surrant mögéje, hogy észre sem vette. — Szia. Robi! Semmit. Hát te? — Itt lesz majd az új lakásunk. — Frankó bringa. A tied? — Persze. — Hadd menjek egyet vele. Reménykedve állt fel. Az arca csupa vágyakozás volt. Mutatóujjával félénken megérintette az ezüstfényű lámpát. — Nem szabad fogdosni, mert elveszti a fényét. — Nem fogom meg, csak egyszer engedj. A biciklis melegítés alsókarjával letörölte az érintés helyét, kék-fehér tornacipőjével pergette a pedált és a földet nézte. — Jó, majd mehetsz, de először még én. A fiúcska türelmesen ült. Csak akkor állt fel, ha a csodálatos gép lefékezett mellette. Akkor sem szólt, csak várakozva figyelt. A szeme olyan volt, mint a labdára váró kutyáé. — Még nem. Várj. Aztán a biciklis meg-sem állt, csak elsurrantában kiáltott oda valamit, ami új és új reményt keltett. — Gyere, fogj meg! Ügy szökkent fel, mintha nem is két, hanem négy láb lökte volna a magasba. Egyetlen ugrással elkapta a nyerget. Ügy érezte, tőből szakad ki a karja, de el nem eresztette. Rohant a bicikli mellett. — Megfogtalak, állj meg! Az iram nem csökkent. — Fogom a nyerget, nem látod? Azt mondtad .. . — Állíts meg! Próbálta megvetni a lábát, de a lendület majd hasra rántotta. — Csak egy kicsit engedj! Rohant, mintha az életéért futott volna. Vékony bordái úgy verdestek, mint a madárfióka szárnya, szétpattanó tüdővel már csak azt hajtogatta; megígérted . .. megígérted. Gémberedett uj- jai közül kiszakadt a nyereg, és homályos szeme csak azt látta, hogy a messze tűnő, fényes sárvédőn megvillan a sárgára fáradt nap. A barátságos daru mozdulatlanná dermedt. Az emberek, az aprók, meg a. nagy bakancsosok is, hirtelen elszólod tek, ki erre, ki arra. Csak a nagy, szürke négyszögek maradtak ott az embertelenné vált, céltudatos zűrzavarban. Egymás vállára állva szélesedtek, magasodtak kemény illeszkedéssel az égig. Az egyik tetején zöld ágra aggatott fehér, meg piros papírszalagok libegtek az alkonyati fuvallatban. Az építkezés körül sza- naszéjjel heverő limlomok között süldő macska játszadozott egy piros szalagfoszlánnyal. Lekushadva várta, amíg a szél meglebbenti, akkor nekiugrott, körmei közé kaparintotta, harapta, hempergett vele, s amikor tócsába ugrott, kényesen rá- zogatta finom praclijait. A kisfiú hátát a rücskös betonfalnak számasztva ál- longált, nézte a bolondos macskát. Hirtelen lehajolt, felkapott egy ökölnyi faltöredéket és a macska fele vágta. — Rohadt Robi... rohadt Robi.. . rohadt apád ... — sírta. Leült a fal tövébe, fejét felhúzott térdeire hajtotta Már aludt, amikor betakarta a sötét.
