Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1986. február 24., hétfő Pillantás a hétre A következő napok ki- emelkedő fontosságú világ- politikai eseménye a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXVII. kongresszusa. A hírügynökségi előrejelzé­sek között szép számmal szerepelnek egyéb találkozá­sok, tanácskozások is. HÉTFŐ: Négynapos hivata­los látogatásra az NSZK- ba érkezik I. János Ká­roly, spanyol király. Bár Spanyolországban az ural­kodó szerepe inkább csak jelképes, mégsem elhanya­golható tény, hogy rövid­del a NATO-szavazás előtt a király éppen az egyik legerősebb atlanti szövet­séghez utazik. KEDD: Világszerte óriási várakozás és megkülön­böztetett figyelem fogadja • az SZKP XXVII. kong­resszusát. A Kremlben megnyíló tanácskozáson a küldöttek mellett jelen lesz számos kommunista- és munkáspárt delegációja is. Az MSZMP küldöttségét Kádár János vezeti. SZERDA: Miközben minden tekintet Moszkvára irá­nyul, Reagan érdekesen időzített témája az Egye­sült Államok katonapoliti­kája lesz, s nyilvánvaló módon választ kell, hogy adjon Mihail Gorbacsov január közepén tett javas­lataira. CSÜTÖRTÖK: Dániában ■népszavazást tartanak a Közös Piac európai egy­ségkormányának aláírásá­ról. Ha a dánok többsége a nemleges döntést vá­lasztja, akár az országnak az ÉGK-ból való kilépése is szóba kerülhet. PÉNTEK: Oslo térségében téli hadgyakorlatot kezd a NATO. A szervezeten be­lüli összhang hiányára utal, hogy az amerikai nyomás ellenére Norvégia nem engedélyezte a manő­verek kiterjesztését az or­szágnak a Szovjetunió kö­zelében levő északi terü­leteire. SZOMBAT: Vatikáni látoga­tása után Londonba érke­zik Jaime Sin, Manila ér­seke. A katolikus főpap valószínűleg Marcos elnök ellenzéke számára keres támogatást, miután az egy­ház elítélte a közelmúlt­ban megrendezett válasz­tásokon előfordult vissza­éléseket. VASÁRNAP: Üjabb közvetí­tési kísérlet keretében Cip­rusra látogat Marrack Goulding, az ENSZ főtit­kárhelyettese. A diploma­ta megpróbál tárgyalásos kiutat találni a szigetor­szágban lassan reményte­lenné váló görög—török ellentétekre. WJUNA MŰSZAKI ÁLLOMÁS MISKOLC. Erdélyi u. 1. 3510 Pf.: 531 Vállalja: — tehenészeti, juhászati stabil és mobil fejő- berendezések, fejőházak; — tejhűtők, tejkezelők, tejfeldolgozók; — gyümölcs-, tojás-, hús-, és egyéb hütőtárolók; — géptermi kondicionáló berendezések; — egyéb állattenyésztési gépi berendezések EGYEDI TERVEZÉSÉT; KIVITELEZÉSÉT; Átalánydíjas és eseti KARBANTARTASAT. Telefon: 46-51-000/28 mell. Telex: 062-264 Reagan válasza Ronald Reagan amerikai elnök egyelőre a közepes hatótávolságú rakéták lesze­relését ajánlja válaszul Mihail Gorbacsov január közepén tett átfogó leszere­lési javaslataira. Egy magát megnevezni nem kívánó vezető ameri­kai kormánytisztviselő sze­rint Reagan elnök levélben válaszol a szovjet javasla­tokra, és azt ajánlja, hogy három éven belül számol­ják fel az amerikai és a szovjet középtávú atom­fegyvereket Európában és Ázsiában egyaránt. A levél állítólag tartalmaz válaszo­kat a szovjet fél egyéb le­szerelési javaslataira is. Washington; forrásokra hivatkozó, és szombaton kelt jelentések szerint az elnöki válaszlevelet már to­vábbították volna, más je­lentések szerint csak most készül az elnök aláírni azt, és a hét elején továbbítják a szovjet félnek. Véglegeset a javaslattal kapcsolatban Reagan szerdai beszéde tar­talmaz — hangoztatják a nevezett források. Gorbacsov januári átfogó leszerelési javaslatainak egyik része volt az Európá­ba telepített középhatótá­volságú atomrakéták fokoza­tos leszerelése. Mint isme­retes, az Egyesült Államok a maga részéről ezeket a fegyvereket Nyugat-Európa több országában már telepí­tette, illetve telepíti. A Rea- gan-levél ugyanakkor, mint azt az említett amerikai il­letékes elmondta, a Szovjet­unió ázsiai területein levő ilyen rakéták számának igen jelentős csökkentését is javasolná, amelyek nem sze­repeltek a szovjet javasla­tokban az amerikaiak vi­szont rendszeresen felvetik ezek ügyét is. A válaszjavaslatot a Fe­hér Ház szóvivője szerint jelenleg tanulmányozza az amerikai kongresszus, a Genfben tárgyaló amerikai küldöttség és tanulmányoz­zák Washington szövetsége­sei is. A válasz figyelembe veszi a szövetségesek javas­latait. észrevételeit is. Az értékelésekből kitűnik. Reagan válaszajánlata első­sorban azt célozza, hogy a genfi tárgyalások asztalára valamilyen megvitatható amerikai tervezet is kerül, jön, mozgást adva ezzel a tárgyalásoknak. Fülöp-szigetek Washington igyekszik egyre jobban elhatárolni magát Marcos elnöktől A Fehér Ház szombat es­te nyilatkozatban szólította fel Marcos elnök híveit, va­lamint az ellene fellázadt hadügyminiszter támogató­it, hogy „kerüljék el az összecsapásokat és a zavar­gásokat”. A nyilatkozatból kitűnik, hogy Washington­ban aggodalmat keltett a ka­tonák lázadása, és az, hogy többen Corazon Aquino asszony pártjára álltak, ugyanakkor minden eddi­ginél jobban elítélik Marcos választási csalását. A nyilatkozat szerint a választási csalásokat döntő mértékben Marcos pártja hajtotta végre. Ez eltávolo­dás a korábbi amerikai ál­lásponttól. A jelek szerint Washington igyekszik egy­re inkább elhatárolni ma­gát Marcostól, washingtoni kormányzati körökben ugyanis attól tartanak, hogy Marcos maradása esetén előbb-utóbb robbanással fe­nyegető politikai helyzet alakulhat ki és ekkor a Fülöp-szigeteki baloldal — amely nem azonos Aquino asszony polgári-liberális vonalával — ragadhatja ma­gához a kezdeményezést. Marcos helyi szombat es­ti tv-beszédében felszólítot­ta az Egyesült Államokat, hogy ne avatkozzék be, és „bízza rá” a helyzet meg­oldását. Marcos után a lázadó Ramos vezérkari-főnökhe- lyettes — akj mellesleg az elnök unokatestvére — egy kisebb rádióállomáson ke­resztül ismertette álláspont­ját. Azt állította, hogy a hadsereg 90 százaléka az elnök ellen fordult, és a lá­zadók pártján áll. Azt azonban elismerte, hogy ez jelenleg elsősorban erkölcsi támogatás, és pillanatnyilag nincs elegendő katonai erő az Aquino asszony mellé álltak táborában. Ramos le­mondásra szólította fel Mar- cost, és közölte: nem fogják megadni magukat. Idő közben Enrile had­ügyminiszter kiürítette a minisztériumot és csatlako­zott Ramoshoz aki a rend­őrség közeli főhadiszállásán rendezkedett be. Így meg­erősített katona; bázist hoz­tak létre. Enrilét a hadügy­minisztérium elhagyásakor több ezer fős tömeg ünnepel­te, a levegőben a lázadókat támogató helikopterek cir­káltak. Aquino asszony va­sárnap vidéki körútját megszakítva visszatért Mani­lába és támogatásáról biz­tosította a két katonai ve­zetőt, akik mostani zendülé­sükig 20 éven keresztül szolgálták Marcost. „A lehetőséget nem szabad elszalasztanunk" A Stern cikke Gorbacsov javaslatairól A Stern nyugatnémet polgári-liberális magazin 1986. 6. számában „Lehet-e egy kommunistának igaza?” címmel kommentálja a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésére tett január 15-1 szovjet javaslatot. A cikket az alábbiakban ismertetjük. Nem ésszerűbb-e megsza­badulni az atomfegyverek­től, mint e helyett a követ­kező tíz-tizenöt évben új űrfegyverek kifejlesztésében elmerülni, amelyek állítólag hatástalanítanák a nukleá­ris fegyvereket? — Mihail Gorbacsov jó kérdést tett fel: valóban nem ez lenne az ésszerűbb? És ha az ame­rikaiak nem osztják ezt a nézetet, és ragaszkodnak az űrfegyverek kifejlesztésére vonatkozó terveikhez, ame­lyek a „hagyományos” atom­fegyvereket hatástalaníta­nák? Lehet, hogy egy kom­munistának és nem washing­toni szövetségesünknek van igaza? Milyen ellenérvet le­het felhozni Gorbacsov ja­nuár 15-i leszerelési javas­latával szemben, amely sze­rint 1999 végére ne marad­jon nukleáris fegyver a föl­dön, és dolgozzanak ki egye­temes megoldást arról, hogy ez a fegyverfajta soha töb­bé ne születhessen újjá? Mindez propaganda? Mit lehet Gorbacsov javas­latával komolyan szembeál­lítani, amely szerint 1986- ban olyan program megva­lósításába kezdjünk, amely megszabadítja az emberisé­get a nukleáris katasztrófa iránti aggodalomtól? És mi­lyen ellenvetést lehet tenni a további atomfegyver-kísér­letek azonnali beszüntetésé­nek gondolatával szemben, amit az amerikaiak ellenez, nek? Valóban csak a kom­munista vezető olyan me­rész realista, hogy még eb­ben az évszázadban megva­lósíthatónak tartja a vegyi fegyverek megszüntetését? Gorbacsov csupán azért akar megszabadulni az atom­fegyverektől, ihogy fölény­ben levő hagyományos fegy­vereivel a Szovjetunió ka­tonai túlsúlyba kerüljön ? Akkor miért javasolja, hogy ,»a hagyományos fegyverze­tek és fegyveres erők terén is hajtsanak végre egyezte­tett csökkentéseket”? Nem, ezt még a kákán is csomót kereső nyugati elem­zők sem állíthatják: a Kreml emberét meg kell tapsolni! Soha az értelmetlen fegy­verkezési verseny elmúlt év­tizedeiben nem volt még fe­lelős államférfi, aki ilyen átfogó és radikális javasla­tot tett volna az emberiség megbékélésére. Nem Wa­shingtonból kellett volna-e ennek kiindulnia? Ronald Reagant alaposan meglepte moszkvai ellenfe­le kezdeményezése. Az el­nök mégis „köszönetét” fe­jezte ki Gorbacsovnak ja­vaslataiért. Ez olyan gesz­tus, amely reményt nyújt az előrehaladásra a genfi tár­gyalásokon, ahol immár az asztalon fekszik a szovjet ajánlat. Vajon megragad­ják-e az amerikaiak a nagy­szerű lehetőséget, és a va­lódi leszerelésért lemonda­nak a „csillagok háborújá­ról ?” Ronald Reagan hirdetheti magáról, hogy fenyegetéssel tárgyalni kényszerítette a szovjeteket és — kihasznál­va az Egyesült Államok technikai fölényét —, SDI- eliképzelésével térdre kény­szerítette a Szovjetuniót. De ha az a kívánsága — amint ez köztudott —, hogy hiva­tali ideje végével úgy vonul, jón be a történelembe, mint a „béke embere”, nem kell mást tennie, mint pozitív választ adnia Gorbacsov ja­vaslataira. Megteheti? Meg kell tennie! Az emberiségnek joga van megszabadulnia a nukleáris megsemmisülés fenyegetésé­től, és attól, hogy a föld felfegyverzéséhez a világűr militarizálása járuljon. Most itt az alkalom! Ha Gorba­csov javaslatait komolyan veszik, és a megegyezés szándékával fogadják, vége lehet az időnek, amelyet a mélyreható bizalmatlanság jellemzett, és amely mind­untalan újabb ütközési pon­tokat hozott létre. Nem sza­bad elszalasztanunk ezt a lehetőséget, amelyről nem tudhatjuk, visszatér-e vala­ha. (Fordította: Gáti István) Külpolitikai kommentárunk )— r Újabb menet EGY SOKMENETES MÉRKŐZÉS újabb szaka­sza kezdődik hétfőn Közép-Amerikában. Az elhú­zódó válság tárgyalásos rendezéséért küzdő Con- tadora-országok, az őket támogató Lima-csoport tagja, valamint a térség .érintett államai még egy­szer nekiveselkednek,, hogy diplomáciai úton te­gyenek pontot a viták végére. Hétfőn Managuá- ban egy külügyminiszter-helyettesi szintű konfe­rencián a nicaraguai—Costa Rica-i határon felállí­tandó nemzetközi megfigyelőerő kérdéséről lesz szó, míg csütörtökön az uruguayi Punta Del ese­tében a közvetíteni igyekvő latin-amerikai orszá­gok kezdenek kétnapos tanácskozást. A múlt héten Reagan elnök különmegbízottja. Harry Sdhlaudeman megpróbálta az amerikai ál­láspont „megértésére” bírni a különösen aktív Mexikó és Kolumbia államfőit, de mindkét fővá­rosban erélyes kioktatásban volt része. A jelek szerint az elmúlt évek tényei immár elég világo­san beszélnek az amerikai szándékokról a térség­ben, s a vendéglátók ezúttal maguk szerettek vol­na üzenetet küldeni a Féhér Háznak. Ennek az üzenetnek pedig nem lehetett más a tartalma, mint az, hogy az Egyesült Államok saját érdekei szempontjából is helytelenül cselékszik, amikot minden eszközt felhasznál a feszültség fokozá­sára, s megpróbálja fékezni a közvetítési kísérle­teket. NEM VÉLETLEN, hogy Latin-Amerika legte­kintélyesebb politikusai, legfontosabb országai állnak ki, sőt, vállalnak aktív szerepet a közép­amerikai válság ügyében. Az emlékezetes Falk« land-kaland óta egyre nő a földrész országai köz­ti összetartás érzése, s ez alkalmasint a sajátos érdekek fölismeréséből ered. A Rio Grandétól dél­re elterülő államok egyszerűen nem kerülhetnek ki szegénységük, az amerikai „segélyek” és ki­zsákmányolás ördögi köréből, ha nem teremtik meg a békés körülményeken túlmenően a gyümöl­csöző együttműködés, a gazdasági kapcsolatok alapjait is. Természetes, hogy Washingtonban igyekeznék fellépni minden hasonló tendencia el­len, s erre jelenleg a nicaraguai kérdés a legal­kalmasabb lehetőség. Csakhogy Reagan keze sem teljesen szabad a kontrák segélyezésében, a Ni­caraguával határos országok — többségükben diktatórikus rendszereinek — támogatásában. ÜJABB MENET KEZDŐDÖTT TEHÁT, amiben továbbra is nagy politikai játszma várható. Eddig a közvetítők minden jó szándéka sem tudta ki­mozdítani holtpontjáról a kérdést, de legalább annyit elért, hogy nem tört ki komolyabb 'konf­liktus a térségben. Ez azonban egyre kevésbé elég, itt lenne az ideje legalább valamelyes előrehala­dásnak is. Szegő Gábor Szokolov napiparancsa Napiparancsban köszön­tötte a szovjet hadsereg és flotta napja alkalmából. a szovjet fegyveres erők sze­mélyi állományát Szergej Szokolov, a Szovjetunió mar­saltja. a Szovjetunió honvé- védelmi minisztere. Napiparancsában Szoko- lov marsall emlékeztet, hogy a kommunista párt, a szov. jet állam, határozottan síkra. szátt a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a nemzetkö­zi helyzet javításáért, az új világháború veszélyének elhárításáért, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO katonai erői között kialakult egyensúly megőrzéséért. A szovjet nép és a haladó gondolkodású emberek vi­lágszerte támogatják a Szov­jetunió és a szocialista kö­zösséghez tartozó országok új békekezdeményezéseit. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet magas fokú éberséget és kitartást, önfeláldozó munkát köve­tel meg a szovjet emberek­től, a fegyveres erők kato. náitól. Megfelelő szinten kell tartani az ország vé­delmi erőit és a szovjet fegyveres erők harckészült­ségét — mondta a minisz­ter. A kommunista párt és » haza iránt odaadó szovjet fegyveres erők állhatatosan fejlesztik mesterségbeli tu­dásukat, megbízhatóan vé­delmezik a Szovjetunió ha­tárait. A Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres erőivel vállvetve mindig készek a szocializmus viv. mányainak megvédelmezé. séré, hazafias és interna­cionalista kötelezettségük méltó teljesítésére — álla­pítja meg napiparancsábat* Szergej Szokolov. A Szovjetunió honvédelmi minisztere a február 23-i ün. nép alkalmából megparan­csolta, hogy helyi idő sze­rint 21 órakor ünnepi tűzi­játékot rendezzenek a fővá­rosban a szövetségi köztár­saságok fővárosaiban, a Szovjetunió hős városaiban és más fontos nagyvárosai­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom