Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. február 14., péntek MUNKÁSSÁG? PARASZTSÁG? Statisztikai fogalomzavar Jó ideje már, hogy nem merek leírni egyetlen — a társadalmi rétegződéssel kap­csolatos — statisztikai ada­tot sem. Nem tudom ugyan­is, hogy mit és kiket, mi­lyen rétegeket takar a sta­tisztika. Az ünnepi beszé­dek szóhasználata — a mun­kásosztály, a szövetkezeti parasztság, az alkotó értel­miség — még csak rendben lévőnek látszik, ám lássuk be, hogy a mélyebben szán­tó elemzésre vállalkozók egyre nagyabb bajban van­nak e frazeológiával. Sőt: a finomabban árnyalt fo­galmak — fizikai foglalko­zásúak, közvetlen termelés- irányítók, nem fizikai (szel­lemi) foglalkozásúak, me­zőgazdasági fizikaiak stb. — használatakor sem lehet el­dönteni, hogy voltaképpen kikre és mire gondol e fo­galmak leírója. Elavult kategorizálás Valaha volt — valaha?, éppen tíz éve — a KSH ak­ikori elnökének rendelkezé­se, miszerint a társadalmi osztályokkal, a társadalmi ré­tegződéssel kapcsolatos rend­szer egységesíthető oly mó­don, hogy meghatározhatók az „osztály-, illetve réteg­főcsoportok, a tulajdonfor­mák (szektorok) és a szer­vezeti formák, az Egységes Ágazati Osztályozási Rend­szer, illetve a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rend­szere alapján.” (Mellesleg: az EÁOR-s, a FEOR-rendszert a munka­ügyi szakemberek közül so­kan, bürokratikus módsze­rekkel kialakított és gyakor­6/5. A XIX. kongresszus jóvá- hagyta az 1951—1955. évi ötéves népgazdaság-fejlesz­tési terv irányelveit. Az új ötéves terv előirányozta a szocialista gazdaság további fellendítését a nehézipar el_ sődleges fejlesztése alapján. Határozatot hoztak a párt nevének rr.egváltoztatásá_ ról, amelynek értelmében a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának — az SZK/b/P-nek új neve a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) lett. Kiemelkedő jelentőségű szerepet játszott a Szovjet­unió és a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom történetében az SZKP XX. kongresszusa, amely 1956. február 14—25. között ülése­zett. A kongresszus a világ legújabb társadalmi jelen­ségeinek mélyreható elem­zésére és tudományos álta­lánosítására támaszkodva sok új tételt állított fel a nemzetközi fejlődés alapve­tő problémáira vonatkozó­lag, s ezzel gazdagította a marxizmus—leninizmus el­méletét. Ezék a következők: különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének kérdése, az újabb világháború elhárítá­sának lehetősége és a kü­lönböző országok szocializ­musba való átmenetének for­mái. A kongresszus össze­foglalta az ötödik ötéves terv teljesítésének eredmé­nyeit és jóváhagyta a VI. ötéves terv irányelveit. Mun­kájában fontos helyet fog­laltak el a szovjet társadal­mi és államrend további szilárdításának a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdései. latilag alig használható no­menklatúráknak ítélik. Ám mégis alkalmazzák, mert ez van ...) Akkor most boncolgas­suk — mert modellértékű — a szövetkezeti parasztság fogalmát, s ennek kapcsán hívjuk segítségül a legutób­bi népszámlálás — nyilván már nem pontos, de illuszt­rációként jól használható — adatait. Ezek szerint a szö­vetkezeti parasztsághoz so­rolandó valamivel több mint félmillió aktív kereső, majd­nem félmillió inaktív, és mintegy 430 ezer eltartott, összesen mintegy 1,4 mil­lió ember. Az utóbbi két ka­tegóriát csak a pontosság kedvéért említem, rögvest felejtsük is el, és marad­junk a szövetkezeti paraszt­sághoz sorolandó aktív ke­resőknél. A népszámlálás adatai szerint a termelőszö­vetkezetekben dolgozó fizi­kai foglalkozásúak közül 250 ezernél is több „a nem me­zőgazdasági fizikai foglalko­zású” s közülük 103 ezer az „alkalmazásban álló”. A közvetlen termelésirányí­tók — tehát a FEOR szerint „nem fizikai” állományba sorolandók — száma kilenc­ezer. Ki a tsz-paraszt? Mit kezdjek e negyedmil­liós tömeggel? Mi okból so­rolandók a termelőszövetke­zeti parasztsághoz? Továb­bá: mit kezdjek a 103 ezer „nem mezőgazdasági fizi­kai dolgozóval?” A munkás­sághoz vagy a szövetkezeti parasztsághoz soroljam-e őket? Ha ez előbbihez — mi okból? Végtére is a ter­melőszövetkezetekben dol­Nagy ,jelentőséget kapott a kongresszus munkájában a marxizmus—leninizmustól idegen személyi kultusznak és következményeinek le­küzdése. A kongresszus fel­szólította a pártot, hogy kö­vetkezetesen hajtsa végre azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítani hivatot­tak a személyi kultusz teljes leküzdését és következmé­nyeinek felszámolását, a párt, az állami és az ideo­lógiai munka valamennyi területén. Szigorúan felhívta a fi­gyelmet a pártélet Lenin ál­tal kidolgozott normáinak és a kollektív vezetés elvei­nek a betartására. 1959. ja­nuár 27. és február 5. kö­zött ülésezett az SZKP XXI. rendkívüli kongresszusa, amelyet a Szovjetunió hét­éves 1959—1965. népgazda­ság-fejlesztési tervének meg­vitatására és jóváhagyására hívtak össze. összegezték a pártnak és a szovjet népnek az októbe­ri szocialista forradalom győzelme óta elért kiemelke­dő eredményeit, s a követ­kező fontos megállapítást tette: a szocializmus a Szov­jetunióban teljes és végleges győzelmet aratott. A Szov­jetunió a nép alkotó munká­ja és a társadalmi élet minden területén, bekövet­kezett igen mélyreható át­alakulások eredményeként belépett a kommunista tár­sadalom általánosan kibon­takozó építésének időszaká­ba. Bizottságot hoztak létre az SZKP új programja terve­zetének előkészítésére. Az SZKP XXII. kong. resszusa — 1961. október 17 —31. iközött ülésezett — fi­gyelmének középpontjában dozó „nem mezőgazdasági fi­zikai foglalkozásúakról” van szó. Ha a munkássághoz tar­toznak, mi okból? A trakto­rost, a karbantartó lakatost, a villanyszerelőt, a mellék­üzemág kőművesét és szak­képzett ácsot miféle meg­gondolás alapján sorolhat­nám a szövetkezeti paraszt­sághoz? A tulajdonviszony alapján? No, de „alkalma­zásban állókról” van szó. Vagy annak alapján, hogy működési helyük a falu, munkahelyük pedig a falu­si tsz? No, de a nagy ál­lami gazdaságok sem a nagyvárosokban tevékeny­kednek, dolgozóik — leg­alábbis statisztikai értelem­ben — mégis az úgyneve­zett munkásosztályhoz soro­landók, függetlenül attól, hogy „mezőgazdasági fizi­kaiaknak”, avagy „nem me­zőgazdasági fizikaiaknak" minősítendők — amúgy. Továbbá: mi az, hogy „szö­vetkezeti parasztság”? E félmilliós réteget tömörítő emercsoporthoz — ugyancsak a népszámlálás adatai sze­rint — 123 ezer szakmunkás tartozik Most ők munkások vagy szövetkezeti parasztok? (Miközben az állami gazda­ságokban hagyományos ér­telemben vett „paraszti” munkát végzőket is mun­kásként tartják nyilván.) És egyáltalán: mi az, hogy „paraszti munka”, követke­zésképpen mi az, hogy „pa­rasztság”? A magyar — és hagyományos értelmezésű — „munkásosztályhoz” soro­landók majdnem fele a fal­vakban, a községekben él. Többnyire ingázók és két- lakiak. Nagyipari munkavál­lalók és — háztáji gazdasá­gokban — a hagyományos értelemben vett paraszti az SZKP új, ,harmadik prog­ramja s a kommunista társa_ dalom építésének program, ja állt. Az új program ösz- szegezte az 1919. évi Vili. pártkongresszuson elfoga­dott lenini program végre­hajtásának a tényeit, ame­lyet a szovjet nép a kom­munista párt vezetésével végzett. Űj feladatokat tűz­ték a párt elé, a kommu­nizmus felépítését, — amely szögezi le a program —, három egymással szorosan összetartozó történelmi fel­adat megoldásával függ ösz_ sze: a kommunizmus anya­gi-technikai bázisának meg­teremtésével, a kommunis­ta társadalmi viszonyok fej­lesztésével és az új ember, a kommunista öntudattal rendelkező ember nevelésé­vel. A kongresszuson módosí­tották a szervezeti szabály­zatot, amely előirányozza a szovjet kommunisták szere­pének és felelősségének to­vábbi fokozását, a párton belüli demokrácia, a párt­szervezetek kezdeményezé­sének és öntevékenységének fejlesztését. 1966. március 29. és ápri­lis 8. között ülésezett az SZKP XXIII. kongresszusa, amely különösen nagy fi­gyelmet fordított a szocialis­ta világrendszer >— korunk legfőbb forradalmi ereje — megszilárdításának kérdé. sére. Megvitatta az ázsiai és afrikai népek nemzeti fel­szabadító mozgalmának si­kereivel, az imperializmus ellen, a béke, a demokráciá és a szocializmus védelmé­ben folyó harccal kapcsolatos problémákat. Nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a kommunista és munkáspártok közötti prole. munkát végzők. Ök hová, milyen társadalmi osztály­hoz, réteghez sorolandók? Igaz, az ipari üzemben ke­resik meg a kenyerük javát, ezért ne akadékoskodjunk — ez talán még érthető ügy. Feloldják az ellentmondást Megannyi kérdés és még további — most már általá­nosabb érvényű — kérdések: ha a falvakban, például a műszakiak — tehát a „nem fizikai foglalkozásúak" — száma megközelíti a százez­ret, akkor ők hová tartoz­nak? Jó, tételezzük fel, hogy az alkotó értelmiség­hez. Valóban, és mindahá- nyan? A népszámlálási ada­tokból ugyanis kiderül, hogy közülük mindössze 23 ezer a diplomás és majdnem húszezren az általános is­kolát sem fejezték be. Tu­dom, a gyakorlat pótolhat­ja az iskolát... Csak akkor azt nem tudom, hogy az érettségizett gépszerelő vagy az ugyancsak középiskolát végzett műszerész miféle megfontolásból tartozik a „mezőgazdasági fizikai mun­kások” közé? S ezzel még nem beszél­tünk a legérdekeltebbek, mármint a „nem mezőgaz­dasági fizikai dolgozók”, az „alkalmazásban állók”, meg mások véleményéről. Már­pedig az emberazonosság — divatos kifejezéssel élve: identitás — érzetéhez az is hozzátartozik, hogy tudja: milyen osztály-, illetve ré­tegkategóriába sorolja őt a társadalom. V. Cs. táregység kérdésének, és megerősítette az SZKP hű­ségét a nemzetközi kommu­nista mozgalom fő irányvo­nalához, amelyet kollektive dolgoztak ki az 1957-es és 1960-as nemzetközi értekez­leten. Megvitatták és elfogadták a Szovjetunió 1966—1970. évi ötéves népgazdasági-fejlesz­tési tervének irányelveit. Felhívták a figyelmet annak szükségességére, hogy fokoz­zák a gazdasági módszerek és ösztönzők alkalmazását a népgazdaság irányításában tökéletesítsék a tervezést és bővítsék a vállalatok, a szovhozok és kolhozok gaz­dasági kezdeményezését és önállóságát. A kongresszus hangsúlyoz­ta a tudományos-technikai haladás meggyorsításának különösen fontos szerepét a termelőerők fejlődésében és a dolgozók jólétének eme­lésében. öt évvel a XXIII. kong­resszus után — 1971. már­cius 30.—április 9. — ült össze az SZKP XXIV. kong­resszusa, amelyen kidolgoz­ták a szovjet társadalomnak a kommunizmus útján való gazdasági, társadalmi-po­litikai és kulturális fejlődé­se tudományosan megalapo­zott programját, valamint a szocialista állaim kül_ és bel­politikáját. A kongresszuson előter­jesztették és elfogadták a bé­kéért és nemzetközi együtt­működésért; a népek szabad­ságáért és függetlenségéért folytatott harc programját, amely az SZKP békeprogram­jaként vált széleskörűen is­mertté. Kijelentették hogy a Szov­jetunió következetesen törek­szik megvalósítani a népek közötti béke és barátság po­litikáját, a jövőben is ha­tározott harcot fog folytatni az imperializmus ellen, szi­lárdan szembeszáll az agresz- szoroik intrikáival és diver. zióival. (Folytatjuk) dr. Vasas Joachim Kongresszustól — kongresszusig (1898-1986) KÜLDÖTT LESZ Az áramszolgáltatók és a fiatalok képviseletében Czipó Ágnest, az Émász Egri Üzemigazgatóságának dolgozóját, a szakszervezetek Heves megyei küldöttértekez­letén választották meg a kö­zeljövőben sorra kerülő szakszervezetek XXV. kong­resszusára. A fiatal lányt munkahelyén kerestük fel. Jelenleg utókalkulátorként dolgozik, igaz. alig egy éve. Azt megelőzően ügyintéztö volt, ugyanitt. — A megyeszékhely Alpá­ri Gyula Közgazdasági Szak- középiskolájában érettségiz­tem, 1983-ban — mondta. — Azt követően ehhez a cég­hez jöttem. A behajtási cso­portban tevékenykedtem, a reklamációk tartoztak hoz­zám. Nagyon érdekesnek ta­láltam. hiszen sok panaszos­sal volt dolgom, amiatt, mert nem tartották reálisnak a villanyszámla összegét. Az­tán, tavaly áprilistól, engem szemeltek ki a nyugdíjba ké­szülő utókalkulátorunk he­lyére. Jelenleg a még itt le­vő, idős munkatársam tanít be. A szakemberek jármű-, anyag-, munkagép- és mun­kabérköltségeit számítjuk ki. Sokan azt hiszik, hogy az irodai alkalmazottak csak lógatják a lábukat. Azt hi­szem, ez ránk aligha vonat­kozik, mivel nagyon sok a feladatunk. Nincs idő a la­zításra. Beszélgetőtársunk bejáró. Mindennap V erpelétről bu- szozik be a megyeszékhelyre. Amint megtudtuk, munkába állása óta tagja a szakszer­vezetnek, csakúgy, mint szü­lei, akik a siroki Mátra vi­déki Fémművek dolgozói. Édesapja a munkaerő-gaz­dálkodáson tevékenykedik. Édesanyja pedig meós. Test­vére jelenleg ugyanabban a középiskolában tanul, ahol ő végzett. — A szakszervezetben nincs különösebb funkcióm — mondta. — Elsősorban a helyi KISZ-szervezetben te­vékenykedem. Vezetőségi tagnak, kultúrosnak válasz­tottak. Jó néhány vetélke­dőt szerveztünk már az üzemigazgatóság fiatal szak­munkásainak. Lengyelországi és csehszlovákiai testvérvál­lalatok fiataljaival is tart­juk a kapcsolatot. Gyakran ellátogatunk egymáshoz. Igyekszem segítséget nyúj­tani társaimnak abban is, hogy a legmegfelelőbb sza­badidő-eltöltési lehetőséget válasszák. Nagy szeretettel ajánlom számukra az Ifjú­sági Ház rendezvényeit, hi­szen ott szinte mindennap bőséges a választék. Gyak­ran töltöm én is az időm Egerben. Különösen a hétvé­geken. Ugyanis szülőfalum­ban jóval kevesebb a kul­turális kínálat, mint itt. Per­sze, otthon is akad mindig elfoglaltságom. Nagyon sze­retek kötni, aztán kertes ház­(Fotó: Szántó György) ban lakunk, mindig van ten­nivaló. Tavasztól őszig a szőlőnkben is szoktam kapál­ni. kötni, szüretelni. Az is szóba került, hogy miről beszélne, ha szót kap. na a kongresszuson. Termé­szetesen hozzászólásában is az üzemigazgatóság gondjait osztaná meg a résztvevők­kel, de megemlítené a fia­talság egyik jelentős problé­máját, a lakáshoz jutás ne­hézségét is. — Vállalatunknál jelentős fejtörést okoz a megfelelő szakmunkás-utánpótlás biz­tosítása — mondta. — Kü­lönösen az jelent fennaka­dást, hogy elsősorban a gyen­gébb képességű tanulók je­lentkeznek például villany- szerelőnek. Ugyanakkor, egy­re, magasabb szintű a tech­nika. Egyre kevesebben bir­kóznak meg a növekvő kö­vetelményekkel munkahe­lyeiken ... A másik téma: közismert, hogy az építke­zéshez, a lakásvásárláshoz jelentős összeg szükséges Egy huszonéves nagyon ne­hezen képes összegyűjteni a beugrót, hiszen alacsony a fizetése. Legfeljebb akkor jut önálló otthonhoz, ha a szülei vagy a munkahe­lye segíti. Az utóbbira ná­lunk szép páldát találha­tunk, ezt szeretném népsze­rűsíteni. Az Émász jelentős kamatmentes kölcsönnel tá­mogatja a lakásvásárlókat. Nem egy esetben, akár 180 —200 ezer forintot is bizto­sít. Ritkaságszámba menő nagy összeg. Czipó Agnes a beszélgetés végén még hozzátette: — Nagyon nagy megtisz­teltetésnek érzem, hogy ilyen fiatalon megválasztottak kül­döttnek. Bízom benne, hogy a kongresszus nagyon sokat tesz azért, hogy a szakszer­vezeti tagság élet- és mun­kakörülményei tovább javul­janak. Homa János Enyhül a tél szorítása Csütörtök reggelre jelen­tősen javult az időjárás: a meteorológiai előrejelzé­sek szerint havazásra csu­pán a déli, délnyugati or­szágrészben számíthatnak. Az élénk szél azonban to­vábbra is gondot okoz a nyugat-dunántúli utakon. Az Ütinform tájékoztatása sze>- rint Vas-, Zala- és Veszp­rém megyében a hó alól már felszabadult utakra visszahordta a havat, s en­nek nyomán a 84-es, a 86- os és 88-as főközlekedési út egy-egy rövidebb szaka­sza nehezen járható. Veszp­rém megyében, különösen a Káli-medencében, éjsza­ka erős hófúvás volt, emi­att hajnaltól a 71-es úton autózók Zánka térségében csak egy sávon közleked­hettek. Az ország keleti felében már csak Szolnok megyéből jeleztek síkosságot: a 4-es, a 32-es és 46-os főút rövi- videbb szakaszokon hajnal­ra eljegesedett. Az úgyneve­zett veszélyeztetett területe­ken huszonkilencre csök­kent a járhatatlan alsóbb­rendű utak száma. A tél szorításának lazulá­sát jelzi az is, hogy csütör­tök reggel a Volán vala­mennyi járata menetrend szerint elindult, de az uta­zóknak természetesen még számolniuk kellett kisebb késésekkel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom