Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-07 / 5. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. január 7., kedd J. * / * BURGONYAÜGYEK Egyszer kevés máskor sok A MEGYEI KISZ-BIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL BESZÉLGETTÜNK ... ...A szövetség megújuló gazdasági életéről Elfoglalt fiatalember. Telefoncsörgés szakítja félbe minduntalan beszélgetésünket. Ilyenkor a partner felé elnézést kérő mosoly, a kagyló mikrofonjába azért készséges válaszok. Mindaddig, amíg hosszabb lélegzetnyi szünetet nem kér a központostól. A különös ajakhúzás az első mozdulat az indító kérdésre is. No, és a már-már állandósult ráncok a homlokán. Ez persze, korántsem vonja kétségbe — amint a társalgásból is kitűnik — Kiss Györgynek, a megyei KISZ-bizottság titkárának tettrekész, fiatalos lendületét. Nincs olyan háziasszony — legyen -bármily járatlan is a közgazdaságtudományban —, aki ne tudná: ha az egyik évben túl sok terem valamiből, a másikban böjtje lesz annak! De miért követik egymást hullámhegyek és hullámvölgyek a kínálatban? Ennyi, re hiányzik a szükséges előrelátás? Ennyire ki vagyunk szolgáltatva a természet vak erőinek? Ennyire nem vagyunk felkészülve a hiány, illetve a túlkínálat levezetésére ? A kérdéseket az 1984-es burgonyaügy — a kruimpli- dömping — diktálta. A válaszokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakemberei adták meg. Mi az oka? Kezdjük az elején. Annál a ténynél, hogy a burgonya nagy vízigényű növény, elsősorban a hűvös időt, s a párás, csapadékos területeket, főként a tengerpartokat szereti. Európában például Hollandiát, Lengyelországot, Németország tengerparti régióit. Nálunk a Bakony-hegy- ség, illetve a Felső-Tisza vidékén, meg Somogy csapadékos tájain termesztették. Csakhogy mostanára átrajzolódott a burgonya termőterületek hazai térképe. Manapság a legtöbb krumplit a hajdúsági és a Fejér megyei löszhátakon ültetik. S mivel e helyeken jóval nagyobb termést ad, mint egykor Szabolcsban, a korábbinál kisebb területen is megterem a szükséges meny- nyiség. Pláne, ha jó minőségű vetőgumóval és öntözéssel termesztik. Igen ám, a burgonyát nem szabad minden évben ugyanott termeszteni, ahol már berendezkedtek az öntözésre: ez a kultúra vetésforgót igényel! Aztán, ha öntözetlen területre kerül, és ráadásul beüt az aszály — megnézhetik a termést! Ez történt 1983-ban. A következő tavaszon persze hosszú sorok álltak a drága importkrumpliért az üzletek előtt. Erre a termelők nekiveselkedtek, s any- nyi burgonyát termeltek, hogy egy része a nyakukon maradt. Ez történt 1984-ben. Ez a fontos eleségnövény egyáltalán nem bírja az aszályt. Nemcsak a csapadékhiány miatt szenved, hanem azért is, mert a nagy melegben felszaporodott károsítok széthordják a vírusokat. Az eredmény rossz termés, bürgonyaihiány. Akkor hát az aszály az oka mindennek? Tárolás és feldolgozás A krumplitermesztés költséges dolog. Magas a műtrágyaigénye, s annak beszerzése, kiszórása, a meszezés, a talajmunkák sokba kerülnek. Még ennél is többe a jó minőségű vetőgumó. Nem mindegy, hogy milyen burgonyafajtákat termesztünk. Nálunk a piros héjú, fehér belű Desirée a „sztár”. Hollandiából is főként ilyen vetőgumót importálunk, s a hazai nemesítés is jórészt erre irányul. Pedig átgondolt céltermesztéssel mindenki jobban járna: a termelő is, a feldolgozóipar is, a fogyasztó is. Korai fajtának például jobb a Cleopatra, hiszen két héttel előbb kerül a piacra ; élelmiszeripari feldolgozásra előnyösebb a Bintje; közfogyasztásra legalább olyan jó a Kondor, a Premiere és a Grácia, mint a Desirée. Ám, nálunk a termés 80 százalékát mégis a Desiére adja. Gondjaink vannak a tárolással. Az az igazság, hogy nem vagyunk felkészülve a nagy termésre. Még nincs elég hideglevegős tárolónk, viszont már nincsenek meg a szeszgyári melléktermékek hasznosítására alapozott sertés. és szarvasmarha-telepek, a nagy termések levezetésére. Ennek van egy harmadik módja is: növelni kell a feldolgozás arányát. Nyugat- Európában például ezt teszik. Nálunk is vannak próbálkozások, de a hazai fogyasztó valahogy nehezen fogadja el a burgonyapely- het, a chipset, a burgonya- keményítőt és a burgonyalisztet. Hát még a belőlük készült élelmiszereket! Van kiút Az 1984-es burgonyatermés kiugróan magasnak ígérkezett. Aztán „hála” az október végéig tartó aszálynak, „csak” Jó termés lett belőle;' de már ez is értékesítési gondokat okozott a termelőknek. Megindult tehát a hajsza exportpiacok után. Bár a többlet a termésnek alig 10 százalékát jelentette, ami nem több százezer tonnánál. az, akitől fillérekért — vagy még úgy sem — akarták átvenni a felvásárlók a burgonyát, joggal idegeskedett. S noha e gond megoldódott, Csehszlovákiától a Közel-Keletig sikerült a burgonyára vevőt találni, félő, hogy a termelőnek egy időre megint megcsappant a kedve. Törvényszerű ez a pánik minden évben, hol azért, mert sok a termés, hol azért, mert kevés? ! Hát már sosem lehet visszaállítani az értékesítési szerződések becsületét? ! Megkövetelni, hogy mind a termelő, mind a felvásárló tegyen eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeinek ? Ügy véljük — van kiút. Fel kell készülni a nagyobb termésre is. Ny. E. — Megyénk ifjúságának elmúlt évekbeli gazdasági sikerei kétségtelenül örvendetesek, és a folyamatosság látszatát keltik. Mégis, az az ember érzése, a kampányjelleg van túlsúlyban... — Valójában pozitív folyamatnak vagyunk tanúi. Az eredményeinknek csakis az a része született kampánymunkában, amit eleve ilyen célzattal hirdettünk meg. Gondoljunk csak a margitszigeti úttörőstadion építéséhez, vagy a VIT-alap növeléséhez nyújtott támogatásokra. Utóbbinál a Gagarin Hőerőmű KISZ-esei az országban a legtöbbet fizették be. A felsőtárkányi politikai képzési központ létrehozásában is sok helyről érkezett segítség. A detki termelőszövetkezettől. a GHV-tóI, a Mátraalji Szénbányáktól. Továbbá az Agrober és a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ifjaitól. A Versenyezzünk a milliókért mozgalomban szintén a legjobbak közé sorolják megyénket. — Mindez altnak bizonyítéka, hogy a lányok-fiúk jól mozgósíthatók a gazdasági teendők elvégzésére. Vajon, a szövetség kezdeményezte termelési mozgalmak minden tekintetben megfelelnek-e napjaink kívánalmainak? A gyakorlati szakember meglátásai érződnek szavai mögött, amikor rögtön készen áll a felelettel. — Vegyük sorra őket! A Radar hozta a leglátványosabb eredményeket, de egyben bukásokat is. Lényegében az apci Qualitál, a szénbányák és a GHV esetében említésre érdemes még. A többi cégnél elhalványult, elvesztette jelentőségét. Az intenzív pályára állással a dolgozók is mind jobban érdekeltek a hibák feltárásában. A kisebb sikerek okai főképp a szervezésben keresendők. A védnökség kitűnő forma volt a 70-es években. Kapacitáshiányt pótolt. Ma már át kell értékelni a szerepét: a helyi szervezetek kezdeményezéseit kell előtérbe helyezni, s a minőségi munkavégzésre törekedni! Jó példa a most felépült Mátra Gázbetongyár, ahol a sok távolról jött fiatal mellett a gyöngyösiek is aktívan bekapcsolódtak a gyár indításába. — Újabb, de az előző gon-, dolatokkal összefüggő téma: a vállalkozás és a KISZ? — 1978-ban a gazdaságpolitika változása nagy teret adott a vállalkozásoknak. Persze, a népgazdasági, a vállalati érdekek szem előtt tartásával. Természetes, hogy ez pezsgést indított el az ifjúsági szövetségen belül is. Korábban is megtörtént, hogy a vállalat, üzem úgynevezett társadalmi munkaszerződést kötött a KISZ-esekkel a helyi sürgető feladatok megoldására. A megszolgált pénzből jutott az alapszervezetnek és egyenként a tagoknak is. A vállalkozói tevékenység tulajdonképpen ennek a továbbfejlesztett változata. Mi azzal is erősíteni kívánjuk, hogy például az egészségügyben dolgozóknál legyen mód erre az idősek, a magatehetetlenek segítésében — tehát géemkában. Az ifjú orvosok mondjuk rendszeres vérnyomásmérést és más vizsgálatokat végeznének, az ápolónők védőnői teendőket látnának el. — Node, az ellentáborba tartozók szerint a géemká megölheti a mozgalmat, annak egyik fő funkcióját, az eszmei-politikai nevelést... — A pályakezdésnél, a családalapítás idején igenis szükség van a KISZ-es gazdasági munkaközösségre! A fiatalok eddig kevesebben kerültek ezekbe a szervezetekbe. A megteremtésüket kell tehát ösztönözni, természetesen a megfelelő létszám és szakmai tudás arányában. Hogy félteni kellene a szövetséget? Ha alaposan belegondolunk, a géemkák szervezettségükkel, érdekeltségi formáikkal épp a munkára nevelés kiváló bástyái lehetnek. — Horderejében legalább ennyire fontos az érdekérvényesítés mikéntje. Az újabb ötéves terv vitája kapcsán a KISZ mennyire hallatta a hangját? — Ehhez a munkaterülethez tartozik a folytonos változás, ami egyúttal fejlődést is jelent. Törekvésünk, hogy az ifjúsági szövetség szerepe erősödjék üzemi szinten. Elhatározásainknak közelebb kell kerülniük a vállalati döntésekhez. Célunk, hogy a vállalati tanácsok kialakításánál többet tehessen a KISZ. Az ezekbe a demokratikus szervekbe bekerült fiataloknak például egyhetes tanfolyamokat szervezünk. 1985-ben fontos feladat volt a VII. ötéves terv véleményezése. Fő feszültséggócnak a lakáskörülményeket, valamint az oktatás és a foglalkoztatás kérdéskörét tekintjük. Ennek a különböző fórumokon keményen hangot is adtunk! Vitára is bocsátottuk elképzeléseinket, s szorosan együttműködtünk a szakszervezettel. — A megyei KJSZ-bizott- ság titkári székét megszők- t ad-e már? Valószínűleg Kiss Györgyöt legtöbben csak innen ismerik... — Heves megyei vagyok, Tarnaörsön születtem, huszonhat esztendeje. Kisgyerekként kerültem Gyöngyösre. Ott jártam középiskolába is, és több posztot töltöttem be a KISZ-ben. Ez a debreceni agráregyetemen is folytatódott. Olyan időszakban, amikor a változások voltak a jellemzőek: oktatási reform, új ösztöndíj- rendszer, más szociális támogatási formák... Üzemmérnöki diplomámmal a detki tsz növénytermesztője lettem. Ezután következett a katonaság, majd a munkatársi megbízatás a gyöngyösi városi KISZ-bizottságon. Onnan jöttem ide 1985-ben. — 1986 nagy álma? — Kisköre. A tározó tónál húszezer négyzetméteres terület van. Az elképzelésünk hármas: egy nagy befogadó képességű kemping, továbbá környezetvédelmi tábor, amelyet a KISZ KB is támogat, és távlatban vízi sportbázis — szörffel, vitorlásokkal, kajakokkal, kenukkal. ötezer négyzetméternyi részen úttörőtábor, elsősorban Heves és környéke pajtásainak. Szóval egy ifjúsági centrum megteremtését tervezzük, teljességében 1988—89-re. Az első ütemben, 1986-ban, a közművesítés, az elkerítés és parkosítás a tennivalónk. Ehhez ismét várjuk nagy- vállalataink fiataljainak segítségét. Szalay Zoltán Mit is határoztunk el? Már kihevertük az ünnepeket i— jócskán volt belőlük — ikihevertük az új esztendőt köszöntő hosszúra nyúlt éjszakát is. | Kihevertük, elfeledtük. Elfeledtük? Mit feledtünk el, vagy mi (az, amit jó lenne nem elfelejteni? .* Jó lenne nem elfelejteni, hogy unit fogadtunk meg az új esztendőre. Van, aki azt, hogy (most már igazán hozzáfog a fogyókúrázódhoz. Talán van olyan is (bár minél több lenne), aki az újesztendei másnaposság, harmadnaposság hatására Italán azt fogadta meg, hogy Iezután nem iszik egy cseppet sem, vagy legalábbis mértékkel emeli a 'szájához a poharat, és mértékkel rís [csak a jeles ünnepeken. És hányán fogadták meg, hogy abbahagyják az egészségtelen dohányzást; hogy ezentúl tisztességesebbek lesznek jövendőbelijükkel, vagy éppen életük párjával; hogy többet törődnek majd a gyerekekkel, az öregjeikkel; hogy nem íviszik be a munkába otthonról |hozott gondjaikat, és nem cipelik haza az aktatáskával vagy a szatyorral a munkahelyen mellre szívott gondokat. Folytathatnám a sort, \de folytassa inkább ki-ki saját kedvére, vagy pontosabban fogalmazva: la saját fogadalmára emlékezve. Az új'évtől persze, hogy mindig várunk valamit, és persze, hogy jobbat az \előzőnél, de mi az, amit mi magunk tehetünk érte? Mert nem vitás, hogy a külső körülmények erősen beleszólnak az életünkbe, s az sem vitás, hogy |a nagy család, a Ihaza igyekszik a nehéz gazdasági helyzetben is valamit levenni az arra legjobban rászorulók válláról. De (most nem 'szeretnék sem a sült- galamb-vákás elcsépelt szólamával élni, sem azzal a már- már annyit hangoztatott, hogy csaknem közhelynek számító igazságról emlékezni, \hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Ez igaz, \és 1986-ban Isem lesz másképpen. De valamit lehet szebben és jobban, és még csak anyagiak sem kellenek hozzá. Akár megfogadtuk, akár nem: egy kicsit szigorúbb (követelményeket önmagunkkal szemben fnemcsak a munkában, hanem legalább eny- nyire otthon, a családban is. És több türelmet másokkal az \élet minden területén a legkisebb és á legnagyobb közösségben, a családtól kezdve a hazáig, de a hazán túl is. Van minderre egy igen kifejező tömör magyar szó: EMBERSÉGGEL. Csak \ennyiit akartam elmondani. (sárdi) Alumínium radiátorok Tamásiból Tamásiban a Ta-lux Ipari Szövetkezet az igen keresett alumínium radiátorok gyártására vállalkozott. Az idén — két típusból — már 50 ezret készítenek és szállítanak a keroclfPil plpmnplr (MTI-fotó: Gottvald Károly felvétele — KS)
