Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-27 / 22. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. január 27., hétfő Pillantás a hétre Nagy jelentőségű ta. aácskozások, fontos dön­tések, lényeges választá­sok lesznek az elkövet, kező napokban — bő­velkednek eseményekben a hírügynökségek előre­jelzései. Remélhetőleg mindinkább az előre lát­ható, megjósolható fejle. mények kerülnek túlsúly­ba, mert a közelmúlt néhány váratlan történé­se bizony nem a legör- vendetesebb irányban be­folyásolta a világpolitikai helyzetet. HÉTFŐ: Átveszi hivatalát a nem­régiben megválasztott, új hondurasi államfő. Jósé Azcona del Hoyo koránt­sem az egyetlen új szerep­lője a közép-amerikai hí­reknek, hiszen nemrégiben iktatták be Guatemala új elnökét, s választásokra ke­rül sor Costa Ricában és Panamában is. KEDD: Kilencedik fordulójához ér­kezik a stockholmi lesze­relési konferencia. A szo­cialista országok, valamint a semleges államok cso­portjának javaslatai alap­ján lényeges haladás vár­ható az értekezlet munká­jában, s ez nagyon jó hírt jelentene nemcsak Európa, de az egész világ számára is. SZERDA: Megkezdődik az Azerbaj- dzsáni Kommunista Párt soron következő kongresz- szusa. Ez, akárcsak a hu­szonnégy órával később összeülő belorussziai ta­nácskozás, immár az SZKP XXVII. kongresszusának közvetlen előkészítését je­lenti. A sorban a követke­zők a pénteki üzbég és észt pártfórumok lesznek. CSÜTÖRTÖK: Bécsben immár harminc­nyolcadik szakaszához ér­nek a közép-európai fegy­verzetkorlátozási és had­erőcsökkentési tárgyalások. Genf óta — akárcsak Stock­holm esetében — itt is si­került kimozdulni a holt­pontról, bár a nyugati or­szágok álláspontja még mindig túl passzív egy eset­leges gyors megállapodás­hoz. PÉNTEK: Várhatóan ezen a napon tűzik ki a márciusi NATO- szavazás végleges időpont­ját Spanyolországban. A Gonzalez-kormány számá­ra a tét nagyon nagy, de még sincs szó „dupla vagy semmi” játszmáról. A szin­tén idén esedékes általá­nos választásokon ugyanis a közvélemény-kutatások szerint ismét a szocialisták a toronymagas esélyesek. SZOMBAT: Ezen a napon lépnek élet­be a Reagan elnök által el­rendelt, Líbia-ellenes szankciók. Az Egyesült Ál­lamoknak gyakorlatilag egyetlen szövetségesét sem sikerült megnyernie a gaz­dasági intézkedések ügyé­nek, így kétséges, vajon el­éri-e célját a washingtoni kezdeményezés. VASÄRNAP: Két fontos választás is lesz ezen a napon: Costa Ricá­ban fokozódik az Egyesült Államok befolyása, nő a jobboldali nyomás, s ez ha­tással van az egész közép­amerikai térség egyensúlyá­ra. Schleswig-Holstein tar­tományban az NSZK poli­tikai életében kiemelkedő jelentőségű helyi voksolá­son, a nagy pártok immár a bonni pozíciókért is meg­indítják a harcot: jövőre ugyanis szövetségi válasz­tások lesznek. Kínai tudományos küldöttség Heves megyében Tapasztalatcsere, tanulságokkal Tekse Ferenc kóstolót adott háztáji gazdaságának termé­keiből (Folytatás az 1. ódáiról) megyei pártbizottság első titkára vázolta a kínai po­litikusnak hazánk felszaba­dulás utáni történelmét. Be­szélt életszínvonal-politi­kánkról, anyagi gazdálkodá­sunkról és arról is, hogy népünk a magáénak vallja szocializmusunkat. Fejlődése közben egyre inkább a mi­nőségi hatékonysági ered­ményekre törekszik. Válaszá­ban Csou Pei-Jüan említést tett arról a műszaki-tudo­mányos megállapodásról, amely a kapcsolatok új fe­jezetét jelenti. Tartalommal ezt az egyezményt is csak a napi munka, a tapasztalat- csere töltheti meg, amelynek során a kínai nép figyelem­mel kíséri a magyarországi reformfolyamat tapasztala­tait, a műszaki értelmiség alkotó hozzájárulását. Róluk, műszakiakról szólt Kovács Jenő, a MTESZ He­ves Megyei Szervezetének elnöke is. Ugyanő mutatta be a Technika Házát is, majd az MSZMP Heves Megyei Bizottságának noszvaji ven­dégházában Barta Alajos ebédet adott a magas rangú kínai vendégek tiszteletére Pohárköszöntőjében a béke elsődlegességéről, a kínai és a magyar nép barátságáról beszélt. Csou Pei-Jüan és Cu An-Kang nagykövet el­ismeréssel szólt a Heves me­gyében szerzett benyomások­ról. A delegáció ezt követő­en egri városnézésen, majd a borkombinát főpincészeté­ben borkóstolón vett részt, végül visszautazott Buda­pestre. Kőhidi Imre A pedagógusok, illetve a helyiipari és városgazdálkodási dolgozók érdekeiért Ágazati kongresszusok a szakszervezetekben könnyítését, olyan érdekelt, ségrendszer kialakítását, amely elősegíti, hogy a vál. lalatok megtdrthassák dolgo. zóillat. A következő öt év­ben több mint százezer ál­lami lakást újítanak fel és hetvenezret korszerűsítenek. A napi szolgáltatások közül különösen a háztartási gé­pek és a híradástechnikai berendezések javítása iránt növekszik az igény. A szol­gáltató hálózat zavartalan működéséhez szükséges, hogy az itt dolgozók munkájuk anyagi elismerése mellett jól is érezzék magukat munkahelyükön. A széles körű vitában el­hangzott : a lakók gyakran elégedetlenek az IKV-k mun- Icájával és bizony nem rit- kán joggal. Ezért is tartot­ták fontosnak a hozzászólók a speciális szakmunkáskép­zés megszervezését, több szakma együttes oktatását. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke szava; szerint az újabb öt esztendő során további 450 település jut vezetékes ivóvízhez. Somogyi László arról beszélt, hogy mintegy százmilliárd forint jut az ál. Járni lakások fenntartására, korszerűsítésére és felújításé, ra. Kapolyi László hangsú­lyozta, hogy a szolgáltatás iránti igények növekedése szükségessé teszi a szerviz- hálózat fejlesztését, kor­szerűbb technikai berendezé­sek beszerzését. Vasárnap Marjai József is felszólalt. A szákszervezetek szerepéről szólva kiemelte, ennek a munkának is köz­ponti kérdése a gazdasági építőmunka. Ehhez a felté­telék a VII. ötéves tervidő­szak elején jobbak, mint előzőleg. Sürgető az előrelé. pés a munkaerő-gazdálkodás javításában .is. A mabilizá- diónak azonban összhangban kell lennie szocialista el­veinkkel, a szocialista hu­manizmussal. A kongresszus ezt követő­en szavazott: a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezetének el­nökévé Fabók Zoltánt vá­lasztották meg. A főtitkár ismét Satf Ferenc lett a titkárok: Kocsó lllésné. So- moskői GábOrné és Péter István. ★ Ezzel befejeződött a 19 iparági-ágazati szakszerve. zet kongresszusainak soroza­ta. A két hónap alatt lezaj­ló tanácskozásokon csaknem ötezer küldött képviselte a szervezett dolgozókat, s több mint ezer felszólalás, javas­lat, kezdeményezés hangzott el. Közülük a legjelentőseb­bek a magyar szakszerveze­tek február 14—16. között sorra kerülő XXV. kong­resszusa elé kerülnek. % A Pedagógusok Szakszervezetének XII. kongresszusán Sarlós István, az MSZMP PB tagja, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — Népújság-telefotó KS) (Folytatás az 1. oldalról) lasztották meg Voksán Jó. zsefet, titkárrá pedig Köpf Lászlónét, valamint Sárái Lajost. A SZOT Központi Iskolá­jában ült össze a Helyivpari és Városgazdálkodási • Dol­gozók Szakszervezetének IX. kongresszusa, 255 küldött részvételével. Ott volt Gás. pár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Gál László, a SZOT titkára, Kapolyi László ipari, Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter. A be­számolóhoz Sáli Ferenc főtit­kár fűzött szóbeli kiegészí­tést. amely szerint az el­múlt Öt évben javult a kommunális szolgáltatások színvonala, a tanácsi áru­termelő vállalatok növelték szodialisita és tőkés export­jukat, bővítették a választé­kot, miközben fejlesztették háttéripari tevékenységüket is. Miint mondta, a VII. öt­éves terv időszakában tovább növekszik a lakosság igénye a szolgáltatások iránt. és erre a helyiipari vállalatok­nak is fel kell készülniük. A szákszervezet fontosnak tartja a szolgáltató vállalatok működési feltételeinek meg. "C Külpolitikai kommentárunk Kuba — kongresszus előtt KUBÁBAN 1985 A III. KONGRESSZUS ÉVE VOLT. Ennek ellenére csak a közeljövőben — te­hát immár 1986-ban — ül össze a Kubai Kommu­nista Párt III, kongresszusa. A forradalom győ­zelme, 1959 óta hagyomány, hogy minden eszten­dőt névvel látnak el a szigetországban, s mivel a kongresszust eredetileg már 1985 decemberében tervezték, nem csoda, hogy gyakorlatilag az egész tavalyi év ezen esemény jegyében telt. Az előké­szítés során azonban kiderült, hogy a rendelkezés­re álló idő túlságosan kevés a körültekintő, ala­pos munkához, így néhány hónapos halasztással, a párt legmagasabb irányító fórumának ülése „át­csúszott” 1986-ra. A KKP ELSŐ, 1975-BEN MEGRENDEZETT kongresszusa fontos mérföldkőnek bizonyult az or­szág fejlődésében, s nagyon nagy jelentőségű volt az 1980-as, második kongresszus is. A mostanira minden eddiginél bonyolultabb nemzetközi hely­zetben, rendkívül összetett gazdasági körülmények között kerül majd sor. Ez részben a közeli Egye­sült Államok globális politikájával, illetve a ka­ribi térségben tanúsított, fokozott agresszivitásá­val is magyarázható. A nemzetközi légkör álta­lános romlása idején Kuba különösen fenyegetve érezte magát, hiszen a hatalmas szomszéd közelé­ben kellett megteremtenie a haladáshoz elenged­hetetlenül szükséges biztonságot. Nem lehet cso- ■ dálkozni rajta, hogy Kuba — főként a grenadai ' események után — fokozni kényszerült védelmi erőfeszítéseit, s ma már a területi milíciák kiter­jedt rendszerével rendelkezik. Gyakorlatilag az egész országot védelmi körzetekre osztották, s ez hatalmas anyagi és munkaerő-tartalékokat köt le. A helyzetet súlyosbítja a kubai területen fekvő guantanamói amerikai támaszpont jelenléte — az egyetlen amerikai katonai bázis egy szocialista or­szág földjén. Természetesen, a kubai önkéntesek internacionalista tevékenysége is további erőfeszí­tést követel, s ehhez járul még a több országnak nyújtott támogatás, illetve a kubai szakemberek által biztosított segítség is. Ezeket a feladatokat azonban a kubaiak tömegei is igen fontosnak, el­sődlegesnek érzik, s ezért széles körű közmegegye­zés tapasztalható velük kapcsolatban. MINT AHOGY A FOKOZÓDÖ AKTIVITÁS is népszerűnek mondható, amelyet a kubai vezetés az ország gazdasági fejlődésének meggyorsítása érdekében fejt ki. A nem túlságosan bő beruházá­si lehetőségeket egyre racionálisabban használják ki, s nagy súlyt fektetnek a beindított építkezések gyors befejezésére. Kiemelt helyet foglalnak el azok az ipari üzemek, amelyek exportképes ter­mékeket tudnak gyártani, illetve amelyek kor­szerűsítésük után importcikkeket helyettesítő áru­kat állítanak majd elő. Jelenleg ugyanis ez a két legfontosabb cél a kubai gazdaság előtt, hiszen csökkenteni kell a külföldi adósságokat, s moder­nizálni kell az egész ország termelését. Kuba kül­kereskedelmében egyre fontosabb szerepet játsza­nak a szocialista országok. Ám a fokozódó nem­zetközi gazdasági verseny közepette csak javuló minőséggel, pontos szállításokkal lehet esélye Ku­bának, s ez lassan így lesz a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió piacán is. Ez nem kis feladatot jelent a kubai dolgozóknak, vezetők­nek. A legutóbbi kongresszus óta eltelt évek alatt Ku­ba gazdagodott, komoly sikereket ért el az élet több területén. Tovább javult például az iskolai, az egészségügyi ellátottság, bővültek a kulturális, a pihenési és a sportlehetőségek. A nemzetközi politikában erősödött a szigetország tekintélye, nem utolsósorban az által, hogy egy ideig Fidel Castro töltötte be az el nem kötelezett országok szervezetének elnöki tisztét. „A Ml UTUNK VILÁGOS, megfelelően fogjuk elrendezni a dolgokat... Biztosak vagyunk abban, hogy ezek az elgondolások helyesek és számítha­tunk a sikerre” — mondotta közel egy esztendeje egy interjúban Fidel Castro. Szavai ma is érvénye­sek, s megerősítésüket jelentik majd a III. kong­resszus határozatai is. A nagy érdeklődéssel vál t esemény végül is a nyugati félteke mindmáig egyetlen szocialista országának jövőjét van hivat­va megalapozni. Horváth Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom