Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-27 / 22. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. január 27., hétfő 3. Valamivel jobb a tavalyinál Milyen lesz az idei árukínálat! Mit hoz az új esztendő a kereskedelemben? Milyen árukínálat várható 1986-ban? Kérdéseink­re, amelyeket a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályain tettünk fel, csak részben kaphattunk választ, hiszen, mint elmondták, a termelő és a forgalmazó vállalatok még nem min­denre kötöttek szerződést. Az előzetes megállapo­dások azonban a főbb termékek mintegy 80 szá­zalékára kiterjednek, s ezekből biztató következ­tetéseket lehet levonni. Agritechnika ’85 (11/1.) Világszínvonalon—a világ előtt A közelmúltban a Német Szövetségi Köztársaságban. Frankfurtban rendez­ték meg az Agritechnika ’85 elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági technikai­technológiai kiállítást. Ezt több mint százezren tekintették meg a világ csak­nem minden részéből odasereglett érdeklődő szakemberek. Ott voltak hazánk küldöttei is. Közöttük a Kelet-Mag.varországon. így Heves megyében is tevé­kenykedő Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszerének ve zetői, akiket a Népújság munkatársa is elkísért útjukra. Részlet a kiállításról Természetesen nem tudni még, milyen lesz az idei mezőgazdasági termés, de a múlt évi burgonyából, zöld­ségből, gyümölcsből sikerült annyit tárolni, amennyi az újig elegendőnek ígérkezik. Nem mondható el ez a fű­szerpaprikáról és az olcsóbb borokról: a tavalyi szűk ter­més miatt mindkettőből be­hozatalra szorulunk. Egyéb élelmiszerekből a rnegszo. ikott, kiegyensúlyozott el­látás várható, s az is remél­hető, hogy az élelmiszeripar néhány újdonsággal is ki­rukkol az idén. Késésben a divat­áruipar A ruházati cikkek piacán már távolról sem lesz ilyen kiegyensúlyozott a helyzet, mivel egyes árucsoportökból hiány, másakból viszont túl­kínálat várható. A jelek szerint ugyanis a termelés nem alkalmazkodik kellően a keresletihez, a gyáraik nem mindig tudják azt a fajta árut szállítani, amit kérnek tőlük. Cipőkből például a könnyű, rugalmas fajták felé terelődik a kereslet, a sportcipők, a szabadidőéi, pók a legkelendőbbék. ám ezékből az idén sem szállít lényegesen többet az ipar a tavalyinál. Pedig a múlt év­ben sem volt elegendő be- lőllük, és a másfajta, ha­gyományos, úgynevezett utcai cipők nemigen fogy­ták. Részben ezzel, részben a magas és egyre emelke­dő árúkkal magyarázható, hogy bár a cipőlkereskede- lem árbevétele nőtt, meny- nyiségben — párakban szá­molva — 1985-ben keveseb­bet adott el, mint 1984-ben. Az 1986-ra szóló előrejel­zések szerint számos kon­fekcióáruból a szükségesnél többet kínálnak az iparvál­lalatok, ám fiúöltönyíből csak igen kis mennyiség szállítására válilailkoztialk. A közeljövőben döntik el a belkereskedelem vezetői, hogy fiúöltöinyöfcet külföl­dön termeiltetnek-e vagy készáruként importálnak — valamilyen módon minden­képp mérsékelni kívánják az előrelátható hiányt. Bizonyos fajta szőnyegek­ből túlzottnak látszik az ipa­ri ajánlat, különösképp mivel azonos minőségű vagy eset­leg jobb árut is be lehet sze­rezni a szocialista országok­ból — olcsóbban. Harisnya, zokni, kötöttáru, divatáru bár mennyiségében elegendő lesz, de a választék nem olyannak ígérkezik, amilyet a fogyasztóik keresnek. Ez is jelzi, hogy egyes iparágak nem képesek termékszerke­zetüket a keresletnek meg­felelően módosítani. Azt, hogy a diivatáruipar késés­ben van, bizonyítja a buti­kok nagy forgalma, a kis­iparosok által gyártott diva­tosabb termékek kelendősé­ge. Kevés a tv-készülék Az egyéb iparcikkek közül azokról, amelyek tavaly nyomasztóan hiányoztak, magas szintű tárgyalások folytak: az érintett főható­ságok — Belkereskedelmi Minisztérium, ipari Minisz­térium, Árhiivatal, Külkeres­kedelmi Minisztérium — szakemberei és vezetői vi­tatták meg. miként lehet ezekből jobb kínálatot te­remteni. Ez történt egyebek között a televíziós készülékek ese­tében. A fekete-fehér készü­lékekből az idén mintegy 160 ezerre lehet becsülni a szükséges mennyiséget. Az ipar ezzel szemben egyelőre csák 125 ezer készülék gyár. tására vállalkozott, ami — tegyük hozzá — 13.százalék­kal több annál, amit 1985- ben szállított. A kereskedel­mi szákemberek szerint az idén 15 ezer hordozható, és 20 ezer asztali fekete-fehér televízió hiányzik; hogy hon­nan lelhetne ezt a mennyisé­get beszerezni, arról még folynak a tárgyalások. Hasonló a helyzet a színes készülékekkel, amelyekből 224 ezret szeretne a keres­kedelem beszerezni, de a gyárak ez idáig csak 179 ezer szállítását vállalták. Nem mintha nem lenne kellő ka­pacitásuk; a külföldi képcső hiányzik a termeléshez. A képcsövek importjáról szin­tén tovább tárgyalnak a bél­és külkereskedelmi szakem­berek. Erőteljesen növekszik a kereslet a hazai automata mosógépek iránt: mind több háztartásban szeretnék a ha­gyományos gépet automatá­ra cserélni. Mivel a Hajdú­sági Iparművek szállítóké­pessége korlátozott, az idén is importálni kell mo- sóautomiatákat a szocialista országokból. Elsősorban energiatakarékos és kis he­lyen elférő, a házgyári la­kásokban is elhelyezhető mosógépek behozatalát ter­vezik. de az importpartne­reink szállítóképességétől is függ. Több építőanyag A korszerű háztartás kel­léke a fagyasztóláda vagy a fagyasztószekrény, amely megkíméli az embereket a mindennapos bevásárlástól, sőt, a kiskertben termett zöldség, gyümölcs házi kon­zerválására, tárolására is al_ fcálmas. A különböző mére­tű fagyasztókból az (idén 40 százalékkal többet szállít a Hűtőgépgyár a kereskede­lemnek, mint 'tavaly, de így is mintegy 14 ezer darabbal kevesebbet, . minit amennyi­re kereslet várható. Tovább javul a lakásépí­tők, a iaikásfelújiítók helyze­te, amennyiben a hazai építőanyag-iipair termelése nö­vekszik. Ennek ellenére né­hány termékből — például villamos szerelési anyagok­ból, csőkapcsoló idomokból, el ékít romos for r óv í z- tárolók­ból — csák a szükségesnél kevesebb szállítására vállal­kozott eddig az ipar. Az alapvető építőanyagókból azonban az idén sem várha­tó hiány. Az egyéb, itt nem említett fogyasztási cikkekből álta­lában megfelelő kínálatot várnáik a belkereskedelem szakemberei, akik kijelen­tették: az idén összességé­ben a múlt évihez hasonló színvonalú, egyes termékek­ből annál valamivel gaz­dagabb árukínálat várható. Hogy miilyen, áron, arra az ez évi népgazdasági terv enged következtetni, amely szerint 1986-ban a fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. Tegyük hozzá: az 1985. évi fogyasztói ár­színvonal-emelkedés meg­haladta a 7 százalékot. Gál Zsuzsa Frankfurt. Világszerte is­mert, több mint félmillió lakosú város Európa szívé­ben. A Majna partján elte­rülő metropolis nevezetes kereskedelmi és bankköz­pont Nemzetközi vásárai, a pénzintézeteket magába fog­laló felhőkarcolói és repülő­tere révén, földünk szinte minden részével összekötte­tésben van. Hogy ez mennyi­re így áll, bizonyította a közelmúlt nagy eseménye, az Agritechnika ’85 kiállítás is. amely valósággal lázba hoz­ta a várost. Nemcsak a nem­zetközi vásárközpontban, ha­nem az utcákon, az áruhá­zakban, az idegenforgalmi nevezetességeknél is nagy volt a nyüzsgés. Sokan jöt­tek Frankfurtba, nemcsak Európa más országaiból, ha­nem a kontinensen túlról, az Egyesült Államokból, Kana­dából, Brazíliából, Japánból is. Főleg üzletemberek, far­merék érkeztek, hogy köze­lebbről megismerjék a világ élenjáró mezőgazdasági tech­nikáját felvonultató cégek munkáját és az igényeknek megfelelő üzleteket is kösse- nék. A város nyugati részén levő vásárközpontban három hatalmas, emeletes, lifttel megközelíthető, légkondicio­nált csarnokban, 82 ezer 500 négyzetméternyi területen állították ki azokat a gépe­ket, szerszámokat, alkatré­szeket, amelyek hűen repre­zentálják a korszerű gép­gyártás korszerű termékeit. A vásárközpont előtti téren a bemutatkozó 25 ország zászlaját lengette a szél, közöttük Magyarország nem­zeti lobogóját is. Az épület­csoport egyikében levő iro­dájában találkoztunk. dr. Horst Kronévail, az Agri- tedhnika ’85 igazgatójával, aki szívesen fogadott és a nagy seregszemle jelentősé­géről beszélgettünk. — Igazgató úr! Mi­lyen múltja van ennek a nemzetközi kiállítás­nak? — Nos, több mint húsz esztendővel ezelőtt a Német Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége, valamint a Ké­met Mezőgazdasági Tudomá­nyos Társaság elhatározta, hogy nemzeti jelleggel, de nemzetközi részvétellel kiál­lítást szervez. Azzal a céllal született a döntés, hogy be­mutassuk hazánk termelői­nek, de a nagyvilágnak is, hogy hol tart a mezőgazda­ság technikai fejlesztése, ugyanakkor elősegítsük vele a kereskedelmi munkát is. Indokolta ezt az is, hogy a nyugatnémet mezőgazdasági gépipar a legnagyobb Euró­pában, és az Egyesült Álla- mök után második a vilá­gon. Termékeinknek több, mint 60 százaléka a külpia­cokra kerül, zömmel a közös piaci, de más országokba, így Magyarországra is. A korábbi kiállításokon az ál­lattenyésztés eredményeit is bemutattuk. Most viszont először 1985-ben csak a me­zőgazdasági technikai forra­dalom vívmányait szemlél­tettük, és ezt a gyakorlatot folytatjuk a jövőben is. Az állattenyésztés pedig önálló nemzetközi kiállítást kapott Hannoverben. — Mennyire érdeklőd­tek a mostani sereg­szemle iránt? — örömmel mondhatom, hogy nagy élénkség kísérte az előkészületet. Huszonöt ország, közöttük Brazília, a Német Szövetségi és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Finnország, Franciaor­szág, Nagy-Britannia, Izrael. Olaszország, Japán, Jugo­szlávia, Kanada, Új-Zéland. Hollandia, Norvégia, Auszt­ria, Svédország, Lengyelor­szág, Spanyolország, Svájc, Csehszlovákia, a Szovjetunió, Magyarország, az Egyesült Államok több, mint hatszáz kiállítója szerepelt. Ezek 36 százaléka külföldi volt, és közöttük néhány szocialista ország gépgyártói is felhoz­ták termékeiket. Az érdek­lődők láthatták és megismer­hették a fejlődés főbb irá­nyait, az innovációs törekvé­seket. Egy helyen mutatták be a ma és a holnap agrár­technikáját, átfogó képet nyújtva annak teljesítőké­pességéről. Felvonultattak traktorokat, szállító jármű­veket, fontosabb szerszámo­kat, a szántóföldi növényter­melésben a vetéstől az ápo­láson át a betakarításig. Az érdeklődők láthatták az ener­getika,- a környezetvédelmi technika eredményeit, az ál­lattenyésztés, a gyógyászat eszközeit, a gyümölcs- és a zöldségkertészet, illetve ezek­kel összefüggésben a feldol­gozás és a csomagolás gépeit. Láthatták a világszerte egy­re nagyobb teret hódító kis- kerti mozgalom eszközeit is. — Milyen nagyobb cé­gek jelentkeztek? — Szeretném kiemelni, hogy a hazai, nyugatnémet vállalatok a legnagyobb számmal vettek részt. Így a Bosch, a Becker, a Case In­ternational, a Deutz-Fahr, a Claas, a Mercedes, a Lem- ken, a Kleine, a Rabewerk, a Rau, hogy csak néhányat említsek. Ott volt az olasz Fialtagri, az osztrák Bauer, a Pöttinger, a Steyr-Daimler- Puch, az amerikai John Deere, és a Ford, a francia Renault, vagy az angol Mas- sey-Ferguson, különböző erő- és munkagépekkel a talaj- műveléstől, a takarmányter­melésben és betakarításon át az állattenyésztésig, a tej­gazdaságát segítő korszerű eszközökig, amelyek közül több Magyarországon is is­mert. Nagy érdeklődés kí­sérte az új típusú szovjet Belorus traktoroik bemutató­ját, az NDK-beli Forschritt- gyár arató-cséplő gépeit, a csehszlovák Zetor-erőgépeket. Dr. Horst Krone Magyarország a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével a kapos­vári, a győri, a kecskeméti, az orosházi, a szolnoki és a debreceni Mezőgéptől mar­koló-rakodókkal, permetező- géppel, rotációs kaszával, kombájnra szerelhető adap­terekkel, illetve hajtómű- és kardánalkatrészekkel szere­pelt. A kiállítás jól bizo­nyította, hogy a világ me­zőgépgyártói az anyag- és energiatakarékosságot, a kör­nyezetvédelmet, a mikro­elektronika és a lézertechni­ka alkalmazását valósítják meg, és mindezekben nagy versenyt folytatnak egymás­sal. A bemutatók nagyszerű alkalmat nyújtottak az üz­leti tárgyalásokhoz, az élén­külő kereskedelmi kapcsola­tok elmélyítéséhez. A kiállí­tás alkalmával ünnepeltük a Német Mezőgazdasági Tudo­mányos Egyesület fennállá­sának 100. évfordulóját, amelyre nemzetközi tanács­kozást szerveztünk. Ezen dr. Soós Gábor nyugalmazott ál­lamtitkár, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület elnöke is tartott előadást itt Frank­furtban, vázolva együttmű­ködésünket. — ön mennyire isme­ri a magyar mezőgaz­daság eredményeit? — Személyesen is volt módom meggyőződni arról, hogy milyen nagyszerű si­kereket értek el az elmúlt éveikben. Legutóbb 1982-ben jártam Magyarországon és tanulmányoztam a mezőgaz­dasági termelés tapasztala­tait. Mint agrárközgazdász­nak, nagyon imponáltak azok a teljesítmények, amelyek például Bábolnán születtek a modern kukoricatermelés­ben vagy a lótenyésztésben. Mindezeket megvitattam dr. Burgert Róberttel, a kombi­nát vezérigazgatójával is. Legközelebb 1986-ban készü­lök Magyarországra, miután ősszel kerül sor Budapesten, a Hungexpo szervezésében a nemzetközi kiállító szerveze­tek kongresszusára. Mi itt Frankfurtban a jó tapaszta­latok alapján 1987-ben ren­dezzük meg ismét az Agri- teehnika nemzetközi kiállí­tást, amelyre ismét szívesen látjuk Magyarországot is. (Folytatjuk) Mentusz Károly impulzus A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szö­vetségének Országos Elnöksége — figyelemmel a műsza­ki értelmiség előtt álló, megnövekedett feladatokra — úgy határozott, hogy széles körű célkitűzésekkel, új szak­mai közéleti fórumot teremt nemcsak tagságának, hanem az egész magyar reálértelmiségnek. így indult útjára a kéthetenként megjelenő Impulzus. Vámos Tibor akadémikus, a szerkesztőbizottság elnö­ke, így fogalmazta meg az Impulzus indításának okait: „Szükségünk van olyan lapra, amelyben a mű­szaki értelmiség önmagáról és önmagának szól, igyek­szik feltárni és mozgósító javaslataival előre lendíteni azokat a feltételeket, amelyek a reálértelmiséget alkal­massá teszik történelmi feladatára, hogy vezesse az or­szág műszaki felzárkózását”. A kedvező fogadtatásra talált Impulzus a technika iránt megnövekedett érdeklődést — a műszaki témákkal foglalkozó egyéb kiadványoktól eltérően — másfélekép­pen igyekszik kielégíteni azzal, hogy a műszaki újdonsá­gokat, az innovációs folyamatokat, a népgazdaság, illet­ve a társadalom — ezen belül is különösen a mérnök- társadalom — kontextusába ágyazva tükrözteti. Az Impulzus feladatának tekinti az alkotó értelmiség hatékony segítését a műszaki-gazdasági problémák in­novatív megoldására, az új gondolatok, megközelítésmó­dok, a technikai újítások szüntelen keresésére, azon kö­rülmények feltárására, amelyek segítik a műszaki fejlő­dést. A lapban megtalálhatók a műszaki tevékenységben hasznosítható, gondolatébresztő tudósítások, hírek. Rend­szeresen foglalkozik a lap a jövőkutatás kérdésével, a haditechnikával, az ipari formatervezéssel. Az Impulzus iránt növekszik a társadalmi érdeklődés. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy a kéthetente meg­jelenő, 64 oldalas kiadvány igen sokrétű információi nem­csak a mérnöktársadalomban találtak befogadásra. A lap a technikai civilizáció hazai és külföldi híreivel, elméle­ti és mindennapi gondjainak megírásával, viták közlé­sével vonzza mindazokat is, akiknek munkaterve az új műszaki koncepciók termékváltása, és napjaink verseny- pályáján az új iránti fogékonysággal tevékenykednek, a technika világában élnek. Az is jó tapasztalat, hogy ahol műszaki tevékenység folyik, ahol jelen van a technika, ott nélkülözhetetlen tájékoztató, gondolatébresztő, cse­lekvésre inspiráló, hasznos „segédeszköz” az Impulzus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom