Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 22. szám ÁRA: 1986. január 27., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÖRZETI MEGBÍZOTTAK ÉS ÖNKÉNTES SEGÍTŐK Együtt a lakossággal, közrendünk védelmében Jubileumi értekezlet a megalakulás 30. évfordulóján A bűnüldöző és megelőző munka két sa­játos szolgálati ága, a körzeti megbízotti és az önkéntes rendőri hálózat az idén tartja harmincesztendős jubileumát. Ebből az alkalomból rendezett értékelő értekez­letet a Heves Megyei Rendőr-főkapitány­ság Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Köz­pontban. Az eseményen az elnökségben foglalt helyet többek között dr. Hegyi Er­nő r. alezredes, a BM Országos Rendőr­főkapitányság osztályvezetője, dr. Misi László, a megyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese, dr. Fábián Erik Istvánná, a megyei tanács osztályvezetője, valamint dr. Ripka Kálmán, a megyei bíróság el­nöke és dr. Patkó Benjámin megyei fő­ügyész. Jelen voltak a megye, valamint a négy város és Füzesabony állami és tár­sadalmi szerveinek képviselői és a nagy- vállalatok vezetői. Pálinkás Ferenc átnyújtja a magas kitünte­tést Tóth József r. zászlósnak (Fotó: Szántó György) Kínai tudományos küldöttség Heves megyében Tapasztala ícsere, tanulságokkal A CAST, a Kínai Tudományos és Műszaki Szövet­ség elnöke, Csou Pei-Jüan vezetésével Heves me­gyében töltötte a vasárnapot az a kínai műszaki­tudományos delegáció, amely a MTESZ meghívá­sára tett látogatást hazánkban. A delegációt elkí­sérte Cu An-Kang, a Kínai Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete is. A MTESZ székházában Barta Alajos, a megyei pártbizott ság első titkára tájékoztatta a vendégeket Vállalati tanácsok Jövőnk, előrehaladásunk igen fontos feltétele, hogy a következő években mi­ként fejlődnek az üzemek, a vállalatok. Mennyire képesek megfelelni azok­nak a követelményeknek, amelyeket a népgazdaság előirányoz az éves és a középtávú tervekben meg­fogalmazott célok megvaló­sításáért. A vállalatok te­hát igen fontos szerepet töltenek be gazdasági éle­tünkben, társadalmunk anyagi alapjainak további gyarapításában. Ezért is nagy jelentősé­gű az MSZMP Központi Bizottságának 1984. áprilisi határozata, amely a gazda- ságirányításii rendszer to- v ábbf ejlesztéséről döntött. Ennek igen lényeges lánc. szeme a vállalatok önálló, ságának fokozása, döntési joguk bővítése. A határo­zatot követően az Elnöki Tanács módosította a vál­lalati törvényt és így lehe­tővé vált, hogy a termelő- egységeket a dolgozókból megválasztott vállalati ta­nácsok irányítsák. Ezek kialakítása országo. san, így Heves megyében is megkezdődött már. A vállalati tanácsok létreho­zása új intézmények létre­jöttét jelzi, amelyek a de­mokratizálódást jelentik. Elősegítik gazdaságpoli tlkai céljaink, ezzel együtt a hatékonyabb munka meg­valósítását. Kádár János, az MSZMP főtitkára a kö­zelmúltban a Taurus Gu­miipari Vállalatnál tett lá­togatásakor kijelentette: A vállalati tanácsok alapvető rendeltetése, hogy elősegít, se a dolgozók életminősé, gének magasabb szintre emelését. Szükség van te­hát ezekre az intézmé­nyekre. A jó vállalati ta­nács tevékenységében vi­szont érvényesülniük kell a gazdaságpolitikai elvek­nek, hogy a helyi és az or­szágos érdekek megfelelő összehangolását biztosít­sák. Kétségtelen, hogy az igaz­gató megválasztása és te­vékenysége ezentúl jobban függ a dolgozóktól. Az év munkanapjain azonban to­vábbra is ő marad a fő irányító. Ezért nagyon lé­nyeges a hatáskörök pon­tos tisztázása és rögzítése, így minden vezető világo­san látja, mi a feladata, mi a tennivalója és hogy miért kell felelnie. A párt főtitkára azt js kiemelte a már említett beszédében, hogy meg kell tanulni operatívan dolgozni. Álta. Iában gyenge pontunk a döntési folyamat lassúsá­ga. Egy-egy kérdésben gyakran hónapokon át meditálnak, miközben a döntés nem születik meg. Nos, ezek rövidítésében növekvő szerepük van a már megalakított és a kö­vetkező hetekben hóna­pokban megalakításra ke­rülő vállalati tanácsoknak, hogy közvetítsék a külön­böző álláspontokat. így minél szélesebb kollektíva véleménye alapján szület­het meg a döntés, a dolgo­zók álláspontját tükrözve. Mentusz Károly Az ünnepi tanácskozáson Domoszlai László r. ezredes, a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság helyettes vezető­je mondott rövid megnyitót. Ezután Pálinkás Ferenc r. vezérőrnagy, a főkapitányság vezetője lépett a szónoki emelvényre, s tartotta meg a három évtizedes tevékeny­ség értékelését. A rendőri szervek munká­jának fontos jellemzője — hangsúlyozta elöljáróban —, hogy a megalakulástól kezd­ve, szoros kapcsolatban áll a széles néptömegekkel, ve­lük együtt védelmezi a tár­sadalmi tulajdont, az állam­polgárok érdekeit és vagyo­nát. Ez a tény volt az alap­ja a kmb-szolgálat és az ön­kéntes segítői rendszer lét­rehozásának. Az előadó szólt azokról a politikai és társa­dalmi viszonyokról, Illetve formálódásukról, amelyek közepette végezték a közrend és a közbiztonság megszilár­dítását. fenntartását, erősíté­sét. A továbbiakban beszé­dében megemlítette a két szolgálati ág megteremtésé­nek főbb állomásait is. Egé­szen 1944-től, az első rend- fenntartó alakulatok meg­alakításától, az államrend­őrség megszervezésén át, az 1952-es belügyminiszteri ren­delet megjelenéséig, amely- lyel elrendelték a területfe­lelősi szolgálati rendszer be­vezetését. Három évvel ké­sőbb határozták el e tevé­kenység új alapokra helye­zését, s a két szervezeti for­ma 1957-től fejlődik töret­lenül. Megyénkben a kmb-szol­gálat személyi feltételei adottak, minden hely be­töltött — folytatta értékelé­sét Pálinkás Ferenc. — Leg­többjüknek tekintélye van a helyi lakosság körében, mind határozottabbá válik önálló­ságuk, közéleti szerepük. Az önkéntes segítőkkel együtt — akik 183 csoportban, 1803- an tevékenykednek nap mint nap — emberközelségben él­nek és dolgoznak. Az állam­polgárok bizalmának jele, hogy nemcsak rendőri, ha­nem politikai, családjogi és más kérdésekkel is rendsze­resen megkeresik őket. Beszéde befejező részében a főkapitányság vezetője fel­hívta a figyelmet az elkö­vetkező öt esztendő legfon­tosabb tennivalóira. így a bűncselekmények szaporodá­sának megakadályozására, a törvényesség, az állampolgá­ri fegyelem erősítését szolgá­ló teendőkre. A célok között szerepel az ügyintézés egy­szerűsítése, az intézkedések kulturáltságának növelése is. Az értekezleten ezt köve­tően hozzászólásokra került sor, majd Pálinkás Ferenc elismeréseket nyújtott át az elmúlt évtizedekben kiemel­kedő munkát végzett körze­ti megbízottaknak, illetve önkéntes segítőknek. A belügyminiszter a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát adományoz­ta Tóth József r. zászlósnak, a Közbiztonsági Erem arany fokozatát Forgó István és Kovács György r. zászlósok­nak. Tárgyjutalomban része­sítette az Egri Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályának ifjúságvédelmi önkéntes rendőri és a Hatvani Rend­őrkapitányság lőrinci körze­ti megbízotti csoportját. Ugyancsak tárgyjutalmat ka­pott a megyei főkapitányság vezetőjétől György János r. főtörzsőrmester és Szarvas István r. törzszászlós. A rendőri munka segíté­séért a főkapitány Kiváló Társadalmi Munkáért érem­mel és önkéntes Rendőri Szolgálatért jelvénnyel tün­tette ki 30 év után Bozsik Pált, Dobi Jenöt, Kaszás Al­bertet és Kovácsik Lászlót, míg Czékus Ferenc a Kivá­ló Társadalmi Munkáért ér­met vehette át. Dicséretben és jutalomban részesült Ma­ta Ferenc, nyugalmazott r. alezredes. Három évtizedes, eredmé­nyes szolgálatuk elismerésé­ül kitüntető jelvényt kaptak: Balázs János, Bordás Antal, Bulyák József, Czikó László, Farkas András, Farkas Ist­ván, Füleki László, Ficsór András, Kelemen Gyula, Ko­vács Balázs, Nagy Antal, Pó­lyák Pál, Szabó Mátyás, Szekrényes Lajos, Ugrai László és Vajda Zoltán ön­kéntes segítők. A jubileumi megyei ta­nácskozás záró részében — amely a rendőrség munkáját régóta segítők találkozására is nagyszerű alkalmat adott — a Belügyminisztérium Vö­rös Csillag Érdemrenddel ki­tüntetett, Duna Művész- együttese mutatta be műso­rát. A vendégeket Gyöngyöspa­tán, a Mátrai Egyesült Ter­melőszövetkezet központjá­ban dr. Német András elnök tájékoztatta az 1775 tagú, 8105 hektáron gazdálkodó gazdaság munkájáról. Ki­emelte a 970 hektáros sző­lőültetvény szerepét, amely­nek egyharmada háztáji ke­zelésben van. Csak a háztáji és a közös gazdaság együt­tes munkája elegendő ahhoz, hogy kihasználhassák a 400 tonna nap kapacitású szőlő- feldolgozót. és megtelhesse­nek a 105 ezer hektoliter kapacitású bortárolók. Az elnök elmondta, hogy az évi 70 ezer forint körüli munka­bérért dolgozó tagok egyben a termelőszövetkezet irányí­tását is a jogszabályoknak megfelelő demokratikus fó­Szomfoíaton kezdte meg ta­nácskozását a szakszervezet két ágának országos tanács­kozása is, amelyek a be­számolókat és a vitákat kö­vetően vasárnap délután ér­tek véget. A Pedagógusok Szakszer, vezetének Xll. hongresszu. sán Budapesten az Édosz- székházban csaknem 290 ezer tag képvisel etében 321 kül­dött vitatta meg az elmúlt öt évben végzett munka tapasztalatait és a további feladatokat. Az eseményen jelen volt Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Országgyű­lés elnöke, Köpeczi Béla művelődési, miniszter, Bora. nyai Tibor, a SZOT főtitká­ra és Varga László, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének főtitkára. A központi vezetőség írá­sos beszámolója és Voksán József főtitkár szóbeli ki­egészítése egyaránt hangsú­lyozta: az elmúlt fél évtized a magyar oktatásügyben si­keres, ám ellentmondásos időszak volt. Megszületett az oktatási törvény, a népgaz­daság lehetőségeivel össz­hangban megkezdődött az itt dolgozók anyagi helyze­tének, valamint a tárgyi feltételek javítása. A mun­kakörülmények viszont vala­mennyi oiktatási fokozat­ban kedvezőtlenebbek let­tek. Az állandósult pedagó- gushiiány. a megnövekedett gyermeklétszám következ­tében nőttek a pedagógusok terhei: rendszeressé vált a túlórázás, megnehezült a diákokkal való egyéni fog. lalkozás. rumokon gyakorolják. Emel­lett a gazdaságban 53 tagja van az agrártudományi egye­sületnek, így a legkorszerűbb módszerek fogadása is meg­oldott. A 84 esztendős Csou Pei- Jüan — Einstein egykori ta­nítványa — rendkívüli ér­deklődést tanúsított a közös és a háztáji gazdaság együtt­működésével kapcsolatban. Erre Tekse Ferenc portáján kaphatott választ, ahol a kisállattenyésztéstől a háztá­ji borpincéig, a lakáskörül­ményekig mindent láthatott, ami egy mai kisgazdaságot jellemez. Ezt követően a delegáció- Egerbe, a Technika Házába látogatott. Barta Alajos, a A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Sarlós István. Az érdekvédelemről szólva kifejtette, hogy azt az ese­ték többségiében egyolda­lúan az anyagiakra korlá­tozzák. Legalább ennyire fontos lenne a felettes szer­vek és a társszervek erköl­csi megbecsülése is. Mint mondotta, az érdekvédelem­hez tartozik a védelem az indokolatlan támadások el. len. Gyakorta előfordul ugyanis, hogy a pedagógiai munka eredményét az osz­tályzatokon mérliik le. A ne­velés és az oktatás céljairól elmondta, nemcsak az a fel. adat, hogy a tananyagot jól elsajátítsák a gyerekek, ha. nem az is, hogy művelt, önállóan gondolkodó, az új iránt nyitott, a hasznos te. vékenységet életeteknek te. kintő állampolgárok legye. nek. A vitában szót kapott Köpeczi Béla is, aki a köz_ óktatás és a felsőoktatás korszerűsítéséről, fejleszté­si programjáról beszélt. A két nap alatt hangsú­lyosan kerültek szóba a pe­dagógusok élet- és munka. körülményeivel kapcsola­tos dolgok, így egyebek kö­zött lakáshelyzetük javítá­sának kérdése, a túlterhelt, ség veszélye, a felsőfokú in­tézményekben oktatók béré. nek rendezése. Az elhang­zottakra adott válaszok után a tisztségviselők és testüle­tek megválasztására került sor. A Pedagógusok Szak- szervezetének elnöke Szűct László lett. Főtitkárrá vá­(Folytatás a 2. oldalon) A megyei értekezlet résztvevői a gyöngyösi Mátra Művelő dési Központ színháztermében (Folytatás a 2. oldalon) A pedagógusok, illetve a helyiipari és városgazdálkodási dolgozók érdekeiért Ágazati kongresszusok a szakszervezetekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom