Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 19. szám ÁRA: 1986. január 23., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA- Várkonyi Péter Varsóban Várkonyi Péter magyar és Maróan Orzechowski lengyel külügyiminiszter szerdán, Varsóban aláírta az 1986—90-es magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműködési munkatervet. Várlkonyi Péter szerdán érkezett hivatalos baráti látogatásra Lengyelországba. Megkoszorúzta a varsói Ismeretlen katona sírját, majd négyszemközti megbeszéléseket folytatott lengyel kollégájával. Ezt a két küldöttség plenáris tárgyalása követte, amelyen jelen volt Biczó György, hazánk varsói nagykövete. Marian Orzechowski szerdán este díszvacsorát adott Várkonyi Péter tiszteletére. (MTI) Mi legyek? Napjainkban ez a kérdések kérdése! Beszédtéma a családokban, az utcán, a munkahelyeken és nem utolsósorban az iskoláikban. A most végzős nyolcadikosok ezreinek teszik fel a kérdést és ennél fogva ők maguknak: mi legyek? Nem egyszer esett már szó arról — szakemberek körében is —, hogy többségük — érthetően — nem képes határozottan dönteni arról: milyen típusú iskolába adja be a jelentkezési lapját, illetve, milyen pályára induljon. Segítségre, eligazításra van szükségük, hasznos és jó tanácsokra, amelyeknek alapján elindíthatják gyermekéletüket a jövő felé. Az utóbbi évek igazolják, hogy a pályaválasztás gondjaival foglalkozó tanulóknak mind az iskolák, mind a pályaválasztási intézetek, nemegyszer a szülők munkahelyei is, iparkodnak megfelelő javaslatokat tenni anélkül, hogy ráerőszakolnák őket a pályaválasztásra. Igen! Választani, végül is a gyermeknek kell, de nem mindegy, hogy ez a döntés alapos, sokoldalú megfontolás után történik-e, vagy csak úgy, tessék, lássék. Létezik tehát pályairányítás? A kérdésre adott igenlő válasz nem mond ellene a tanuló szabad elhatározásának és a legtöbben hálásan is fogadják mind a tájékoztató füzeteket, mind a szülői, az iskolai tanácsokat. Az, hogy mi legyen a gyermekből és ennek megfelelően milyen középiskolába jelentkezzen, sok ösz- szetevője van. Szerencsések azok, akik határozott vágyaikat is alátámasztó képességeik, lehetőségeik szerint dönthetnek. Sokakat az alkalmassági vizsgálat erősen befolyásol és nem egyet közülük szándékaik megváltoztatására késztet. A legtöbben bizonytalanok talán még az utolsó .pillanatban is, és amikor kitöltik a jelentkezési lapot, még akkor is szoronganak: „Jól határoztam-e?” Az tűnik helyesnek, ha a gyermekeknek azok segítenek elsősorban, akik legjobban ismerik őket. Így a szülők, a tanárok, a barátok, akik segítségüket még azzal is alátámasztják, hogy elviszik a gyermekeket azokra a munkahelyekre, amelyeket nekik ajánlanak. Az életközelség talán a legjobb útbaindító! Manapság már tartunk ott, hogy a tizennégy éveseink kapnak annyi segítséget és hasznos tanácsot a lehetőségeikről, hogy a legnagyobb valószínűség szerint helyesen dönthetnek. És ha mégsem sikerül? A pályamódosításra az ő korukban — szerencsére — még van lehetőség. Szalay István riába öt vagonnal szállítottak, tonnánként 1600 schillinges áron! így alakult tehát ki a hulladékhasznosítás termelési rendszere, mely teljes egészében a Mefag szakembereinek szellemi terméke. Aprítógépek, elötéttüzelő berendezések, brikettáló üzemek tervezését, kivitelezését vállalják. Ennek jelentősége azért ás nagy, mert erre a tervidőszakra kormányprogram született, mely szorgalmazza a fahulladék hasznosítását. Eszerint az évtized végére országos szinten 500 ezer tonna ap- rítékot és harminc brikettáló üzemmel 80—100 ezer tonna fabrikettet kell előállítani, s ezzel megfelelő arányban olajat megtakarítani. A Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság ezeknek a mennyiségeknek a tíz százalékát tudja majd éves szinten felmutatni, viszont ahhoz, hogy ez a terv megvalósuljon, hazai tőkére alapozva kulcsátadásig megvalósítja az országban bárhol a hulladékhasznosítás termelési rendszerét. Az érdeklődés máris nagy, s ezt bizonyítja a 'tegnap Gödöllőn befejeződött országos kutatási fejlesztési tanácskozás, ahol osztatlan sikert arattak a Mefag szakembereinek e témában tartott előadásai. Kormányprogram az évtized végéig Energiaszegény világunkban a reneszánszát élő szén mellett, ismét felfedeztük a fát. Pontosabban ennek a minduntalan újratermelődő, megújuló energiaforrásnak azon részeit, melyek eddig veszendőbe mentek, vagy csak részben hasznosultak. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság úttőrő szerepet vállalt a hulladékhasznosítás hazai lehetőségeinek kutatásában. Vállalkozásukat még a hatvanas évek végén nem kísérte nagy figyelem, csak az olajárrobbanás után nőtt mag az érdeklődés, s ekkortól kapcsolt nagyobb sebességi fokozatra a fejlesztés is. Ennek a csak- inem húszéves munkának eredményeképp született meg az a komplex rendszer, mely egyedülálló az országban. Tevékenységüket ketté kell bontani, egyrészt az „aprítékolásra”, másrészt a b ni|ket bgyiá rtáskia. Amíg a fát, a gallyakat hagyományos módon tüzelik: el, csak 40 százalékos hatásfokot lehet elérni. Ha viszont mindebből aprítékot készítenek, s egy úgynevezett előtéttüzelőberendezés segítségével égetik el, a fenti mutató 'máris 80—90 százalékra ufjrik. A minőségi változás tehát szembetűnő, s az sem mellékes, hogy ily módon 3 kilogramm apríték effV kilogramm olajat helyettesít. Ilyen berendezésekkel eddig jobbára csak állattartó telepeket, üzemcsarnokokat láttak el meleg levegővel. A továbblépés az apríték- kal üzemelő hőközpontok létesítése, tehát különböző intézmények fűtése ezzel a imódlszerrel. Az országban kísérleti jelleggel Tatán üzembe helyeztek már egy ilyen 'hőközpontot, ahol a tapasztalatok igen kedvezőek, de hozzá kell tenni: hogy ez a rendszer elterjedjen, körültekintő tervezést kell végezni. Elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy milyen biztonsággal KGST-erőgépekre alapozva fejlesztette fahulladékfeldolgozó gépeit lehet megoldani a folyamatos aprítékéllátást. Mindehhez még az kívánkozik, hogy ezek a hőközpontok nyáron áramot termelhetnek. A másik .,szál” a fabrikett, mely a hulladékmentes fafeldolgozás végső terméke. Ez a fűrészpor és az őrölt kéreg megfelélő arányú szárított keveréke. A brikettálást nagy nyomáson, kötőanyag nélkül végzik. Az így előállított energiahordozó fűtőértéke 17 500 KJ/kg, s ez annyit jelent, hogy vetekszik a barnaszénnel. Jó égési tulajdonságait mi sem bizonyítja érzékle- tesébben, mint a 0,5 százalékos salákképződés. Gyakorlatilag kénmentes, tehát nem szennyezi a környezetet. Fafbrikett előállításával, mint arról dr. Kovács Jenő, a gazdaság vezérigazgatója tájékoztatott, 1980 óta foglalkoznak. Hazánkban ilyen üzemet csak az Érdért létesített Tuzséron, valamint Szentgotthárdon kezdi meg hamarosan a termelést egy új gépsor. A Mefágnál évente közel 6 ezer tonnát gyártanak. Az évek során eljutottak oda, hogy jószerivel már nem tudják kielégíteni az igényeket. A lakosság körében előszeretettel használják kisméretű kazánok fűtőanyagaként és sok helyütt már erre alapozzák a fóliakertészetet. AusztEgerben: 3 kg apr í kg olaj A fürészüzemi melléktermékeket fürészpor- briketté sajtolják, mind a felnémeti, mind a gyöngyösi üzemben A géprendszer elemeit a felnémeti gépüzemben készítik, rendszergazdaként látva el a magyar erdőgazdaságokat (Fotó: Kőhidi Imre) A népgazdasági tervvel összhangban Környezetvédelmi tanácskozás — országos feladatokról Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének vezetésével szerdán Budapesten tanácskoztak a fővárosi és a megyei környezet- és természetvédelmi bizottságok vezetői, s körvonalazták e bizottságok VII. ötéves tervi legfontosabb feladatait. A megyei környezet- és természetvédelmi bizottságok munkájának jelentősége nagymértékben növekedett a Minisztertanács 1985 augusztusi rendelete nyomán, a mostani tanácskozáson ezeket a feladatokat vitatták meg. Az elkövetkező időszakban a bizottságok fokozott gonddal vesznek részt a természetvédelmi értékek megőrzésében. A környezetés természetvédelem szempontjait ma már egyre fokozottabban érvényesíteni kell a népgazdasági tervezésben, ehhez a bizottságok is messzemenően hozzájárulnak. Emellett ösztönzik a környezetkímélő technológiai megoldásokat, különösen azokat, amelyek hosszú távon a leggazdaságosabbak. A bizottságok fokozott figyelmet fordítanak a legfontosabb környezetvédelmi feladatok megoldására: a levegőtisztaság és a vízadó rétegek védelmére, a veszélyes hulladékok szakszerű kezelésére és ártalmatlanítására. Hozzájárulnak a környezetvédelmi alap ésszerűbb felhasználásához, s jelentős szerepet vállalnak a pedagógusok környezetvédelmi továbbképzésében. SZÜKSÉG VAN AZ ÖSSZEFOGÁSRA Békegyílés Egerben A békegyűlésen (Fotó: Perl Márton) Tegnap megyeszékhelyünkre látogatott Antonin Stejskal professzor, a Cseh Béketanács elnöke, valamint dr. Jaroslav Musilek nagykövetségi tanácsos, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója. A vendégeket Molnár István, a Hazafias Népfront városi titkára köszöntötte, majd dr. Varjú Vilmos, a városi tanács elnöke adott tájékoztatást Eger politikai, gazdasági és kulturális életéről. Az ünnepségen jelen voit Németh László, az MSZMP Egri Városi Bizottságának első titkára. Mészáros Albert, a HNF Heves Megyei Bizottságának titkára. A fogadást követően a baráti ország képviselői városnézésen vettek részt. Délután a városi pártbizottság nagytermében megrendezett békegyűlésen a Cseh Béketanács elnöke beszállt a hazájában folyó bé- kemozgailimi munkáról. Beszámolójában emlékeztetett a II. világháború borzalmaira, arra, hogy a 12 millió fiatal áldozat közül 17 ezer cseh gyermek is életét vesztette. Elmondta, hogy a számunkra békés 40 esztendő alatt a világon 25 millió ártatlan ember vesztette életét a különböző harcok során, a tőlünk távol eső földrajzi területeken. Felhívta a figyelmet az egyes nyugati országokban újraéledő fasizmus, az ideológiai ellenségeskedés veszélyeire, majd figyelmeztetett a fegyverkezési hajsza lehetséges következményeire. Kiemelte, hogy az éhező gyermekek segítésére, az analfabetizmus felszámolására további erőfeszítéseket kell tenni. Példaként említette a Szovjetunió következetes békepolitiká- jáit. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a szocialista országok Összefogására minden eddiginél nagyobb szükség van. Antonin Stejskal felszólalását kötetlen beszélgetés követte a két ország békemozgalmi tevékenységéről.
