Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SEGÍTSÉG A MAGÁNERŐS LAKÁSÉPÍTŐKNEK Szezonra készülnek a téglagyárak Az új szociálpolitikai in­Szervezés A közelmúltban az Ipa­ri Minisztérium több száz kérdőívet küldött el terme­lőüzemekhez, többek kö­zött arra a kérdésre ke­resve választ: saját szerve­zettségi szintjét az adott üzem, gyár, vállalat mi­lyennek tekinti — a fejlett ipari országokéhoz képest. Az eredmény önmagáért beszél: a beérkezett csak­nem négyszáz kérdőív alap­ján egyetlen vállalat, a győri Rába minősíti szerve­zettségét a legfejlettebbe­kéhez hasonlónak. Néhány gyár és üzem az NDK-hoz és Csehszlovákiához, illet­ve az ottani gyárakéhoz hasonlónak tartja szervezé­si színvonalát, a legnagyobb többség pedig alacsonyabb­ra helyezi a mércét. S mindezt nem külső, eset­leg elfogult szemlélő álla­pítja meg, hanem maguk az adott termelőegységek. A felmérés több, mint elgondolkoztató. S nem csu­pán elmarasztaló értelem­ben, hanem úgy is: milyen nagy tartalékaink vannak még. Hiszen mai, pénzben nem bővelkedő világunk­ban az egyik legésszerűbb és nem túl sokba kerülő „beruházás” a szervezés színvonalának emelése. S alig akad oilyan termelő­üzem, ahol e területen nem lenne már mit tenni. Hiszen számtalan példát lehetne említeni, hogy a munkahelyeken sokszor azért akadozik a termelés, mert hol anyag nincs, hol géphiba akadályozza a munkát, esetenként pedig a harmadik műszakot nem sikerült megszervezni. Pe­dig, a termelés folyamatos­ságát kellő körültekintés­sel mindenütt lehet és szükséges is lenne biztosí­tani. A mostani, VII. ötéves tervben is az egyik legfon­tosabb teendő a szervezés színvonalának javítása. Az anyagi eszközök szűkössége folytán jó néhány helyen nem lesz majd mód a mű­szaki színvonal jelentős fej­lesztésére, s így az ésszerű gazdálkodás, az anyaggal, az energiával való takaré­kosság. a termékek minő­ségének javítása mellett a fejlődésben kulcsszerepe lesz a szervezésnek. Jó néhány példa bizo­nyítja az országban, de megyénkben is, hogy nem mindig csupán a beruhá­zások hoznak hasznot, nem mindig csupán a befekte­tésekben, fejlesztésekben érdemes gondolkozni. A könnyűiparban egyes szer­vezési szisztémák alkalma­zásával 20—30, esetenként pedig 40 százalékkal is si­került a termelékenységet növelni. De az ipar más ágazataiban és a mezőgaz­daságban is akadnak ha­sonló példák. Érdemes tehát a szerve­zésre, e mindenhol jelen­lévő tartalékforrásra a jö­vőben is kiemelt figyelmet fordítani. Annál is inkább, mert ez állandóan megúju­ló, kiapadhatatlan lehető­séget jelent — és minde­nütt. Kaposi Levente tézkedések, a kedvezőbb hi­telek azt sejtetik, hogy pezsdülés várható a magán­erős lakásépítés frontján. Ez annyit jelent, hogy a háttériparnak is idejében fel kell készülnie, hiszen a vállalkozók kedvét legtöbb­ször az töri le, ha napokat, heteket kell futkosni fala- zóanyagért, nyílászáróért, más egyébért. A tégla év­századok óta az egyik leg­fontosabb építőanyag, s az ‘is marad még egy jó dara­big. Megyénkben tavaly még négy téglagyár műkö­dött, idén három, de lehet, hogy csak kettő kezdi meg a termélést. Amikor valamennyit kör­bejártuk. arra voltunk kí­váncsiak, miként hasznosít­ják a holtszezonnak sziá­miié téli időszakot, milyen évet hagyták maguk mö­gött, mire számítanak 1986- ban. S mindemellett íszó esett a gondokról is. A két egri gyár közül csak a Homok utcai dolgozik továbbra is, a Vécsey-völgyi, vagyis a 2-es számú bezár­ta kapuit. Illetve addig fo­gadja a vásárlókat, amíg tart a raktárkészlet. Az I. üzemhen január 23-ig nagy­javítás folyik. Valósággal „kiveséáik” a gépsorokat, felújítják, kicserélik az el­használódott alkatrészeket, majd néhány napos próba­üzem után a százfős kollek­tíva január 27-től kezdd meg a termelést. Havonta a ka­1985-ben több, már ko­rábban elkezdett nagyberu­házás fejeződött be a belke­reskedelmi hálózatban. Át­adták rendeltetésének egye­bek közt a kispesti Centrum és a pesterzsébeti Skála Áruházat, s az ország na­gyobb városaiban több be­vásárló központot, összessé­gében mintegy 100 ezer négyzetméterrel bővült, s ma pacitás eléri a 780 ezret. Csak B—30-as téglát éget­nek. s a hírek szerint itt csinálják a legjobbat. Kitű­nő az alapanyag, az időjá­rástól függetlenül tudnak szárítani, kevés a selejt, az oldalak tökéletes derékszö- gűek, s mindemellett na­gyon jó a termékek szilárd­sága. Hogy az itt készített tégla kelendő, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Borsodból, Nógrádból, Szol­nok megyéből, sőt Budapest környékéről is járnak ide vevők, kimondottan az egri B—30-asért. Hatvanban a gyár alkal­mazottainak csak a húsz százaléka dolgozik, a töb­biek 10 forintos órabérrel fagyszabadságon vannak. Ennek oka nem a rendkí­vüli hideg, hanem a bizony­talanság. Ugyanis nem dőlt még el, hogy meddig üze­melnek! Az itteniek és a városi pártbizottság azon az állásponton van, hogy nem szabad bezárni a gyá­rat, hanem csökkentett lét­számmal és teljesítménnyel — húsz fő, hárommillió da­rab '—, kell fenntartani. Az­zal érvelnek, s ez helytálló és ésszerű is, hogy az el­következendő években min­den bizonnyal felfut a ke­reslet, s ha a Tégla- és Cse­répipari Tröszt végleg le­állítja a hatvani üzemet, az itt élőknek és a környékbe­lieknek 60—80 kilométerről kellene beszerezniük az <épí­tőanyagot: Ez pedig meg­drágítaná a kivitelezési költ­már meghaladja a 8 millió négyzetmétert a kereskedel­mi és vendéglátó hálózat. A kereskedelemben elsősorban a nagyobb alapterületű üz­letek részaránya növekedett, míg a vendéglátásban mind több a kisebb, hangulatos söröző, gyorsétkező, grill- bár. Új vendéglátó láncok is kialakultak: a fővárosban már több City-grill, Krump­séget. Ha viszont továbbra is zöld utat kapnak a hat­vaniak, akkor a karbantar­tást követően március vé­gén félgőzzel beindulnak, mert addigra elfogy a most még 220 ezer darabos áru­készlet. Mátr'aderecskén a vára­kozáson felül sikerült az elmúlt esztendő. Előrelép­tek a hatékonyság és a se- lejtcsökkentés terén_ vala­mint túlteljesítették a cse­réptervet. Az országban egyedülálló eredménnyel büszkélkedhetnek, hiszen elérték, hogy a kislakás­építéshez szükséges vala­mennyi termék — válasz- falaik,: /un i.form-falazóelem!, födémváz-kerámia béléstest. tető- és kúpcserép, kismé­retű kierítéstégla — meg­vásárolható náluk. A há­romszáz fős gyár felkészült arra, ‘hogy a piacon jelent­kező keresletet teljes egé­szében kiélégítse. Hamarosan elkezdik a Thermofor elne­vezésű falazóelem gyártását, mely hazánkban a leghőta- karékoSabb téglaféleség lesz. Ezenkívül a mezőgazdaság­nak álagcsöveket, valamint Ikjálbéljtéglát is , (kíniállnak majd. Mátraderecslkén je­len pillanatban tant a cse­répüzem nagyjavítása. a vázkerámia-részleg pedig február 10-től áll le. A kar­bantartás után márciustól teljes lendülettel megkez­dik a termelésit, hiszen ta­vasszal a télkek környékén is megélénkül az élet. lis Fáni üzlet működik, s ha a tárgyalások eredménnyel járnak, MacDonald-hálózat is lesz. Az idei hálózatfejlesztési elképzelések szerények, a vállalatok óvatosan tervez­tek, mert még nem tudják pontosan, hogy milyen anya­gi források állnak majd ren­delkezésükre. Ezért ebbeh az évben nagyobb beruhá­zást nem kezdenek. Célul tűzték ki a hálózat techni­kai színvonalának fejleszté­sét, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium is szorgalmazza a felújításokat, hiszen a bolthálózat mintegy három­negyed része már elavult. A rekonstrukciókra elsősorban a forgalmasabb helyeken ke­rül sor, valamint ott, ahol A mátra- derecskei téglagyár termék­skálája (Fotó: Perl Máidon) MacDonald- hálózat is lesz ? A kereskedelem hálózatfejlesztési tervei Marjai József Moszkvában Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának soron következő, 118. ülésszakán. Marjai József elutazásakor a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Közvéleményünk támogatja az új szovjet leszerelési javaslatokat Az elmúlt napokban or­szágszerte élénk érdeklődés­sel tanulmányozták ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben a munkahe­lyi kollektívák a Szovjet­unió új, nagyszabású lesze­relési programját. Támoga­tásukat az Országos Béke- itanácShoz küldött levelek­ben. táviratokban is kifeje­zik. „Tudjuk azt, hogy a je­lenlegi nehéz gazdálkodási viszonyaink saját erőfeszíté­seinek fokozása mellett is csak akkor válhatnak ked­vezőbbé, ha a világban gá­tat vetnek az értelmetlen fegyverkezésnek. és a ren­delkezésre álló erőforrások, eszközök msnd nagyobb há­nyadát fordítják az államok az emberiség javára, a glo­bális problémák megoldá­sára — hangoztatja a Mis­kolci Lenin Kohászati. Mű­vek dolgozóinak telexüzene­te. — Nagyrabecsüléssel fo­gadtuk a Mihail Gorbacsov elvtárs által közreadott hosszú távú új leszerelési programot. Azt kívánjuk, hogy valóban: „tömegpusz­tító fegyverek nélkül lép­jünk <be a harmadik évez­redbe!” — írják a miskol­ci nagyüzemből. Hasonlóan üdvözlik a Szovjetunió újabb békeprog­ramját a fővárosi Danuviia Vállalat, és több száz alá­írással is hitelesített leve­lükben a Kiskunfélegyházi Habselyem Kötöttárugyár dolgozói is. A leszerelési program támogatására, né­pünk békeakaratána'k nem­zetközi fórumokon való tol­mácsolására kérik az Orszá­gos Béketanácsot a MÁV debreceni járműjavító üze­mének dolgozói és vezetői is. A szovjet javaslat mel­lett hitet tevő levelek ér­keztek a Kiskunmajsai Ci­pőipari Szövetkezettől, a Mezőgép Vállalattól); :a Deb­receni Tanért munkásaitól, akik gyermekeiket mind­annyian nükldáris fegyve­rektől mentes világban sze­retnék felnevelni. „Nemcsak az amerikai népnek, hanem a világ va­lamennyi békeszerető népé­nek is szól az új szovjet leszerelési program” — ír­ják a Kiskunmajsai Petőfi Mgtsz dolgozói, akik röp- gyűlést tartottak. ,,Messze­menően egyetértünk a szov­jet államnak a világbéke megteremtését szolgáló tö­rekvésével és ennek meg­valósításához sok sikert kí­vánunk” — fejezik be táv­iratukat a tsz dolgozói. A Mezőikeresztesi Arany­kalász, az Esztári Novem­ber 7. a Móricgáti Petőfi Mgtsz kollektívái, szocialis­ta brigádjai is közösen ta­nulmányozták a szovjet ja­vaslatokat. „Mi tetteinkkel is segíteni kívánjuk a prog­ram megvalósítását — írják az egyik táviratban. Törté­nelmi jelentőségűnek mi­nősítik az új szovjet javas­latot a pártalapszervezetek- től, a községi népfronthi- aottságoktól. a kisiparosak szervezeteitől érkezett leve­lek. „Az atomfegyverek tel­jes megsemmisítése elsődle­ges fontosságú lépés afelé, hogy a tudomány eredmé­nyeit a társadalmi rendsze­rek békés versenyében az egész emberiség javára le­hessen felhasználni”, — hangoztatják az MTA Atommagkutató Intézeté­nek munkatársad táviratuk­ban. .,Megerősödött bennünk a remény, hogy egy újaibb világháború elkerülhető — olvasható a Debreceni Tóth Árpád Gimnázium dolgozói­nak és tanulóifjúságának táviratában, s ugyanonnan a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem kollektívája is azt kívánja: győzzön az embe­riség érdeke.” (MTIj Magyar békemozgalmi küldöttség utazott Genfbe Magyar küldöttség utazott hétfőn Genfbe Simái Mi­hálynak, a Magyar ENSZ Társaság elnökének, az Or­szágos Béketanács tagjának vezetésével. A héttagú de­legáció részt vesz a nem kormányközi szervezetek „Együtt a békéért” cím­mel, a nemzetközi békeév je­gyében megrendezendő öt­napos konferenciáján. a városrendezés ezt szük­ségessé teszi. A technikai eszközök — például a hűtő­gépek, pénztárgépek, bolti mérlegek — cseréje is sok helyütt sürgető feladat. A minisztérium ehhez a koráb­biaknál nagyobb központi tá­mogatást nyújt az idén. Tervezik a Tüzép-telepek felújítását is, a legtöbb he­lyen ugyanis rendkívül mostoha körülmények kö­zött szolgálják ki a tüze­lő- és építőanyagokat. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket elsősorban a szi­lárd útburkolatok kialakí­tására, anyagmozgató gépek vásárlására és az áru meg­óvását szőlgáló építmények létesítésére fordítják. Kor­szerű vásárlási körülménye­ket nyújtó Fészek Áruház eddig 14 van, de számos szövetkezet is nyitott hason­ló jellegű áruházakat. Ter­vezik a hálózat további bő­vítését, az idén azonban nem lehet számítani új létesít­mény megnyitására. A Belkereskedelmi Minisz­térium számításai szerint az alapellátó hálózat az elkö­vetkezendő öt évben a kis­településeken, a peremkerü­letekben és a lakótelepeken összességében 140—170 ezer négyzetméterrel gyarapszik. Számítanak arra is, hogy a magánkereskedők mind több üzletet nyitnak ezeken az ellátatlan helyeken, a mű­ködési engedélyek kiadásá­val a tanácsok is erre ösz­tönzik őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom