Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

T NÉPÚJSÁG, 1986. január 17., péntek. Magyar—szovjet megállapodások (Folytatás az 1. oldalról) riumi elektronikus mérle­gek, szénbidrogénmérő műszerek — gyártását vet­ték tervbe. Műszerek és komplett laboratóriumok, va­lamint korszerű orvosi mű­szerek előállítására szakosí­tási és kooperációs egyez­ményt fogadtak el. A vegyi_ és kőolajipari 'berendezések gyártásának 'alprogramjában a Szovjet­unió egyebek között festő- berendezések és hűtőberen­dezések, Magyarország kü­lönböző komplett festő- írendszerek, csomagoló gép­sorok és hűtőberendezések gyártására szakosodott. A program szerint vegyipari termékek csomagolására szolgáló automatizált gép­sorokat fejlesztenek ki 1988- ig. Ezekhez kapcsolódóan 3 szakosítási és kooperációs egyezmény született: a fes­tőberendezések, műtrágya és vegyipari termékek csoma­goló berendezéseinek, vala­mint hűtőberendezések kö­zös gyártásáról. A járműipari alprogram az eddigi együttműködés foly­tatását irányozza elő. Ennek alapján a Szovjetunió kü­lönböző teherbírású, dízel­motorral ellátott tehergépko­csik, különböző teljesítmé­nyű személygépkocsik, mik- roautóbuszok, motorkerék­párok és rakodótargoncák előállítására. Magyarország városi és távolsági, repülő­téri és csuklós autóbuszok gyártására szakosodott. A program kitér a szerkezeti részegységek, illetve alkat­részek szakosított gyártásá­ra is. Előiirányozzák az autóbu­szok, a személygépkocsik, a tehergépkocsik műszaki szín­vonalának állandó javítását. Magyarország különféle sze­relősorokat szállít a Szovjet­unióba, autóalkatrészek és elektromos berendezések sze­reléséhez. Tovább folytató­dik az együttműködés a li- kinói autóbuszgyár korsze­rűsítésében. A következő öt év legfontosabb teendőit az autóipari termékek, az au­tóipari részegységek, vala­mint a hidromechanikus se­bességváltók gyártására most elfogadott szakosítási és kooperációs egyezmény tartalmazza. A vegyipari ágazati al- programban a fő figyelmet új technológiai folyamatok és berendezések közös ki­dolgozására, a gyártott ter­mékek minőségének javítá­sára és választékának bőví­tésére összpontosítják. En­nek megfelelően, célul tű­zik ki a vegyipari fejleszté­sek összehangolását, olyan egyedi kapacitások létreho­zását, amelyek egy-egy ter­mékfajtából mindkét ország szükségleteit kielégítik. Ezek megvalósítására vegyipari szakosítási és kooperációs egyezményt is elfogadtak. Az elektrotechnikai ipar­ban elfogadott ágazati al­program szerint a Szovjet­unió a villamos szigetelő- anyagok, erősáramú félve­zető elemek, villamos he­gesztőberendezések, autóvil­lamossági vezetékek, meg­szakítók gyártását fejleszti, míg Magyarországon elsősor­ban fénytechnikai terméke­ket gyártó, különleges tech­nológiai berendezések kor­szerűsítését gyorsítják meg. így olyan nagy teljesítmé­nyű szerelősorokat kívánnak előállítani, amelyek higany­gőz kvarclámpa, autófény­szóró, autóstoplámpa és fénycső szerelésére alkalma­sak. Különleges kábelipari berendezések közös kifej­lesztését is megkezdik. Az ülésen az alprogramhoz kap­csolódóan, a következő öt év­re az erősáramú termékek szakosítási és kooperációs egyezményét is aláírták. Az elektronikai ágazati al- programban a Szovjetunió különböző típusú korszerű, úgynevezett nem huzal el­lenállások, csatlakozók, fe­kete-fehér tv-képcsövek gyártására szakosodott. Ma­gyarországon integrált áram­körök mérésére szolgáló, speciális műszereket, infra­vörös lámpákat, színes tv- képcsöveket gyártó berende­zéseket, integrált áramkörök összeszereléséhez szükséges, automatikus gyártóvonalakat fejlesztenek ki. A feladato­kat az elektronikai ipari mű­szerek gyártására elfogadott szakosítási és kooperációs egyezmény tartalmazza. A műtrágyák és növényvé­dő szerek gyártására elfoga­dott ágazati alprogram új­fajta műtrágyák és növény­védő szerek közös gyártásá­nak megszervezését, a két ország vegyitermék-előállí- tásában a párhuzamosság csökkentését és a kooperáci­ós gyártókapacitások fejlesz­tését határozza meg a leg­fontosabb feladatként. Elő­irányozza olyan tudományos­műszaki teendők elvégzését, amelyek eredményeként le­hetővé válik a technológiai folyamatok számottevő korszerűsítése az ágazatban. Az ülésen — az egyébként 1990-ig érvényes agrokémiai államközi egyezményhez — ki­egészítő jegyzőkönyvet írtak alá. Ennek keretében a kö­vetkező öt esztendőben az áruszállítások értéke meg­haladja az 1,5 milliárd ru­belt. A magyar növényvé- dőszer-szállítások, a szovjet igényeknek megfelelően, né­mileg módosulnak. A szerszámgép- és szer­számipar területére kidolgo­zott, ágazati alprogram sze­rint a Szovjetunió több mint 30 féle fémforgácsoló szer­számgép, illetve kovácsol ó- sajtoló berendezés, Magyar- ország pedig 10, elsősorban mikroprocesszoros vezérlésű forgácsolóberendezés és saj- tológép előállítására szako­sodott. Több olyan berende­zést kívánnak továbbfejlesz­teni közösen, amelyek ki­szolgálására robotok alkal­mazását is tervbe vették. Az ülésen elfogadták a szer­számgépipar fejlesztésére és a kölcsönös szállításokra vo­natkozó együttműködési egyezményt. A két ország folyamato­san bővülő gazdasági együtt­működése egyre nagyobb feladatokat ró az áruszállí­tásra, a vasútra. A követel­ményeknek megfelelően, az elmúlt évtizedekben lénye­gesen átalakultak a vasúti szállítástechnika feltételei, a vasúti határforgalmi körül­mények. Az áruszállítási fel­adatok azonban tovább nő­nek. 1985-ben mintegy 4,7 millió tonna áru hagyta el a Szovjetunió felé vasúton a magyar határállomásokat. A Magyarországra érkező áru mennyisége meghaladta a 10,4 millió tonnát. A követ­kező években az úgyneve­zett kilépőforgalom fejlődik erőteljesebben. Ez kétségte­lenül növeli a vasúti határ­forgalom gondjait, amelynek részbeni megoldására fogad­ták el az ülésszakon az új vasúti határforgalmi egyez­ményt. Ez a megállapodás szabályozza a partnerek kö­telességeit, feladatait és jo­gait, amelyek ismerete és betartása nagyon fontos a szervezett áruszállítás bizto­sításához. Szintén a kibővült szállí­tási feladatok miatt vált szükségessé az új timföld- és alumíniumfuvarozási egyezmény megkötése. Mint ismeretes, a két ország a közelmúltban kibővítette a timföld—alumínium egyez­ményt, amelynek értelmében már 1986-ban mintegy 70— 80 százalékkal növekednek a timföld-,, illetve alumínium­szállítások. E feladat teljesí­tése szintén összehangolt munkát kíván a fuvarozók­tól, ugyanakkor szükség van a vasúti szállítás feltételei­nek javítására is. Az egyez­mény szabályozza a fuvaro­zási technológiát, s megálla­podás született arról is, hogy a Szovjetunió timföld szál­lítására alkalmas, 600 új tar­tálykocsit állít üzembe a kö­vetkező években és ezer for­góalvázat szerez be a szál­lítási feladatok megoldásá­hoz. Magyarország pedig részt vesz a szovjetunióbeli Eszenyben egy tengelyátsze- relő létesítmény bővítésében. Kedvezően fogadta a világ a szovjet javaslatot A TASZSZ hírügynökség csütörtökön washingtoni keltezésű jelentésében is­mertette az Egyesült Álla­mok elnökének és külügy­miniszterének reagálását a szerdai Gorbacsov-nyilat­kozatra. a Fehér Ház által nyilvánosságra hozott el­nöki közlemény szerint a szovjet dokumentum szá­mos eleme nem különbözik a korábbi szovjet álláspon­toktól, mindazonáltal a Reagan-féle nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy a szovjet javaslatban vannak olyan elemek is, amelyek első látszatra épí­tő szelleműnek tűnnek. Az amerikai elnök — folytató­dik a TASZSZ-jelentés — a továbbiakban a hadászati atomfegyverrel kapcsolatos különböző időpontokban el­hangzott különböző kijelen­téseire emlékeztetett. Fi­gyelmet érdemel ebben az összefüggésben, hogy a Fehér Ház okmánya teljes egészében megkerüli a csa- pásmérő kozmikus fegyve­rek létrehozásának, kipró­bálásának és hadrendbe ál­lításának megengedbetet- lenségét. Az amerikai elnök arra Is rámutatott, hogy a Genf- be utazott amerikai delegá­ciót megbízták: a genfi csúcstalálkozón elért meg­állapodásoknak igyekezzen érvényt szerezni azzal, hogy mielőbbi haladást érhesse­nek el a támadó atomfegy­verek radikális csökkenté­sének elérésében, de főleg abban, hogy ideiglenes meg­állapodást kössenek a köz­benső hatótávolságú atom- erőikről. Az Egyesült Álla­mok elnöke megállapítja: ha a szovjet főtitkár által megfogalmazott álláspont közelebb visz bennünket éhhez a célhoz, akkor ez építő szellemű lépés lehet. Shultz amerikai külügy­miniszter csütörtökön reg­gel újabb televíziós nyilat­kozatban üdvözölte a leg­újabb szovjet javaslatokat, amelyeket Mihail Gorba­csov terjesztett elő a nuk­leáris fegyverek teljes fel­számolásáról. Shultz azt mondotta, hogy a javaslat lényegét tekintve megfelel azoknak az elképzelések­nek, amelyeket Reagan ame­rikai elnök fejtett ki ko­rábban, s bár úgy véleke­dett. hogy annak előterjesz­tése a genfi leszerelési érte­kezlet újabb fordulójának küszöbén „kísérlet a közvé­lemény érdeklődésének meg­nyerésére", azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „komolyan és részletesen kíván tárgyalni" a tervezet­ről Genfben. „Ha meg tudunk állapod­ni a nukleáris fegyverzet olyan nagyarányú és széles körű csökkentéséről, amely elvezet az ilyen fegyverek teljes felszámolásához, ak­kor az megfelel az elnök szándékainak" — mondotta Shultz a CBS amerikai te­levíziós hálózatnak adott nyilatkozatában. Gerald Smith neves fegy­verzetellenőrzési szakértő, a SALT—í. szerződést kidol­gozó amerikai küldöttség vezetője egy tévéállomásnak adott interjújában üdvöz­lendőnek mondta a szovjet javaslatokat, s ezek közül is külön kiemelte az Európá­ban telepített közepes-ha­tótávolságú ballisztikus ra­kéták és robotrepülőgépek felszámolására irányuló kez­deményezést. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség beszámolója ra­dikális lépésnek minősíti a szovjet állásfoglalást, s rá­mutat. hogy ez a nemzetkö­zi légkör lehető legnagyobb mértékű javítását célozza. A külpolitikai hírek és tudósítások között vezető helyen szerepelt szerdán es­te és csütörtökön az angol tömegtájékoztatási eszkö­zökben Mihail Gorbacsov- nak, az SZKp KB főtitkárá­nak szerda esti televíziós nyilatkozata. A csütörtöki angol lapok figyelemre méltónak tart­ják, hogy a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgya­lások újabb fordulója előtt a Szovjetunió ismét kezde­ményezőén lépett fel. Mind a négy nagy napilap, a The Times, a The Guardian, a Financial Times és a The Daily Telegraph kiemeli, hogy a Szovjetunió — Mi­hail Gorbacsov szerdai nyi­latkozatának tanúsága sze­rint — változatlanul első­rendű fontosságot tulajdo­nít az űrfegyverkezés meg­akadályozásának, nevezete­sen annak, hogy az Egye­sült Államok mondjon lé a „hadászati védelmi kezde­ményezés" névre hallgató katonai fejlesztési elképze­lésről. —( Külpolitikai kommentárunk )— Ütközések a csúcson BADEN-BADENT AZ ÚTIKÖNYVEK jobbára fürdőinek gyógyhatása és hires kaszinóinak sajátos hangulata miatt emlegetik. Most azonban merőben más, töményen politikai hangvételű jelentéseket kel­teznek innen a tudósítók: e patinás nyugatnémet város adott otthont Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellár, és Francois Mitterrand francia elnök leg­újabb csúcstalálkozójának. A két nyugat-európai szomszédország legfelsőbb vezetői gyakran találkoznak és a rendszeres csúcs- értekezleteknek pontosan kidolgozott menetrendjük is van. A mostani megbeszéléseket mégis különös figyelemmel kísérték világszerte, középpontjukban ugyanis olyan, ezúttal főként katonai jellegű kérdé­sek állnak, amelyek szélesebb, nemzetközi jelentő­séggel is bírnak. Elsősorban — a kétoldalú katonai együttműködés ezúttal „rutinszerűibbnek” tűnő ügye mellett — az amerikai űrvédelmi elképzelésekkel, az SDI-tervekkel kapcsolatos francia, illetve nyugatné­met vélemények kifejtése, pontosabban ütköztetése volt várható, hiszen a két ország korántsem azonos módon Ítéli meg a Reagan-adminisztráció elképze­léseit. EMLÉKEZETES, HOGY A FRANCIA kormány volt az, amely igen határozottan szembehelyezkedett, a csillagháborús programmal, sőt, kialakította saját, „európai köntösbe” öltöztetett tervezetét, a hírek­ben sokat szereplő Eurékát. Az NSZK viszont (bár hivatalosan, vagyis kormányszinten nem szándéko­zik mondjuk Nagy-Britanniához hasonlóan a wa­shingtoni tervek mellé állni) némileg engedékenyebb magatartást tanúsít, s „valamilyen formában” haj­lik a kutatási-technológiai szakaszban való részvétel­re. Ennek konkrét megvalósítása egyelőre nem el­döntött ugyan, de a jelek szerint Bonn a közeljövő­ben lezárja az erről folytatott tárgyalásokat. _Ban- gemann nyugatnémet gazdasági miniszter, aki most fejezte be washingtoni látogatását, úgy nyilatkozott, hogy a Kohl-kabinet közvetlen részvétel helyett köz­vetve támogatja nyugatnémet cégek és kutatóintéze­tek ilyen irányú tevékenységét. A francia kormány azonban megtagadja az anyagi támogatást hasonló együtt műk ödés hez. KÉRDÉS, HOGY AZ SDI ÜGYÉBEN jelentkező véleményeltérés mennyire hat ki a francia—nyugat­német viszony egészére. A Párizs és Bonn között fennálló kapcsolat ugyanis, — amint azt az elmúlt évek meggyőzően bizonyították — alapvetően meg­határozza az átfogóbb nyugat-európai légkört. így a Közös Piac belső problémáinak megoldását is. Szegő Gábor A tomfegy vérmentes évezred Az atomfegyvermentes új évezred ígéretét magában hordozó program, ame­lyet Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára a TASZSZ-nak adott nyilatkoza­tában felvázolt, világszerte széles körű visszhangot keltett, nemcsak a nuk­leáris katasztrófa rémétől szabadulást remélő közvéleményben, hanem a po­litikai döntést hozó központokban is. Jellemző erre, hogy milyen gyorsan reagált Ronald Reagan elnök. A Fehér Ház, néhány órával a nyilatkozat közzététele után, máris közölte az elnök állásfoglalását. E gyors választ persze megkönnyítette az SZKP fő­titkárának az a gesztusa, hogy javaslatait — még azok nyilvánosságra hozatala előtt — levélben eljuttatta a Fe­hér Házhoz. Diplomáciai kö­rök szerint e gesztus egyma­gában is mutatja, hogy a Szovjetunió e javaslatokkal nem propagandaelőnyre tö­rekszik, hanem a világ sor­sáért érzett felelősségtudata diktálta ezt a lépést abban a reményben, hogy a józan belátás — ha nem is egy csapásra, de fokozatosan — felülkerekedik az egyoldalú erőfölény délibábját kergető veszélyes illúziókon. Reagan üdvözölte a nuk­leáris fegyverek teljes fel­számolására irányuló szovjet javaslatot, s azt a reményét fejezte ki, hogy az „további hasznos lépést jelent a le­szerelés folyamatában.” Az elnök szerint a szovjet ja­vaslat egyes pontjai ugyan „gondokat okoznak", de más elemei „első pillantásra konstruktívnak tűnnek." Reagan nem részletezte, hogy mit tart konstruktívnak és mi okoz neki „gondokat”, de rövid nyilatkozata így is sej­teti, hogy milyen taktikát választ Washington a közel­jövőben. A Fehér Ház gaz­dája a jelek szerint tisztá­ban van azzal, hogy Mihail Gorbacsov programja mi­lyen vonzó hatást gyakorol a reménykedő világközvéle­ményre, s ezért — a koráb­bi gyakorlattól eltérően — nem fogja azt „globálisan” elutasítani, kilátásba helyezi komoly megvizsgálását. Ám egyes magas rangú amerikai kormánytisztviselők nyilat­kozatai máris jelzik, hogy Reagan továbbra sem akar lemondani kedvenc vessző- paripájáról, a megtévesztő célzattal „stratégiai, védel­mi kezdeményezésnek” be­cézett űrfegyverkezési prog­ramjáról. Márpedig Mihail Gorbacsov nyilatkozatában figyelmeztetett arra, hogy a „támadó kozmikus fegyver létrehozása szertefoszlatja a földi nukleáris fegyverek csökkentésének reményét.” Az ezredfordulóig terjedő szovjet program vonzóerejét kétségtelenül fokozza és megvalósítását is megköny- nyítheti az, hogy konkrétan meghatározott három sza­kaszban kerülne sor a nuk­leáris fegyverek teljes fel­számolására. Az első sza­kaszban a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak kell lényegesen csökkenteniük nukleáris fegyverzetüket, s az 1990-ben kezdődő máso- dik szakaszban csatlakozna a leszerelési folyamathoz a •többi nukleáris hatalom. Ez a több szakaszos program kielégíthetné Párizsnak és Londonnak azt az eddig hangoztatott álláspontját is. amely szerint elsőként a két vezető hatalom csökkentse lényegesen nukleáris arze­nálját. Mitterrand elnök ismétel­ten leszögezte: Franciaor­szág hajlandó csatlakozni a nukleáris leszerelési folya­mathoz, ha előbb az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió komoly mértékben csökkenti nukleáris fegyver zetét. A tavaly novemberi gen­fi találkozó után kissé fel­lélegzett a világ, mert re­ménysugár csillant fel, hogy meg lehet törni a kollektív öngyilkossággal fenyegető fegyverkezési hajsza ördögi spirálját. Genfben azonban — a tárgyalási akarat hang- súlyozásán kívül — konkrét megállapodás nem született. Mihail Gorbacsov most reá­lis és részletes programot terjesztett elő — épp a gen­fi szovjet—amerikai tárgya lások újabb fordulójának előestéjén —, s ez új lendü­letet adhat a tárgyalások­nak Természetesen nem le­het gyors „frontáttörésre” számítani, még szívós dip­lomáciai erőfeszítés, s a nemzetközi közvélemény egyre fokozódó nyomása szükséges ahhoz, hogy a „kő . korszak” logikája fölött végleg győzzön az új, koz­mikus korszaknak megfelelő felelősségteljes gondolkodás

Next

/
Oldalképek
Tartalom