Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-13 / 292. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 13., péntek 3. Megyéik gazdaságink idei munkája, és a jövő év feladatai Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Megyénk gazdasági egységeinek idei feladatait döntően az MSZMP Központi Bizottsága és a megyei pártbizottság 1984. decemberi határozata jelölte meg. Az év elején a gazdaságpolitikai munkában kiemelt hangsúlyt kapott az üzemi, a városi, a megyei pártértekezletekre és a XIII. kongresszusra való felkészülés. 1985., mint a VI. ötéves terv utolsó éve, és a VII. ötéves terv megyei feladatai kidolgozásának időszaka az átlagosnál magasabb követelményeket állított a pártmunka minden területén — hangsúlyozta bevezetőjében az írásos jelentés, valamint a pártbizottság titkára. Az év első két hónapjának rendkívül hideg időjárás következtében a megye gazdaságát is súlyos károk és termelési kiesések érték. A megyei párt-végrehajtóbizottság szükségesnek ítélte a vállalati éves tervek teljesítése érdekében a nagyobb, fontosabb, exportra is termelő gazdasági egységek és a nehéz pénzügyi helyzetben lévő mezőgazdasági termelő- szövetkezetek munkájának fokozottabb segítését. Ennek megvalósítására a megye A nehéziparban 33 gazdasági egységében pártmegbizatás- ként más vállalatoktól, illetve intézményektől felkért, nagy tapasztalattal rendelkező társadalmi aktívák havonta a helyszínen tájékozódtak a vállalatok és szövetkezetek helyzetéről. Észrevételeikkel, javaslataikkal segítették a kiesések pótlását, a gazdálkodás javítására tett erőfeszítéseket. A gazdaságpolitikai osztály havonta összegezte és értékelte a társadalmi aktívák észrevételeit, szükség esetén közvetlenül is segítette az érintett vállalatokat. Kiemelt figyelmet fordítottak a pártszervek és pártszervezetek az új vállalatvezetési formákra való áttérés lebonyolítására. A választások döntő többsége jói előkészített volt, néhány esetben gondot jelentett az új helyzetnek megfelelő politikai gyakorlat hiánya. Összességében megyénk idei gazdaság- politikai célkitűzései — mint a végrehajtó bizottság írásos jelentése, valamint a szóbeli kiegészítés is őszintén, kritikusan mérlegelte — az alábbiak szerint valósultak meg a különböző gazdasági ágazatokban. a Gagarin Hőerőmű Vállalat 3,9 md kWh energia termelését irányozta elő, melyet az első két hónap hideg időjárása, a májusi esőzések okozta hűtővíz-szennyeződés és a berendezések elhasználódása miatt az erőfeszítések és többletköltségek árán is várhatóan csak 90—92 százalékra teljesít. Az erőmű csökkent fűtőanyagigénye meghatározta a Mátraalji Szénbányák lignittermelését. A vállalat a nehéz időjárási körülmények ellenére, a minőség javítása mellett biztosította az erőmű folyamatos lignitellátását. Politikai feladatanák tekintette a lakossági szén- ellátás feszültségeinek enyhítését. Az év folyamán mintegy 150 ezer tonna lignitet ad át lakossági fel- használásra. A terveknek megfelelően megnyitotta és üzemelteti a bükkábrányi külszíni hg.vt- fejtést. Július elsejétől a Borsodi Szénbányák Vállalattól átvette az Egercsehi Aknaüzemet és kedvező hatású intézkedéseket tett a barnaszéntermelés növelésére, a lakosság jobb minőségű tüzelőanyaggal történő ellátására. Az előző évihez képest 20 százalékkal kevesebb a földgáz, 12 százalékkal a kőolaj- termelés. Az ércbányászat területén előkészítés alatt áll a döntés, melynek értelmében az év végével megkezdődnek a Gyöngyösorőszi Ércbánya bezárásának munkái. Változatlanul csak az állagmegóvás tevékenysége folyik a Recski Rézércműnél, ami továbbra is átmeneti megoldás a bánya további sorsát illetően. Az előző évi magas szinten, de az igényektől elmaradóan teljesül a mészkőőrlemény- gyártás. A gépipari vállalatok terveiknek megfelelően dinamikus termelésnövekedést értek el (13— 14%). Az év elején időszakonként életbe léptetett energiakorlátozó intézkedések kedvezőtlenül hatottak a termelés ütemességére, számottevő kieséseket azonban nem okoztak. Várhatóan túlteljesíti tervét az egri Finomszer elv ény gyár és a Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyára. A mikroelektronikai program idei célkitűzései teljesülnek. Kiemelkedő a közúti gépjárműalkatrészek (19%), az integrált áramkörök (14%), a hűtőkompresszorok és az irányítástechnikai rendszerek vezérlő és szabályozó elemei (13%) gyártásának növekedése. A kooperáció és az anyag- ellátás hiányosságai csak néhány helyen okoztak átmeneti zavart a termelés ütemességében (Vilati, Qualität). Az ágazatban a termelés növekedését kismértékben meghaladóan nőtt a termelékenység. A könnyűipari ágazatban a piaci kereslet erősen differenciálta a termelési lehetőségeket. A külpiac élénkülése kedvezően hatott a ruhaiparra. Növekedett a kárpitozott bútorok iránti kereslet. A kivitelező építőipari szervezetek terveiben 4 százalékos termelésnövekedés és 7 százalékos létszámcsökkentés szerepelt, amelyek várhatóan teljesülnek. Az év eleji kedvezőtlen időjárás okozta kieséseket tervszerűbb és jobban szervezett munkával, szükség esetén túlmunkákkal pótolták. A termelés szerkezetében tovább nőtt a fenntartási munkák aránya, főként az ágazat kisebb szervezeteiben a kapacitás nagyobb részét lekötötte. A vállalatok és szövetkezetek éves termelési előirányzatát a szerződéses állomány összességében meghaladta, fennmaradt az igények és a kapacitások közötti összhang. Az ágazatban nőtt a termelékenység. Az építőipar által vállalt lakásépítési terv megközelítően teljesül. Az építőanyagipar teljesítményeit is jelentősen csökkentette az első negyedév hideg időjárása, az év második felében azonban falazóanyagokból kínálati piac alakult ki, az ellátás kiegyensúlyozottá vált. A program szerint halad a Bélapátfalvi Cementgyár téchnológiai módosítása, májusban a kijavított 1. sz. vonal próbaüzeme is megindult. Hiány mutatkozott építési kőből, mert az Északkő megyei üzemei nem tudták kielégíteni az igényeket. Az év utolsó negyedében megindultak a Halma jugrán felépült Mátra Gázbetongyár próbagyártásai. A mezőgazdasági nagyüzemekben az év indításának közgazdasági és időjárási feltételei kedvezőtlenebbek voltak az egy évvel korábbinál. A tervekben 3 százalékos növekedést irányoztak elő a nagyüzemek, amely 8,7 milliárd forint termelési értéket jelentett, 9 százalékkal csökkent a tervezett összes nyereség. A mezőgazdaság termelése változatlan áron számítva elmarad az előző évitől és a tervezettől is. A növénytermesztésben növekedett a napraforgó, csökken a kukorica termőterülete. A hozamok a búza kivételével minden termékből kisebb-nagyobb mértékben a tervezett alatt alakultak, amelynek alapvető oka a kedvezőtlen időjárás. A kertészetet ért összes kár — amely a téli fagy. a túlzottan sok tavaszi csapadék, a nyári jég és a csapadékszegény őszi időjárás k .'tkeztében alakult ki — meghtladjá a 850 millió forintot. Különösen nagy a szőlő terméskiesése. Az elmúlt öt évben csaknem 8 t ha átlagos terméshozamával szemben az idei termésátlag nem éri el a 3 tonnát hektáronként. A szőlőtermelő szövetkezetek közül négyben a kiesések miatt mintegy 55 millió forint veszteség alakult ki (Eger, Ostoros, Ver- pelét, Domoszló). Az állattenyésztés összességében kevesebb vágóállatot és állati eredetű terméket biztosított az élelmiszer- ipar számára (—6%), melynek oka az ágazat jövedelmezőségének csökkenése. Az előző évi átmeneti növekedés után ez évben 8%-kal csökkent a szarvasmarha-, 12°/(,-kal a sertés- és 16%- kal a juhállomány. Ezeknél az állatfajoknál a termelés, a takarmányozás színvonala, a szaporulati mutatók, az elhullások aránya nem javultak olyan mértékben, mint ahogyan a költségek növekedtek, ezért a termelési kedv visszaesett. Az élelmiszeripari vállalatok teljesítményét döntően az alapanyagellátás határozta meg az év folyamán. A tervtől elmaradóan, összességében hozzávetőlegesen azonos lesz a termelésük az előző évivel, mely vállalatonként jelentős eltérést mutat. Várhatóan teljesülnek a dohány-, a gabona-, a cukor- és a konzervipar célkitűzései, súlyos alap- anyaghiánnyal küzd az alacsony szőlőtermés miatt az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát és 20 ezerrel kevesebb vágósertést sikerül várhatóan felvásárolni a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak. Itt ebben az évben átadásra kerül az évi 22 ezer vágómarha feldolgozását biztosító, korszerű vágóvonal. A 180 millió forintos beruházást a vállalat az alapanyagtermelő mezőgazdasági üzemekkel társulásban végzi. Ehhez kapcsolódóan a következő évben megépül egy 1000 tonna kapacitású hűtőraktár 70 millió forintos költséggel. A csomagolás fejlesztésével jelentősen bővítette exportját a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat (hántolt napraforgómag). A beruházási tevékenység — az országoshoz hasonlóan — megyénkben is mérséklődik. A folyóáras pénzügyi teljesítés mintegy 4,4—4,6 'milliárd forintban prognosztizálható (1984- ben 5 milliárd forint volt). A pénzügyi teljesítés az állami beruházásoknál jelentősen (25—27%-kal), a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál mérsékelten (3—5%-kal) csökken. A mezőgazdasági üzemekben a beruházási tevékenység várhatóan 10—12%- kal mérséklődik. Az elmúlt évihez viszonyítva változott a beruházások szerkezete, növekedett az építési, kevesebb lett a gépi beruházás aránya. Jelentősen, mintegy 20 százalékkal csökkentek a tanácsi fejlesztések. Az évre tervezett 2360 lakásból továbbra is magas, 90 százalékos részarányt képviselnek a magánerőből épített lakások. Az átadások ütemességét fékezte az év első hónapjainak rendkívül hideg időjárása, valamint a költségek növekedése. Mintegy 2000 lakás befejezése várható. A lemaradás döntően a magánerőből épített lakásoknál mutatkozik. A gazdálkodás belső feltételei 1985-ben jelentősen módosultak. Egyszerűbb lett a vállalati jövedelemszabályozás, növekedett a bér járulék, bevezetésre került a vagyonadó. Az amortizáció teljes egészében a vállalatoknál marad, egységes érdekeltségi alap jött létre. Az intenzívebb nyereségérdekeltség, a hatékonysági tartalékok hasznosítása érdekében jelentős változás következett be a bérgazdálkodásban. A szigorúbbá vált feltételek hatására kedvezőtlen változás, hogy a vállalatok és a szövetkezetek összességében várhatóan jelentősen csökken a nyereség, növekedtek a költségek és a saját termelésű készletek. Ezek ellensúlyozása érdekében nem sikerült megfelelő előrelépést tenni a költséggazdálkodásban, a kooperációban, a szerződéses és szállítási fegyelem területén. Az időjárás okozta károk és kiesések a mezőgazdasági üzemek erőfeszítései ellenére a tervezetthez képest jelentős, mintegy 20—22 százalékos nyereségcsökkenést okoznak. Hét termelő- szövetkezetben még várható összesen 70—80 millió forintos veszteség is, közülük hatnál veszteségrendezési eljárás lefolytatása szükséges. A külkereskedelmi forgalom éves előirányzata a nem rubelelszámolású relációban döntően az árak csökkenése miatt mintegy 10 százalékkal kevesebb az előző évi teljesítménytől és várhatóan csaknem 10 százalékkal a tervezettől is kevesebb lesz. Az árcsökkenést nem sikerült a versenyképes termékek kivitelének növelésével ellensúlyozni, melynek okai a minőség, a versenyképesség javulásának alacsony ütemére is visszavezethetők. Főként az élelmiszeripar és a könnyűipar egyes ágai maradnak el lényegesen terveiktől (bor-, konzerv- és bútoripar). A rubelviszonylatú kivitel célkitűzései növekedtek (123 millió rubel) és várhatóan túlteljesülnek. A lakosság életkörülményei összességében kismértékben javultak az elmúlt évihez viszonyítva. A foglalkoztatottak átlagbére 7,6 százalékkal, az átlagkereset 7,3 százalékkal emelkedett, egyes ágazatokban meghaladja a 10 százalékot. A központi forrásokból származó lakossági pénzbevételek növekedésének üteme mérsékeltebb, mint az előző évben volt. és kisebb mint az országos átlag. A kereskedelem élelmiszerekből néhány cikk kivételével megfelelő színvonalú ellátást biztosított. A ruházati cikkek iránt mérséklődött a kereslet, 5 százalékkal emelkedett azonban a tartós fogyasztási cikkek eladása, egyes termékekből (színes televízió, magnetofon), nem sikerült az igényeket kielégíteni. Csökkent az igény az építőanyagok iránt. A háztartási tüzelőanyagok közül a szén-, és tűzifaellátást az egész év folyamán rendkívüli feszültség kísérte. A megyénk ellátásában meghatározó szerepet betöltő Borsodi Szénbányák szállítási lemaradása folyamatosan nőtt, ezt pótolni nem volt képes, de jelentősen enyhítették a hiányt az Egercseh i Aknaüzemnél tett erőfeszítések, a Mátraalji Szénbányák által értékesített lignit és a III, negyedév végén importált jó minőségű háztartási szén. A tűzifatermelés kismértékben meg is haladta az előirányzatot, a további lehetőségeket gátolta azonban az erdőgazdaságok érdekeltségének hiánya. A lakosság takarékbetétállománya meghaladja a 7,3 milliárd forintot, a növekedés 9 százalékos, Nagyobb imértékű a hitelek növekedése, jelenleg 6,2 milliárd fórint a lakosság tartozása. A korábbi évék ben a lakásépítési kölcsönök, az idén a személyi,..és egyéb kölcsönök növekedési üteme volt a legnagyobb. Az 1986. év legfontosabb feladatai között szerepel a gazdasági növekedés, s az életszínvonal emelése. Ezèket a célokat világosan és mozgósító- an megfogalmazta pártunk XIII. kongresszusa, melynek dokumentumaival összhangban elsődlegesen fontos feladat a gazdasági fejlődés élénkítésének 1986. évi megalapozása. Ennék érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönözni kell a műszaki fejlesztést, a termelés műszáki technikai bázisának korszerűsítését, el kelt érni az anyag- és energia- ráfordítás mérséklését, a termelési szerkezet előnyös változását. A másik kiemelt célkitűzésünk a külgazdasági egyensúly megerősítéséhez való megyei hozzájárulás. A megye ipari vállalatai és szövetkezetei termelésük fejlesztését a piaci igényekkel összhangban irányozzák elő. A Gagarin Hőerőműnél biztosítani kell a rekonstrukció terv szerinti megindítását és ütemes megvalósítását. A Mátraalji Szénbányák a lignittermelés célkitűzéseiben vegye figyelembe az erőmű igényeit. Tegyen további hatékony intézkedéseket a lignit további folyamatos lakossági forgalmazására. A gépiparban ki kell használni és növelni a viszonylag stabil értékesítési lehetőségeket. A köny- nyűipar a gyorsan változó piaci igényeknek megfelelően növelje termékei korszerűségét. javítsa minőségét. Az építőipar stabilizálja elért gazdálkodási eredményeit, fordítson nagyobb figyelmet a kivitelezés minőségére, jobb munkaszervezéssel, az anyagokkal való felelősségteljesebb gazdálkodással csökkentse a költségeket. A mezőgazdasági nagyüzemek terveikben tűzzék ki célként a VII. ötéves terv időarányos termelésnövelését (2,5%), melyet a termelés szerkezetének alakításával a hozamok gazdaságos növelésével biztosítsanak. Fordítsanak kiemelt figyelmet a gabona-, az olajos növények és a szőlő tápanyagpótlására és növény- védelmére. Növekedjenek az állattenyésztés és növény- termesztés hozamai. Az élelmiszeripar növelje dinamikusan, főként a nem rubelviszonylatú kivitelét. Az árualapok biztosítása érdekében egyes élelmiszeripari vállalatok fejlesszék tovább együttműködésüket a mezőgazdasági üzemekkel. Kiemelt feladatként kell megjelölni a Gyöngyösi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ez évben átadásra kerülő szarvasmar- h av ágó-vo n alá n a k alapanyaggal való ellátását. Továbbra is fontos, hogy a kereskedelem és a szolgáltatások kulturáltsága növekedjen, javuljon az ellátás színvonala, gyakoroljon kedvező hatást a lakosság közérzetére. A Magyar Nemzeti Bank Megyei Igazgatósága a bankrendszer át- szervezésénék eredményeként a következő évben vállaljon nagyobb szerepet a gazdaság innovatív fejlesztésében, az újszerű hitelezési és együttműködési lehetőségek kihasználásával. Végezetül a pártszervek és pártszervezetek tennivalóira hozott határozatokat a pártbizottság. Az egri Finomszerei vénygyár dolgozói jelentős mértékben járultak hozzá megyénk idei gazdasági eredményeihez és az export teljesítéséhez (Fotó: Perl Márton)
