Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-06 / 286. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 6., péntek 3. Pártmunka az iskolában Akik az ünnepeket széppé teszik... A közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusok 20 százaléka tagja a pártnak. Politikai tevékenységükre mindenkor ösztönzően hatottak azok a politikai döntések, amelyek átfogóan érintették az oktatásügyet. A 80-as évekre ismét elkerülhetetlenné vált a magyar oktatási rendszer fejlesztése. A Központi Bizottság 1982-ben — a társadalmi szükségleteket és az iskola fejlesztési lehetőségeit figyelembe véve — meghatározta az iskolarendszer fejlesztésének fő irányait. A helyzet értékelése megnyugtatóan hatott a közvéleményre és a pedagógusokra egyaránt, hozzájárult az iskola munkájának reálisabb megítéléséhez, fellendítette a területi pártszervek és az iskolai párt- alapszervezetek politikai tevékenységét. A megújulást szolgálva Az elmúlt években, a párt- és állami szervek irányításával, a pedagógusok közreműködésével, társadalmi vitában elkészültek a közoktatás fejlesztését, feltételeit és lehetőségeit tartalmazó fejlesztési programok, megalkották az új oktatási törvényt. A politikai munka jeltételei eltérő képet mutatnak. Ugyanis a pedagógus-párt- alapszervezeteknek csak egy része szerveződik úgy, hogy egy iskola—egy alapszervezet. Ez elsősorban a nagy létszámú középfokú oktatási intézményekre jellemző. Gyakran előfordul, hogy több intézmény kommunista pedagógusai közös alapszervezetben tevékenykednek. A községekben általában a községi pártalap- szervezet munkájában vesznek részt az óvoda és általános iskola párttag pedagógusai. Az iskolában folyó politikai munka megítélésénél mindenkor tekintettel kell lennünk a szervezeti életben meglévő különbségekre. Ugyanis ezek a szervezeti eltérések a legtöbbször kihatnak a politikai tevékenység színvonalára, az alapszervezeti munka minőségére is. Pedagóguspártbizottságok Napjainkban, amikor erősödik az a szemlélet, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális előrehaladásunk egyik legfontosabb tényezője az oktatás, a pedagógusok érzik az iskolára nehezedő felelősséget. A gazdasági, társadalmi kihívásokkal szemben keresik a válaszokat. Az iskolának ez a pártkongresszusokon, politikai dokumentumokban is hangsúlyozott szerepe pezs- dítően hatott a pedagógusikollektívákra. Ez a megújulási készség jellemző az álapszervezetek politikai tevékenységére is. Ennek jelei a megyeszékhelyeken a legszembetűnőbbek, ahol mind várospolitikai, mind oktatáspolitikai szempontból jelentős kezdeményezés volt a pedagógus-pártbizottságok megalakítása. A kedvező tapasztalatok a példa erejével hatottak, és ma már a közoktatási intézmények munkáját irányító, ágazati pártbizottságok száma országosan eléri a negyvenet. Egy-egy pedagógus-pártbizottság 30—40 alapszervezet munkáját fogja össze. Az eltelt időszak egyik legfőbb jellemzője, hogy csökkentek az iskolai párt- alapszervezetek tevékenységében mutatkozó színvonalbeli különbségek. Rendszeresebbé és szervezettebbé vált az iskolai pártmunka, növekedett a párttagok önállósága. Mindez nagyobb követelményeket támaszt a pártszervezetek tisztségviselőivel, a pedagógus párttagokkal szemben. Többet kell törődniük a továbbképzéssel, a tájékozódással és a tájékoztatással, a helyi oktatáspolitikai feladatokkal. Nem véletlen, hogy a pedagógus-pártbizottságok megalakulásával, testületéinek, munkabizottságainak kiépítésével és a nagyobb követelményekkel felszínre kerültek a káder- utánpótlás gondjai. A mintegy 35 ezer párttag pedagógus zöme ma 40 év feletti, és területenként, iskolatípusonként, sőt, egy-egy intézményben is komoly problémát okozhat a folyamatos munkavégzésben a párttagok életkori összetétele. A pedagógus-pár talapszervezetek ezért is tekintik folyamatos feladatnak a fiatal pedagógusok politikai nevelését. Politikai eszközökkel segítve A pedagógus-pártbizottságok működési területe a nagyvárosok közoktatási intézményeire korlátozódik. A hozzájuk tartozó alapszervezetek korábban is kedvezőbb feltételek között dolgoztak, és az átlagosnál színvonalasabb munkát végeztek. A pedagógus-párt- alapszervezetek nagyobb része azonban kis létszámú, kedvezőtlenebb körülmények között végzi munkáját. Olyan oktatási intézményekben, amelyek gyakran létszámgondokkal küzdenek, ahol a feltételbeli hátrányok egyébként is halmozódnak. Az alapszervezetek tevékenységét ma még sok helyen joggal illeti bírálat azért, mert nem képesek körültekintően megtervezni feladataikat. A pártvezetés figyelmét sok apró kérdés köti le, nem ritkán elvesznek a részletekben, nem jut elég erejük az iskola feladatainak megfelelő áttekintésére, nem látják meg elég világosan, hogyan illeszkedik az iskola munkája az oktatás fő folyamataihoz, távlati céljaihoz és a helyi fejlesztési elképzelésekhez. Új teendők Az új oktatási törvény bevezetése sok vonatkozásban új helyzetet teremt oz iskolában. Üj fórumok jönnék létre (például az iskolatanácsok), illetve egyesek megváltozott tartalommal működnek tovább (mint a szakmai munkaközösség A), korszerűsödik a KlSZ-szer- vezetek munkája is. Mindezekből érzékelhető: a párt- alapszervezeteknek úgy kell változniuk, hogy politikai kisugárzásukkal „jelen” legyenek, az eddiginél jobban kapcsolódjanak az adott oktatási intézményhez szervezeti szempontból is. A tömegszervezetek, a kislét- számú pártalapszervezetek komoly támogatást nyújthatnak az egymás mellett működő nevelőtestületi közösségek, az iskola önállóságának fejlesztésében. Minden iskolai alapszervezet alapvető feladata, hogy erősítse a nevelőtestületekben az új iránti fogékonyságot, a megújulási készséget, támogassák a hatékonyabb munkát, a nagyobb teljesítmény megfelelő erkölcsi és anyagi elismerését. A pártszervezet munkáját is minősítő központi kérdés, hogyan fejlődik az iskolai demokrácia, hogyan erősödik a nevelő- testületi egység, kialakul-e mindenhol az alkotó munkához nélkülözhetetlen kiegyensúlyozott, iskolai légkör. Mindehhez nélkülözhetetlen kritikusan végiggondolni az iskolai pártalapszervezetek teendőit, és az irányító pártbizottságok segítségével javítani a párt- munka stílusát és sajátos módszereit. Nagy József az MSZMP KB munkatársa A műhelyben: Nagy Varga Béla és Volent Miklós... Tóth Bea, s a készülő mű ... (Fotó: Szabó Sándor) Nincs olyan ünnep, rendezvény, ahol ne látnák ügyes kezük nyomait. Foglalkozásuk: dekoratőr, kirakat- rendező. A Hatvan ""SS Vidéke ^fész^*Tsoportjának ilyenkor akad munkája, hiX «-X „Varázsgömbben"... „Angyali öltözetben" Sólyomvári Tiborné Ebéd közben: .Botár Lászlóné ... Összekeveredni a múlttal Emlékezés az első körzeti megbízottakra és önkéntes segítőkre — Édes fiam, Ferikém! Vagy rendőr leszel vagy katona! — Én mindig is hentes szerettem volna lenni, hogy egyszer végre jóllakjak. Az iménti párbeszéd még annaik idején, 1945. január 10-én hangzott el. A szereplők nem voltak mások, mint Szálkái János, az Egerbaktán tevékenykedő nemzeti bizottság tagja, illetve Mata Ferenc, aki ma nyugalmazott rendőr alezredes, s aki igazán szívvel-lé- lékkel részese volt a szocialista magyar rendőrség, valamint a körzeti megbízotti hálózat és az önkéntes segítői rendszer létrehozásának. Olyan ember, akinek szavait szívesen hallgatja az érdeklődő. Ízes beszéde, epizódokat, anekdotákat formáló mondatfűzése lehengerlő közvetlensége, és hibátlan, őszintesége az, ami először és leginkább megragadja a hallgatót. Emlékezés közben elsőként a régmúlt idők bizonyítékát, a summás könyvecskét vesz- szük a kezünkbe. Napjaink világában is jól érzékelhetjük, mit jelentett például az éjjeli-nappali állandó robotolásért a fizetség: egy hónapra 300 kilogramm búza és 60 kiló árpa. Szinte semmi. Nem csoda, hogy Feri bácsi az adandó alkalommal valami mást keresett. — 1945. május 1-én alakult meg a rendőrség — meséli. — Én végül is őket választottam. Abban az időszakban elsősorban a falopások adtak nekünk munkát. Járőrben hatalmas területeket jártunk be. Mátramind- szenttől Dorogházán, Galyatetőn, Mátraballán át vissza. Ahol kellett, mi keményen helytálltunk. A következő állomás az életében a miskolci tanosztály volt. — Ott volt igazán komoly fegyelem! Megtörtént, hogy Miskolctól Aggtelekig meg vissza felszereléssel gyalog tettük meg az utat. De legalább akadt ennivalónk ... Ezután a ijudapesti közlekedési tanosztályba vettek fel. Az évnyitót Rajk László tartotta. A sikeres vizsga után, 1949. december 23-án kerültem Gyöngyösre, közlekedési alosztályparancsok- nak. Ekkor olyan volt a beosztásunk, hogy előfordult, a járőr kiment péntek reggel és csak vasárnap este jött haza. Az 1951-es esztendő újabb változást hozott. Egerbe a közrendvédelmi és a közlekedésrendészeti osztály vezetőjévé nevezték ki. Eközben, el kellett végeznie a további megfelelő iskolákat, majd a főkapitányság párttitkára lett. — Hatelemis baktai parasztként jogot végzetteknek, rendőrorvosoknak voltam a párttitkára. Nem volt köny- nyű időszak az sem. Jó néhányszor ki is toltak velem, de azután rendbe jöttek a dolgok. Akkor már szó volt arról is, hogy létre kell hozni a rendőri és társadalmi ellenőrzés rendszerét — szoros kapcsolatban az irányítást gyakorló párt- és tanácsi szer. vekkel. — A fő teendőnknek tartottuk — magyarázza —, hogy beszélgessünk az állampolgárokkal, megkérdezzük őket gondjaikról. 1955 óta — miniszteri parancs alapján — már létezett a KMB intézménye. Természetesen a munkájukban segítségre volt szükségük, hiszen elég nagy körzetekben egyedül kellett rendet fenntartaniuk. így jött létre először a segédrend- öri szolgálat, a vállalkozó szellemű lakosokból. 1957- ben aztán minőségi változás következett be. Az ellenforradalom ugyanis elsöpörte a korábban kialakított hálózatot. Az újjászervezés során a KMB-k tevékenységét az önkéntes rendőrök támogatták, akik egy minisztertanácsi rendelet szerint éppúgy hivatalos személyeknek számítottak, mint a hivatásosak. Egyúttal a társadalmi el- lenőrzést kiterjesztették a termelőszövetkezetekre, a községekre is. Akkoriban 5— 7 ezer lélekre jutott egy körzeti megbízott. Később elértük azt, hogy a veszélyes területeken KMB-csoportok őrködhessenek a közbiztonság felett. Hogy milyen hatással volt megyénkben ennek az új szervezeti formának a bevezetése, Mata Ferenc arra is sorolja a példákat. — Atány és Erdőtelek a 60-as évek elején azzal „büszkélkedhetett”, hogy ott több volt az erőszakos bűn- cselekmény, mint az egész egri járásban. A KMB megjelenése után jelentősen csökkent az ilyen bűntettek száma. Néhány nevet is említhetek: a gyöngyöspatai Pongrácz vagy Tóth zászlós Andornaktályán. Galyatetőn Torma, Gyöngyössolymo- san pedig Reményi. Azok nem ijedtek meg a saját árnyékuktól! S azt is tudták, mikor kell az embereket maguk mellé állítani, s hogyan. Nagy fájdalmam viszont, hogy az igazán értelmes, határozott körzeti megbízottakat rendre más beosztásba viszik el. Sokan ma már a kapitányságokon dolgoznak közülük. Holott épp arra lenne szükség, hogy ha valaki már jól beilleszkedett, a lakosság is elfogadta, sőt segíti a munkájában, annak több évtizedet is egy helyben kellene eltöltenie! S még egy dolog: jobban ki kell használni a technikai előrehaladás adta lehetőségeket, s a mai KMB-knak erőteljesebben kell támaszkodniuk az önkéntes segítőkre ... Több órás társalgásunk végéhez közeledve persze, nem árt ismerni, vajon maga Feri bácsi mennyire kamatoztatja gazdag tapasztalatait napjainkban. Amikor erről esik szó, kissé elkomorul a tekintete. Ügy érzi, még többet tehetne. Ám korántsem sértett ember, s ezt bizonyítja azzal is, hogy inkább tanácsokkal igyekszik ellátni a mai nemzedéket. — Egy széken, egy asztalnál ültem 1972-ig. De nem- csak a hétköznapokon, hanem a nagy ünnepekkor is mindig kint voltam a rendőreimnél. Ez pedig nagy erőt adott az ő munkájukhoz is! Úgy gondolom, az is igen fontos alapelv, hogy az állampolgár számára nincs különbség kis és nagy ügy között! Ennek megfelelően kell kezelni minden bejelentést, esetet... Búcsúzás közben illő elnézést kérni, hogy sokáig fárasztottuk. — Ugyan kérem — vágja rá azonnal a választ —, egy nyugdíjasnak már mindenre van ideje. Sajnos, talán több is a kelleténél. Nagyon remélem, valamelyest hozzájárulhattam ahhoz, hogy az emberek jobban. tiszteljék egymást. Ebben a maii pénzkaparó világban tényleg nagy szükség van arra, hogy békében éljünk ... Meg aztán, hadd mondjam, jól esik néha összekeveredni a múlttal ... Szalay Zoltán
