Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-19 / 297. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 19., csütörtök Befejeződött a KGST 41. (rendkívüli) ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) legkedvezőbb gazdasági és szervezési feltételeket kell létrehozni annak érdekében, hogy az intézetek, a tudományos-műszaki központok és egyesülések egymással közvetlen kapcsolatban dolgozzanak, gyorsabban és hatékonyabban oldják meg a programból rájuk háruló feladataikat. Minőségileg új színvonalra .kell emelni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkáját. Az elfogadott dokumentum, amely jelentősen gazdagítja a tanács munkájának tartalmát, szükségessé teszi a szervezet átalakítását az új követelmények alapján. Jelentős javaslatokat várunk a Végrehajtó Bizottságtól, amelyek a tanács szervezetének és munkastílusának megjavítását szolgálják — mondotta Nyikolaj Rizsikov. Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának találkozója a tagországok küldöttségeinek vezetőjei- vel és a testvérpártok KB titkáraival, jó impulzust adott a további munkához. Végezetül Nyikolaj Rizs- kov köszönetét mondott a küldöttségek vezetőinek és tagjainak az aktív munkáért, kifejezte nagyrabecsülését a KGST titkársága munkatársainak. A küldöttségek fogadása A szovjet kormány szerdán Moszkvában fogadást adott a KGST ülésszakán részt vett küldöttségek számára. A fogadáson megjelentek a tagországok küldöttségeinek vezetői és tagjai. Szovjet részről jelen volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke, valamint több más szovjet párt- és állami vezető. A fogadáson elmondott beszédében Nyikolaj Rizs- kov rámutatott: minden ala~ punk megvan arra, hogy kijelentsük, a program végrehajtása történelmi jelentőségű lesz a KGST tagországai fejlődésének szempontjából. A KGST szerdán véget ért, rendkívüli ülésszakán elfogadott, tudományos-műszaki komplex programot értékelte Moszkvában megtartott sajtóértekezletén Gu- rij Marcsuk, a KGST Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottságának elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a program a tudományos és műszaki fejlődés világszerte kirajzolódó fő irányaiból indul ki, s támaszkodik a KGST-orszégok nemzeti tudományos és műszaki fejlehetövé teszi népgazdaságaik minőségileg új szintre emelését. A program kidolgozásában végzett közös ■munka ismételten meggyőzően bizonyította. hogy gyorsan és sikeresen tudunk döntéseket kidolgozni a legbonyolultabb problémákat illetően is, ha megvan az ehhez szükséges politikai akarat és éleslátás, megfelelően figyelembe vesszük minden ország nemzeti érdekeit és az egész közösség közös érdekeit. Nincs kétség afelől, hogy ugyanilyen konstruktív szellemben tevékenykedünk majd a program végrehajtása során is, mondotta a szovjet kormányfő. A továbbiakban Nyikolaj Rizskov szólt arról, hogy a szocialista országok technológiai együttműködése sohasem irányult valamely más nép vagy állam ellen. Az elfogadott program is a társadami és gazdasági haladás humánus céljait követi. Ily módon megfelel a nemzetközi érdekeinek, az emberiség egésze érdekeinek. A KGST-tagországok békés, alkotó terveit nem lehet elválasztani pártjaik és kormányaik külpolitikai irányvonalától, amely a nukleáris háború fenyegetésének megszüntetését, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését célozza a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének szellemében. A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó kedvezőbb feltételeket teremtett a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételére, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés megteremtésére. Az ilyen Sajtóértekezlet lesztési programjaira. A közös erőfeszítéseket az e téren felmerülő legfontosabb problémák megoldására összpontosítja. Marcsuk rámutatott arra is, hogy a program megvalósításával a KGST-országok a tudományos-műszaki haladás élvonalába kerülhetnek, jelentősen növelhetik népgazdaságuk termelékenységét, biztosíthatják kulcs- fontosságú ágazataik műszaki megújulását. A komplex program eredményeként új, magasabb szintre emelkednek a tagállamok együttműködésének formái és módszerei is. A program sokoldalú, felöleli a nagy, átfogó, ágazatközi tudományos és műszaki feladatokat. Végrehajtásának alapjává a két- és többoldalú kormányközi, illetve a tagállamok szervezetei közötti egyezményeknek kell válniuk. A megvalósítás során olyan új és haladó együttműködési módszerek alkalmazására is sor kerül, mint a nemzetközi tudomáegyüttműködés az enyhülés anyagi alapját képezheti. Fontos, hogy élni tudjunk ezekkel a lehetőségekkel — mutatott rá a szovjet kormányfő. Az ülésszakon részt vett küldöttségek nevében Lubo- bir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja. csehszlovák miniszterelnök szólt. Valamennyi küldöttség nevében elégedettségének adott hangot az elvégzett munkát illetően. A komplex program jóváhagyásával megerősítettük, hogy az előttünk álló időszakban a tudomány és a technika fejlesztése képezi a közösség gazdasági erejének növelésére irányuló erőfeszítéseink alapját — mondotta Strougal majd rámutatott, hogy ez összhangban áll a KGST-országok felsőszintű gazdasági értekezletének döntéseivel. nyos-műszaki egyesülések, a közös vállalatok létrehozása. Az elhatározott intézkedések végrehajtásának pénzügyi fedezetét a tagországok nemzeti eszközei, a Nemzetközi Beruházási Banktól és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankjától (a KGST két szakosított intézményétől) felvett hitelek, valamint az adott témákban érdekelt országok által létrehozott, közös pénzügyi alapok biztosítják — mondotta sajtóértekezletén Gu- rij Marcsuk. —( Külpolitikai kommentárunk ")— Stockholmi mérleg KÖZELEDIK AZ ÉV VÉGE, amikor nemcsak egy- egy családban vagy kis közösségben, hanem a világ- politika patikamérlegén is számvetést szokás készíteni: hogyan zárul a búcsúzó 1985-ös esztendő, milyenek a kilátások az elkövetkező hónapokra. Ez av összegezés érvényesül több nemzetközi tárgyalási fórumon is, ahol a karácsonyi ünnepek előtt az utolsi találkozókat tartják, helyesebben elnapolják az üléseket — immár 1986-ra. Holnap tartja idei záróülését az európai bizalom- és biztonságerősítő kérdésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia. A tanácskozás a helsinki folyamatban részes 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada által indított tárgyalási csatornák egyike, amelynek fő célja, hogy kölcsönös megállapodások révén, a felek csökkentsék a meglepetésszerű támadások, a véletlenül, tévedésből kirobbanó konfliktusok — sajnos ma már egyáltalán nem kizárható — veszélyét. A svéd fővárosban rendszeresek a megbeszélések, s ezek (ha némi előrehaladást hoztak is) 1983 január közepe óta, nem vezettek áttöréshez, inkább arra a maratoni diplomáciai kötélhúzásra emlékeztettek amely más fórumokra, például Genfre vagy a bécsi haderőcsökkentési konferenciára jellemző. Az utóbbi napok jelentései azonban mintha rácáfolnának erre. Ügy tűnik, hogy az eddiginél nagyobb lehetőség nyílik a stockholmi eszmecsere sikeres befejezésére, arra, hogy a jövő ősszel esedékes, újabb Európa-ta- lálkozóig a résztvevők kidolgozzanak egy konkrét egyezménytervezetet. A VÁLTÁS, MEGFIGYELŐK SZERINT elsősorban a genfi szovjet—amerikai csúcs után alakult ki és a korábbinál érezhetően kedvezőbb nemzetközi feltételeknek köszönhető. Kérdés, hogy ez a változás elegendő lesz-e konkrét szövegtervezetek körüli viták áthidalásához, mivel a megállapodás részleteit illenően változatlanul számos ütközőpont akad. A re mény mindenesetre nagyobbnak, s megalapozottabb nak tűnik. És a világhelyzet ismeretében, ez nem csekélység. Egy stockholmi siker feltétlenül pozitív lépést jelentene, már csak azért is, mert 1979 nya ra. a SALT—II. szerződés aláírása óta, az első fegyverzetkorlátozási megállapodás születne meg. Biza kodjunk benne, hogy e kedvezőbb hangulat az úi esztendő hétköznapjaiban is megmarad. Szegő Gábor A Mozambiki Népi Köztársaság komoly gondokkal küisziködiik. Részben a gyarmati örökség következményei, részben a külföldről támogatott ellenforradal- márok pusztító támadásai nehéz helyzet elé állítják a fejlődés szocialista útjára lépett fiatal, független országot. A gondok enyhítésének egyik lényeges eleme a külgazdasági kapcsolatok rendezése és erősítése, ezen belül a tőkés világpiactól való függés csökkentése, közeledés a szocialista országokhoz, valamint a már korábban nyereséges termékek exportjának növelése, A felsorolt célok megvalósításának fontos része az állami szektor részarányának emelése (jelenleg a nemzeti össztermék 45, az ipar 60, a közlekedés 85 százalékát teszi ki). A szocialista országok segítsége is ezen legfontosabb célok megvalósítását segítik elő. Mintegy 30 létesítmény készült már el a baráti országok közreműködésével, s további 40 megvalósítása van folyamatban. A Szovjetunió elsősorban a bányászat és a vízgazdálkodás fejlesztéséhez nyújt segítséget. Szénbányák rekonstrukciójában, dúsítóüzemek építésében, geoló- gai feltárómunkákban és Limpop-völgy vízgazdálkodásának megvalósításában vesz részt. Bulgária szintén az ásványkincsek feltárásához ad segítséget. Az NDK könnyű- és az építőipai fejlesztését támogatja. Ezen túlmenően a szakember- hiány megszüntetése érdekében a szocialista országok 10 ezer mozambiki fiatal képzését látják el. Nagyköveti szinten Kubai-perui Hubert Wieland perui külügyminiszter-helyettes kedden hivatalosan bejelentette, hogy országa és Kuba a jövő év januárjától ismét nagyköveti szintre emeli diplomáciai kapcsolatait. Wieland ezt az után jelentette ki, hogy küldöttség élén hivatalos látogatást tett Havannában. A látogatáson kapcsolatok megállapodtak a nagykövetek kölcsönös cseréjében és áttekintették a gazdasági együttműködés számos kérdését. Perui sajtóforrások úgy tudják, hogy a jövő évben hivatalos látogatást tesz Kubában Luis Alva Castro perui miniszterelnök. Katonai delegációk érkeztek hazánkba Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter temetésére szerdán este hazánkba érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, valamint Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Mó- Tocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár fogadta. Ugyancsak szerdán érkezett meg a temetésre Abdullah Ali Eleva ezredes, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Fegyveres Erőinek vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes. Csütörtökön délelőtt további katonai küldöttségek érkeznek hazánkba. KGST-segítség Mozambiknak M itterrand—K oh I találkozó Katonai kérdésekről, az együttműködés fejlesztéséről folytatott eszmecserét kedden Párizsban Francois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. Ez volt a két politikus 12. találkozója. Mitterrand és Kohl tanácskozása több mint 4 órán át tartott. A két vezető érintette á két ország haderőinek együttműködését és áttekintett több, a hagyományos és nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kérdést. Jelentések szerint ezúttal nem érintették Ronald Reagan amerikai elnök „Hadászati Védelmi Kezdeményezésnek” nevezett űrfegyverkezési programját. Franciaország már korábban a program ellen foglalt állást, míg az NSZK többé-kevés- bé támogatja az amerikai űrfegyverkezési terveket. A francia államfő késő esti sajtóértekezletén kijelentette: a két ország megegyezett abban, hogy erőfeszítéseket tesz a hadászati és harcászati együttműködés összehangolására, s a keddi tárgyalásokon szó volt a két hadsereg tiszti karának közös kiképzéséről, a képzési programok cseréjéről is. Helmut Kohl szerint a keddi megbeszélések az „élénk” nyugatnémet—francia kapcsolatokat példázzák Mitterrand bejelentette, hogy a katonai együttműködésről szóló tanácskozások a jövő hónapban az NSZK- ban folytatódnak. Spanyolország Kiadatási kérelem Kuba kedden kérte a spanyol hatóságoktól Manuel Sanchez Pérez kubai állampolgár kiadatását. Manuel Sanchez Pérezt Kubában állami pénzek hűtlen kezelésével vádolják. Kiderült róla, hogy spanyol- országi hivatalos kiküldetése alatt félmillió dollárt utalt saját bankszámlájára. A kubai üzletkötő gyanús üzelmeire Kuba madridi nagykövetségén figyeltek fel. A múlt pénteken, ami- kor a pénz felvételére indult, négy diplomata a madridi bank bejáratánál feltartóztatta őt. Sanchez Pérez dulakodást provokált, s a helyi hatóságok közbeléptek. Spanyol részről később azzal vádolták a négy diplomatát, hogy „kubai menekült” elrablására tett kísérletet. A madridi kormány rendelkezésére kiutasították őket az országból. A kubai külügyminisztérium tiltakozott a kiutasítás ellen, megállapította, hogy a spanyol hatóságok tulajdonképpen egy közönséges tolvajt léptettek elő politikai menekültté, és követelte az eltulajdonított összeg visszaszolgáltatását a kubai államnak.
