Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 14., szombat ADALOM 3 J m mácskozik a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa A tanácskozáson részt vevő küldöttek egy csoportja (MTI-fotó — Népújság-telefotó — KS) (Folytatás az t. oldalról) csülés szellemének gyarapí. fásával nemcsak szemlélők és várakozók, de résztvevők is lehetünk a humánum szolgálatában. A Hazafias Népfront ezt a külpolitikát támogatja a maga szerényebb eszközeivel elvszerűen, működési körén belül, lehetőségei szerint gyakorlatilag is. Ezután megemlékezett a népfrontmozgalom történetéről. Mint mondotta: a mozgalom programjának középpontjában mindenkor a nemzet jövőjének legfontosabb kérdései és a magyar társadalom fejlődésének, megújulásának időszerű feladatai álltak. Ez a hagyomány kötelez a feladatvállalásra, mindig is megszabta és megszabja ma is a népfrontmozgalom irányát és tevékenységének, fő vonalait. A népfront VIII. kongresszusa nagy jelentőségű belpolitikai eseménysorozat fontos állomása. Ez a sorozat az MSZMP XIII. kongresz- szusának meghirdetésével, az arra való felkészüléssel és a pártkongresszus megtartásával kezdődött. Ehhez kapcsolódott a 40. évforduló megünneplése, benne a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front méltatásával. Ezekhez az eseményekhez szorosan kapcsolódva zajlottak le az országgyűlési és a tanácsi választások. A párt XIII. kongresszusa határozatainak minden magyar állampolgárt érintő javaslatait és céljait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzeti programként elfogadta és azt a népfront választási felhívásában nyilvánosságra hozta. Iránymutatónak tekintjük az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának a Hazafias Népfront tevékenységére vonatkozó megállapításait. Kérjük a nép- frontmozgalom VIII. kongresszusának megerősítő támogatását a fenti célok és feladatok vállalásához ! Az országgyűlési és tanácsi választások azt igazolták, hogy ezeknek a főbb elveknek és céloknak a jegyében lehet jól politizálni Magyarországon és csak az ilyen politikának van esélye arra, hogy a társadalom egyetértésével a közakarattal megegyezően, az állampolgárok és közösségeik cselekvő együttműködésével munkálkodjék hazánk, fejlődésünk és gyarapodásunk érdekében. Kongresszusi pillanatok ( Munkatársunk telefonjelentése): Nem bíztak semmit a véletlenre a szervezők, s nem hisznek a babonában sem. Előbbire utal a rendezés alapossága. Pontban délután 2 órakor vette kezdetét Kállai Gyula elnöki megnyitójával a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa az Építők Szakszervezetének Dózsa György úti székházában. Megyénk küldötteinek persze — hasonlóan a máshonnan érkezettékhez — jóval korábban indult a napi munkája. Ebben pedig elsősorban az őket kísérő tudósító volt a ludas. A tanácskozás menete, s a korai lapzárta ugyanis azt tette szükségessé. hogy — dr. Gáspárdy József megyei alelnök reggeli egri búcsúztatója után — már a fővárosba utazás közben, az autóbuszon kérdezze meg néhányukat. Igaz, a szokatlan helyzetben is készséggel válaszoltak, mondták el véleményüket. Az 1983-as új választójogi törvény alkalmazása nagymértékben hozzájárult a társadalmi aktivitás növekedéséhez. Ebben fontos szerepe volt a Hazafias Népfrontnak. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta eltelt időszak a VI. ötéves népgazdasági terv időszaka volt. A ciklus legfontosabb gazdaságpolitikai célja a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása volt és egy új növekedési szakasz előkészítése. Köszönhetjük a köz- meegegyezésnek, a nép és a párt, a nép és a kormány közötti bizalomnak. hogy a dolgozó emberek nem egyszer áldozatos helytállása és megértése nyomán alapvető területeken — így a külgazdasági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a legfontosabb fogyasztói területeken a kereslet és kínálat egyensúlyának megtartása, a teljes foglalkoztatás, a létbiztonság és az életkörülmények megőrzése tekintetében — eredményeket értünk el. Ugyanakkor ezekért az eredményekért nagy árat kellett fizetni. Mégpedig elsősorban azt, hogy már hét éve korlátozó, megszorító politikát folytatunk, s így a kényszerűségből visszafogott növekedés miatt a termelés szerkezetének átalakítására és a műszaki fejlesztés feltételeinek megteremtésére nem kerülhetett sor. A gazdasági egyensúlyt az elosztási viszonyok szabályozásával és főként az elosztásban igyekeztünk megteremteni, ennek feszültségeket okozó szociális és szociálpolitikai következményeivel együtt. Romlott az időskorúak nagy részének helyzete — különösen a nyugdíjak reálértékének csökkenése miatt. A fiatalok számára nehezebbé vált a pályaválasztás és a pályakezdés, a családalapítás és az otthonteremtés. Mindez az ifjúság egy részében a távlatnélküliség és kiúttalanság érzését keltette. A társadalmi együttélést, a szocialista szellemű együttműködést, a nagyobb teljesítményt lerontó, a szocializmus eredményesebb működését akadályozó magatartásokról határozott bírálatot mondott a párt XIII. kongresszusa, megjelölve a felszámolásukhoz szükséges tennivalókat. A népfront is részt vállal az e téren elvégzendő feladatokból. Olyan társadalom felépítéséért küzdünk, amelyben nemcsak Valamennyien egyetértettek abban: ezt a fórumot igen nagy várakozás előzte meg. Annál is inkább, mivel az írásban előzetesen kiadott közlések szerint a HNF a népi-nemzeti egység további erősítésének programját, a közéleti tevékenység szerepének, jelentőségének fokozását tűzte zászlajára. — Mennyiben tükrözik a kongresszusi dokumentumok megyénk népfrontmozgalmának erőfeszítéseit? — kérdeztem Mészáros Alberttól, a HNF megyei bizottságának titkárától. — Az országos tanács jelentése hűen rbutatja be és reálisan értékeli azt a sokrétű, gazdag, színes munkát, amit a mozgalomban részt vevőik az elmúlt öt évben végeztek. Nem hallgatja el .meglévő gondjainkat sem, s •kitér arra is, hogy a megváltozott körülmények között új módszereket kerestünk és találtunk. Szűkebb hazánk szinkronban van a központi értékelésekkel. Ezt igazolják a megyei értekezleten elhangzottak is. A fő jellemző, hogy a gondok ellenére erősödött a társadalmi stabilitás, a közmegegyezés alapján. — Az országos fórum véig' nivel lenne elégedett? — ■ Akár csak az állásfoglalás tervezete, úgy én is elszükséges, de érdemes is tisztességesen élni, dolgozni. A VII. kongresszus óta eltelt időszak a népfrontmun- ka általános fellendülésének időszaka. A mozgalom az eddiginél nagyobb érdeklődéssel fordult az ifjúság, a nők és a család problémái felé; a közművelődésben, főként a lakosság nagyrészét átfogó közművelődési mozgalmak támogatásában, szervezésében és megerősítésében. A településfejlesztési társadalmi munka szervezése, a városvédő és -szépítő egyesületek tevékenysége, a kertbarátok és kis- tenyésztők mozgalma, az olvasó nép és a honismereti mozgalom, az anyanyelvi és beszédkultúrával kapcsolatos feladatok és a többi, mind azt jelzik, hogy a népfront munkájára szüksége van a mai magyar társadalomnak s a népfrontban megvan a lehetőség arra, hogy ezt c. szükségletet kielégítse. A Vili. kongresszus előkészületei során tartott gyűlések jelentették a párt- kongresszus és a választások után az első nagy alkalmat a társadalommal való találkozásra, a nyilvános politikai eszmecserékre. Általánosan jellemző vonásuk volt, hogy többnyire a lakóhely, a település és a helyi érdek szemüvegén keresztül vizsgálták az ország gondjait és vállalták e gondok megoldásában való részvételt. Kétségtelen, hogy az 1985- ös terv teljesítésében megmutatkozó lemaradások, a lakosság ellátásában tapasztalható hiányok rontották azt a jó politikai hangulatot, amely a XIII. kongresz- szus idején és a választások során kialakult; de nem rontották el az emberekben a cselekvési készséget, a vállalkozási kedvet. Ezért a jövő feladatainak megoldása nagymértékben azon múlik, hogy ezzel a készséggel, ezzel a vállalkozókedvvel szervezetten, megfelelő irány- mutatás mellett hogyan tud majd élni a társadalom. A népfrontkongresszus előkészítésének idején vitték nyilvánosság elé és tűzték napirendre a település- fejlesztési hozzájárulás társadalmi elfogadtatását. A népfront sohasem hallgatta el, s a településfejlesztési társadalmi munka szervezésevéi és sikerével bizonyította is, hogy a lakosság anyagi eszközeinek és önként vállalt munkájának nagy szerepe van a lakóhely sóként a közélet aktivizálódását várom. Erre jó alap volt az idei országgyűlési képviselői és tanácstagi választás. Az állampolgároknak reményük szerint még nagyobb lesz a beleszólása a lényeges, mindenkit érintő kérdésekbe. Ezt segíthetik az eddiginél szélesebb körű, jól megszervezett társadalmi viták. Erősödnie •kell megyénkben is a kezdeményező készségnek, hiszen vannák még területek, ahol bosszantó közönnyel találkozunk. Mindenképpen céljaink valóra váltását lendíti, hogy tehetséges, lelkes emberek léptek ebben az évben sorainkba. Több a fiatal, nagyobb a nők aránya, s még inkább számíthatunk az értelmiségiek cselekvő támogatására. ★ Mészáros Albert teendői közé tartozik a hevesi csoport feletti „bábáskodás” is. Már csak azért is, mert jó néhányan először léptek országos kongresszusi terem- • be. Persze, vannak, akik épp a tömegmozgalom jóvoltából nyújthatják a legtöbbet a köz javára. Miképp a besenyőtelki hímző kisiparos, Forpócs Antalné, aki immár két évtizede tevékeny résztvevője a közéletnek. — Községünkben én hoztam létre a díszítöművészekommunális viszonyainak, szolgáltatásainak, közösségi intézményeinek fejlesztésében. Ez a helyes elv vezérelte a településfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabály megalkotóit is. De a sok tekintetben rossz hatásfokú és szemléleti leg problematikus, a meggyőződést és néhol a lakossággal való érdemi megvitatás szándékát is nélkülöző előkészítő munka azonban több helyen, főleg a nagyvárosokban feszültségeket is okozott. Megmutatkoztak itt a döntéselőkészítés és a félreértett demokrácia árnyoldalai fent és lent egyaránt. Ebben a helyzetben mozgalmunk bizonyos gyengeségei is megmutatkoztak. A nemzeti egység és a közmegegyezés megerősítését, az értelmiséggel való szövetség kiteljesítését, az értelmiség egyik-másik csoportjával megújítását haladéktalanul napirendre kell tűzni. Az előttünk álló óriási feladatok megoldása elképzelhetetlen az értelmiség elkötelezettsége és nagy hivatástudattal végzett munkája nélkül. Javítani kell az értelmiségi munka kibontakozásának feltételeit, A népfrontmozgalom támogatja a VII. ötéves terv fő céljait azzal, hogy sajátos társadalmi megbízatásánál és rendeltetésénél fogva, törekszik érvényt szerezni az Országgyűlés által jóváhagyott településpolitikai koncepciónak; a természet- és környezetvédelmi és közművelődési törvénynek. A kulturális életben elsősorban az iskolaügy és a ti szakköröket — említette —, s már csaknem hetvenen töltik felnőttek és gyerekek szabadidejük egy részét ezzel a foglalatossággal. Már a második ciklusban választottak az országos tanács tagjává. Ugyancsak a népfrontmunkának köszönhettem 1979-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Nagyon jólesett az elismerés, s annak tartom azt is, hogy az előző után ismét jelen lehetek ezen a nagy eseményen. — Ügy tudom, hozzászólásra is készül... — Ebben a kisiparosok közéleti tevékenységéről szeretnék szólni. Sokan azt hiszik, közülünk mindenki csak a saját hasznának gyarapításával törődik. Őket én is elítélem. De a többség igenis sokat tesz a közért! ★ Miután küldöttségünk elfoglalta helyét a csodálatosan felszerelt Hungária Grand Hotelban, jutott idő kis társalgásra, ismerkedésre is. Tóth Lajos, a Do- moszlói Mátraalji Körzeti Áfész elnöke —, aki immár a harmadik népfrontkongresszus megyei delegátusa — az otthoni eredményekről beszél. A társadalmi munkával bővített óvodáról, a felújított kultúrott- honról, az öt év alatt megközművelődés területén vannak és lesznek feladataink a jövőben is. Az oktatásban és a közművelődésben keresni kell a társadalmasítás és a társadalmi közreműködés újabb lehetőségeit. A szövetségi politikából adódó feladatokhoz és a Hazafias Népfront tevékenységéhez hagyományosan hozzátartozik és szervesen beilleszkedik a rétegpolitikai munka. Meg kell fontolni, hogy a népfrontmozgalom milyen kereteket, milyen formákat alakítson ki a jövőben kifejezetten az ifjúságpolitikai munkában, elsősorban talán a lakókörzetekben és az egyetemeken, főiskolákon. Sok tekintetben egészen más gyökerű kérdés a cigányság ügye, ma még azonban ide tartozik, hiszen zömében hátrányos helyzetű rétegnek kell tekintenünk. Feladatunknak tartottuk eddig is, feladatunk lesz a jövőben is azon munkálkodni, hogy a cigányság beilleszkedjen és beilleszkedhessen társadalmunkba, egyenjogú állampolgárként. Az országos tanács beszámolóját követően László Andor, az országos pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezután megkez- dötött a vita, melyben többek között szót kapott: Garai Róbert, a magyar külügyi intézet igazgatója felszólalásában hangsúlyozépített 20 kilométernyi járdáról. A kisközségben a lakosokra egyenként mintegy ezer forint értékű társadalmi munkát számíthatnak ebben az esztendőben. ★ Beszélgetés közben arra is fény derül, még öten jelentették be igényüket felszólalásra. A gyöngyösi népfrontbizottság titkára, Széles János a munkamódszerekről, a településfejlesztésről, Szántóné Ivády Erzsébet pétervásári dekoratőr a kereskedelemben dolgozó fiatalok helyzetéről, Barná- né Szécsi Ilona Erdőtelekről a környezetvédelemről, Kocsis István, a Hatvani Ady Endre Könyvtár igazgatója az olvasótáborokról kíván szót ejteni. Annyi már péntek délután is biztosnak látszott, hogy a szombati plenáris ülésen a szónoki emelvényre léphet dr. Nagy Andor, az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, aki az iskola, a család és a társadalom szerepét taglalja. Az első munkanap este 6 óra után ért véget, mely után késő estébe nyúló baráti társalgáson cserélhették ki tapasztalataikat, véleményüket a hevesiek egymással, s más megyék küldötteivel. Szalay Zoltán egyenlő lehetőségekkel, egyszersmind egyenlő kötelezettségekkel is. Társadalmunk szocialista tartalmú egységében nagy jelentősége van nemzetiségi politikánknak. Természetesnek tartjuk, hogy a hazánkban élő nemzetiségek használják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat, erősítik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azonos anyanyelvűekkel, az anyanemzetekkel, miközben hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. A Hazafias Népfront e kongresszus nyomán egy új ciklus munkáját kezdi el. Immár remélhetjük: kedvezőbb nemzetközi légkörben. s így a magunk háza táján is, bár nem kisebb gondokkal, nem csekélyebb nehézségek közepette, de jobb, megnyugtatóbb távlatokkal Én bízom abban, hogy tartalmas és széles körű vita után mi magunk is megegyezésre jutunk a mozgalom programját, az előttünk álló évek fő feladatait illetően — mondotta végezetül Pozsgay Imre. ta, hogy a mai világhelyzet az eddiginél hatékonyabb nemzetközi együttműködést követel országépítő munkánk külső feltételeinek alakításában. E tekintetben a népfront a jövőben nagyobb szerepet vállalhatna. Halász József, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint a társadalom demokratizmusa, á tartalmas közélet napjainkban és a jövőben is azon múlik, mekkora tényleges teret kapnak a közösségék a közéleti öntevékenységre, a cselekvő és teremtő szándék megvalósítására. D. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház országos elnök-püspöke a kongresszusi teremben olvasható jelszóhoz kapcsolódva — „Erősítsük a szocialista nemzeti egységet!” — kifejtette: a Hazafias Népfront ezért sokat tett, s jó módszerekkel. Hangsúlyozta a vallásos és nem hívő emberek együttműködésének fontosságát is. A beszámoló feletti vitával zárult a népfrontkongresszus pénteki munkanapja. A kongresszus ma folytatja munkáját. ★ A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa alkalmából pénteken a SZOT Szállóban kitüntetéseket adtak át a mozgalomban hosszabb ideje kiemelkedő munkát végző tisztségviselőknek, aktivistáknak. Az ünnepségen jelen volt Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A kitüntetéseket Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyújtotta át. Vita a beszámoló felett
