Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 282. szám ARA: 1985, december 2., hétfő 1.8# FORINT Bizalom Olvasom, hogy újabb áldozatokat szedett a hi­székenység. Egy magabiz­tos fellépésű, jó rábeszélő képességű csaló, akinek azóta már törvény előtt kellett felelnie tettéért, is­mét kihasználta az emberi jóhiszeműséget, pontosab­ban a naivságot, s lakást ígért különböző borsos ösz- szegek ellenében. Megbíz­ható forrásokat emlegetett, elismervény eket nyújtott át, s a nyomaték kedvéért még a leendő otthont is megmutatta. A rászedettek zsebéből csaknem 4 millió forintot emelt ki, tegyük hozzá, nem is a szélhámos­ság egy vadonatúj módsze­rével. Épp eleget hallani ha­sonló esetekről mégis úgy tűnik, a becsapottak tábo­ra nem csökken. Jó néhá- nyan vannak, akik úgy - gondolják, hogy céljaikat könnyebb kerülő úton, tör­vénytelen eszközökkel el­érni. S mindig is akadtak olyan emberek, akik ki­használva az előbbiek os­tobaságát, tanácstalansá­gát, hasznot húznak gyar­lóságukból. A kárvallottak csák utólag gondolkoznak, — amikor befektetett pén­züket többnyire már nem látják viszont —, hogy az egyenes út járhatóbb lett volna. Még akkor is, ha például a hőn áhított la­kásra többet kell várni. A dolognak persze, más tanulsága is van. Amíg az ügyintézés lassú, amíg a hiánycikkeket egy-egy élel­mes ügyeskedő — ha többszörös áron is —, de megszerzi a vevőnek, amíg a „kiskapugyakorlat” to­vábbra .is javában dívik, addig az állampolgárok egy része saját érdekeit nézve élni fog ezekkel a lehetőségekkel. Persze, ezért előbb-utóbb nagy árat kell fizetnie, különösen an­nak, aki a gyorsabb bol­dogulás reményében meg­lehetősen kétes személyek előtt nyílik meg, s adja ke­zükbe pénzét. Bizalomra természete­sen szükség van. Első látás­ra senki nem állapíthatja meg a hozzá közeledőről, hogy csaló vagy sem. De amikor zavaros, nem épp tiszta ügyletek kerülnek szóba, — bármilyen csá­bítóak is legyenek azok, — nem árt tájékozódni az alkalmi üzlettárs kilétéről, s esetleg egy-két hozzáértő, jártasabb ember vélemé­nyét kérni. S érdemes talán arról is beszélni, hogy kisebb fajta átveréseknek magunk is jó párszor szenvedő ala­nyai vagyunk. Mégis le­nyeljük, legyiotve to- vábbállunk, mondván „fil­léres dologról van szó, mi­nek ebből olyan nagy ügyet csinálni?” Ezen a szemléleten is mihamarabb változtatni ) kellene, hiszen ezzel a : magatartással is az egye- ; lőre talán kisstílű csalók önbizalmát növeljük. Észre ■ sem vesszük, hogy azoknak : a számát gyarapítjuk ön­kéntelenül, .akiktől minél előbb szabadulni szeret­nénk. Barta Katalin AZ SZMT KÜLDÖTTÉRTEKEZLETÉRŐL JELENTJÜK Kulcskérdés az alapszervezetek segítése Farkas Sándor az új vezető titkár Gondosan válogatott, ügyesen szerkesztett ki­állítás várta szombaton reggel a szakszervezetek megyei küldöttértekez­letére érkezőket az Egri Technika Háza előcsar­nokában. Tablók során a mozgalom 40 eszten­dejének eredményeiről, a szakszervezeti élet fejlődéséről érdekes, be­szédes dokumentumok fotókópiái vallottak, s késztették önkéntelenül is megállásra, szemlélő­désre, elmélkedésre, rö­vid elmélyedésre a delegátusokat, meghí­vott vendégeket egy­aránt — jóllehet, csak a legutóbbi öt év tevé­kenységével kívántak számot vetni. Az épület nagytermét meg­töltő résztvevőket — közöt­tük Barta Alajost, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Búza Mártont, a SZOT- elnökség tagját, a Szakszer­vezeti Elméleti Kutató Inté­zet igazgatóját, Horváth Ár­pádot, az MSZMP KB mun­katársát, Markovics Feren­cet, a megyei tanács elnö­két, Sós Tamást, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkárát és Jenei Jánost, a HNF megyei ,titkárhelyet­tesét — Gubán Dezső elnök üdvözölte. Majd — mielőtt Dorkó József vezető titkár szóban is beszámolt volna arról, hogy mi történt az 1980-as hasonló küldöttérte­kezlet óta — megerősítették funkcióikban a soron követ­kező tisztújítás munkabi­zottságait. Mind a küldöttek elé ter­jesztett írásos beszámolóból, mind pedig a vezető titkár szavaiból — egyebek mellett — kiderült, hogy a szakszer­vezetek szűkebb hazánkban is hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság gyarapodott. A VI. ötéves tanácsi fejlesztési terv főbb mutatóiban meg­valósul, a lakosság életkö­rülményei javulnak, a mun­kafeltételek, a szociális ellá­tás pozitív változásai felül­Dorkó József szóbeli múlják az elképzeléseket, a vásárlói igények kielégítése — összességében — emelke­dő színvonalú. A mozgalmi munkában — a meglevő gondok ellenére is — általá­ban erősödött a tervszerű­ség, a céltudatosság, az adott időszak fő feladatainak a megyei adottságokhoz, lehe­tőségekhez való igazítása. Jobb lett az SZMT alapszer­vezeteket segítő, ellenőrző tevékenysége, s következés­képpen a testületek többsé­ge a korábbinál jobban a tagság véleményére alapoz­va, érdemibb módon foglalt állást a gazdálkodás bonyo­lult, sokszor érdekösszeütkö­zést kiváltó kérdéseiben. A kollektív szerződések hatá­sosan szolgálták a dolgozók érdekeinek érvényesítését, a munkára nevelést, a válla­lati feladatok teljesítését, előmozdították, hogy a mun­kaidő csökkentése miatt ki­eső órákat pótolni tudták. A tisztségviselők és tes­tületek igyekezetének kétség­kívüli bizonyítéka, hogy csu­pán a dolgozók többségét foglalkoztató 60 megfigyelt vállalatnál mintegy 4 milli­árd forintot fordítottak szo­ciális célokra. Segélyezésre 50 milliót adtak, bővítették a kedvezményes üzemi ét­kezésben résztvevők körét, komfortosabbá, barátságo­sabbá, egyszóval vonzóbbá tették a munkásszállókat. Nagy számú saját üdülőjegy- gyel egészítették ki a SZOT megyénkbe juttatott 113 854 beutalóját. Munka- és kör­kiegészitőjét tartja nyezetvédelemre pedig mint­egy 1,2 milliárdot költöttek. Az agitációs, tájékoztató és információs munkát szak- szervezeti napok, aktuális kérdéseket tárgyaló bizalmi- fórumok, alapszervezeti és megyei aktívaértekezletek, tanácskozások rendezésével, vetélkedőkkel, kiállításokkal tették eredményesebbé. Nagy gondot fordítottak a politi­kai oktatásra — évente 21 ezer tag, tisztségviselő vett részt a különböző képzések­ben — a dolgozók általános művelitségénék emelésére —, új kezdeményezéssel — meg­indították, hamar népszerű­vé tették a komplex isme­retgyarapítást szolgáló „Vi­lágkép”-sorozatot. A mozgal­mi irányítású hat kultúr- iházban a napi érdeklődés­nek leginkább megfelelő tanfolyamokat szerveztek, a könyvtárakban a kötetek számát 61 ezerrel növelték. Támogatták a sportot, így az elmúlt öt esztendőben több, mint 40 üzem, intézmény, 60 különféle létesítményt te­remtett. Bővültek, erősödtek az SZMT kapcsolatai, hatéko­nyabbá vált együttműködé­se a megyei párt- és KISZ- ibizottsággal, tanáccsal, nép­fronttal, 69 külföldi delegá­ciót fogadott, a szakmák pe­dig további 50 küldöttséggel találkoztak, folytattak köl­csönösen gyümölcsöző esz­mecserét nemzetközi tevé­kenységük során. (Folytatás a 3. oldalon) A küldöttek egy cw»«rtj* Két szakma kongresszusa Szombaton a tatabányai népházban kezdődött meg a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének XXIII. kong­resszusa. A háromszázötven küldött és a százötven meg­hívott tanácskozásán többek között részt vett Havasi Fe­renc az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a "Köz­ponti Bizottság titkára, va­lamint Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára. Kovács László, a szakszer­vezet főtitkára beszámolt a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az előző kongresszus határoza­tában megfogalmazott ter­vek többsége megvalósult, ha kisebb elmaradásokkal is, de tervszerűen folynak az új szénbányászati beruházások. A kedvező változásokkal egyidejűleg azonban újabb feszültségforrások is kelet­keztek. Ebben az esztendő­ben nem volt zavartalan a lakosság szénellátása, és a bányászok sokszor már el­viselhetetlen mértékű túl­órázásra kényszerültek. A vitában szót kért Ha­vasi Ferenc is. Hangsúlyozta többek között, hogy a szak- szervezet az elmúlt öt évben is eredményesen munkálko­dott, s így javult a tagság helyzete. A kongresszus teg­nap fejezte be munkáját. Ha­tározatot fogadtak el, amely­ben megjelölték a követke­ző ciklus feladatait, s meg­választották a bányászszak­szervezet központi vezetősé­gének tisztségviselőit is. A bányászszakszervezet főtit­kára Kovács László lett. Szintén szombaton kezdő­dött az MSZMP XIII. kerü­leti bizottságának székházá­ban az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének IX. kongresszusa. A szakszerve­zet 250 ezer tagját képviselő, több mint háromszáz kül­dött megvitatta a szakszer­vezet öt évi tevékenységét. Részt vett a tanácskozáson Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és dr. Nagy Sándor, a SZOT tit­kára is. Dr. Fűzi István főtitkár hozzászólásában kiemelte, hogy a szakszervezet egyre nagyobb részt vállal az egész­ségpolitikai feladatok megol­dásában. Elmondta, hogy az utóbbi öt évben gyarapodott az egészségügyi dolgozók lét­száma, területi elhelyezkedé­sük azonban aránytalan. Gond az is, hogy átlagkere­setük 15—30 százalékkal ala­csonyabb, mint a népgazda­ság más ágazataiban dolgo­zóké. A későbbiekben a vitában felszólalók javasolták, hogy az egészségügy feladataiból adódó új követelményeknek megfelelően, korszerűsíteni kell az orvos-, szakorvos- és gyógyszerészképzést. A vitában felszólalt Med­ve László egészségügyi mi­niszter is. Megválasztották a tisztségviselőket is. Az új főtitkár dr. Fűzi István lett. A kongresszus munkája vasárnap ért véget. Közgyűlés a Magyar autóklubnál A közgyűlés elnöksége. Jobbra fent a Heves megyei küldöt­tek egy csoportja (Fotó: Szántó György) A Magyar Autóklub szom­baton a Budapest Kongresz- szusi Központban tartotta tisztújító közgyűlését. A ta­nácskozáson jelen volt Czi~ nege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese is. Kiss Dezső, az Autóklub elnöke nyitotta meg a köz­gyűlést, majd Balogh Tibor főtitkár számolt be az el­múlt öt esztendő munkájá­ról, s vázolta a további te­endőket. Megállapította, hogy az Autóklub tagjainak a száma az öt évvel ezelőtti 173 ezerről 430 ezerre emel­kedett, s ez azt jelenti, hogy ma a>z autótulajdonosok egy- harmada klubtag. A.z elmúlt évékben számottevően javult az Autóklub szolgáltatásai­nak színvonala: 21 új műsza­ki állomás létesült, 8 továb­bi segélyszolgálati állomást hoztak létre, elkészült a bu­dapesti új segélyszolgálati bázis, kiépült az úgynevezett miniállomások hálózata, s jelentősen fejlődtek a tech­nikai felszerelések. A főtitkár rámutatott: az Autóklub egyik legfontosabb feladata az, hogy elősegítse, hogy javuljon a közlekedés biztonsága. Ennek érdeké­ben a klub szervezetei rend­szeresen tartanak tovább­képzéseket, vetélkedőket, ügyességi versenyeket, autós találkozókat, s ezt szolgálják a klub különféle akciói is, így például az ingyenes fényszóró-beállítások és ta­nácsadások. A továbbiakban is különösen fontos, hogy bővüljön a műszaki szolgál­tatások mennyisége, s javul­jon a színvonala, valamint az, hogy hatékonyabb legyen a klub szerepe a közlekedés biztonságának javításában. Az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a járművezetők képzésére, to­vábbképzésére, a közlekedé­si ismeretek széles körű köz­vetítésére. A főtitkári beszámoló után Urbán Lajos közlekedési mi­niszter szólalt fel. Hangsú­lyozta: a hazai motorizáció­val csaknem egyidős, 85 esz­tendős Magyar Autóklub már alakulásakor helyesen ismer­te fel a gépkocsi-közlekedés jelentőségét, s fontos szere­pet vállalt — különösen az utóbbi évtizedekben — a közúti közlekedés fejlődésé­ben, a biztonságos autózás feltételeinek megteremtésé­ben. Az elkövetkező években az egyik legfontosabb feladat a meglevő járműpark műkö­dőképességének megőrzése, valamint a bővülő járműál­lomány közlekedési feltéte­leinek javítása lesz. A hete­dik ötéves tervidőszak ide­jén várhatóan 550—600 ezer személygépkocsi beszerzésére lesz lehetőség, 2000-ig 2,3 millióra bővül a hazai sze­mélyautópark. Egyre nagyobb szükség van a közlekedési hálózat Budapest-centrikus- ságának feloldására, a mos­taninál jobb közlekedési kapcsolatok megteremtésére. Éppen ezért tovább folytat­ják a bekötőutak építését, bővítik a dunai átkelési le­hetőségeket, s hamarosan megkezdik az MO-ás autópá­lya első szakaszának építé­sét. A miniszter szólt a hazai közlekedési morállal kapcso­latos gondokról is; s arról, hogy a gépkocsik műszaki állapota sem mindig kielé­gítő, ami többnyire az autó­sok felelőtlenségének követ­kezménye. Kiemelte: az Au­tóklubnak a jövőben fokozó­dik a szerepe a közlekedési morál javításában, a közle­kedés kulturáltabbá tételé­ben. Végezetül a közgyűlés megválasztotta a tisztségvi­selőket. Az elnök újból Kiss Dezső, az ügyvezető elnök Valter Medárd lett, a klub főtitkárává ismét Balogh Ti­bort választották. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom