Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 260. szám ÁRA: 1985. november 5., kedd 1.80 FORINT November 7. tiszteletére A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulójának megünneplésére készül az ország. Megyénkben is számos helyen rendeznek megemlékezéseket, ünnepségeket. A megyei központi díszünnepségre ma, 18 órától Hatvanban, a Cukor- és Konzervgyár éttermében kerül sor. Itt hangzik el Mar- kovics Ferencnek, az MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottsága tagjának, megyei tanácselnöknek ünnepi beszéde. Az ünnepségek sorából kiemelkedik a me­gyei pártbizottságon, a megyei taná­cson, szerdán tartandó rendezvény. Mindkét helyen kitüntetések, jutalmak át­adására is sor kerül. A Gyöngyszöv Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tagsága ma ünne­pi tanácskozáson találkozik. A nagy ok­tóberi szocialista forradalom évfordulójá­ról történő megemlékezés mellett értékelik az idei esztendő első három negyedévében elért eredményeket, s meghatározzák a hát­ralévő feladatokat. Kiskörén ma adják át az általános iskola november 7-re megépült új szárnyát. A He­ves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, va­lamint a Kötivizig szakembereinek mun­káját és igyekezetét dicséri, hogy az erede­tileg 1986. január 31-i átadási határidőt le­rövidítették. A NEB vizsgálta Olajkályhák helyett Szakemberek Tanácsaink gondjaival is­merkedve, jó néhány el­kötelezett tisztségviselőre bukkantam. Közöttük olyan kis települések szolgálóira, ahol jószerivel csak a vb- titkár, s egy-két, melléje állított munkatárs képvi­selte a törvényességet, a szakigazgatás különböző feladatainak a beteljesülé­sét. Milyen színvonalon? Helye, embere válogatta. De most nem is ez a lé­nyeges, hanem e kisebb tanácsi „együttesek" után­pótlásának a kérdése. Beszélgettem ugyanis olyan helyi, közigazgatási irányítókkal, akiket mun­kájukban több-kevesebb hozzáértéssel, gyakorlattal bíró, olykor kezdő embe­rek vesznek körül. Ami azt is eredményezheti, hogy ha egy vb-titkár — tele­püléseink jelentős részén csak társadalmi elnökök rezideálnak! — bármi mi­att kidől a sorból, meg­bénul a község élete, több szakigazgatási tennivaló el­látása Csorbát szenved például a törvényesség, nem hatályosulnak külön­böző szintű rendelkezések, nincs anyakönyvezés. So­roljam még? De ennél szomorúbb, amikor a szakmai utánpót­lás ügye fut zátonyra egy- egy apró munkaközösségen belül. Több községünk vb- titkára helyből verbuvált munkatársait rávette a tanácsakadémia elvégzésé­re. Azok meg is kaptak hozzá minden segítséget. Tanulmányi szabadságot élveztek, vizsgaidőszakban „húztak" helyettük az ott­hon maradottak. Csakhogy; midőn kezükbe került a diploma, a felsőbb vezetés elvitte őket két-három fa­luval odébb vb-titkárnak vagy mindjárt elnökké avanzsáltak. Egy megyei, városi, nagyközségi tanács­nak ez persze, kényelmes megoldás. A kivitelt még­sem tartom sportszerűnek, mert végsőben „lent” okoz újabb gondot, ott szül bi­zalmatlanságot a káder- utánpótlásban felelősök iránt. Mit erőlködjön a helyi vezető, amikor be­csületes számítását így át­húzzák?! Mi lenne a helyesebb? Tudom, nem könnyű eb­ben igazságot tenni. Mégis azt vélem követhetőnek, ha a városi, nagyközségi szer­vek a maguk háza táján mérik fel időről időre a lehetőségeket, győzik meg a szakmai iskolára kisze­melteket. Azért pedig, hogy midőn bárhol üre­sednek tanácsi funkciók, kitelepíthetik oda az így verbuvált szakembereket. Főként fiatalokra gondo­lok. Bennük a becsvágy, a tenniakarás jobban mun­kál. És ma már sehol nem gond egy szolgálati lakás, a falvak lakossága pedig hamar szívébe zárja azo­kat, akik értőn viseltetnek gondjuk iránt. Egy szó, mint száz, kí­vánatosnak vélem; szűnjön meg a „fent” és a „lent” ellentéte! A káderutánpót­lás ne szűküljön az alul­ról fölfelé irányultság áramkörére. Inkább érvé­nyesüljön benne olyan ten­dencia, amely az eddiginél hatékonyabban szolgálja a közigazgatási munka szín­vonalának növekedését. Moldvay Győző A hetvenes évek közepén, virágzó gazdasági életünket meglepetésként érte a rob­banásszerű olaj-áremelkedés. Egyszeriben véget kellett vetni addigi pazarló olajfo­gyasztásunknak, mivel nap­jainkig ez az ásványkincs olyan árat ért el, hogy meg­határozójává vált egyes gaz­daságoknak. Meghirdettük az energiaracionalizálási prog­ramot, s elhatároztuk, hogy fokozatosan felszámoljuk azokat a fűtőberendezéseket, kályhákat, kazánokat, ame­lyek olajat égetnek el. Az olaj nagyobb kinccsé vált, mint azt bármikor is gon­doltuk róla. Hogyan tudtuk programjainkat megvalósí­tani? Miként tudunk gaz­dálkodni az egyre féltettebb energiahordozóval? Ezt vizs­gálta a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a ta­nácsoknál, a vállalatoknál, az intézményeknél. A Gaz­dasági Bizottság 1981-ben hozott határozata értelmében ugyanis, a közületeknél 1985- re meg kell szüntetni az olaj­kályhával történő fűtést. A vizsgálat megállapította, hogy a minisztériumok fel­ügyelete alá tartozó megyei vállalatok java részénél megvalósították a Gazdasá­gi Bizottság határozatát. A legtöbb helyen a széntüze­lésre, aztán a földgázra, majd a hőtárolós kályhákra cserélték az olajat emésztő fűtőberendezéseket. A fölös­legessé vált olajkályhákat A Jászberényi Aprítógép­gyár hatvani gyáregységé­ben az idei évben 52 millió forint termelési értéket állí­tanak elő. A bányászat, az részben raktározzák, részben pedig szétszerelték és javí­tásoknál hasznosítják. A tel­jesen tönkrement, használ­hatatlanokat a MÉH Válla­latnál értékesítették. Egyéb területeken, mint például az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezeteknél, az ipari szö­vetkezeteknél, a mezőgazda­ságban, bizonyos tájékozat­lanság tapasztalható, pon­tosabban nem egyöntetűen értelmezték a Gazdasági Bi­zottság határozatát. Ezt az is jelzi, hogy államigazgatá­si úton kellett végrehajtani ezt a feladatot. Mindennek ellenére, ezeknél a gazdasá­gi egységeknél is eredmé­nyes lépéseket tettek az olajégetés megszüntetésére. Érdekes a népi ellenőrök azon megállapítása, ami sze­rint használható, a javító­vállalatoknál alkatrészként értékesíthető olajkályhát nem adtak le a MÉH-be, pedig a határozat egyértelműen elő­írja, hogy csak ebben a for­mában lehet értékesíteni a használaton kívül helyezet­teket. A vizsgálat összességében megállapította, hogy me­gyénk gazdálkodó egységei­nél 1981-ben 10 362 olaj­kályha üzemelt, amelyek évente 10 264 tonna olajat fogyasztottak. Ezek közül 9027-et iktattak ki, évente 8609 tonna olajmegtakarí­tást eredményezve. A meg­maradtak további üzemelte­építőipar számos területén használják az itt készült itörő-, aprító-, s osztályozó-, gépeket, berendezéseket. Az tésére többségében enge­délyt kaptak a Gazdasági Bizottságtól. Mégpedig azért, mert például csak villamos hőtárolós fűtéssel lehetne felcserélni, viszont nem áll rendelkezésre a transzfor­mátor, s a villamos hálózat kapacitása sem bírná el, vagy pedig a földgázvezeté­kek olyan messze húzódnak az adott helyektől, hogy az átállás költségei aránytala­nul magasak lettek volna. A népi ellenőrök megál­lapították azt is, hogy a fel­adat végrehajtását 1981— 1983. között hátráltatta, hogy hasonló kényelmet nyújtó, s magas hatásfokot biztosító, széntüzelésű berendezéseket nem lehetett kapni. Az el­múlt évben, valamint az idén pedig az ismert szén­ellátási nehézségek okoztak problémát. Éppen ezért, van­nak helyek, ahol az olaj­kályhákat vissza kellett ál­lítani, pedig egy olajkályha kiváltása több mint har­mincezer forintba került át­lagosan. Éppen ezért, a népi ellen­őrzési bizottság olyan javas­lattal élt, hogy ahol még ez nem történt meg, újra vizs­gálják felül lehetőségeiket, s ahol szükséges, további üze­melésre kérjenek engedélyt a Gazdasági Bizottságtól. Persze, azzal a feltétellel, hogy a határozat mindenki­re vonatkozik, s mielőbb mindenhol meg kell szüntet­ni az olajtüzelést. aprítógépgyáriak termékeit nemcsak a hazai, hanem a szocialista országok piacain is jól ismerik Turcsi Miklós, a kalapács- malom egyik alkatrészét köszörüli Szovjet küldöttség érkezett hazánkba Vasárnap hazánkba érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amelyet Arnold Gren, az SZMBT el­nökhelyettese, az Észt SZSZK miniszterelnök-helyettese ve zet. A delegáció részt vesz a NOSZF 68. évfordulója alkal­mából tartandó több rendezvényen, és látogatást tesz né­hány MSZBT-tagcsoportnál. Az amerikai külügyminiszter Moszkvában A szovjet kormány meghí­vására munkalátogatásra hétfőn Moszkvába érkezett George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere. A repülőtéren Shultzot Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere és más hivatalos személyiségek fogadták. Az amerikai külügymi­niszterrel együtt Moszkvába érkezett Robert McFarlane. az amerikai elnök nemzet- biztonsági tanácsadója. Kevéssel az amerikai poli­tikusok megérkezése után Moszkvában megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgya­lások Eduard Sevardnadze és George Shultz között. Eduard Sevardnadze hét­főn villásreggelit adott Ge­orge Shultz tiszteletére. (Folytatás a 2. oldalon) Megemlékezések az ellenforradalom áldozatairól Hétfőn koszorúzást ün­nepséget rendeztek a nép- hatalom hőseinek Köztársa­ság téri emlékhelyén. A fel­lobogózott téren több szá­zan gyűltek össze, hogy tisz­telegjenek az ellenforradal­márokkal vívott küzdelem­ben a pártház védelmében elesettek emléke előtt. A munkásmozgalmi mártírok emlékműve mellett magaso­dó domborművű kőfalnál a Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága nevében Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára és Borbély Gá­bor, a pártbizottság titkára koszorúzott. Ezután elhelyez­ték a tisztelet és az emlé­kezés virágait az emlékfal­nál a kerületi pártbizottsá­gok, a Fővárosi Tanács, az állami és társadalmi szerve­zetek, a főváros lakosságá­nak képviselő, a pártház egykori védői és a hősök hozzátartozói. Az ellenforradalmárokkal vívott harc mártírjainak sír­jait megkoszorúzták a Me­ző Imre úti temetőben is. A Munkásmozgalmi Pante­on sírsétányán a hősi ha­lottak nyughelyeire a Him­nusz elhangzása után ko­szorút helyezett el a Buda­pesti Pártbizottság nevében G rósz Károly és Borbély Gábor. A budapesti fegyve­res erők és testületek kép­viseletében Elkán Károly ve­zérőrnagy, Budapest hely­őrségparancsnoka, Konczer István rendőr vezérőrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság vezetője és Kelemen Győző munkásőr vezérőr­nagy. a Munkásőrség buda­pesti parancsnoka koszorú­zott. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a pártház védelmében részt vettek nevében Úszta Gyu­la, a MEASZ alelnöke és Tóth Lajos elnökségi tag koszorúzott. A fővárosi if­júsági szervezetek részéről Dersi Mihály, a KISZ Bu­dapesti Bizottságának titká­ra és Csizmár Gábor, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének budapesti elnöksége elnöke helyezte el a megemlékezés virágait. Az 1956-os ellenforradal- márok elleni fegyveres harc­ban elesettek Mező Imre úti emlékművénél Grósz Károly és Borbély Gábor tisztelgett a hősök síremléke előtt. A Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán elnök és Farkasinszky Lajos elnök- helyettes. az Országos Fegy­veres Erők és Testületek képviseletében Györgyi Bé­la vezérőrnagy, az MSZMP Néphadseregi Bizottságának első titkára, Kovács György rendőr vezérőrnagy, a Bel­ügyminisztérium pártbizott­ságának első titkára és Fe­hér Béla munkásőr vezér­őrnagy, a Munkásőrség or­szágos parancsnokának he­lyettese adózott virágokkal a hősök emlékének. A Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége és a pártház védelmében elesettek koszo­rúját úszta Gyula és Tóth Lajos, a fővárosi ifjúsági szervezetekét pedig Dersi Mihály és Csizmár Gábor helyezte el az emlékműhöz. Lapunk munkatársának elismerése r Újságírók kitüntetése a Parlamentben A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából a sajtó területén kifejtett ered­ményes munkájuk elismeré­séül Űjlaki Lászlót, a Nép- szabadság rovatvezetőjét Április Negyediké Érdem­renddel, dr. Halász Zoltánt, a The New Hungarian Quar­terly főszerkesztő-helyette­sét. Vajda Miklóst, a The New Hungarian Quarterly olvasószerkesztőjét és Nagy Istvánt, a Magyar Nemzet olvasószerkesztőjét a Magyar Népköztársaság Csillagrend­jével, Únodvári Miklóst, az Észak-Magyarország főszer­kesztő-helyettesét és Söptei Jánost, a Szabad Föld főszer­kesztő-helyettesét a Munka Érdemrend arany fokozatá­val tüntette ki. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát tizen'ketten kap­ták meg, Kiváló Munkáért kitüntetésben hatvanegyen részesültek, közöttük Buda­vári Sándor, lapunk sport- rovatánaik vezetője. A kitüntetéseket hétfőn a Parlamentben Bányász Re­zső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke adta át. Jelen volt Berecz János, az MSZMP KB titkára, dr Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, La­katos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője és Lux János, a Nyomda-, a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozói Szákszervezetének főtitká­ra. A bánva- és építőiparnak Hatvanból... <W56-/>.. ................................................................. W ' »■»«» K iss József és Kálmán Lajos a simaköpenyes hengermű házát állítja össze (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom