Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1985. november 5., kedd A Times Kádár János angliai látogatásáról ■ A londoni The Times hét­tőn belső vezércikkben ér­tékelte Kádár János szom­baton befejeződött angliai látogatását és a brit—magyar kapcsolatokat. Megállapította, hogy a lá­togatást „kevesebb szenzá­ciókereső nyilvánosság" vet­te körül, mint másfél évvel korábban Thatcher asszony budapesti útját, de ennek „nem szabad elhomályosíta- rtia azt a tényt. hogy az an­gol-magyar kapcsolatok ki­tűnőek. Tükröződött ez ma­gának Kádár Jánosnak azok­ban a szavaiban is. amelyek­kel jó légkörűnek minősítet­te Thatcherrel folytatott tárgyalásait S valóban, ne­héz találni a történelemben olyan időszakot, amikor az angol—magyar kapcsolatok jobbak voltak, mint ma” — írja a lap. E bevezető után a konzer­vatív — és a külügyminisz­térium nézeteitől nem mesz- sze álló — újság azt taglal­ta. mi haszon adódik Nagy- Britannia számára abból, hogy „intenzív kapcsolatokat tart fenn egy viszonylag ki­csi közép-kelet-európai or­szággal?" A közvetlen hasz­not — világpolitikai értelem­ben — a lap „elhanyagol­hatónak” találta, mégpedig abból kiindulva, hogy a ve­zető nagyhatalmak nem kis és, közepes államoktól vár­ják az ösztönzést párbeszé­dükhöz. és Kádár kétségkí­vül „nem közvetítő Moszkva felé”. „De szerény jótétemények — folytatta — mind Nagy- Britannia, mind Magyaror­szág számára adódnak azo- ■ kon a határokon belül, ame­lyek az eltérő katonai-gazda­sági tömbökhöz tartozó or­szágok kétoldalú kapcsolata­it korlátok közé szorítják." Ilyen a gazdasági-kereske­delmi kapcsolatok hirtelen élénkülése és felfutása, de „ami (brit szempontból) va­lóban .indokolttá teszi az angol—magyar diplomácia élénkülését, az ennek a vi­szonynak a helye a hosszú - távú brit Kelet-Európa-poli­tikában, amely a Thatcher- kormány idején kezdett kör­vonalazódni”. A történethez tartozik az is, hogy Nagy- Britannia az eddiginél na­gyobb és megkülönböztetett szerepet kíván játszani az európai politikában, s „e nagyobb feladatnak ugyan­csak hasznos része” a Ma­gyarországgal való kapcsola­tok ápolása. A The Times utalt arra is. hogy a brit kormánytól ép­penséggel nem idegen a gon­dolat: „bátorítania " kell a fejlődés egyfajta. Magyaror­szágon tapasztalható irá­nyát. De, tette hozzá intőén, „senkinek nem teszünk szol­gálatot, sem magunknak, sem a magyaroknak, ha az­zal áltatjuk magunkat, hogy Magyarország „liberálisabb, mint valójában' Az amerikai külügyminiszter Moszkvában A Gorbacsov—Reagan találkozó előkészületeiről tárgyal Moszkvában George Shultz amerikai külügyminiszter (jobb­ról). Mellette szovjet kollégája. Eduard Sevardnadze (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) Eduard Sevardnadze szov­jet és George Shultz ame­rikai külügyminiszter moszk­vai megbeszélésein áttekin­tették a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseit, s Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozójának előkészítése jegyében meg­vitattak néhány nemzetközi kérdést — közölte a TASZSZ szovjet hírügynökség. A leg­nagyobb figyelmet azoknak a biztonsági kérdéseknek szentelték, amelyek az atom- és űrfegyverzetekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások tárgyát képezik A tárgyalásokon szovjet részről jelen volt Georgij Kornyijenko, a külügymi­niszter első helyettese, Vik­tor Komplektov külügymi­niszter-helyettes, Anatoli j Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Alekszandr Besszmertnih és Csernisev, a külügyminisz­térium kollégiumának tagjai, valamint Julij Kvicinszkij, különleges megbízatású nagy­követ. CIA-terv Reagan vizsgálatot rendelt el Ronald Reagan amerikai elnök vasárnap „szigorú vizsgálatot' rendelt el an­nak kiderítésére, hogy mi­ként kerülhettek a The Wa­shington Post egyik újság­írójának kezébe a Moamer el-Kadhafi megbuktatására kidolgozott, titkos CIA-ak- ció dokumentumai. Az el­nök ezzel egyidőben „meg­felelő intézkedéseket'' köve­telt, hogy a jövőben elke­rülhessék a hasonló kiszivá­rogtatásokat. Amerikai részről jelen volt Robert McFarlane, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­ja, Arthur Hartman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Paul Hitze, az elnök és a külügyminiszter Egy héttel a francia vá­lasztási hadjáratot elindító. Fabius—Chirac tv-vita után. Georges Marchais, az FKP főtitkára, hasonló vitára hív­ta ki a miniszterelnököt. Felhívásának jogosságát alá támasztja az IFOP közvéle­mény-kutató intézet legfris­sebb felmérése, amely sze­rint a franciák 60 százaléka feltétlenül vagy eléggé szük­ségesnek tart egy ilyen szembesítést. Fabius miniszterelnök el­zárkózott a kihívás elől, amikor az először hangzott el, még a választási kam­pány előtti hetekben. Az FKP egyébként nem ragasz­fegyverzetkorlátozási tanács­adója, Rozanne Ridgeway külügyi államtitkár. Matlock, az elnök tanácsadója Euró­pával és a Szovjetunióval kapcsolatos kérdésekben, va­lamint Palmer államtitkár­helyettes kodik a főtitkár, mint vi­tapartner személyéhez. E he­ti sajtótájékoztatóján Giselle Moreau, az FKP PB tagja, hármas tv-vitát javasolt Lio­nel Jospin, a szocialista párt első titkára, Jacques Toubon, az RPR főtitkára és a ma­ga részvételével. A nagy nyilvánosság előtt, elsősor­ban a tv-ben és a vezető la­pokban ugyanis csak a mai gazdasági-politikai irányvo­nal folytatásának különböző változatait latolgatják — a válságellenes politika gyö­keres felülvizsgálatát célul kitűző kommunista program el sem jut a választók szé­les tömegéig Waldheim elnökjelölt Kurt Waldheim. egykori külügyminiszter és ENSZ-fő- titkár az Osztrák Néppárt jelöltje a jövő májusi köz- társasági elnökválasztáson Waldheim jelölését hétfőn jelentették be hivatalosan Bécsben. Az eddigi felméré­sek szerint a veterán diplo­mata vezet vetélytársa, Kurt Steyrer egészségügyi mi­niszter előtt, akit a szocia­lista párt jelölt. Az osztrák államfő szerepe javarészt formális jellegű, ám az alkotmány jogokat biztosít számára a kormány­alakítási megbízásoknál is. ami lehetőséget ad érdemi politikai döntésekre — bár eddig csak egyszer fordult elő, hogy ilyen döntést ho­zott a hivatalban levő elnök. Az 1970 óta ellenzékben levő polgári Osztrák Nép­párt (ÖVP) hivatalosan a pártokon felüli jelöltként szerepelteti Kurt Waldhei- met. Jóllehet Waldheim e pártnak valóban nem tagja, hétfői bemutatkozó beszédé­ben maga is hangsúlyozta, hogy egész életében az ÖVP céljaival értett egyet. A 67 éves Waldheim a há­borúban tisztként frontszol­gálatot teljesített, majd ta­nulmányai befejeztével kül­ügyi szolgálatba lépett, aho! igen gyors karriert csinált. 1968—70. között a néppárti kormány külügyminisztere volt. 1971-ben az ÖVP jelöl­te az elnökválasztásra, ame­lyen azonban — a szavaza­tok 47 százalékával — alul­maradt a szocialista Franz Jónással szemben. Ezt kö­vetően Waldheim tíz éven át ENSZ-főtitkár volt. Mi­után harmadszor nem vá­lasztották már meg, azóta a volt állam- és kormányfők­ből szervezett ún. akció-ta­nács elnökeként tevékenyke­dik. A kampányban az — általá­nos — szocialista többség Steyrer mellett szól ám Waldheim személye, érthető módon, eddig még jóval is­mertebb. Az FKP a választási hadjáratban ^ JERSEYVÄSÄR ^ A BIVIMPEX gyöngyösi november 5—12-ig. ^ nyersbőrgyüjtő t 1 telepére ^ MINTÁS és EGYSZlNf ^ (KARÁCSONDI ÚT) Í Jé érettségizett jerseyk 30 százalékkal OLCSÓBBAN! Egerben és Gyöngyösön a Méterárubnltokban! telepvezetőt keresünk ™ Eger: Széchenyi u. Marx K. u. sarok Gyöngyös: Lenin út ÉRDEKLŐDNI: telefonon í A Budapest: 693-458, 697-302 —( Kúlj>oijtik<ú kommentárunk)— Argentin szeizmográf Részleges parlamenti és helyhatósági választásokat tar tottak Argentínában. A legtöbb szavazatot a képen lát­ható elnök, Raul Alfonsin pártja kapta (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) ARGENTÍNÁBAN TARTOMÁNYI és helyhatósá­gi választásokat tartottak, s részleges parlamenti szavazásra is sor került. Normális körülmények kö­zött egy ilyen voksolás legfeljebb helyi érdeklődés­re tarthat számot, most azonban a világsajtó is ve­zető helyen foglalkozott az eseménnyel. A rendha­gyó figyelem Dél-Amerika második legnagyobb or­szágának különleges körülményeire vezethető visz- sza. Sokéves véres katonai diktatúra után egy ..ci­vil" ügyvéd. Raul Alfonsin szerezte meg az elsöprő többséget a junta bukását követő elnökválasztáso­kon. és most nem kevesebbnek kellett eldőlnie, mini annak: örzi-e. megtartotta-e az államfő Polgári Ra­dikális Pártja (URC) a többség bizalmát. A válasz, az ország egész jövőjét befolyásolja. HIÁBA ÜL AZ ELNÖK a Casa Rosadában, a Ró­zsaszínű Házban, ha a városokban, a tartományok­ban és persze elsősorban a nemzetgyűlésben vele ellenséges többséggel kell számolnia. Gondoljuk csak végig: a polgári elnök népszerűsége érthet i volt abban a pillanatban, amikor megszüntette a gyűlölt egyenruhások brutális uralmát, véget veteti a politikai gyilkosságoknak és kínzásoknak, s leg­alább erkölcsi elégtételt szolgáltatott a kilencezer ..eltűnt" hozzátartozóinak. De ugyanez az elnök ne­hezebb feladattal néz szembe, ha meg kell kezdenie a fantasztikusan súlyos gazdasági-társadalmi örök­ség felszámolását, ha az infláció és a munkanél­küliség belátható időn belül egyszerűen megszüntet- hetetlen rémével kell szembenéznie. Pontosan ebben bíztak a levitézlett rend most bíróság előtt álló kép­viselői. a tömeggyilkossággal vádolt tábornokok é: tengernagyok, akik a választások közeledtével egy­re szemtelenebb válaszokat adtak biráiknak. Szá­mításuk azonban nem vált be. AMIKOR MOST AZ ARGENTIN nép többsége is­mét Alfonsin pártjának képviselőit küldte a hely. és központi törvényhozásba, nem akármilyen érett­ségről tett tanúságot egy nem akármilyen politika, pillanatban. A szavazás eredménye egy sok szenve­dést átélt nagy nép messzehangzó üzenete arról, hogy a demokrácia helyreállítása, megőrzése mindennel fontosabb. Hogy a hatalmas nehézségek ellenére í annak megakadályozása a legfőbb feladat, hog;, visszatérjenek, újra erőre kapjanak a véres közel­múltnak az utóbbi időben nagyon is mozgolódó kí­sérletei. Harmat Endre n I I I I A Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyára felvételre keres olaj- és szilárdtüzelésü kazánok javításában, karbantartásában jártas szakmunkást. Bérezés — gyakorlati időtől függően — megegyezés szerint. Érdeklődni a gyár munkaügyi csoportjánál lehet. 1 I I I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom