Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 264. szám ARA: 1985. november H., hétfő 1.8* FORINT ORSZÁGOS SZEMINÁRIUM MISKOLCON Az új vállalatirányítási rendszer és az üzemi demokrácia Könyv és politika A közelmúltban még na­pi jelszónak számított, bogy a tudás hatalom. Azóta nem használjuk olyan gyakran ezt a mon­dást, pedig a kapcsolat ma is vitathatatlan. Köze van egymáshoz a műveltségnek és a politikának, csak úgy tudja társadalmunk vezető ereje, a munkásosztály ér­vényesíteni akaratát, ha megfelelő képzettség birto­kosa. A szakmán, az álta­lános képességeken túl, birtokában kell lenni mind­annak, ami a szűkebb és tágabb környezet formálá­sához szükséges. A történelemben sok olyan társadalom volt, amely nem tűrte, hogy mindenki hozzáférhessen az ismeretekhez. Rejtve volt, szűk kör rendelke­zett még az írás-olvasás tudományával is. Még egy fél évszázaddal ezelőtt is azt tartották, hogy felesle­ges könyvet a paraszt ke­zébe adni, csak lázongás­hoz vezet, ha a földmű­velő távolabb lát portájá­nál. Nem csoda, ha az ag­rárszocialista mozgalmak olvasókörök szervezésével kezdték feszegetni maguk körül a gúzst. Rájöttek ugyanis, hogy nagyon sok igazság van uraik véleke­désében, s így léphetnek előre a tudatosodás útján. A munkásság is hasonló­an önképzőkörök, verses matinék rendezésével igye­kezett terjeszteni az esz­mét, birtokosaként lépett föl minden fölhalmozott tudásnak, művészetnek. Törekedtek a világosság továbbadására, hogy mi­nél több társuk művelőd­jön, tájékozódjon. Napjainkban természe­tessé vált. hogy mindenki hozzáférkőzhet az informá­ciókhoz, soha nem látott mennyiségű nyomtatvány lát napvilágot. A könyves­boltok kínálatában nem­csak a regények, az érzel­mes históriák foglalnak helyet, de ott van a poli­tikai irodalom is, amely egyre sokszínűbb, tudomá­nyosabb igényű. Rendre megjelennek a marxizmus klasszikusainak újabb és újabb kiadásai, mellettük az alkotó marxizmus kép­viselőinek munkái. Szín­vonalas kötetek segítik azo­kat, akik egy-egy téma­körben könnyen és gyor­san szeretnének tájékozód­ni. Nagy sikert aratott a Mit kell tudni... ? soro­zat, amely egy-egy érde­kes jelenséget vizsgált. Pá­ratlan népszerűségre tet­tek szert a memoárok, azok a visszaemlékezések, amelyek az elmúlt évtize­deket világították meg, tet­ték emberközelivé. Igaz, ezek között már olyanok is napvilágot láttak, ame­lyek viták kiindulópontjai lettek. Az egyre érettebb közvélemény tette lehető­vé a nem egyértelmű igazságokat tartalmazó ki­adványok forgalomba ho­zását. Ma nyílnak megyénkben a politikai könyvnapok. Alkalom ez arra, hogy a hétköznapokon túl az ün­nep fényében vizsgáljuk meg, milyen eredményeket is értünk el annak a mű­veltségnek a terjesztésében, amely nélkülözhetetlen a hatalom gyakorlásához. Gábor László Miskolcon, a Borsod me­gyei pártbizottság székházá­ban vasárnap országos sze­minárium kezdődött az új vállalatirányítási rendszer­ről és az üzemi demokráciá­ról. A háromnapos tanács­kozás rendezője a több mint 20 évvel ezelőtt alapított „Borsodi iskola” nevű szer­vező-továbbképző és racio­nalizáló vállalat, mely igen korán felismerte a vezetés- tudomány korszerűsítésének fontosságát. Továbbképző stúdiumait eddig több mint tízezer vezető végezte el; a Miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem intézeteként ala­kult, utóbb vállalattá szer­vezett cég ma már egy-egy üzem, intézmény vezetőinek komplex továbbképzésére is vállalkozik. Az országos tanácskozá­son másfél száz ipari és me­zőgazdasági vezető vesz részt. A plenáris és szekció­üléseken a tárgyköröket leg­jobban ismerő neves szak­Befejezés előtt a betakarítás Mint azt az osztályvezető- helyettes elmondta, befejez­ték a földeken a burgonya, a napraforgó és a zöldség­félék betakarítását és a sző­lő szüretét. A kukorica ki­lencven százalékát letörték, s a cukorrépa nyolcvan száza­léka is a gyárakba került. Burgonyát 1300 hektáron termesztettek, s jó közepes termést takaríthattak be a A betakarított terményeket tartósítják Pétervásárán, a Gárdonyi Termelőszövetke­zet erdőkövesdi üzemében (Fotó: Perl Márton) emberek, tudósok tartanak előadásokat, illetve vezetik a vitákat. A vasárnapi ple­náris ülés bevezető előadá­sait Lakatos Ernő, az MSZMP agitációs- és propa­gandaosztályának vezetője és Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egye­tem gazdasági-jogi tanszéké­nek vezetője tartotta. La­katos Ernő a szocialista de­mokrácia új vonásairól, a hatalom és a demokrácia összefüggéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szo­cialista demokrácia fejlesz­tése, elmélyítése pártunk történelmi programja, ame­lyet végre keli és végre fo­gunk hajtani. Hatékony mű­ködése elősegíti társadalmi céljaink megvalósítását, ám a demokráciát még vezetők­nek és vezetetteknek is ta­nulniuk kell. Gyakorlásának mondotta — alapvető felté­tele az értelmes, kulturált, megalapozott vita, az őszin­gazdaságok. A hektáronkénti 16 tonnás átlagtermést érté­kesítették, ilyen gondok nin­csenek a megyében. Jó kö­zepesnek mondható a nap­raforgótermés is, alig vala­mivel maradt el a kéttonnás hektáronkénti hozamtól. A későn érő zöldségfélék kö­zül a legjelentősebb a kon­zervgyári paradicsom. Ez volt az egyetlen növény, ami­nek kedvezett a szeptemberi, októberi szárazság. így a ter­més végül is jónak mondha­tó, 28—30 tonna hektáron­ként. s a minőségre sem lehet panasz. Elégedettek lehetnek a cukorrépával is, hiszen magas a cukortartal­ma: 18 százalék. A szüret a szokásosnál csendesebb volt, kevesebb munkáskéz kellett a szedés- hesz. A vártnak csak egy- harmada termett. A minőség azonban kiválónak mondha­tó. Ebből a kevés szőlőből jó minőségű borokat állíthat­nak elő a borászati üzemek­ben. Még tart a fagykárok, s következményeinek felmé­rése, ami alapján megálla­pítható. hogy miben remény­kedhetünk a következő két- három évben. Talajelőkészítés, vetés Az őszi kalászosok, gabo­nafélék alá történő talajelő­készítést 70 ezer hektáron kellett elvégezni a gazdasá­te szó, ezzel lehet megsze­rezni egy-egy hasznos ügy érdekében a tömegek támo­gatását. Sárközy Tamás előadásá­ban az új vállalatirányítási rendszerről, annak kihatá­sairól szólva rámutatott: az intenzív gazdálkodás sikeré­nek egyik kulcsa a szocia­lista vállalatirányítás kiala­kítása, ami pedig nem megy máról holnapra, és sok buk­tatóval, előre nem látható gonddal jár. A szervezeti kérdések megoldása rendkí­vül bonyolult feladat, s a siker érdekében vállalni kell a fokozatossággal járó belső ellentmondásokat. A szeminárium további ré­szében a többi között meg­vitatják a törvényességi fel­ügyelet, a foglalkoztatás helyzetét, a vállalatirányítás új tartalmi és formai kér­déseit, a káder- és személy­zeti munka korszerűsítésé­nek tennivalóit. (MTI) gokban. Ez a munka is köz­vetlenül a befejezés előtt áll. Igaz, nagy energiaráfor­dítással, igen nehéz körül­mények között haladhattak csak. Alighanem az utóbbi évtized legszárazabb szep­tembere és októbere van mögöttünk. A szokásoshoz képest két-háromszoros ener­giával lehetett elfogadható minőségű vetőágyat készí­teni. Elvetettek 5,5 ezer hektár őszi árpát, 800 hektár rozsot és 60 ezer hektár búzát. Szin­te az utolsó órában esett az aranyat érő novemberi eső. Eddig így csak a májusi esőt minősítették. Ezúttal azon­ban nagyban segítette az el­vetett kalászosok kelését. A szakemberek reménykednek, hogy noég enyhe napok kö­vetkeznek, s több eső is hull a földekre, s így megerősö­dik a vetés még a tél beáll­ta előtt. őszi szántás Ez a munka a félidejéhez közeledik. Az eső nagy köny- nyítést jelent. összesen hetvenezer hektár területen keli elvégezni ezt a felada­tot. Eddig csak lassan, s nagy erőfeszítésekkel ha­ladhattak a gépek. Még leg­alább annyi esőre szükség lenne, mint amennyi az el­múlt napokban leesett. Elő­reláthatóan november végé­re, december elejére ez a munka is befejeződik a föl­deken. Végezetül az osztályveze­tő-helyettes elmondta, hogy megyénk egyetlen gazdasá­gában sincs lemaradás az őszi munkákat tekintve. Sőt, az elmúlt évekhez képest va­lamelyest előbbre is tarta­nak. Ez pedig a száraz idő­járást figyelembe véve nem kis eredménynek tudható be. Jól halad a munka a földeken Ez a nyár minden bizonnyal nem marad meg szép em­lékként a mezőgazdaságban dolgozóknak. A kemény tél után következett a szárazság, majd a szőlő virágzása közben a hideg, csapadékos időjárás, s lehetne növényenként so­rolni az előre ki nem számítható akadályokat. Erőfeszítése­ik azonban oda vezettek, hogy összességében nem rossz eredménnyel zárhatnak majd a gazdaságok. Ne vágjunk azonban a dolgok elébe. Hol tartanak napjainkban a földe­ken? Mi ad feladatot a mezőgazdaságnak mostanság? Erről érdeklődtünk Kocsis Gyulától, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának helyettes vezetőjétől. Újra fellendül az állattartási kedv Hogy több legyen a hús Az ÁHV gyöngyösi üzeme exportképes késztermékeket szál­lít a megrendelőknek Az elmúlt hetekben sokat beszéltek a húsról. Voltak, akik panaszolták, hogy nincs elégséges mennyiség belőle. — Csupán szervezési ne­hézségekből keletkezhetett ilyen átmeneti helyzet — mondta — Molnár Gábor, a Heves Megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat igazgatója —, mert mj a megrendeléseket teljesítet­tük. Megint egy „rejtély”, ami­nek a nyitját nehéz meglel­ni. Mi van a hússal? Van elegendő vagy nincs? De az is lényeges, hogy lesz-e? Több oka van annak, hogy a kis- és a nagygazdaságok­ban csökkent a sertéstar- tartás iránti kedv. Többek között az is, hogy emelked­tek a költségek, de a felvá­sárlási árhoz két év óta nem nyúltak. Idejében született meg tehát a Gazdasági Bi­zottság határozata arról, hogy fel kell emelni a fel- vásárlási árat. — Mi már az év elején, januárban szóvá tettük fe­lettes szerveinknél, hogy visszaesés kezdődött el, ke­vesebb a sertés, mint ameny- nyi a több éves átlagban volt — jegyezte meg az igazgató. Nem kis számokról van szó. A megyében 30 ezerrel kevesebb a sertés. Az anya­kocák száma 2—2500-ra esett vissza. A mélypont augusztusra, szeptemberre jutott. Most már újra kezd fellendülni az állattartási tevékenység. A cél: az elmúlt két év szintjére kell felemelni is­mét a sertésállományt. Ezt szolgálja a termelői ár nö­velése. A nagyüzembe ki­lónként 1,50 az áremelés. Eddig az első osztályú, ha­sított sertésért 52,10-et fi­zettek, most 55,20 a kilón­kénti átvételi ár. Ez úgy alakul ki, hogy egyszerűsí­tették az elszámolást. A nagyüzemi prémiumot és a minőségi felárat beépítették az alapárba. Megmaradt az első negyedévi időszaki fel­ár is, amely egy forint ki­lónként. A kistermelők 1.40-et kap- nap áremelésként. A szer­ződéses felárat beépítették az alapárba és a foltos ál­latok eddigi átvételi árát sem csökkentették. Például a 95—100 kilogrammos ser­tésért kilónként 35,50-et fi­zettek, ezentúl 39,30-at kap a kistermelő. A fehér hús­sertésre az eddigi 1 forint helyett most 1,20 a minősé­gi felár. A kisgazdaságok ezentúl választhatnak: vagy élő­súlyban adják le az álla­tokat vagy a vágóhídon ha­sított állapotban. Mi a jó ebben? A felár lehetősége Ha a hasított sertést ve­szik át, akkor még az első osztályú hús esetében 2.10. a másodosztályúnál 1,20 a harmadosztályúnál pedig 60 fillér lehet a további ár kilónként. Az élősúly sze­rinti árat ebben az esetben is megkapják. A kistermelő tehát semmit sem veszthet, csak nyerhet. A húsminőség javítását szolgálja az az intézkedés, amelynek nyomán kedvez­ményes áron juttatnak ser­téseket a termelőnek. Az igazgató, Molnár Gábor vé­leménye az, hogy az idő­bén hozott intézkedés vár­ható hatása már néhány hó­nap múlva érződni fog. Az állattartási kedv fellendülj se tehát ismét várható. G. Molnár Ferenc Az alatka- pusztai üzem félkész termékké dolgozza fel a tárná­méra! Lenin Ter­melőszövet­kezetből származó sertéshúst Az egri Finom falatok boltjában vevőcsalogató ínyencségek várják a vendégeket (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom