Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. november 11., hétfő Pillantás a hétre A világpolitikában most minden figyelem a másfél hét múlva esedékes szovjet—amerikai csúcstalálko* zóra irányul. Részint ennek előkészítésével, részint más, jobbára regionális jelentőségű kérdésekkel kapcsolatosak a hírügynökségek jövő heti előrejelzései. Csak szombaton üres a rubrika ... HÉTFŐ: Washingtonban szovjet—amerikai tárgyalások kezdődnek a tengeri balesetek megelőzéséről szóló 1977-es egyezményről. Az értékelés során szó lesz a véletlen haditengerészeti incidensek megelőzéséről is. KEDD: A lengyel parlament, a Szejm ülésén Zbigniew Messner, az új kormányfő ismerteti a kabinet névsorát. A múlt héten az eddigi miniszterelnököt, Wojciech Jaruzelskit államfővé választották. SZERDA: Külügyminiszteri tanácskozást tartanak Luxemburgban a Contadora- országok és a közép-amerikai államok. A közép-amerikai válság békés rendezéséhez több nyugat-európai ország is felajánlotta segítségét, s a találkozó előtt az érintettekkel is megbeszéléseket folytattak. CSÜTÖRTÖK: Nem hivatalos ülésre Rómába érkeznek a nyugat-európai UNIÓ tagállamainak külügy- és hadügyminiszterei. A nagyszabású esemény célja a genfi csúcstalálkozó előtti véleménycsere. PÉNTEK: A FAO római, jubileumi közgyűléséről hazatartó Suharto indonéz elnök Üj-Delhiben találkozik majd Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnökkel, az el nem kötelezettek mozgalmának soros elnökével. A két jelentős ázsiai ország vezetőinek tárgyalásain elsősorban kétoldalú és regionális kérdések szerepelnek. VASÁRNAP: Egyhetes látogatásra Kínába érkezik a pakisztáni kormányfő. A két ország külpolitikájában sok a közös vonás, így például mindkettőnek határvitája van Indiával. A GENFI CSÚCS ELŐTT Szovjet vélemény a javaslatokról A Párizsban előterjesztett szovjet javaslatok átfogóak és reálisak, míg az amerikai ellenjavaslat minden jel szerint nem más, mint a régi áru új csomagolásban — állapítja meg a Szovjetszkaja Rosszija vasárnapi számának hasábjain Radomir Bogdanov, a Szovjet Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Kutató Intézetének igazgatóhelyettese. A neves szakértő a szovjet javaslatokat elemzi a genfi csúcstalálkozó előtt. Megállapítja, hogy realitásuk a következőkben rejlik: továbbra is kifejtené hatását a rakétaelháritó rendszerek korlátozására vonatkozó, határidő nélkül kötött szovjet—amerikai szerződés, a nukleáris fegyverek elterjedését gátló szerződés és a részleges ;atomcsendegyezmény. Gyakorlatilag betartanák a SALT—2 szerződést is. Ezek a fontos megállapodások pedig alapul szolgálhatnak a további leszerelési lépésekhez. A szovjet javaslatok konkrét intézkedések átfogó programját kínálják. Teljes mértékben megfelelnek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek. Megvalósításuk lehetővé tenné a nukleáris fegyverkészletek további növelésének megállítását, csökkentését majd végsősoron teljes felszámolását. A világűrt nem militarizálnák, hanem kizárólag békés célokra használnák fel az emberiség egészének érdekében. A szovjet javaslatokban nem véletlenül van szó az egymás területét elérni képes fegyverekről — állapítja meg Bogdanov. — Ismeretes, hogy a nyugat-európai NATO-országokban telepített közepes hatótávolságú eszközök a Szovjetunió területén lévő célpontokat érhetnek el és így jelentős kiegészítői az Egyesült Államok hadászati fegyvertárának. A szovjet javaslatok megvalósítása esetén a Szovjetunió és az Egyesült Államok egymás területét elérni képes hordozóeszközeinek száma 1250, illetve 1680 lenne. Vagyis a Szovjetunió beleegyezik, hogy az Egyesült Államoknak bizonyos fölénye legyen a hordozóeszközök számát tekintve. Mégpedig azért, mert a hordozóeszközök ötvenszázalékos csökkentését követően a felek robbanótölteteinek száma azonos — 6000 egység mindkét oldalon — lenne. KÖZEL-KELET Folytatódhat a „békefolyamat Husszein, jordániai király a Le Monde-nak adott interjúban „kevező lépésnek” nevezte Jasszer Arafat legutóbbi kairói nyilatkozatát, amelyben a PFSZ vezetője elítélte a „megszállt arab területeken”, vagyis az Izraelen kívül elkövetett palesztin akciókat. Husszein nyilatkozata szombaton jelent meg, egy nappal azután, hogy hivatalos látogatása befejeztével Párizsból hazautazott. Egy másik lapnak, a The New York Timesnak nyilatkozva ugyanakkor Husszein azt is érzékeltette, hogy a PFSZ vezetőjétől további hasonló megnyilatkozásokat (értsd engedményeket) vár el. Mubarak egyiptomi elnök szombaton Arafat kairói nyilatkozata kapcsán kifejezte azt a reményét, hogy a közel-keleti „békefolyamat' folytatódhat. Az egyiptomi elnök értelmezése szerint Arafat a megszállott arab területeken (ahol a PFSZ vezetője jogosnak mondotta a palesztinok ellenállását) kizárólag a Gaza-övezetet és Ciszjordániát értette, s — mint hozzáfűzte — a nyilatkozat más, általánosabb értelmezése kizárt. A PFSZ álláspontja szerint Arafat nyilatkozata egész Izrael állam területére vonatkozik. Peresz izraeli kormányfő szombaton a Munkapárt tel- avivi gyűlésén tartott beszédében teljes mértékben kizárta a PFSZ bármiféle szerepét egy közel-keleti rendezésben. Arafat nyilatkozatát komolytalannak ítélte és továbbra is a Jordániával való különutas párbeszédet tartotta a továbblépés egyetlen lehetőségének. VÁLSÁGSTÁB ALAKULT A belgiumi banditizmus miatt A szombat este Brüsszel közelében elkövetett újabb gyilkos bandltatámadást követően vasárnap délelőtt Martens miniszterelnök vezetésével tanácskozásra ült össze a válságbizottságnak elnevezett szűkebb minisztertanács, amely a belügy-, az igazságügy-, a hadügyés a postaügyi miniszterből alakult, s amelybe bevonták a csendőrség, a rendőrség és az igazságügyi szervek vezetőit. Az igazságügyi miniszter a tv-nek adott nyilatkozatában feltételezte, hogy a terrorista bombamerényietek és a banditatámadások Jobban jár a vártnál, ha vásárol a BÁV-nál! A Bizományi Áruház Vállalat gyöngyösi boltja évszaknak megfelelő ruházati, sportcikkek, ajándék- és műszaki áruk széles választékával várja kedves vásárlóit. Nyitva: keddtől szombatig. L között összefüggés van. Annák ellenére, hogy azok végrehajtása jellegében lényeges a különbség. A terroristák ugyanis a robbantás előtt figyelmeztető röplapokat szórnak szét, s a robbanás rendszerint üres épületekben történik, míg a banditák célja éppen ellenkezőleg, a gyilkolással, a vérengzéssel való megfélemlítés, a zsákmány mintha nem is nagyon érdekelné őket (a szombat esti támadáskor is, ahol hét embert megöltek, másik hetet pedig megsebesítettek. alig 200 ezer frankot vittek el). A felháborodott és mélységesen megdöbbent közvélemény tehetetlenséggel vádolja a rendfenntartó alakulatokat és követeli azok megerősítését. A belga rendőrséget és csendőrséget egyébként felszerelésében a legerősebbek között tartják számon Nyugat-Európában, hasonlóképpen létszámát tekintve: átlag 300 lakosra jut egy csendőr vagy rendőr. Annál megdöbbentőbb, hogy szombat este a gengszterek úgyszólván a rendőrség orra előtt támadtak és gyilkoltak: a megtámadott nagyáruházai csendőrök védték és a riasztott rendőrség is a helyszínre érkezett, amikor a banditák még ott voltak. Sokan követelik a halálbüntetés visszaállítását is, de persze ehhez is előbb el kellene fogni a tetteseket. Világadat: 800 milliárd dollár Fegyverkezési költségek A világ országai jelenleg már évente mintegy 800 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordítanak fegyverkezésre és egyéb katonai célokra. Míg a katonai kiadások egy katonára számítva 1983-ban meghaladták a 25 600 dollárnak megfelelő összeget, addig az oktatási kiadások egy iskolás korú gyermekre számítva alig érték el a 450 dollárt —mutat rá most megjelent könyvében Ruth Leger Sivard amerikai kutatónő, az amerikai Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatal köz- gazdasági osztályának volt vezetője. A könyv közlése szerint a katonai kiadások hatalmas arányú növekedése elsősorban annak következménye, hogy mind költségesebb fegyvereket állítanak elő. A kötet cáfolja azt az állítást, hogy a fegyverkezés fellendíti a termelést és különösen a termelékenységet. Míg például az Egyesült Államok ipari termelésének növekedési üteme lassul, s jelenleg csak évi 2—3 százalékos növekedés várható, Japán, amely nemzeti jövedelmének jóval kisebb részét fordítja katonai célokra, gyors ütemben növeli a termelést és évi kilenc százalékkal emelte a termelékenységet Ruth Leger Sivard adatai szerint. A szerző következtetése: a fegyverkezés tovább növeli a világgazdaságban mutatkozó bizonytalanságot. —( Külpolitikai kommentárunk J— A reformok útján AZ EGY HÓNAPPAL EZELŐTT lebonyolított választások eredményei még az eddig kétkedőket is meggyőzték: Lengyelország jelentős előrehaladást éri el a konszolidáció folyamatában. A legfrissebb varsói jelentések tükrében nyilvánvaló, hogy az új ösz- szetételű parlament, a Szejm komolyan veszi a választóktól kapott bizalmat, s máris több fontos intézkedést hozott. A múlt heti személyi változások során Wojciech Jaruzelski eddigi miniszterelnököt államfővé választották, és Zbigniew Messner, a korábbi miniszterelnök-helyettes állt a kabinet élére. Jaruzelski egyik legközelebbi munkatársa, a közgazdász professzor Messner a hét végén mondott beszédében vázolta jövendőbeli kormányának politikáját, saját meggyőződését a válságból kivezető út kérdésében. „Ha vannak is veszélyek, amelyek a reformot fenyegetik, számunkra akkor is csak egy út van : a reform, és erről az útról nincs visszafordulás” — jelentette ki a lengve! közgazdásztársaság ülésén. A politikai feszültség enyhülésével Lengyelországban kétségtelenül a gazdasági helyzet került a közvélemény érdeklődésének előterébe. A sikeres választások után most mindenki a téli felkészülés — várhatóan korántsem problémamentes — munkálatain s végül magán a téli energia- és élelmiszer- ellátáson méri majd le a kormány munkájának eredményességét. Ez a próbatétel pedig egyáltalán nem ígérkezik könnyebbnek, mint az állampolgárok bizalmáért vívott harc. A társadalom terherbíró-képessé- gének növekedését tanúsítja a Hazafias Nemzeti Üj- jászületési Mozgalom (PRON) vezetésének az a javaslata is, hogy bocsássák szabadon a nem visszaeső politikai elítélteket, illetve szüntessék meg a nyomozást vagy a bírósági eljárást azok ellen, akik először követtek el politikai jellegű törvénysértést. Miután a kormány és a LEMP Központi Bizottsága is egyetértett az indítvánnyal, tegnap utasították az ügyészi szerveket az intézkedés megvalósítására Egyelőre még nem tudni, hogy a Lengyelországban nyilvántartott 91 politikai elítélt és 277 előzetes letartóztatásban lévő közül hányat érint ez a jószándékról, megbékélési törekvésről tanúskodó döntés, de bizonyára nem marad visszhang nélkül a lakosság körében. A NYILATKOZATOK, események fényében nyilvánvaló: a mostani lengyelországi változások még csak kezdetei egy hosszú, nagyon nehéz útnak, a reformok útjának. Horváth Gábor Petui tüntetés Amerikaellenes tüntetés színhelye volt a perui fővárát A képen: a karhatalom emberei zárják el a tüntetők elől az amerikai követséghez vezető utat (Népújság-telefotó AP — MTI — KS) WASHINGTON ELKÉPZELÉSE Görögország aflanti katonazonére meneteljen A nukleáris fegyverek eltávolítása Görögország területéről elengedhetetlen ahhoz, hogy atomfegyvermentes övezet jöjjön létre a Balkánon — írja a Pravda vasárnapi számában Nyiko- laj Mirosnyik, emlékeztetve arra, hogy a görög szocialisták és a kormány ennek érdekében cselekszik. 1 Megkezdődött az amerikai nukleáris fegyverek kivonása görög területekről — mutat rá a szerző. — Sajtójelentések szerint már eltávolították az országból az északon telepített „Honest John" típusú rakétákat. A kivonásra a NATO európai nukleáris fegyverzetének korszerűsítése, az elavult rendszerek újakkal való felváltása keretében kerül sor. Görögország esetében azonban nincs szó ilyen felújításról — mutat rá a Pravda. — Az ország vezetése már többször kinyilvánította, hogy nem egyezik bele az ide telepített atomfegyverek semmilyen modernizálásába: Andreasz Papandreu kormányfő a napokban erősítette meg, hogy kivonásuk véglegesnek tekinthető. Természetesen mindezt nem egyszerű elérni — írja a kommentátor. — Washington, amely évtizedeken keresztül egyszerűen csak NATOwazal tusként tekintett Görögországra, kezdettől fogva elégedetlenségét fejezte ki az új görög kormány „lázadó”, a nukleáris fegyverek eltávolítására és az amerikai támaszpontok felszámolására vonatkozó terveivel, Athén „önfejű” politikájával kapcsolatban több nemzetközi kérdésben Mi több, minden eszközzel és módszerrel megpróbálta arra kényszeríteni a földközi-tengeri országot, hogy „atlanti katonazenére meneteljen".
