Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-06 / 261. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. november 6., szerda A szépen gondozott kertben, az 5szi napsütésben rózsáival bíbelődik. Berényi Józsefet, a gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatóját már otthon találjuk: nyugdíj előtti szabadságát tölti. Betessékel a barátságos otthonba. rágyújtunk, s a cigarettafüst bodrai mellett mesélni kezd. Egy tartalmas pálya története Mnzeümigaziató, nyugdíjban — A Tisza partján, Sarud mellett, a szatmárpüspöki uradalom tanyáján, egy négypitvaros cselédházban láttam meg a napvilágot. Szüleim nem voltak olyan körülmények között, hogy taníttassanak, így hat elemit jártam Sarudon. A helybéli kántor figyelt föl rám, ő készített fel a polgári iskola első osztályára. Biciklivel jártam Tiszafüredre, míg le nem esett a hó. Aztán öt pengőért kaptam szállást, kosztot; tanítványokat vállaltam, hogy fizetni tudjak. Mindenképpen tanító akartam lenni. Elég nehezen sikerült bejutnom az egri líceumba, abolis kitűnő tanuló voltam. Aztán közbeszólt a háború. Közeledett a front, s .mint leventét, elvitték a fiatal Berényi Józsefet. Szen- cen érte meg a felszabadulást, onnan gyalogolt egy társával egészen hazáig. — Ahogy elvégeztem a líceumot, Ramocsaházán kezdtem tanítani. Szabolcs- Szatmár megyében. Alföldi gyerek lévén, mindig is hegyvidéki faluba szerettem volna kerülni. Megkaptam a kántortanítói állást, majd jött az államosítás. A párttól komoly megbízatást kaptam: a helybéli iskola államosítását. Akkoriban mindenfajta 'tapasztalat híján, nem volt könnyű. Én lettem az első úttörőcsapat vezetője is. A párt tagjainak sorába 1952-ben lépett be. Ekkor már járási tanácstag volt, majd Nagyútra helyezték iskolaigazgatónak. Derűs mosollyal mondja: — Mindig odaszólitottak, ahol baj volt, ahol „rendet kellett teremteni”. A nagyúti iskolában heten tanítottak és igen rossz volt a tantestületi légkör. Jólesően emlékszem vissza rá, hogy Berényi József: Úgy érzem; tem meg .., sikerült javítani ezen. Majd 1956 januárjában úgy döntöttek, hogy Besenyőtelken van rám szükség. Nagyon szerettem a pedagógusmunkát. Akkor éreztem magam igazán jól, amikor a gyerekek közt voltam. Akkoriban már nagyon sok társadalmi funkcióm volt. Többször hívtak a tanácshoz, de én nehéz szívvel váltam volna meg az iskolától. — Végül is aztán 14 évvel később mégis elvállalta a füzesabonyi járás vb-titkári tisztét. — Igen, de azzal a kikötéssel, ha megszűnik a járási tanács, visszamegyek tanítani. Csakhogy időközben megalakultak a hivatalok, és Gyöngyösre hívtak elnökhelyettesnek. A város tanácselnöke 1971-ben lettem, majd két év múltán újra megválasztottak. így 1978. szeptember 1-ig töltöttem be ezt a funkciót. — Hogyan emlékszik ezekre az évekre? — Akkor épült fel a Mérges úti lakótelep. Valameny- nyi „kiegészítővel”: óvodával, bölcsődével, boltokkal. Szerintem ez a város legszebb lakótelepe; t sikerült megértetni a mérnökökkel, hogy ne skatulyaházakat építsünk. De ebben a tisztségemben is a legjobban az emberekkel szerettem foglalkozni. Ha csak tehettem, mindig én tartottam a fogadónapot. Személyes problémaként éreztem át az alacsony nyugdíjasok helyzetét, az idős emberek gondját. Majd a gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatója lett. Ahogyan megfogalmazza, úgy érezte, újra pedagógus tevékeny, munkás éveket él(Fotó: Perl Márton) lett. Hiszen az évi 260—280 ezer látogató közül már akkor is nagyon sok volt az iskolás. — Sokszor megdöbbentem az eltelt évek során, milyen sokat változott a pedagógusok szemlélete. Csak kevés akadt közülük, aki jegyzettel a kezében vitte végig a termeken a gyerekeket és magyarázott. Pedig a múzeum igen jó alkalmat nyújt az iskolán kívüli nevelésre, az ismeretek bővítésére. — A hét év során, míg ön volt az intézmény igazgatója. tárgyiakban is gazdagodtak. . . — Amikor odakerültem, egy állandó kiállításunk volt: a Mátra állat- és növényvilága Sikerült bővíteni az épületet, és átköltöztetni a természettudományos részleget. Jó kapcsolatot építettünk ki az üzemekkel, intézményekkel. Megalakult például a múzeumbarátok köre, amelynek 23 vállalat, szövetkezet tagja és háromszáznál több az egyéni pártoló. Jelentős pénzösszeggel támogatják az intézményt. Évek óta itt kap helyet Herman L ipát hagyatéka, amelyet özvegye ajánlott fel számunkra. Egyre gyakoribbak lettek az időszakos kiállítások, és két év alatt megtörtént a földszint külsőbelső felújítása. Pontosan 39 év és 277 nap telt el tartalmas, mozgalmas munkával életében. S, hogy mivei tölti a pihenés napjait Berényi József? — Elárulom, az emlékirataimat rendezgetem. Ha sikerülne valamilyen formában kiadatni, talán példaként szolgálhatna a fiataloknak.,,. Mikes (Márta A Bahama-szigeteken fényképezik Á „fegfotogénebb magyar hölgy // Legutóbb akkor találkoztam Kalmár Zitával, amikor az elődöntők során nem került a továbbjutók mezőnyébe. Bosszús volt és elkeseredett. Aztán történhetett egy és más a zsűrivel, mert végül is csak ott volt a döntőben. Sőt — általános vélemény szerint —, ő járt a legjobban még ha csak a hatodik lett is a rangsorban. — Szinte még most is hihetetlen — gyújt crá egy cigarettára, — nem is cserélnék senkivel, még a „királynővel” sem! — mondja. Megértem. Százezer forint és az egyéves kaliforniai ösztöndíj nem akármi. Egy évvel ezelőtt. amikor a Külkereskedelmi Főiskolán számára véget értek a diákévek, és munkát vállalt a budapesti porcelángyárban, aligha sejtette, hogy ... — Már korábban is felkéritek reklámfotózásra. Az utóbbi időben pedig egyre gyakrabban. S miután a munkám .nem nagyon tetszett, kezdtem teljesen efelé fordulni. Furcsán jó érzés, amikor az ember először látja magát egy újságban vagy egy reklámfotón. Azt hiszem, más is így van vele az elején, de ezt is meg lehet szokni. Aztán jött a Magyarország szépe választás ... Gondoltam. megpróbálom. Az elején nem indult túl jól. Az elődöntőkön nagyon a középmezőnyben végeztem. Még a döntőt megelőzően sem voltak nagy esélyeim. Azt hiszem, ki is akartak ejteni, mert netn írtam alá azt az annyiszor emlegetett nyilatkozatot. Nem mintha túlságosan el lennék ragadtatva magamtól. inkább csak nem akartam elkötelezni magam egy helyre és különben sem értettem egyet vele. Tudom jól, hogy a szépség adottság. De ha már egyszer megvan ... Talán most sokan irigyeLnek. mondván, nem is a legszebb kapta a legnagyobb díjat, de a különdíj nem is arra Szólt. Én fotózni szeretek, ahhoz pedig az szükséges, hogy valaki fotogén legyen, jól lehessen fényképezni. Az pedig már ugye többnyire a fotósokon múlik. — Mi les7 a százezer forint sorsa? — Nem költőm el, hozzáteszem a többihez, gyűjtök még mellé és egyszer egy önálló lakást szeretnék venni. — Mit tud Kaliforniáról? — Nem túl gokat, hiszen ott még nem jártam, de bizonyára nagyszerű lesz. A tanfolyam ideje alatt remélem kapok szerződéseket is. De azon még ráérek gondolkozni. hiszen csak egy év múlva leS7 aktuális. Viszont ha minden sikerül, és összejön, most novemberben New Yorkba utazom a Neue Revue és a Play Boy meghívására. Ott töltök két hetet, aztán még kettőt a Bahama-szigeteken. Fotózunk. Próbafelvételeket készítenek velem. Ügy tudom, az egyik külföldi zsűritag ajánlott be náluk. Előtte persze megnéztek egy fotósorozatot. Elnyomja a cigarettát és az időt tudakolja. Elnézést kér. de mennie kell.. Felveszi kis utazótáskáját, a „legfotogénebb" magyar hölgy beszáll — a liftbe. Látó János Dobó István ismeretlen élete és tragikus halála Dobó István Habsburg Ferdinand előtt nagy be- becsületben állott, s bár fia. Miksa koronázásán, 1563-ban, még őt is zászlósurak sorában találjuk, de az új uralkodó és közte sohasem alakult ki gyümölcsöző kapcsolat. Neki is egymásután kellett elszenvednie az egyre erősödő Habsburg-centralizáció során a jogsértéseket és hatalmaskodásokat. Legveszélyesebb ellenfelének Rueber János kassai főkapitány bizonyult, aki nemcsak kémkedett minden lépése után, de német katonaságot vezényelt Dobó sze- rednyei várába. Ung megyei birtokain több falut pedig a német zsoldosok kifosztottak, elpusztítottak. Léva környékén szoléit és gyümölcsös- kertjeit prédálták fel. Sebhez járult egy, évtizedekig húzódó, áldatlan pereskedésének minden súlya is. Az első, erkölcsileg súlyos csapás akkor érte, amikor 1564-ben leváltották minden indoklás nélkül a bányavidéki főkapitányt tisztségről. Nem pusztán Dobó, de egesz sor társának kellett elszenvednie az egyre szeszélyesebbé és vadabbá váló Habsburg-önkényt, amelyet csak hatványozott, hogy ugyanakkor Miksa nem gondoskodott az országnak az egyre hevesebben és hevesebben megnyilvánuló, török katonai nyomás ellen való kivédéséről. Így esett el a mohó oszmán ostroma nyomán, 1566-ban Szigetvár és Gyula is. Hogy Dobó Istvánnak minő megaláztatást és gyalázatot kellett elszenvednie, jól illusztrálja a következő eset. Az uralkodó levele nyomán Becsbe utazott peres ügyében, hogy a király előtt feltárja az igazságot, de Miksa végül is nem volt hajlandó fogadni a Habs- burg-háznak oly sok szolgálatot tett. hős katonát. Amikor pedig Pozsonyban akart eljárni ügyében, az idős férfiút és szolgáit a poroszlók elfogták, s egy időre fogva tartották, s csak mint marhahajcsár szökhetett meg. A hazára leselkedő veszélyt többen, köztük Dobó is, világosan felismerték és szembefordultak a Habsburg- udvarral. A mozgalom Erdélyben született, ott kívánták megszervezni, és a magyar elégedetlenek csoportja csak annak kibontakozása után lépett volna a tettek mezejére. Az elégedetlenkedők Erdélyben és a királyi Magyarországban lengyel barátaikban találtak egymásra. A mozgalom kirobbanása előfeltételének egy külföldről, János Zsig- mond oldaláról jövő támadás megindulását tekintették. Miksa, besúgóhálózata révén, tudomást szerzett az elégedetlenkedők mozgalmáról. A nagyobb haszon reményében, a valóságtól lényegesen eltérő, kiszínezett jelentések, sőt ráadásul hamisított iratok fényében, az uralkodó elhatározta, hogy lecsap a mozgalom három vezetőjére: Dobó Istvánra, Balassa Jánosra és Hornon - nay Drugeth Gáspárra. Magához csalogatva kívánta hurokra keríteni őket. Az 1569 januári ország- gyűlésre Pozsonyba hívatta az uralkodó Dobót, de az, megneszelve a rá várakozó veszélyt, távolmaradt. Ezt. követően februárban, a magyar tanács ülésének ürügyén, már Bécsbe rendelte, de Dobó István jól tudta, hogy a császárvárosban semmi sem biztosítja személyes szabadságát. Végül is. az 1569 augusztusban meghirdetett ország- gyűlésen úgy Dobó. mint Balassa János is megjelent, de Homonnay Gáspár, rosz- szat sejtve, otthon maradt. Több mint kéthónapi tanácskozás után. október 12- én. reggel, Miksa a pozsonyi várbeli lakosztályára hívatta a rendeket, köztük Balassát és Dobót is. Az eseményekről hallgassuk meg a kortárs Istvánffy Miklós elbeszélését: .......noha váratlan havas és szeles zivatar tört ki. a várba mentek és az előszobában várakoztak. Akkor a császár behivatta őket (Dobót és Balassát). Midőn beléptek, Listhius János veszprémi püspök, kancellár, kevés szóval ismertette őfelsége tanácsának ítéletét. Őket az ellenséggel való titkos szövetkezés miatt, őfelsége tanácsa javasolja a császárnak, hogy tartóztassák le. Midőn saját védelmükben szólni akartak, a császár parancsára a testör- ség körülvette őket és megparancsolta nekik, hogy kövessék ... az épület alsó részébe vezették le őket, mely vasrácsos ablakkal volt ellátva.” így lett az egri hős Habsburg Miksa foglya, a pozsonyi vár börtönében. Az uralkodó az országgyűlési vitákra adott válaszában „rátért” kettőjük hűtlenségének és álnokságának közlésére — jelenti a velencei követ a dózsénak — és súlyos szavakkal nemtetszésének és fájdalmának adott kifejezést, hogy az erdélyiekkel való cinkosságuk kézzel fogható, át akartak menni és fellázadni őfelsége ellen. Elmondta, hogy letartóztatásukkal azt akarta, hogy üzelmeik ismeretessé váljanak az igazságszolgáltatás illő kereteiben és rendes bírái által, a királyság törvényeinek és alkotmányának megfelelően.” Az országgyűlés rendjei körében óriási megrökönyödést és felháborodást keltett Dobó és Balassa letartóztatása, úgyannyira, hogy szabadon bocsátásuk biztosítékaként hajlandók voltak 200 ezer aranyat letétbe helyezni, és 30 előkelő származású férfiút kezesnek adni. De minden mentőakció hasztalannak bizonyult. Sőt az elégedetlenkedők harmadik vezére: az otthon maradt Homonnay Drugeth Gáspár ellen ' is elfogatási parancs ment Kassára — szerencsére eredménytelenül. „A két bebörtönzöttről azt mondják —olvassuk a velencei követ jelentésében —, hogy őfelsége kezébe sok olyan levél került, melyeket saját kezükkel írtak Erdélybe, és az erdélyiektől kaptak, így azután őket bűnükben rábizonyított vádlottaknak tartják, jóllehet, ók tagadják a levelek szerzőségét .. . " Nézzünk hát a kulisszák mögé, hogy mi is lehet a meztelen valóság. Egy Ken- deressy István nevű volt pap. hitvány gazfickó, búsás jutalom reményében, leveleket és pecséteket hamisított, melyek szerint a betömlö- cözöttek és a megugrott Homonnay titkon összeszövetkezett volna a Habsburg-ki- rály ellen az erdélyi fejedelemmel. A császár nem nyugodott tehát, és titkos nyomozóbizottságot hozott létre, amely szorgos vizsgálatba kezdett Dobóék ellen, de elégedetlenkedő méltatlankodásukon kívül semmit sem sikerült rájuk bizonyítani. Miksa azonban nem volt hajlandó, nemcsak szabadon engedni Dobóékat, de a magyar törvények és az alkotmány durva megsértésével, saját ígéretét is megtagadva, bíróság elé sem állította őket, mert tudta, hogy ítéletük csak felmentő lehet. Sőt a pozsonyi várban senyvedő rabokat oly szigorúsággal sújtották, hogy cellájuk ajtaját is állandóan nyitva kellett tartaniuk, hogy a tömlöctartók minden mozdulatukat figyelemmel kísérhessék. A fiatalabb Balassa Jánosnak azonban, mégis sikerült valaminö furfangos módon kibontania a falat, és így sikeresen kereket oldhatott. Dobó István egyedül volt tehát már csak Habsburg Miksa foglya ! Kiderült azonban, hogy az aljas Kenderessy nem csupán a bécsi királynak volt a besúgója és ártatlan embereket börtönbe juttató levelek. okmányok hamisítója, de titkos szövetségben állott az országhódító törökökkel is. Napfény derült árulására, hogy az oszmánokat támadásra ingerelvén, könnyű sikert ígért nekik. Az idő telt-múlt, de Dobó még mindig várfogságban szenvedett, s csak 1572 tavaszán kegyelmezett meg neki Miksa, miután fiát, Rudolfot megkoronázták. 1572. április 16-án írta alá Dobo a börtönét megnyitó királyi hűségnyilatkozatot. Kenderessy pedig életével lakóit aljas tettéért. Dobó István tehát a magyar alkotmány és a törvények semmibevételével, két esztendőt és öt és fél hónapot szenvedett súlyos betegen a Habsburg-uralkodó tömlöcében, teljesen ártatlanul. Pozsonyi szabadulása után, a 70 év körüli beteg férfiú birtokára szállíttatta magát, de rövidesen, 1572 júliusában, szerednyei várában meghalt. Dobóruszkán (ma: Ruska. Csehszlovákiában) helyezik az egri hőst örök nyugalomra, majd pedig sírja fölé a hű fiú. Ferenc, díszesen faragott, vörös márvány síremléket emelt — amelynek fedőlapja ma az egri vár legbecsesebb történeti ereklyéje, amely előtt ma évente 400 ezer ember rója le tiszteletét s áldoz kegyelettel „a rettenthetetlen hős” emlékének. Ruszkai Dobó István egri várkapitány emléke tehát nem csupán mint a legfényesebben tündöklő egri csillagé éljen emlékezetünkben, hanem mint a Habsburg uralkodóház által méltatlanul és igazságtalanul meghurcolt nagy magyar katonáé is. Sugár István (Vége)
