Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-06 / 261. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1985. november 6., szerda Ünnepi táviratok BARTA ALAJOS elvtársnak az MSZMP Heves Megyei Bizottsága első titkárának MARKOVICS FERENC elvtársnak Heves Megye Tanácsa elnökének EGER Magyar Népköztársaság Kedves Elvtársak! Az SZKP Csuvas Területi Bizottsága, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa és Minisztertanácsa, a Csuvas Köztársaság minden dolgozója szeretettel köszönti Önöket a baráti Heves megye minden kommunistáját és dolgozóját a nagy októberi szocialista forradalom 68, évfordulója alkalmából. Csuvasia minden dolgozója — akárcsak a szovjet emberek — ezt a dicső évfordulót új munkasikerekke! köszöntik, és széles munkaversenyt bontakoztattak ki az SZKP XXVII. kongresz- szusa előkészítésében. Mi szívből örülünk a magyar nép — köztük Heves megye sikereinek —, amelyet az MSZMP vezetésével érnek el hazájuk szocialista építésében. További sikereket kívánunk Önöknek és a megye dolgozóinak az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a fejlett szocialista társadalom építésében Kívánjuk, hegy a magyar és a szovjet nép — ezen belül Heves megye és a Csuvas ASZSZK — közötti testvéri barátság tovább erősödjön és fejlődjön. Elvtársi üdvözlettel: I. P. PROKOPJEV az SZKP Csuvas Területi Bizottsága első titkára A. P. PETROV a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke L. P. PROKOPJEV a Csuvas ASZSZK Miniszter- tanácsának elnöke J. P. PROKOPJEV elvtársnak az SZKP Csuvas Területi Bizottsága első titkárának A. P. PETROV elvtársnak a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének L. P. PROKOPJEV elvtársnak a Csuvas ASZSZK Miniszter- tanácsa elnökének CSEBOKSZÁRI Szovjetunió — Csuvas ASZSZK Kedves Elvtársak! Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága, Heves Megye Tanácsa és a megyénk lakosságának nevében a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából szívélyes üdvözletünket küldjük Önöknek. az SZKP Csuvas Területi Bizottságának, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, a testvéri csuvas népnek. A Szovjetunió népei — köztük a csuvas nép — a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével a történelmi jelentőségű nap óta ikiemelkedő sikereket ért el a társadalmi élet minden területén, amelyre mi magyarok — mi Heves megyeiek — is büszkék vagyunk. A magyar nép számára — amely az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásán munkálkodik, — pótolhatatlan erőforrás a szovjet néphez fűződő megbonthatatlan barátság és a szüntelenül erősödő együttműködés. Heves megye és a Csuvas ASZSZK testvéri barátságát meggyőzően tükrözte az SZKP Csuvas Területi Bizottsága delegációjának ez évi Heves megyei látogatása is, amely újabb lendületet adott kapcsolataink elmélyítésének. A jövőben is kiemelt feladatnak tekintjük testvéri kapcsolataink erősítését. A nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján, a haladó emberiség nagy ünnepén kívánjuk a Csuvas ASZSZK párt- és állami vezetésének, a csuvas népnek, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa előkészítésében, a köztársaságunk felvirágoztatásáért folytatott nemes tevékenységükben érjenek el kiemelkedő sikereket. Elvtársi üdvözlettel: BARTA ALAJOS az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára MARKOVICS FERENC Heves Megye Tanácsának elnöke Megyei díszünnepség Hatvanban (Folytatás az 1. oldalról) megemlékezésből a második világháború időszaka sem. Kétségtelen, egyetlen állam sem esett át olyan nagyfokú megpróbáltatáson, mint a Szovjetunió. Ismeretes, a világ első szocialista állama a nagy honvédő háborúban aratott győzelmével nemcsak saját létét védte meg. hanem súlyos áldozatok árán Európa jelentős részén az elnyomott népek felszabadításával utat is nyitott a szocialista világrendszer létrejöttéhez. — Senki sem tagadhatja — szögezte le a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja: — a szocializmus korunk megdönthetetlen valósága. Létrejött, megerősödött a szocializmust építő szabad népek közössége, a szocialista világrendszer. A gyarmati birodalmak összeomlottak, az imperializmus történelmi mértékkel mérve védekezésre kényszerül. Különösen megfontolásra méltóak voltak az előadó gondolatai arról a politikai küzdelemről, amelyet a szocialista tábor országai a Szovjetunió vezetésével napjainkban folytatnak. Ehhez éppúgy hozzá tartozik az ideológiai, eszmei bizonyosság. mint annak felismerése —. amelyet az SZKP napokban közzétett újjászerkesztett programtervezete is megállapított —, hogy nem mindenütt egyenes vonalú a szocialista országok társadalmi fejlődése. Az új feladatok megoldása összekapcsolódik az útkereséssel, az ellentmondások és nehézségek elleni ' küzdelemmel. Mindezek nagy figyelmet és sokoldalú együttműködést követelnek azért, hogy ne legyen talaja olyan ellentéteknek, amelyek károkat okozhatnak a közös érdekeknek. A díszünnepség szónoka a továbbiakban arról a hatásról beszélt, amely a szovjet—oroszországi forradalom tapasztalatainak fel- használását jelentette hazánkban. Röviden megemlékezett a magyar Tanácsköztársaság dicső 133 napjáról, a szovjet és a magyar kommunisták harci szövetségéről. tovjábbá Magyarországnak a szocialista közösség államaival megvalósuló sokoldalú együttműködéséről. Szólt arról a fáradhatatlan tevékenységről, amelynek révén a két baráti ország nap mint nap igyekszik megőrizni az egész világ békéjét. Beszéde befejező részében a hazai népgazdaság elkövetkező. VII. ötéves tervi gazdaságpolitikai célkitűzéseiről, a tanácsi gardaság- irányítási rendszer korszerűsítésének jelentőségéről beszélt a megyei tanács elnöke: A közösségi munka fontosságát hangsúlyozva említette: — ennek sikereit jelzik, hogy a Hatvanban működő gazdálkodó szervezetek és a városi lakosság összefogásának eredményeként az elmúlt négy évben végzett társadalmi munka értéke meghaladta a 87 millió forintot. Külön is kiemelkedő a tavalyi több mint 33 millió forintos érték . mely által nőtt a közösségi célokhoz való hozzájárulás — November 7-e nemcsak történelem, hanem a ma és a holnap. Ezért állunk meg minden évben rövid időre e nagy ünnepen, amikor nemcsak a múltat idézzük. hanem a mát is értékeljük. a holnapot is felvázoljuk — mondotta beszéde záró részében Markovics Ferenc. Ezután Venediktov Jurij Georgijevics tartott rövid megemlékezést. Az Internacionálé hangjait. majd a szünetet követően az ünnepi műsorra került sor a hatvani Cukor- és Konzervgyár éttermében megrendezett eseményen. A Megyei Művelődési Központ Egri Szimfonikus Zenekara foglalta el helyét a pódiumon Farkas István karnagy vezetésével. A mű- sorszámok között szerepelt Dunajevszkij: Szabad szél. Miljutyin: Szibériai rapszódiák című kompozíciója. Csajkovszkij: Csipkerózsikájának és Anyeginjének egy részlete, Hacsaturján Kardtánca, valamint Kodály: Székelyfonó című művéből részlet és Farkas Ferenc: Mátraalji táncok című alkotása. Iskolaátadás Kiskörén (Folytatás az 1. oldalról) A tanácselnök ez alkalomból Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést adott át Dömén Józsefnének, Kovács Mártonnak, Galambos Gás- párnénak és Tóth Jánosnak. Érdemes Társadalmi Munkás címet kapott Sipos Iván és Takács l. János. A szocialista brigádok közül a Tisza- kanyar nevű, a közösségért végzett, kiemelkedő tevékenység elismeréseként, Kiváló Társadalmi Munkáért plakettet kapott. Végezetül a tanácselnök hangsúlyozta, hogy a település életében ritka az ilyen ünnepség, ezért is a haladás, a fejlődés záloga az itteniek számára az intézmény. Ezt követően Szász János, a községi pártbizottság titkára szólt a megjelentekhez, sok sikert kívánva a falak között végzett oktató-nevelő munkához. Ezután átvette az iskola kulcsát Járdán Józsefné igazgató, aki meghatott szavakkal köszönte meg a jó körülményeket, ígéretet téve arra, hogy a diákok és tanárok élnek a kedvező lehetőségekkel. Az esemény látványos torna- ünnepéllvel fejeződött be. Az épUlet új szárnya (Fotó: Szántó György) —( Külpolitikai kommentárunk )— Visszaszámlálás - Genf előtt Moszkvában George Shultz amerikai külügyminisztert fogadta Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára (Népújság-telefotó : — TASZSZ — MTI — KS) Két héttel a genfi csúcstalálkozó előtt, érthető módon lölélénkültek a szovjet—amerikai kapcsolatok. Valóságos világpolitikai szenzáció, hogy Ronald Reagan elnök interjút adott az Izvesztyijának, s az események krónikájához tartozik George Shultz, amerikai külügyminiszter, valamint Robert McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó moszkvai tárgyalása. Semmi kétség: Mihail Gorbacsov és Reagan elnök kétnaposra tervezett genfi eszmecseréit igyekeznek mindkét oldalon messzemenően előkészíteni. Ha Sevardnadze és Shultz hétfőn lezajlott, nyolc óra hosszat tartó, valamint Gorbacsov és Shultz keddi tárgyalására gondolunk, világosan láthatjuk: egyik fél sem kíméli idejét és energiáját a csúcstalálkozón terítékre kerülő témák előzetes áttekintésében. Más kérdés, hogy amint megkezdődött a visszaszámlálás, s közeleg a genfi párbeszéd, úgy körvonalazódnak a szovjet és az amerikai tárgyalási pozícióban kitapintható, alapvető különbségek. Reagan elnök például — noha maga is „különleges jelentőségűnek' tartja a küszöbön álló csúcsot —, az Izvesztyijában előszeretetté foglalkozott a Szovjetunió által elfogadhatatlannak ítélt nukleáris leszerelési javaslatokkal. Ebből arra lehet következtetni, hogy az új szovjet indítványok csak oh mértékben találtak kedvező fogadtatásra a Fehér Háziján, amilyen mértékben egyoldalú előnyökhöz juttatják az Egyesült Államokat. A kölcsönösségről Washingtor — egyelőre — hallani sem akar. Márpedig Genfben éppen a kompromisszumokra épülő fegyverzetcsökkentés, és leszerelési megoldásokra kellene a figyelmet összpontosítani. Ügy tűnik, a világűr militarizálása ügyében sem sikerült közelíteni az álláspontokat. Márpedig az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) magyarul: Reagan űrfegyverkezési programja, „a fő akadály a szovjet—amerikai viszony és az egész nemzetköz helyzet javításában'. Ha figyelemmel kísérjük a legújabb szovjet kezdeményezéseket és a magas szinté moszkvai megnyilatkozásokat, az a tanulság kínálkozik hogy ebben a témakörben a Szovjetunió semmiféle alkura nem hajlandó: az űrfegyverkezési verseny folytatásának amerikai hangsúlyozása megkérdőjelezi a nukleáris fegyverzetcsökkentés és leszerelés esélyeit. Genfben a válsággócokról is kifejti majd nézeteit Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan. Csakhogy a washingtoni értelmezés másutt keresi a feszültséggócokat, mint a moszkvai. Kérdés, hogy a hátralevő két hétben sikerül-e közelíteni az ezzel összefüggő kérdéseket? Mindent egybevetve, amilyen örvendetes világpolitikai esemény a szovjet—amerikai csúcstalálkozó; olyan elhamarkodottnak tűnik mindenfajta túlzott várakozás vele kapcsolatban. Kétségtelen, hogy rendkívüli fontosságú a bizalom helyreállítása szempontjából, s olyan fo lyamatot indíthat meg, amely nemcsak Moszkva é- Washington, hanem az egész világ számára meghatározó lehet. Egyelőre azonban nemcsak a géniig vezető, hanem az onnan folytatódó út is igencsak göröngyösnek tűnik. Gyapay Dénes Londoni levél Hasznos párbeszéd Amikor Margaret Thatcher brit miniszterelnök 1984 februárjában hazánkban járt, egyik pch árköszöntőjében megjegyezte: a két ország kapcsolatában az egyetlen „jeges" kérdés, hogy Budapesten angol jégtáncospár nyert Európa-bajnokságot Ismét csak egy sporthasonlattal viszonozhatnánk ezt a derűs gesztust: a magyar- angol kapcsolatoknak egyetlen olyan színtere lesz a közeljövőben, ahol a dolgok elintézéséhez „erőszakra" van szükség. Tudniillik a magyar ököl vivő-válogatott ebben a hónapban lép szo- rítóba az angolok ellen, Londonban. A kölcsönös udvariasságnál, — melyre az ad alapot, hogy a két ország viszonyában valóban nincs vitás kérdés — fontosabb az, hogy a mostani magas szintű találkozó újólag bizonyította: az eltérő társadalmi rendszerű országok között lehetséges, sőt magától értetődő a párbeszéd. Az MSZMP főtitkárának személyében először látogatott kelet-európai pártvezető a szigetországba. A mostani vendégeskedést itt, Londonban az angol és magyar jószándék, a kelet-nyugati kapcsolatok ápolásának bizonyítékaként értékelték. A nagy tekintélyű lap, a The Times az eseményt megelőző napon hosz- szú cikkben ismertette pártunk főtitkárának életrajzát, az általa képviselt politikát, a magyar gazdasági, kereskedelmi törekvéseket. Számos újság foglalkozott kultúránkkal, a magyarok hétköznapi életével. Kádár János a csütörtöki díszvacsorán elhangzott pohárköszön- tőjében leszögezte: a találkozó szélesebb értelemben része az eltérő társadalmi berendezkedésű országok kormányai és népei között szükséges kapcsolatoknak, hozzájárul a mai nemzetközi viszonyok között annyira szükséges jobb megértéshez, elősegíti a kölcsönös előnyökkel járó kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. Visszatekintve a látogatás eseményeire, azok vezérfonalának értékelhetjük ezt a megállapítást. Ha például Anglia és Magyarország kereskedelmét, gazdasági együttműködését nézzük, akkor látjuk, hogy bőven akad még lehetőség. Nagy-Britannia a hetedik helyen áll tőikés partnereink sorában, a kapcsolat erősítésének szándékát tehát minden területen ki kell használni. Fejleszteni lehet és kell az ipari kooperációt. Jó példa erre, hogy az Ikarus összeszerelő üzemet létesít Anglia valamelyik szabadkikötőjében. Amint azt a The Financial Times írta nemrégen: az ilyen megoldásokra akkor is lehetőséget keLi keresni, ha jól tudjuk, hogy a két országnak eltérőek a méretei. más és más a gazdasági súlya, különböző szövetségi rendszerhez tartoznak. Az érintkezésnek ugyanakkor vannak olyan szintjei, amelyek nem mérhetők a „nagypolitika” léptékével, hasznuk és jelentőségük mégsem kisebb, mint a magas szintű találkozóké. Kádár János angliai út javai egyidőben zajlott Kecskeméten az ötödik brit—magyar kerekasztal konferencia, melyen a világban végbemenő, változások hatásait vizsgálták a két ország közötti együttműködés szempontjából. Egyre több magyar üzletkötő, gazdasági szakember utazik Angliába és a brit üzletemberek is felismerték, hogy sok ponton találkoznak érdekeink. Nyilván Kádár János megbeszélése az angol gyáriparosok vezetőivel ennek a ténynek felismeréséből következően illeszkedett a látogatás programjába. Beszélgettem néhány londoni újságolvasóval és tőlük tudom, hogy általános meglepetést keltett az a mód, ahogyan Kádár János megnyilatkozásait, kérdésekre adott válaszait a brit sajtó értékelte. Mint mondták azzal, hogy egy kommunista vezetőt nyíltnak, őszintének és következetesnek minősítenek, még nem találkoztak angol újságok ha- sá bjain. A tárgyalásokon az álláspontok több kérdésben különböztek, a hangsúlyt azonban a találkozási pontokra helyezték — mondotta Kádár János a pénteki sajtókonferencián. Másodszori találkozója Margaret Thatcherrel ismételten bizonyította a párbeszéd hasznosságát, a békés. értelmes egymás mellett élés egyáltalán nem utópisztikus lehetőségét. Hámori Zoltán
