Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 261. szám ARA: 1985. november 6.. szerda 1.1# FORINT Magvas tennivalók A VII. ötéves terv in­dításának küszöbén va­gyunk. Olyan időszakban, amikor társadalmi mére­tekben felerősödött az igény arra. hogy tovább­fejlődjünk. Ehhez pedig nemzeti programot adott az MSZMP XIII. kongresz- szusa. Megvalósításának alapja, hogy mihamarabb új növekedési pályára he­lyezzük gazdaságunkat. Sokat beszélünk, vitatko­zunk arról a különböző ha­zai és nemzetközi fórumo­kon, hogy merre tart jelen­leg a magyar gazdaság, mi­lyen eredményeket ért el a nyolcvanas évek első fe­lében? Nos. ami alapvető, hogy a párt Központi Bi­zottságának 1978 decembe­ri határozatát követően a kiigazított gazdaságpoliti­ka a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítá­sát, illetve helyreállítását tűzte központi feladatul. Az elmúlt hat esztendő eredményei azt bizonyít­ják, hogy ezt a nem kis feladatot teljesítette gaz­daságunk, ezen keresztül népünk, nem kis áldozat- vállalással. Megőriztük nemzetközi fizetőképessé­günket. ami elismerést vál­tott ki világszerte, de nagy áldozatot is követelt. A kialakult kényszerből csök­kent a belső felhasználás, kevesebb jutott fejlesztés­re, beruházásokra, mint amennyit szerettünk vol­na. Az alkotó kollektívák tenniakarását dicséri, hogy a fejlődés így sem állt meg. Születtek eredmé­nyeink, amelyek a nemzet­közi méretekben is kiáll­ják az összehasonlítást. Gondoljunk csak a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar teljesítményeire vagy gyógyszeriparunk verseny- képes eredményeire. Csak egy példa. A nyolc­vanas évek elején előállí­tott Cavinton nevű hazai gyógyszer rövid idő alatt világsikerű lett, és ma egyik értékes exportcik­künk. Aztán ott vannak a számítástechnikai rendsze­rékhez szolgáló matemati­kai programok, az úgyne­vezett Software-k, ame­lyek kidolgozásában a hazai kutatók jeleskedtek. Szí­vesen alkalmazzák ezeket Japántól, az Egyesült Ál­lamokig számtalan or­szágban. Említhetjük a sejt- és szövettenyésztés eredményeit. amelyben nemzetközi hírnevet sze­reztek a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Szegedi Biológiai Kutató Központ­jának munkatársai. Kétségtelen, van lemara­dásunk más országokhoz képest például a gépipar­ban vagy a kohászatban. Ezek viszont nem behoz- hatatlanok. Amennyiben a következő években integ­ráltan cselekszünk és min­den lehetőséget kihaszná­lunk. elsősorban a KGST- országokkal való kapcsola­taink bővítésével meglesz a remény, hogy felzárkóz­hassunk a nemzetközi él­vonalhoz. Ehhez viszont el­engedhetetlen. hogy a gaz­daságunkban felgyorsít­suk a technológiai fejlő­dést. E mellé pedig az al­kotó. irányító ember kap­csolódjon fejlődésünk hú­zóerejéül. Mentusz Károly NOVEMBER 7-E TISZTELETÉRE „Nemcsak történelem, hanem a ma és a holnap" Megyei diszünnepség Hatvanban Nemes hagyomány, hogy november 7-én megemlékezünk azokról a dicső elődökről, akik hajdanán — 1917-ben — egy új világot teremtettek. A nagy októberi szocialista forradalom győ­zelmének 68. évfordulóját ünnepeljük az idén. A szokásokhoz híven ebben az esztendőben is megemlékezéseket, ünnepségeket rendeznek a vállalatok­nál, az intézményekben, az iskolákban országszerte, csakúgy, mint megyénk­ben. A számos jubileumi rendezvény közül kiemelkedik az a megyei dísz­ünnepség, amelyet kedden este 6 órá­tól tartottak Hatvanban, a Cukor- és Konzervgyár éttermében. Ezen az ese­ményen az elnökségben foglalt helyet Bónyai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára. Votrin Szergej Ivanovícs, a Szovjet­unió magyaroszági nagykövetségének nagykövetségi tanácsosa, Venediktov Jurij Georgijevics, a Szovjet Déli Had­seregcsoport parancsnokának helyette­se, Horváth Árpád, az MSZMP KB munkatársa, Nagy Józsefné országgyű­lési képviselő, valamint a megyei és a hatvani párt-végrehajtóbizottság tag­jai, a megyei állami és társadalmi szer­vek, a fegyveres erők képviselői, vete­rán kommunisták és az ifjú párttagok képviselői. Az ünnepi esemény be­vezetéseként a magyar és a szovjet Himnusz akkordjai­nak elhangzása után ko­vács P. József, a televízió bemondója, előadóművész mondta el Majakovszkij: Október 25.. és Jevgenyij Jevtusenko Partizánsirok című költeményét. Ezt követően a díszünnep­ségen elnöklő Szokodi Fe­renc, az MSZMP Hatvan Városi Bizottságának első titkára mondott rövid meg­nyitó beszédet. Ezután Markovics Ferenc, az MSZMP Heves Megyei Vég­rehajtó Bizottságának tag­ja, a megyei tanács elnöke lépett a szónoki emelvényre. — Hatvannyolc év telt el azóta — mondotta ünnepi beszéde elején —, hogy dia­dal viaskodott Oroszország­ban a szocialista forrada­lom. Ebből a távlatból már belátható, milyen ,gyökeres fordulatot hozott a világban a lenini eszme, a munkások vezette elnyomottak forra­dalma. az ember forradalma. November 7-e nem csupán a világ első szocialista ál­lamának, a Szovjetuniónak a nemzeti ünnepe. Ezen a napon velünk együtt ünne­pel az egész haladó világ, a szocialista országok közös­sége, a nemzetközi függet­lenségüket kivívott és azért közdő népek és nemzetek nagy közössége, de megemlé­keznek e napról a tőkés or­szágok dolgozói is. Mint az előadó hangsú­lyozta, az októberi forrada­lom győzelme a gyakorlat­ban bizonyította, a Kom­munista Kiáltványban elő­ször meghirdetett eszmék megdönthetetlen igazságát, bizonyította, hogy a mar­xizmus—leninizmus eszméi, tanításai valóra válthatók. Szólt arról a máig is haló tanulságról, hogy a kapita­lista kizsákmányolás elleni harcban a munkásosztály az a szervezett forradalmi él­csapat, amely képviseli na­pi érdekeit, és sohasem té­veszti szem elöl történelmi céljait. Markovics Ferenc a kö­vetkezőkben részletesen ele­mezte azt a történelmi hely­zetet, amelyben szükségessé vált, hogy a szovjet hata­lom vegye át az irányító szerepet a cárizmustól. Ezt tette szükségessé egyebek mellett az, hogy a hatal­mas államban élő 42 nép­nek még írása sem volt, ér­telmisége. irodalma és saj­tója sem. Néhány kisebb népcsoport pedig a szó szo­ros értelmében a kihalás küszöbén állt. Mindennek megváltoztatásában is jelen­tősét alkotott az új, szovjet hatalom. — A Szovjetunió a két vi­lágháború között hatalmas fejlődésen ment át — foly­tatta beszédét Markovics Ferenc. — Az ipari és a kulturális forradalom igye­kezett felszámolni a koráb­ban kialakult és örökül ka­pott súlyos egyenlőtlensége­ket, egész népeket, nemze­teket emelt at a múltból a mába: a nemzeti köztársa­ságokban rohamosan fejlő­dött az ipar, létrejött a mun­kásosztály, illetve megnőtt a létszáma, szakmai, politi­kai és általános műveltsége, megteremtődött a nagyüze­mi szocialista mezőgazda­ság. Nem feledkezett meg az előadó arról sem. hogy a vi­lág első szocialista államá­ban a belső építőmunka az állandóan fenyegető külső nyomás, az imperializmus agressziós blokádpolitikája közepette ment végbe. De tény, ez idő alatt többet vál­tozott az egykori elmaradott cári Oroszországban élő. ke­gyetlenül kizsákmányolt né­pek, nemzetiségek sorsa, mint korábban évszázadok alatt. Ez minden érvnél kéz­zelfoghatóbban bizonyítot­ta a szocialista eszme és gyakorlat életerejét. Nem maradhatott ki a csaknem hét évtizedes tör­ténelmi múltról való hiteles (Folytatás a 2. oldalon) A megyei díszünnepség elnöksége: Markovics Ferenc ünnepi beszédét tartja Gorbacsov és Shultz tárgyalásai Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában fogadta George Shultzot, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterét. Shultz a novemberi genfi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó előkészítésére hét­főn érkezett munka látoga­tásra a szovjet fővárosba. A nyílt, tárgyszerű lég­körben lefolyt találkozón, amelyen részt vett Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere, a szovjet —amerikai kapcsolatok kér­déseit és a jelenlegi nem­zetközi helyzetet tekintették át. Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a szov­jet vezetés nagy lehetőséget tulajdonít a kitűzött genfi találkozónak Az a vélemé­nye, hogy építő, tárgyszerű csúcstalálkozó hozzájárulna a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok javulásához, a világhelyzet szilárdabbá tételéhez A Szovjetunió véleménye szerint — mutatott rá Gor­bacsov — a csúcstalálkozón a figyelmet főleg a bizton­sági kérdésekre kell össz­pontosítani, s elsősorban a legfontosabb feladatok meg­oldására. az űrfegyverkezési hajsza megakadályozására, a földi fegyverkezési hajsza megállítására keli töreked­ni. Lényeges, hogy mindké­részről törekedjenek a ka­tonai veszély csökkentésére, a feszültség enyhítésére ★ George Shultz, az Egye­sült Államok külügyminisz­tere. tegnap befejezte tár­gyalásait és elutazott Moszk­vából. A repülőtéren Eduard Sevardnadze és más hivata­los személyiségek búcsúztat­ták. Az Európai Kulturális Fórum résztvevői Egerben A várban dr. Bodó Sándor múzeumÍRazgató kalauzolta a vendégeket (Fotó: Koncz János! Egerbe látogatott novem­ber 5-én az Európai Kultu­rális Fórum több résztvevő­je. Dr. Giulio Tamagnini olasz, dr. Paul Julink hol­land és dr. Paul Mertz lu­xemburgi nagykövetet és kíséretüket dr. Varjú Vil­mos, a városi tanács elnöke fogadta, s egyúttal tájékoz­tatást adott a megyeszék­hely múltjáról és jelenéről. Mint elmondta, Eger jelen­tős idegenforgalmi központtá vált, hiszen a főváros után ide látogat a legtöbb — évente mintegy másfél mil­lió — turista. Ezt történel­mi emlékeinek, szép fekvé­sének és hatásos gyógyvizei­nek köszönheti a város. A tájékoztatót megköszön­ve, dr. Mertz kiemelte an­nak fontosságát, hogy a kü­lönböző országok népei job­ban megismerjék egymás ér­tékeit és szokásait, hiszen ez sokat segíthet a kölcsönös bizalom megteremtésében. A program ezután város­néző sétával folytatódott. A vendégek megtekintették a belváros hangulatos műem­lék házait, a székesegyház freskóit és az Ifjúsági Há­zat. Elismeréssel vették szemügyre az új piaccsar­nokot és dicsérettel szóltak a benne uralkodó tisztaság­ról. A vármúzeumban dr. Bodó Sándornak, az intéz­mény igazgatójának tárlat­vezetői segédletével megis­merték a török—magyar harcok eseményeit és a kö­zépkori élet emléktárgyait. Ezt követően az Eger—Mát- ravidéki Borgazdasági Kom­binátba elköltötték ebédjü­ket, majd Dancz Pál vezér- igazgató kalauzolásával, megkóstolták a híres egri borokat és megtekintették a borpalackozó gépsorok mű­ködését. Az üzemlátogatás után vendégeink a délutáni órák­ban visszatértek Budapest­re. Összefogott a község Iskolaátadás Kiskörén Kedden délután, ünnepé­lyes keretek között adták át a felújított és kibővített kis­körei általános iskolát. Az eseményen részt vett Bd- lintné Nagy Mária, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának munkatársa, Ju­hász Lajos, a hevesi városi pártbizottság első titkára és Lövet Gyula, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője. A megjelentek szá­mára Járdán József, a köz­ségi tanács elnöke hangsú­lyozta az esemény jelentő­ségét. A településen az ok­tatás eddig rendkívül mos­toha körülmények között folyt, ezért volt szükség a beruházásra. A meglevő ki­lenc tantermet, hárommil­liós ráfordítással varázsolták újjá, s még néggyel bővült a számuk, s kiegészült az intézmény egy 578 négyzet- méter alapterületű tornacsar­nokkal — mindez 23 mil­lió forintba került. Az épí­tők tartották a határidőket, az új szárnyat a Heves Me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat húzta fel, a felújítást pedig a Kötivizig készítette el. Ez utóbbi több hónap­pal előbbre is hozta az át­adást. A nagyközségben összefog­tak a lakók, mindenki szív­ügyének érezte a munkála­tokat, több mint egymillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a befejezéshez. Így olyan lé­tesítmény született, amely méltó környezet a felnövek­vő nemzedék számára, sőt a körzet sportját is segít­hetik az itteniek. Rangos versenyek helyszíne lehet a tágas sportcsarnok. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom