Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-18 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* XXXVI. évfolyam, &70. szám ARA: 1985. november 18., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Segítség Nemrégiben a televízió sokmilliós nyilvánossága előtt kért elnézést a HÉT műsorvezetője, mert egy archív felvételen egy olyan szenvedélybeteget mutatott be, aki azóta megszabadult az átoktól. Beilleszkedett környezetébe, s már szinte elfeledte pokoljárását, amikor felidézték a régmúltat. Mivel csak úgy tudott idomulni új életének körülményeihez, hogy nem tett említést a történtekről, újra fölszakadtak a sebek, kiközösítették. Nem egyedi ez az eset, sajnos sokszor előfordul, hogy a különböző „szégyenletes" betegségekkel vagy szokásokkal megvertek céltáblái lesznek a gúnynak, a sértéseknek. Ez megnehezíti, szinte lehetetlenné teszi, hogy megszabaduljanak a rájuk nehezedő tehertől, végleg letegyék a poharat, esetleg elnyomják az utolsó cigarettát. Az elmeorvosok a megmondhatói, hogy az ő munkájukat is mennyire hiábavalóvá teszi olykor a türelmetlen közmegítélés. Ha páciensüket sikerül is tünetmentessé tenni, eljuttatni az egészség kapujába, nagyon gyakran a család, a munkahely visszataszítja az ápoltat. Nincsenek tekintettel a sérült emberre, másságát nem tisztelik. így aztán az sem tartja meg az előírásokat, hanem erőltetetten igyekszik megmutatni: ugyanolyan, mint más, mindent kibír. Nemcsak lelki sérülteknél fordul ez elő, hanem még olyanoknál is, akik gyomorfekéllyel vagy más olyan károsodással bajlódnak, amely megakadályozza, hogy valamilyen ételt vagy italt fogyasszanak. A cimborák unszolására, vagy a „csak azért is megmutatom” jelszavával bőségesen fogyasztanak nehéz disznótorost, hozzá erős pálinkát. így aztán nem csoda, ha hamarosan újra visszakerülnek a kórházba, ha lehet, még súlyosabb tünetekkel, mint azelőtt. Ilyen körülmények között gyakran nem is marad más hátra, minthogy nem tesznek említést bajukról, messze földre elmennek új életet kezdeni a gyógyultak, csakhogy végleg megszabaduljanak a nyomasztó súlytól. Inkább vállalnak minden nehézséget, a nulláról indulnak, csak ne késztesse őket semmi arra, hogy visszaessenek. Rettegnek, hogy valamilyen módon ne pattanjon ki a titkuk, valamilyen jóakarójuk vagy a véletlen nehogy újra rájuk szabadítsa a közvélemény nyomását. Csak nagy-nagy türelemmel tudnánk segíteni ilyen esetben. Nemcsak azt kell befogadni a közösségbe, aki poháremelgetéssel vagy másfajta fenegyerekes kedéssel tesz bizonyságot vasegészségéről. Tisztelni kell mások szokásait, eltérő igényeit. Ha akarattal vagy akaratlanul bélyeget sütünk valakire, bűnt követünk el, egy egész életet tehetünk tönkre felelőtlenségünkkel. Gábor László Szakszervezetek számvetése A pedagógusoknál A küldöttértekezlet résztvevői (Fotó: Perl Márton) Egerben, a szakszervezeti székházban tartották meg szombaton a Pedagógusok Szakszervezete Heves Megyei Bizottságának küldöttértekezletét. ahol értékelték az utolsó öt év munkáját. Az eseményen közel nyolcvanan vettek részt; közöttük volt Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Lövei Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője és Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Dr. Szűcs László, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének elnöke, aki az ülést vezette, először Danyi Lászlónénak, a megyebizottság titkárának adta meg a szót, aki beszámolt az elmúlt fél évtizedről. Hangsúlyozta, hogy a gyors társadalmi változások újabb és újabb feladatok elé állítják a szakszervezeteket, amelyek részesei a jövőbe mutató politikai döntéseknek és a kormányprogramok kialakításának. A mozgalom most záródó ciklusát társadalmunk gazdasági fejlődésének nehezedő feltételei jelentősen befolyásolták. Ez magasabb fokú felkészültséget, nagyobb áldozatvállalást kívánt a tisztségviselőktől és valamennyi tagtól. Megnövekedtek a társadalom igényei az iskolával szemben. Ugyanakkor a pedagógusok nem vállakozhatnak a gyermek- nevelés teljes átvételére: szükség van a harmonikus családi háttérre, s a szélesebb kör, a környezet jótékony hatására is. Az élet- és munkakörülményekről szólva, úgy összegezte az előadó a tagság véleményét, hogy bár jelentős lépések történtek javítására, az 1984-es bérrendezés sem tudta megoldani a gondokat. Sőt a felsőoktatásban dolgozók és az alkalmazottak körében további bérfeszültségek keletkeztek. Jelentős eredménynek számit ugyanakkor, hogy tavaly megyénkben az átlagbér — a korábbi évek lemaradásai után — meghaladta az ország más tájain dolgozó kollégákét. Beszámolója végén a megyebizottság titkára további helytállást kért az oktatásban dolgozóktól, hiszen áldozatos munkájuk nyomán fejlődik a jövő, alakul ki a holnap nemztdéke. Ez fokozott felelősséget ró mindnyájukra. Ezután Vajda József, a számvizsgáló bizottság elnöke ismertette testületé munkáját, majd a küldöttek hozzászólásai következtek. Elismeréssel szóltak a beszámoló tárgyilagos, őszinte hangneméről, és az elhangzottakat saját tapasztalataikkal egészítették ki. Közülük többen kiemelték azokat az intézkedéseket, amelyeket a pedagógusok életszínvonalának növekedése érdekében hoztak. Ugyanakkor nehezményezték a vasúti kedvezmények csökkentését és a pedagóguskölcsön megszűnését. Szót kért dr. Köpf Lászlóné, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára is, aki jónak értékelte a Heves megyei bizottság és a szakszervezeti tagság tevékenységét. A dicsérő oklevelek és az emlékplakettek átadása után került sor a tisztségviselők és a küldöttek megválasztására. A megyebizottság új elnöke dr. Nagy József, titkára Danyi Lászlóné lett. A számvizsgáló bizottság vezetője dr. Sipos Mihály. Az újonnan megválasztottak nevében dr. Nagy József köszönte meg a bizalmat és ígéretet tett arra, hogy legjobb képességeik szerint látják el szűkebb hazánk pedagógusainak érdekvédelmét. A közalkalmazottaknál A megyében dolgozó köz- alkalmazottak részvételével, szombaton Egerben tartotta küldöttértekezletét a Közalkalmazottak Szakszervezete Heves Megyei Bizottsága. A rendezvényen részt vettek: dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Körmendi Anna, az Igazságügyi Minisztérium párt- bizottságának titkára és Lévai Ferenc, az SZMT titkára. Az ünnepélyes megnyitó után Bukta Tibor, a megyebizottság titkára szóban is összegezte a legutóbbi öt esztendő eredményeit, s az ez idő alatt felmerült problémákat. Elmondta, hogy a szakszervezet belső életére a megújulás, a minőségi változások voltak jellemzők. Sikerült az új szervezeti formák — bizalmitestületek — kialakítását és működési feltételeinek biztosítását zökkenőmentesen megoldani. A szakszervezeti választások eredményesen lezajlottak, a tagság nagy része élt a titkos szavazás és a többes jelölés lehetőségével. Nagyobb volt az érdeklődés, élénkült az eszmecsere az 1980-as választásokhoz képest. Központi kérdés volt a közigazgatási pálya presztízse és jövője. Szóba került a fokozódó munkaterhelés, amit nem minden esetben követett megfelelő anyagi és erkölcsi elismerés. Kifogásolták továbbá a szociális vívmányok mérséklődését (az 50 százalékos utazási kedvezmény megvonását, valamint az üdülési lehetőségek drágulását). A szakmapolitikai tevékenységről beszélve Bukta Tibor kiemelte, hogy a járási hivatalok megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket az átmeneti nehézségektől eltekintve, sikerült eredményesen végrehajtani. A tanácsok munkája javult, rövidültek az ügyintézési határidők, erősödött a törvényesség, a szakszerűség. Megalakultak az ügyfélszolgálati irodák, módosultak az ügy- félfogadási idők, ennek ellenére, ez utóbbi lehetőséggel a lakosság nem élt a kívánt mértékben. A bíróságoknál a pálya vonzása, valamint elnőiesedése összefügg azzal is, hogy a társadalmi, illetve anyagi megbecsülés nem áll arányban az igen magas szakmai követelményekkel. Az ügyészségek, földhivatalok, a társadalombiztosítási és a közművelődési szervek helytállásának értékelése után az érdekvédelem, valamint a bér- és keresetpolitikai kérdések kerültek előtérbe. Az elmúlt öt év egyik célkitűzése volt a közalkalmazottak életszínvonalának megőrzése. Mivel a népgazdaság nehezebbé váló helyzete ezt nem tette lehetővé, egyes rétegeknél feszültségek jelentkeztek. Az átszervezések következtében lehetővé vált bérfejlesztések a korábbi lemaradást megszüntették, de nem érték el a szocialista szektor átlagbérét. A szociálpolitikai feladatok után az egészségvédelmi helyzet alakulásáról, a nők, majd az ifjúság helyzetéről beszélt a titkár. A közszolgálatban dolgozó lányok és asszonyok aránya tovább emelkedett, szerepük nőtt a vezetésben, képzettségük javult. A pályakezdők beilleszkedését, lakáshoz juttatását továbbra is segíteni kell. A beszámoló s a számvizsgáló bizottság jelentését követő hozzászólások után került sor a megyei titkárság, az új számvizsgáló bizottság, a kongresszusi, valamint az SZMT-küldöttek megválasztására. A megyei titkárság elnökének Kovács Bertalant. titkárának Bukta Tibort, a számvizsgáló bizottság elnökének Simon Sándornét szavazták meg. Ezt követően a kongresszusi, s az SZMT- küldöttekre voksoltak a résztvevők. Reagan megérkezett Genfbe Reagan amerikai elnök szombaton este — mintegy nyolcórás repülőút után — megérkezett Genfbe, a kedden kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozó színhelyére. Reagan és felesége fogadására a genfi repülőtéren megjelent Kurt Furgler svájci államelnök és más magasrangú svájci politikusok. Reagan a repülőtéri fogadáson köszönetét mondott a "svájci vezetőknek azért, hogy vállalták a csúcstalálkozó házigazdájának szerepét, és így lehetővé tették, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői találkozzanak egymással. Az amerikai elnök a keddig hátralevő időt pihenéssel és a találkozóra való további felkészüléssel tölti. (Folytatás a 2. oldalon) MSZMP-küldöttség utazott Japánba Horváth Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével pártküldöttség utazott szombaton a Japán Kommunista Párt XVII. kongresszusára. A küldöttség tagja Györke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Südy Zoltán, az osztály munkatársa. Marjai József Moszkvában Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvi- selője vasárnap Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának 117. ülésén. A ferihegyi repülőtéren Marjai Józsefet Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete búcsúztatta. Á megelőzésre összpontosítanak A fogfájás az élet legkellemetlenebb dolgai közé tartozik, mégis nagyon sokan megvárják, amíg bekövetkezik, s akkor is csak rövidebb-hosszabb kínlódás után mennek el az orvoshoz. Ilyenkor már csak a húzás vagy esetleg a gyökér- kezelés jelent megoldást — bizony egyik sem leányálom. Ha legalább félévenként eljárnánk ellenőrzésre, az ilyen problémák jelentős részét elkerülhetnénk és kevesebb gonddal járna fogsorunk rendbentartása. Or. Dima Magdolna adjunktusnál a Csiky Sándor utcai iskolafogászaton havonta közel 500 egri gyerek fordul meg. (Fotó: Koncz János) Dehát — mint azt a nemzetközi statisztika is igazolja — nem éppen erről vagyunk híresek. Mindössze egymillió tubus fogkrémet használ el a tízmillió magyar évente: ehhez hadd ne fűzzünk kommentárt. A fogorvosok számtalan olyan esetet ismernek, ahol a családban egy fogkefe van, amit csak ünnepnapokon vesznek elő. így aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy a fogszuvasodás hazánkban népbetegség, amely egyre terjed. Mint dr. Ecsédi Dénestől. az egri fogászati szakrendelés főorvosától megtudtuk, ennek számos oka van. A bajoik csecsemőkorban kezdődnek, amikor a helytelenül elkészített cukros tea rögtön kikezdi az éppen kibújó fogócskákat. A gyerekek később is sok édességet fogyasztanak, ugyanakkor keveset rágnak, s mint említettük, baj van a rendszeres fogápolással is. Jelentős eredmény, hogy ma már a 3—14 éves korosztályok rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állnak. Az egri gyermekfogászaton például havonta közel 1500 kis pácienst látnák el. Dr. Udvarhelyi Mária preventív főorvos szerint egyre nagyobb teret kell kapnia a megelőzésnek, hiszen ez egyaránt szolgálja az egyes emberek és a társadalom érdekeit. Több programot is kidolgoztak e célra, s egyikmásik megvalósítását már meg is kezdték. Az óvodákban és néhány általános iskolában például már alkalmazzák a fluortartalmú El- mex zselét, amely a fogzománcot ellenállóbbá teszi 1987-től nátriumfluoridot tartalmazó tablettákat kapnak majd a gyerekek. A szakemberek szerint ezek használata 30—60 százalékkal csökkentheti a szuvasodások számát. Ugyancsak fontos a felvilágosító tevékenység fokozása, hiszen a teljes sikerhez életmódbeli változtatásokra is szükség van — különösen a higiéniás és az étrendi szokások terén. A propagandamunkához elsősorban a pedagógusok segítségét várják az egészségügyiek. A fogorvosok maguk is vállalkoznak arra, hogy oktatási intézményekben, vállalatoknál előadásokat tartsanak. Mert az egyszer romlásnak indult fogat gyógyítani már nem lehet, legfeljebb javítani. És bár történnek próbálkozások a fogazat teljes épségének visszaállítására (fogbeültetések, védőoltások stb.), ezek sikere még korántsem egyértelmű. Továbbra is szükség van hát a jó öreg műfogsorra. Ezért még mindig az a legjobb megoldás, ha rendszeresen eljárunk az orvoshoz, hogy még a kezdet kezdetén meg lehessen állítani fogaink romlását, s ne kezdődjenek így rémtörténeteink: „El sem tudod képzelni, mit éreztem, amikor a doktor felém közelített à fogóval és megmarkolta a bal felső ötösömet."
