Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-15 / 268. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. november 15., péntek • - ■í = * ~w~ 3. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága ■■■■■■■■ «■MRHflHHHEOBa Az előterjesztés áttekintést ad a Központi Bizottság 1970. 'februári határozatának megyei végrehajtásáról, illetve az ifjúságpolitika bevált elveire és módszereire építve tesz javaslatot a feladatokra — kezdte szóbeli kiegészítését Virág Károly, a pártbizottság titkára. Ezután így folytatta: Az előkészítő munka során szerzett megyei tapasztalatok alapján végzett munkánkat úgy összegezhetjük, hogy az ifjúságpolitikai, valamint a megyei párt- bizottság 1974. évi határozatában megfogalmazott elvek és célkitűzések a nehezebb idők próbáját is kiállták. Ezek a határozatok ma is érvényesek és a megváltozott körülményekkel számolva továbbra is alkalmazhatók. Az a véleményünk — hangsúlyozta a továbbiakban —, hogy olyan ifjúságpolitikára van .szükségünk, amely hosszú távon segíti a pártot, a fiatalok élet- és munkakörülményeit, erkölcsi, eszmei gondolkodásukat, magatartásukat, s mindezeken keresztül a megye egész társadalmát. A másik vitatott kérdésköre az ifjúság nevelésének — elemezte a továbbiakban Virág Károly — a munka- megosztás. Ezzel kapcsolatosan mindenképpen változásokra van szükség. A különböző szervezetek, szervek, mozgalmak értelmes, hasznos kezdeményezéseit tovább kell fejleszteni, ki kell alakítani az adottságokból fakadó munkaformákat, módszereket. El kell érni- hogy minden tömegszervezet, mozgalom konkrét ifjúsági programmal rendelkezzen. A végrehajtó bizottság úgy értékelte — mondotta —, hogy nem elég csak az intézmények felelősségét és tennivalóit számonkérni. Már csak azért sem. mert meordinálva. Probléma, hogy a sportegyesületek nem tekintik feladatuknak a tömegsport szervezését, hogy a meglévő pénzeszközök aránytalanul nagy hányadát fordítják a versenysportra, és a meglévő sportintézmények js elsősorban ezt a célt szolgálják. A megye természetjárásra, turisztikára kiváló földrajzi adottságai nincsenek kihasználva. A szervezett természetjárók között kevés a fiatal. A megyei diáksportban — törekvéseink ellenére — nincs fejlődés. Kevés és drága a lakás A fiatalok társadalmi beilleszkedését döntően befoA fiatalok legnagyobb gondjának, a lakáshelyzet javításának érdekében az optimális megoldást Gyöngyösön alkalmazták megyénkben: a sorházként családi összefogásban felépített lakások 5—6000 forintos négyzetméterenkénti költséggel több generáció együttélésére is alkalmasak — ezt a tanácsi kezdeményezést szívesen látnák terjedni másutt is. (Fotó: Köhidi Imre) Többségük szakember Mint a megyei párt-vég- rehajtóbizottság írásos jelentése és a szóbeli kiegészítés js megerősítette: a megye életében jelentős szerepet töltenek be a fiatalok. A lakónépesség 42 százaléka — csaknem 148 /ezer 30 éven aluli. Az elmúlt években összetételükben és foglalkoztatottságukban is jelentős változások történtek. Az 1970-es évekhez képest a 30 éven aluliak száma mintegy 3500-zal gyarapodott, és az ifjúsághoz tartozó iskolázottsági szintük is tovább emelkedett. A munkaképes korú fiatalok száma hozzávetőlegesen 74 ezer, az aktív keresők korösszetétele jelentősen változott, jelenleg az idősebb korcsoportokban vannak többen. Húsz százalékuk 26 középfokú tanintézetben tanul, ez alacsonyabb, mint az 1970-es évek első felében, aminek oka elsősorban az, hogy az ebbe a korosztályba tartozók száma jelentősen csökkent. Mára ez a folyamat megállt, az elkövetkező években növekedés várható. A megye aktív keresőinek 31 százaléka fiatal. Többségük (66 százalék) szak- és betanított munkás, 7 százalékuk segédmunkás, 27—30 százalékuk nem fizikai területen dolgozik. Kedvező, hogy az elmúlt időszakban dinamikusan növekedett a szak-, és csökkent a segédmunkások aránya. Őszinték és érzékenyek A megye ifjúságának eszmei, politikai, erkölcsi életére, magatartására a pozitív jegyek a jellemzőek. Körükben nincsenek számottevő káros ideológiai, politikai, emberi problémák. Döntő többségük természetesnek tekinti a szocializmust. Politikai tájékozottságuk javult, de rétegenként differenciált, fokozódott körükben a problémaérzékenység. Eszmei, politikai, erkölcsi állapotukban, aktivitásukban, társadalmi céljainkhoz való viszonyaikban a pozitív elemek mellett azonban időn" ként érzékelhetőek a negatív megnyilvánulások is. A vallásosság nem jellemző, de a hitéleti tevékenységet folytató fiatalok száma nem csökkent. Mérsékelten emelkedett a fiatalkorú bűnözők száma. Előfordulnak a felnőtt társadalomban is észlelhető problémák, közömbösség, kispolgáriság, közéleti aktivitás hiánya. A tanulóifjúság többsége nyílt, őszinte, igényli a szavak, tettek egységét, megveti a kétszínű magatartást. A fiatalokra alapvető hatással vannak a tanulói életforma keretei, többségük jó anyagi feltételek mellett, gondtalanul tanulhat. Általános és szakmai ismereteik jelentősen bővültek. A középfokú iskolába járók ideológiai műveltsége hiányos. Közéleti, politikai aktivitásuk változó, amelynek oka. hogy ismereteik leegyszerűsítettek, többször illúziókban gondolkodnak. Érzékenyek a konfliktushelyzetekre, de elvi megalapozatlanságuk miatt álláspontjukat gyakran változtatják. Igénylik környezetük életébe való érdemibb belelszólás lehetőségét. A főiskolai hallgatók sajátos szerepet töltenek be megyénk életében. Nyitottak, de az egyik legérzékenyebb réteget alkotják. A főiskolák oktcttó-nevelö, a KISZ- szervezetek javuló munkája során társadalmi aktivitásuk erősödött. Igaz ugyanakkor \az is, hogy nem elhanyagolható részüknél továbbra is jelen van a közéleti tevékenység iránti közömbösség . . . Példát is mutatva . . . A munkásfiatalok jelentős részt vállalnak a gazdasági élet fejlesztéséből, mozgósíthatók, közéleti aktvitásuk, társadalmi szerepük erősödött. Látják, hogy gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítása több, jobb munkát igényel. Ugyanakkor érzékelik, hogy jövedelmük reálértéke csökken. Így sokan többletmunkát vállalnák. A munkásifjúságot differenciált ideológiai felkészültség mellett a politikával való azonosulás, kiállás, aktív cselekvés jellemzi. Részt vesznek társadalmi értékeink gyarapításában, védelmében, a termelési mozgalomban. Megítélésüknél figyelembe kell venni, hogy életszínvonalunk szinten tartása számukra nem nyújt kellő perspektívát. A körükben végzett politizálást rontja, hogy többen úgy érzik, anyagi, erkölcsi megbecsülésük nem megfelelő. Felkészültségbe!! különbségék alapján ez a réteg tovább differenciálódott. Leg- öntudatosabbak a szakmunkások és a nagyüzemben dolgozók, javaslataik, kritikájuk előremutató. Igénylik a szocialista demokrácia formáinak hatékonyabbá tételét. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok — kedvező feltételek mellett — növekvő szákképzettséggel, az .új iránti fogékonysággal vesznek részt a termelési feladatok megoldásában. Munkakörülményeiket, életvitelüket, szemléletüket illetően mind jobban közelednek a megye munikásifjúságához. Pozitív irányban változik politikai felkészültségük, ideoilágiai arculatuk. Az értelmiségi fiatalok többsége társadalmi rendszerünkhöz való viszonyát helyesen értelmezi, ennek megfelelően cselekszik. A munkahelyi beilleszkedés, családalapítás, szakmai specializálódás, továbbképzés, alacsony fizetés egyidejű jelentkezése miatt közéleti tevékenységük, aktivitásuk elmarad a képzettségüktől. Előremenetelükkel, perspektívájukkal kapcsolatban néha türelmetlenek. Igényesek környezetükkel szemben, különösen az irányító munka gyengeségeit vetik fel élesen. Az iskolák és a család felelőssége Az eredményeket és a gondokat elemző felszólalók is példákkal bizonyították : a képzési időszak meghosszabbodása miatt az iskolák növekvő szerepet töltenek be a fiatalok ismereteinek bővítésében, felkészítésében. Bővültek a képzés tárgyi és személyi feltételei. A javulás ellenére sem megoldott a diákotthoni ellátás. A pedagógusok többsége felkészült, politikailag elkötelezett, megfelelő gyakorlattal rendelkezik. Az iskolák között — az oktatásban, nevelésben, technikai' feltételekben — meglévő színvonalkülönbségek továbbra is korlátozzák a fiatalok esélyegyenlőségét. A munkához, a tanuláshoz, a felelősséghez, a közösséghez való viszony elfogadtatása, érvényesítése nem elég hatékony. Nem nyilvánul kellő figyelem a munkára nevelésre, a fizikai munka megbecsülésére, a példaképállításban. Esetenként zavart okoz az iskola és szülők részéről megnyilvánuló kettős nevelés hatása is. Az iskolai demokratizmus fejlődése lassú, a társadalmi beilleszkedésre történő felkészítés formális, kevés életszerű elemet tartalmaz. gyénkben sem :alkuit ki még megfelelő arány a társadalom a család és az egyén önmagáért viselt felelőssége között. A jövőben jobban kell hangsúlyozni, hogy a felnövekvő nemzedék szemléletének, magatartásának alakulásáért az érdem és a felelősség a szülői házé és a családé. Ezért a jövőben többet kell tenni azért, hogy erősödjön a család szerepe, társadalmi megbecsülése, a szülők felelőssége. Ne kampányjelleggel Az eredmények között hangzott el a továbbiakban, hogy az elmúlt időszakban folytatódtak az erőfeszítések a fiatalok szemléletének, ízlésének, szórakozásainak kulturált kielégítésére. Ennek feltételei kismértékben javultak. Ugyanakkor a fiatalok egyes csoportjai nem használják ki eléggé a meglévő lehetőségeket, szabad idejüket igénytelen szórakozással töltik. Az intézmények és szervezetek egy része nem fordít kellő figyelmet a fiatalok sajátos igényeire, a lakótelepek köz- művelődési tevékenységének fejlesztésére. A fiatalok testi nevelésében lassú az előrelépés. A kívánatosnál lassabban, de kedvező változások történtek az ifjúsági sport és turizmus feltételeinek javításában, ennek ellenére a sport nem vált az ifjúság életmódjának szerves részévé. Továbbra is kampányjellegű, sok formális elemet tartalmaz. Az érintett szervek közötti együttműködés javult, de az anyagi, szellemi erők nincsenek megfelelően kolyásolja a családalapítás — ezen belül az önálló lakáshoz jutás lehetősége. Az elmúlt években a tanácsok kezdeményező, szervező munkája nyomán minimálisan javult a lakásellátottság. A 15 év alatt megépült állami lakások 2'3-át fiatalok kapták, a lakásszövetkezeti formában és a munkáslakás- akciókban részt vevők 60— 70 százaléka fiatal, és a magánerőből épült házak többségét is ők vették birtokba. Növekedett a vállalati támogatások összege. A tanácsi munkában fokozódó hangsúlyt kapott a családiházépítés feltételeinek sokirányú segítése. Felgyorsultak a telekkialakítási beruházások. A városi tanácsok keresték a lehetőségeket a feszültségek enyhítésére, pl.: garzonlakásokat létesítettek. A központi irányelveknek megfelelően a városok hároméves programokat dolgoztak jsi a fiatalok lakáshoz jutásának segítése érdekéiben. Az eredmények mellett gondot jelent, hogy a korábbi szinthez képest jóval alacsonyabb az állami lakásépítés, a tervezettnél jóval gyorsabban nőttek a lakásépítés költségei, a magán lakásépítési igény növekedésétől elmaradt az építőanyagellátás. Az átlagnál nehezebbek a laháshozjutás feltételei megyénk városaiban — különösen Egerben. Az önálló lakás megszerzése nagyban függ a szülők anyagi helyzetétől, ami komoly korlátokat állít az életbe indulási esélyek kiegyenlítése elé. Felerősít egy olyan folyamatot, amelyben a fiatal esélyei, életútjának érvényesülése elszakad a személyes képességektől, akaratától és erőfeszítéseitől. Nemcsak a KISZ feladata Befejező gondolatként szóbeli kiegészítését azzal zárta Virág Károly, hogy a fiatalom nevelésében, eszmei-erkölcsi magatartásában meghatározó szerepe van a KISZ-nek. De, mint a végrehajtó . bizottság is megerősítette — mondotta a továbbiakban — az ifjúságpolitika megvalósításában nemcsak a KISZ-nek van feladata és nem is szabad a KISZ szerepét eltúlozni. Az eszmei, a politikai, a nevelési tennivalók valóra váltásában igen fontos szerep hárul a pártszervezetekre. Ezért az irányitó pártbizottságoknak az eddiginél is több segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy az alapszerveze- tek betöltsék irányító, koordináló, ellenőrző szerepükét. El kell érni, hogy az ifjúságpolitika az alapszervezeti munka állandó eleme legyen. Ez csak akkor lehetséges, ha a párt tagjai ismerik az ifjúságpolitika lényegét. az érvényben lévő határozatokat, a KISZ párt- irányításának elveit. Végezetül a tanácsok a különböző politikai, társadalmi és tömegszervezetek hatéko" nyabb segítségével kapcsolatos feladatokat ismertette Virág Károly. Szóbeli kiegészítését az alábbi gondolattal zárta: — A megyénkben folyo ifjúságpolitikai munkát úgy tudjuk még eredményesebben végezni, ha program ját, az elkövetkezendő években pártunk XIII. kongresz- szusa és a megyei párt értekezlet -határozatai alapján végezzük. Ernőd Péter felszólalása — A KISZ iKözponti Bizottsága megbízásából tisztelettel köszöntőm a pártbizottságot és nagyon örülök, hogy részt vehetek ezen az ülésen — kezdte felszólalását a KISZ KB titkára. — Minden tekintetben hasznosak ezek a találkozók, mert az itt elhangzott pozitív és negatív példák döntő többsége korántsem csak Heves megyére jellemzőek. Ezután arról szólt, hogy színvonalasnak, őszintének tartja a megyében folyó ifjúságpolitikai munka eredményeit és fogyatékosságait összegző írásos jelentést, a szóbeli kiegészítést, valamint a felszólalásokat. Joggal büszkélkedhetünk eredményeinkkel, de a tennivalóink sem kevesek. A megjelölt feladatokat reálisnak minősítette és elismerően szólt a KISZ IHeves Megyei Bizottságának munkájáról is. Külön megköszönte, hogy a Heves megyei KISZ-esek több sikeres országos rendezvényhez adtak segítséget. Részletesen szólt a továbbiakban a közelgő KlSZ-vá- lasztásokról, az új feladatokról. — A KISZ-választások minden bizonnyal topább érősítik /majd az ifjúsági szervezet politikai, ideológiai, szervezeti életét. A fiatalokkal kapcsolatos társadalmi programok pedig újabb ösztönzést adnak a KISZ-kor- osztályhoz tartozó nemzedék még eredményesebb, hatékonyabb, vonzóbb munkájához.
