Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
8. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET NÉPÚJSÁG, 1985. október 12., szombat A szebb környezet több feladatra sarkall Beszélgetés Sebestyén János igazgatóval Amint arról lapunkban már hírt adtunk a Heves Megyei Művelődési Központ ismét a régi helyén, Egerben, a Knézich Károly utca 8. szám alatt várja a látogatókat. A felújítás történetéről és az intézmény elkövetkezendő terveiről Sebestyén János igazgatót kérdeztük: — Még 1983-ban történt, hogy az épület nagy része életveszélyessé vált — mondta az igazgató. — Az északi szárnyat le is kellett zárni, majd az egész ház rekonstrukciója megkezdődött. A Heves Megyei Beruházási Vállalat irányításával, a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tervezése és kivitelezése alapján 1984-ben kezdtek hozzá az életveszély elhárításához. Menetközben aztán a megyei szervek segítségével az épület teljes egészében megújult. Nagy öröm számunkra, hogy két év után újra birtokba vehetjük ezt a helyet. — A levéltári adatok szerint 1774-ben kezdték építeni. s fennállása óta mindig is a közművelődést szolgálta. Két éve még itt kapott helyet a TIT s egy szolgálati lakás is . . — Igen, most már viszont teljes egészében mi birtokoljuk az épületet. Sokkal több készült el, mint amire az induláskor gondoltunk: központi és megyei támogatással mintegy 20 millió forintért készültek el a munkálatok. Igaz, ma jobbára még a régi berendezést helyeztük el, de jövőre talán nyílik lehetőség arra is, hogy valamennyi bútort újra cseréljünk. A régi olajfűtés helyett most megvalósult a gázfűtés és belső funkciójában is korszerűsödött az épület. — Kérem, mutassa be röviden a megszépült intézményt. — A látogatók először a fogadótérbe jutnak, ahol ruhatárat, pihenőhelyet alakítottunk ki. Ugyancsak a földszinten működik az információs központunk, ami szintén új szolgáltatás. Nyolc irodahelyiségünk van és állandó kisgalériát teremtettünk a kiállítások, tárlatok számára. Az emeleten van a 300 személyt befogadó díszterem, a százszemélyes előadó- és moziterem. valamint a hang- és videostúdió. Szintén újdonságnak számít a teázó, a büfé mellett helyeztük el, s itt nemcsak kellemesen lehet beszélgetni, egy-egy csésze forró tea mellett, de pódi- umműsorok megtartására is alkalmas. A második emeleten szakköri helyiségek, klubhelyiségek, tanácskozóéi, hírlapolvasó várja a vendégeket. — Az elmúlt két év során albérletbe kényszerült az intézmény, mégis számos kiscsoportot működtetett. Most a megújult környezetben mire számíthatnak a művelődni vágyók? — Nem kevesebb, mint 42 művelődő kisközösségünk, művészeti csoportunk, szakkörünk, klubunk van. Az együttesek közül mindenképpen említést érdemel az Egri Néptáncegyüttes, a szimfonikus zenekar, a kórus. — valamennyien töhbször jártak már külföldön, sikereket értek el különböző fesztiválokon. Ugyancsak sikeres az Ag- ria Társastánc Klubunk Sokáig sorolhatnám a szakköröket, de közülük csak néhányat hadd említsek. A számítástechnikai, a video, a filmesztétikai és filmklub mellett szövőszakkör, kerámia kör, bridge klub is várja az érdeklődőket. A gyerekek ugyancsak megtalálják a kedvükre való programokat az intézményben, de gondoltunk az idősebbekre, is: nem egy nyugdíjas kör fogadja őket. Az ideális körülmények azt is lehetővé teszik, hogy az amatőr csoportjaink felléphessenek a házban. Az a tervünk, hogy „behozzuk" a megyei csoportokat is. — Vagyis a korszerű feltételek, a módszertani mun- ' kát is se'gítik... — Igazi műhelymunkát szeretnénk megvalósítani. A megyében nem kevesebb, mint 92 tanácsi művelődési intézmény tartozik hozzánk. Otthonainkat továbbra is el kell látni, és koordinálni tevékenységüket. Ezentúl több lehetőség nyílik a szakmai tapasztalatcserére, a személyes találkozókra itt Egerben, nálunk. Nem véletlenül alakítottuk úgy az épületet, hogy az 53 helyiség közül 23 közösségi célokat szolgál, s mindössze nyolc iroda van. — Gondolom terveiket, programjaikat egyeztetik a város többi művelődési intézményével. . . — Ez csak természetes. Nincs rivalizálás igazi munkamegosztás alakult ki akár az Ifjúsági Házzal, akár az úttörőházzal, vagy a színházzal. Rendszeresen találkozunk a vezetőkkel és egyeztetjük terveinket, elképzeléseinket. Megbeszéljük. hogyan segíthetjük egymás munkáját, ki milyen részlegnek nyújtson elsősorban lehetőséget. Mi tudjuk, a megszépült környezet, a megjavult feltételek egyben köteleznek is... Arra kell törekednünk, hogy a jövőben még gazdagabb választékot kínáljunk felnőttnek, gyereknek egyaránt. Hogy ki-ki megtalálja az ízlésének, érdeklődési körének megfelelő rendezvényt. Többen már birtokba is vették a házat. Jártak itt a nyugdíjasok, a zenekari tagok, találkozhattak az érdeklődők Bánffy György- gyel... Reméljük nemcsak az induláskor, de a későbbiekben is színesnek, változatosnak ítélik majd meg ajánlatunkat az egriek és a környékbeliek. Mikes Márta LÖRINCZY ISTVÁN délutáni csodák Madách évszakai a fenyőfák várják a rőt öreg tölgy s kék tócsában ' száraz fővel ésőcsodát a vállát rázza nézi magát álom tavaszra szemeimet látom haját fésüli a Hold egy asszony már régóta és én eltűnők sötétvizű kútban vén képeken vár engem a távoli réteken I A tél átfon csontkarjával asztalomon kék papírok a hajnal szemébe nézek s önmagámnak drámát írok II. galléromon őszi ködök ezüst fürt egy nő hajából holt erdőkben a szarvasok isznak a bánat tavából III. arcod puhasága a bársonytavaszban s öreg hősök arcán a rőt ráncok a szabadság haldoklik a honban s báltermekben az áradó táncok IV. aztán végül a nyár is eljön búzakévék mezők mellén százéves fű nő szívemből mállott üreg szemem helyén Balogh Károly harminchét évesen egy- szercsak kopaszodni és őszülni kezdett. Meg inni. Pedig ilyen gondtalanul talán még sosem éltek. Feleségével, két gyermekükkel már letudták az első tizenöt évet, lakást szereztek-vettek. volt egy kis kocsijuk. Tulajdonképpen a gyarapodásba bele is öregedtek. Baloghné harminckét éves korára elfáradt. Annyira elfáradt, hogy évek óta szeretett volna egy operabérletet de évek óta annyira fáradtnak érezte magát, hogy nem volt ereje elmenni és sorbaállni érte. Balogh nem vette meg helyette, mert őt már régóta csupán egyetlen dolog érdekelte: a munka, amivel pénzt kereshetett. Újabban meg a sör is, amit a géemkásokkal elfogyaszthatott. A férfi fűtésszerelő volt. Mondhatnánk: egyszerű fűtésszerelőként élt mindaddig, amíg megalakították a géemkát. Persze azelőtt is fusizott, de az más volt. Most sokkal kényelmesebben folyt a munka, s nem kellett félnie sem. mert nem egyedül állt szemben a megrendelővel. Védte a géem- ká. még szerződtetett jogásszal is. Azelőtt, ha a maszekolás után hazatért, morgott. káromkodott, idegeskedett, elmesélte a nehézségeket. Már nem sietett haza. Ledolgozván a nyolc, majd a további négy-öt órát, összeült a többiekkel, terveztek, vitatkoztak. magabiztosan, vidáman. Mégis kopaszodni, őszülni kezdett. — Mondjátok meg, miért? Miért éppen most? — kérdezgette szelíden a sörözőben. Sosem érezte magát ilyen szerencsésnek. — Az anyád hasában sem volt jobb dolgod! — támadt a feleségére, mikor annak fáradt arcát látta. Nem értette, mi történt velük. Minden hónapban letette a tízest a konyhaasztalra. Kell ennél több? — Kell — válaszolta akaratosan az' asz- szony. pedig már rózsaszín pongyolában járt-kelt otthon. Aztán Balogh észrevette, hogy a füle. orr. lika erősen szőrösödik, mint az öregembereknek. A homloka, ahol elhagyta a haja. kifényesedett. Nem dolgozott kevesebbet, mint azelőtt, de könnyebben. És nagyobb élvezettel. Miért kezdett akkor ilyen váratlanul és gyorsan öregedni? Naponta leültek néhány sörre a géemkásokkal. Jóízűen tervezgettek, röpült az idő. sötéttel ért haza szinte minden este. Nem későn, de sötéttel. Az asszony egyre elárvultabban mérte végig: ez a férje? Utóbb már azon is di- lemmázott, ki ez? Hogy került ide? Lehetséges, hogy tőle vannak a kamaszodó gyerekei? De hogyan? Hiszen mintha sosem tartoztak volna össze. Hazajárt ugyan. igaz. meg az is igaz. hogy ő tartotta el a családot. Ki tudja, miért? S mikor nőttek fel a gyerekek ? Egyszerre csak itt termettek, rögtön kamaszokként. Mintha szürke homályból kerültek volna elő. Hogy történt, nem tudja. És jó ez neki? Balogh végighallgatta, s természetesen idegesítette ez a női beszéd.
