Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-04 / 233. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. október 4., péntek Folytatódnak Mihail Gorbacsov párizsi tárgyalásai rC Külpolitikai kommentárunk "*)—i Gaztettek AZ EMBER csupán hitetlenkedni és megdöbbeni tud: miként lehetséges, hogy amikor oly világosak a terrorizmus veszélyei, újra meg újra ilyen akciókról kell értesülnünk? Még a nemzetközi eseményekben kevésbé járatos olvasó is tudja, hogy a világ egyik legzaklatottabb térsége a Közel-Kelet, hogy itt volna a legnagyobb szükség a békés megoldások keresésére, a szemben álló felek, s az őket támogató erők jószándékára. S mi történik ehelyett? Ugyanazon a napon két felháborító hír is érkezik a térségből. Libanonban egy szélsőséges muzulmán csoport foglyul ejtett négy szovjet állampolgárt és még a gyilkolástól sem riadt vissza. A másik hir Izrael — sokadik — agressziójáról szól: harci repülőgépeivel barbár bombatámadást hajtott végre a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet tuniszi központja ellen. Nehéz volna a két hírt rangsorolni: melyik mögött húzódik meg felháboritóbb cselekmény? Az első esetében a Szovjetuniót, azt az országot vették célba, amely a legelszántabb hive az igazságos közel-keleti rendezésnek. így a libanoni megnyugvásnak is. Mi volt az emberrablók és a mögöttük megbúvó erők szándéka? Netán az. hogy igy majd rákényszeríthetik a Szovjetuniót az igazságos ügyükért küzdő arab népek cserbenha- gyására? Ha erre számítottak, tévedtek. A másik hir. bármilyen felháborító, nem meglepő. Ismét csak bebizonyosodott, hogy a békés rendezés legfőbb gátja a térségben: Izrael. Bármit is hoz fel újabb agressziója igazolására, nyilvánvaló. hogy — miként egy egyiptomi újság is irta — ..Izrael fél a békétől". Célja a térségben a zűrzavaros állapotok konzerválása, az általa megszállt területek megtartása, s még a kü- lönutas rendezési tervek sincsenek ínyére. Legalább ilyen riasztó az az önhittség, amellyel barbár akcióit végrehajtja. Nem véletlen, hogy tuniszi bombatámadása azonnal világméretű felháborodást. váltott ki. s csupán egy ország, legfőbb patrónusa. az Egyesült Államok próbálta ..önvédelmi szempontokkal" védeni az agresszort — kevés sikerrel. A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE így minősíti a Tunéziában és a Libanonban történteket: gaztettek. Kocsi Margit VILÁGSZERTE FELHÁBORODÁST KELTETT A bejrúti diplomatagyilkosság (Folytatás az 1. oldalról) is), lehetségesnek tartjuk, hogy megfelelő megállapodást kössünk külön, oly módon, hogy ne legyen közvetlen összefüggésben a hadászati és űrfegyverek problémájával. Ezzel kapcsolatban Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió milyen álláspontra helyezkedik Franciaország és Anglia atomerejének helyét illetően az európai erőegyensúlyban. Mint mondotta, ez az erő gyorsan növekszik, és a Szovjetunió nem hunyhat szemet fölötte. Francia részről rámutattak, hogy a francia atomerő nem vitatható meg Franciaország részvétele nélkül. Ez ésszerű. Ebből következik, hogy ideje lenne közvetlen megbeszélést kezdeni erről a témáról és közös erővel megkísérelni Radovan Vlajkovics, a Jugoszláv Allamelnökség elnöke csütörtök délután Belg- rádban folytatta szerdán megkezdett tárgyalásait Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsa elnökével. A nemzetközi helyzet értékelésekor egyöntetűen hangoztatták, hogy rendkíaz elfogadható kiút megtalálását. A Szovjetunió kész az ilyen közvetlen megbeszélésekre Franciaországgal és Angliával. 3. Mihail Gorbacsov megemlítve, hogy a Szovjetunió moratóriumot hirdetett a közepes hatótávolságú rakéták európai telepítésére, bejelentette, hogy a Szovjetunió jelenleg 243 olyan SS—20-as rakétaegységgel rendelkezik. amely az európai övezetben van hadrendbe állítva. Ez azt jelenti, hogy ez pontosan megfelel az 1984. júniusi szintnek, amikor is a közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai telepítésére válaszul elkezdték a további szovjet rakéták elhelyezését. Az ekkor pótlólag telepített SS— 20-as rakéták jelenleg nincsenek bevetési készenlétben, s az említett rakéták elhelyezésére szolgáló, nem vül nagy jelentőséget tulajdonítanak a november végén sorra kerülő Gorbacsov —Reagan találkozónak. Rámutattak, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a helsinki szellem ápolására, az enyhülési folyamat felújítására. ..A nukleáris háború veszélyét csak a felelős államférfiak párbeszéde útján lehet elkerülni'' — húzmozgatható berendezéseket pedig két hónapon belül leszerelik. Mindazonáltal az Egyesült Államok területe vonatkozásában tett válasz- intézkedéseink továbbra is érvényben maradnak. Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió az adott esetben mit ért az „európai övezet" kifejezés alatt. Ez az az övezet, ahonnan az itt elhelyezett közepes hatótávolságú rakéták nyugat-európai területen lévő célpontok megsemmisítésére alkalmasak. Gorbacsov aláhúzta, hogy az önkorlátozást az európai biztonság széles körű érdekei diktálják. Gondolom — mondotta —. hogy Európa most joggal elvárja az Egyesült Államok válaszlépését, nevezetesen azt, hogy szüntesse be közepes hatótávolságú rakétái további telepítését az európai kontinensen. ta alá Honecker. Egyetértettek abban, hogy a PFSZ tuniszi székhelye ellen intézett legutóbbi izraeli bombatámadás az állami rangra emelt terrorizmus durva megnyilvánulása volt, amelyet erélyesen elítéltek. Honecker nagyra értékelte Jugoszláviának az el nem kötelezett mozgalomban kifejtett tevékenységét. Bombatámadás után — Izrael vádol Az Egyesült Államok bátorítja Izraelt szuverén államok elleni agressziós cselekményekre — állapította meg Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője a Biztonsági Tanács szerdai ülésén. A tanácskozást a PFSZ tuniszi központja ellen kedden végrehajtott izraeli légitámadás miatt hívták össze. Izrael azon amerikai recept szerint cselekszik, amelynek lényege, hogy Washington és legszorosabb szövetségesei — a nemzetközi terrorizmus elleni harc ürügyén — feljogosítva érzik magukat úgynevezett megelőző csapásokra — mondta Oleg Trojanovszkij. Az Egyesült Államok és Izrael összejátszására hívta fel a figyelmet felszólalásában Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője is. A Biztonsági Tanács csütörtökön újabb ülést tart az ügyben. A Tunézia által beterjesztett határozati javaslattal kapcsolatban helyszíni megfigyelők úgy vélekednek, hogy az Egyesült Államok vétót fog emelni az. indítvány ellen. A tervezet olyan intézkedések meghozatalát követeli, amelyek megakadályozhatják Tel Avivot hasonló agresz- sziós cselekmények elkövetésében. A világ kormányai egymás után tették közzé az izraeli támadást elítélő nyilatkozatukat. A szocialista és a harmadik világbeli országok mellett számos nyugati állam — így Olaszország és Franciaország is — a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak minősíthetetlen megsértésében marasztalta el Izraelt. Simon Perest izraeli miniszterelnök ugyanakkor, szerdán, Jeruzsálemben Tunéziát vádolta a nemzetközi jog megsértésével. Élesen támadta a tuniszi kormányt amiatt, hogy a PFSZ az ország fővárosában irodákat tart fenn, és azzal vádaskodott, hogy a palesztin szervezet tunéziai területről szervez Izrael-ellenes támadásokat. A bejrúti diplomatagyilkosság nagy megdöbbenést és felháborodást keltett az ENSZ székhelyén. Javier Pérez de Cuellar, a világ- szervezet főtitkára megbélyegezte a bűncselekményt, és követelte, hogy azonnal engedjék szabadon az emberrablók fogságában lévő többi szovjet állampolgárt. Petr Mladenov bolgár külügyminiszter rámutatott, hogy a gaztettet éppen az ellen az ország, a Szovjetunió ellen követték el, amely teljes . mértékben támogatja az arab népek — köztük a libanoni nép — igazságos ügyét. Bulgária követeli a szovjet túszok szabadon bocsátását — mondotta a külügyminiszter. Belgrádban folytat tárgyalásokat Erich Honecker. a NSZEP KB főtitkára, államfő (balról középen). A jugoszláv delegációt Vidoje Zsarkovics, a JKSZ KB elnökségének elnöke vezeti (Népújság-telefotó: ADN — MTI — KS) BELGRÁDBAN: Jugoszláv—NDK tárgyalások A méltó unoka A Baku melletti Adzsikentben — kilencven évvel ezelőtt — 1895. október 4-én született Richard Sorge, a legendás hírű felderítő, tudós, forradalmár és újságíró, az életet és az embereket őszintén tisztelő férfi. Egyszóval: Friedrich Albert Sorgének, Marx és Engels igaz barátjának és harcostársának méltó unokája. Richard Sorge apja egy német olajtársaság mérnöke volt, anyja orosz nemzetiségű, szegény vasutascsaládból származott. Sorge hároméves korában került Németországba, s ott élt egy negyedszázadon át. amíg a Szovjetunióba nem utazott. Gyermekkora és ifjúsága 1914. nyarán ért véget. A császári Németország ekkor soviniszta lángban égett —, s kirobbant az I. világháború. Az újdonság romantikája, a más élet utáni vágy, no meg a ha- zafiságnak vélt soviniszta hév eldöntötte az ifjú Sorge sorsát, s. önkéntesnek jelentkezett a hadseregbe. Az igazságtalan háború, a mérhetetlen emberi szenvedések, az értelmetlen pusztítás, többszöri sebesülése teljesen kiábrándították az ifjúkori hevében magáénak vallott nacionalista, soviniszta politikából és elindították egy igaz ügy szolgálatába, önéletrajzában — jóval később —. így írt erről: ..Az 1914—lS-as első világháború rendkívül nagy hatással volt egész további sorsomra. Ha nem lett volna semmilyen más meggyőződésem, ennek a háborúnak a gyűlölete egymagában is elég lett volna ahhoz, hogy kommunista legyek ...” 1918-ban már tagja volt a kiéli szociáldemokrata szervezetnek és 1919-ben belépett Németország Kommunista Pártjába. Közben — harmadszori sebesülését követően, már nem ment visz- sza a frontra — 1917-től egyetemen tanult, a tanulmányait befejezve Hamburgban megkapta az államtudományok doktora címet. Majd egyetemi oktató, később bányász, de mindvégig pártmunkás. Pártsejteket szervezett, előadásokat tartott. Még mindössze huszonkilenc éves, de rendkívül képzett. a pártmunka minden részletéhez nagyszerűen értő kommunista — 1924 végén Moszkvába ment. 1925 tavaszán az egyik moszkvai kerületi pártszervezettől átvette a Szovjetunió Kommunista Pártja 0049927. számú tagkönyvét. Egy életre szóló elhatározását csaknem 20 év múlva így indokolta: „Az oroszországi forradalom megmutatta nekem az utat a nemzetközi munkásmozgalomban. Arra az elhatározásra jutottam, hogy nemcsak elméletileg, és eszmeileg támogatom. hanem magam is aktív részesévé válók ennek a mozgalomnak. Ettől fogva minden döntésemben magánügyeimben is kizárólag ezt tartottam szem előtt." Dr. Richard Sorge ez időtől fészket rakott Moszkvában. Lenin nagy országa — mint sok nemzet internacionalista fiának —, neki is második szülőhazája lett. Ettől kezdve hősi haláláig dr. Sorge a csendes front harcosainak sorába lépett. Kommunista elveitől vezérelve, az élet-halál harctól nem félve, rengeteg lemondást. önfegyelmet igényelve vállalta és végezte a szovjet hírszerzés katonájaként felelősségteljes munkáját. Dolgozott Nyugat-Euró- pában, hosszabb ideig Kínában. majd 1933 őszétől a Frankfurter Zeitung tudósítójaként Japánban. Tokióban a hitleristák „leellenőrzött " köréhez tartozva több mini nyolc éven keresztül bonyolult katonai felderítői feladatokat oldott meg. A Szovjetunió biztonsága szempontjából felmérhetetlen jelentőségű titkokat sikerüli kiderítenie. Kitartó és elszánt társaival együtt sokat tett a Szovjetunió megvédéséért, a béke fenntartásáért, száz és százezer ember életének megmentéséért. Letartóztatását követően, a tokiói Szugamo börtönben írt vallomásában így foglalta össze tevékenységük alap- koncepcióját és lényegét : „Célunk az volt. hogy megóvjuk és megvédjük a szocialista Szovjetuniót, s ezért igyekeztünk meggátolni minden szovjetellenes politikai mesterkedést, a Szovjetunió ellen tervezett katonai támadást. A Szovjetunió nem óhajt semmiféle politikai konfliktust, vagy katonai összeesküvést más országokkal és különösképpen Japánnal nem...” — majd így folytatta — „ ... Az információk fő forrása számomra a tokiói német nagy- követség volt. Az információkat önként bocsátották rendelkezésemre. Megszerzésükért semmi olyasmit nem tettem, ami büntetendő cselekmény volna. Sohasem alkalmaztam fenyegetést, vagy erőszakot...” Ez a mély eszmei meggyőződés, a munkásosztály ügye iránt érzett forradalmi elkötelezettség, éppen ez az ideológiai alapállás különböztette meg dr. Richard Sorgét és harcostársait mindazoktól, akiket kémeknek szokás nevezni. A Sorge-ügyről — a hős hírszerző halálát követően — egyre-másra jelennek meg regények, színdarabok és tanulmányok. 1961-ben világsikert aratott Yves Ciampi francia rendező becsületes szándékú,' de sok tekintetben a valóságtól távol álló filmje, a Ki volt dr. Sorge? Vannak emberek, akik találgatnak: lehet, hogy nem is halt meg. titokban kicserélték —, s talán még ma is él? 1964. szeptember 4-én megjelent a Pravdában Majevsz- kij cikke: Richard Sorge elvtárs címmel. 1964. november 7-én a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki Richárd Sorgét. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság magas kormánykitüntetést adományozott a csoport életben maradt tagjainak illetve a hősi halottak hozzátartozóinak. Ebben az évben múlt 40 éve. hogy Európában és a Távol-Keleten elhallgattak a fegyverek, s összeomlott a német fasizmus, és a japán militarizmus, amelyek ellen dr. Richard Sorge utolsó leheletéig harcolt. Neve —. melyet megérdemelten övez dicsőség —, azoknak a halhatatlan internacionalista hősöknek a sorába került, akik életüket a Szovjetunió, a szocialista forradalom védelmében az agresszorok szétzúzása érdekében az emberiség békéjéért áldozták. Tokióban, a Tama temetőben magas fenyők és hatalmas örökzöld japán ciprusok között all egy síremlék. A gránitlapon ez a felirat olvasható: „RICHARD SORGE 1895—1944 Hős nyugszik itt. Ki életét áldozta a hábo rú ellen vívott harcban, hogy béke legyen az egész világon. Született: 1895-ben Bakuban, 1933-ban jött Japánba, 1941-ben bebörtönözték. 1944. november 7-én, kivégezték." V. J.
